FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf.27.043/2012/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Hittig Beatrix ügyvéd és elnök által képviselt által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (1088 Budapest, Reviczky utca 5.) alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes oldalán a dr. Györki Mónika Ágnes ügyvéd által képviselt Magyar Televízió Zrt. (1037 Budapest, Kunigunda útja 64.) beavatkozott, a Fővárosi Bíróság
- szeptember
- napján kelt 20.K.32.018/2010/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt bejelentett és Kf.
- sorszám alatt indokolt fellebbezésére meghozta az alábbi Í T É L E T E T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak külön-külön 30.000-30.000 (harmincezer-harmincezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s Az alperesi beavatkozó „…" című műsorában
- október 8-án riportot sugárzott „Drogfüggő újszülöttek" címmel. A riporter felvezetőjében bemutatta „…", aki terhessége első másfél hónapjában kábítószereket - LSD, Ecstasy - szedett és füvet szívott, majd meg is szólaltatta őt, aki úgy nyilatkozott, hogy „bevállalós volt", terhessége alatt sok orvost váltott, mert amint megmondta, hogy ezeket a szereket szedte, drogosként kezelték, felvetették az abortusz alkalmazásának lehetőségét. Nem ezt az utat választotta, gyermeke egészségesen született. A riporter hozzátette, hogy „neki szerencséje volt." A riportban megszólaló gyermekgyógyász a várandósság alatti kokainhasználat újszülöttet illető kockázatairól, a genetikus a korai bölcsőhalál gyakori előfordulásáról, a pszichológus pedig az opiát származékhoz méhen belül való hozzászokás későbbi életszakaszban kifejtett káros hatásáról beszélt. A felperes, mint a kábítószernek minősülő szereket fogyasztó várandós nők gondozásával foglalkozó civil szervezet képviselője azt követően, hogy kifogásával eredménytelenül fordult az alperesi beavatkozóhoz, a Panaszbizottságnál panasszal élt a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése miatt, kifogásolta, hogy a vitatott kérdésben álláspontja nem jutott kifejezésre. A Panaszbizottság 23-3-1596/
- számú állásfoglalásában a panaszt egyhangú véleménnyel azzal az indokkal utasította el, hogy a felperes álláspontját a műsorban ismertették, a jogvédő szervezet kuratóriumának egy tagja azt a műsorban kifejtette. A felperes jogorvoslati kérelmére eljárt alperes 226/
- (I.30.) számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott és a Panaszbizottság 23-3-1569/
- számú állásfoglalásának indokolását megváltoztatta, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasította. Megállapította, hogy az állásfoglalás valótlan tényálláson alapul, mert a riportban megszólaltatott „…" nem mint a felperes kuratóriumának tagja mondta el véleményét, ezért nem is interpretálhatta a jogvédő szervezet álláspontját. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye mégsem sérült, mert a műsorszám bemutatásának célja bizonyos fokú elrettentés és felháborodás közlése volt. Ennek, valamint annak figyelembe vételével, hogy a műsorszolgáltató műsorszámát egy általa felállított koncepció alapján szerkeszti meg, a sokoldalúság követelményének megvalósításához nem volt indokolt egy civil szervezet megszólaltatása. Az alperes határozatának megváltoztatása és a műsorszolgáltatónak a panaszban megfogalmazott tartalmú nyilatkozat közzétételére kötelezése iránt előterjesztett keresetet az elsőfokú bíróság megismételt eljárás keretében hozott ítéletével elutasította. A szerkesztői szabadság körébe tartozónak tekintette, hogy a riporter milyen riportalanyokat kutat fel. Kifejtette, hogy a műsorszámban három orvosi szaktekintély szólalt meg, senkinek sincs szakmai kompetenciája ezen nyilatkozatok orvos-szakmai szempontok szerinti felülbírálatára. Az a körülmény, hogy a felperesnek az adott kérdésben más a véleménye, és a tárgyban más jellegű kutatások is rendelkezésre állnak, nem teszi kötelezővé megszólaltatását. A riportban egyebekben elhangzott az is, hogy van olyan gyermek, aki édesanyja drogfogyasztása ellenére egészségesen születik. Az újszülöttek drogfüggőségének, egészségkárosodásának szükségszerű bekövetkezését a riport nem sugallta, ennek csak a lehetőségére hívta fel a figyelmet azzal a céllal, hogy a drogfogyasztástól elrettentse a várandós nőket. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen, annak megváltoztatása és kereseti kérelmének teljesítése iránt előterjesztett fellebbezésében a felperes azzal érvelt, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.)
- §
(1)bekezdésében foglalt kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében a riportban nem lehetett volna a gyermekvállalás és a droghasználat viszonyáról kizárólag az elrettentés céljával ismeretet közölni és azt elhallgatni, hogy a droghasználó nők döntő részben egészséges gyermeket szülnek. Vitatta, hogy szakmai kompetenciája a kérdésben kizárólag a riportban megszólaló orvosoknak valójában két orvosnak és egy pszichológusnak - lenne és felhívta a figyelmet e tárgyban megjelent, általa szerkesztett szakmai ajánlásra, „…" címmel. Sérelmezte azt az ítéleti álláspontot, mely szerint egy, a droghasználat gyermekvállalásra gyakorolt következményéről szóló riportban elhangzott - tényekkel és szakértői véleménnyel alá nem támasztott - kérdésben a riporter kommentárba foglalt álláspontja elfogadható, ugyanakkor az ellenkező tapasztalat és bizonyíték figyelmen kívül hagyható. Ez a magatartás a sokoldalúság, tényszerűség, tárgyilagosság és kiegyensúlyozottság követelményének nem felelhet meg. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és perköltséget kért. Állította, hogy a fellebbezés nem felel meg a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §ában foglaltaknak, a felperes lényegében megismétli kereseti kérelmét. Határozati álláspontjának fenntartásával az alperes hangsúlyozta a szerkesztői szabadság fontosságát és azt, hogy a riportban megszólaltatott szakemberek nevükkel és arcukkal vállalták az általuk elmondottakért a felelősséget, az elhangzotthoz képest eltérő vélemény nem tette szükségessé a felperes riportalanykénti szerepeltetését, megszólaltatásának biztosítását. A fellebbezésben hivatkozott szakmai ajánlás nem állhatott a szerkesztők rendelkezésére
- októberében. Az alperesi beavatkozó fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és perköltséget kért, mert az helyes tényálláson, helytálló logikai és jogi következtetésen alapul. Álláspontja szerint a kereset olyan szakkérdés eldöntésére irányul, amelyben sem a peres felek, sem az alperesi beavatkozó nem rendelkeznek kompetenciával. A felperesi civil szervezet tevékenysége nem bírt olyan súllyal, hogy teret kellett volna kapnia azon álláspontjának, hogy a terhesség ideje alatti drogfogyasztás nem jár feltétlen veszéllyel vagy kockázattal a magzat és a születendő gyermek számára. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla alaptalannak találta az alperes hivatkozását a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglalt feltételek hiányára, a felperes fellebbezésében ugyanis megjelölte azt a határozatot, amely ellen fellebbezése irányul, és határozott fellebbezési kérelmet is megfogalmazott, ezért nem volt akadálya a fellebbezés érdemi elbírálásának. A fellebbezési érvek azonban az elsőfokú ítélet megalapozottságát nem tették kétségessé. Az elsőfokú bíróság a tényállást feltárta, ennek érdekében bizonyítást folytatott le, meghallgatta a műsorszám felelős szerkesztőjét, valamint a műsorban „…"-ként bemutatott személyt, és a bizonyítás eredményeként jutott arra a helyes következtetésre, hogy az Rttv. 4. §
(1)bekezdésében írt kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem sérült. Döntésével a másodfokú bíróság egyetért, indokait az alábbiak szerint egészíti ki: A választott téma közérdeklődésre számot tartónak minősül, arról a „…" című bűnügyi magazin műsor adott közre egy szerkesztett, egyfelől egy droggal élő kismamát bemutató, másfelől az ilyen anyáktól születendő gyermekek életesélyeiről különféle szakmák képviselőitől kapott véleményeket. A téma választás a magazinműsor profiljához igazodott, az a drogfogyasztás egyik negatív következményét kívánta a nézők felé feltárni. A bűnügyi magazin elsősorban megtörtént bűnesetekről ad tájékoztatást, megszólaltatva nemegyszer a bűncselekmény sértettein kívül az elkövetőket, illetve a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújával érintetteket és alkalmanként végigkíséri az elkövetők utóéletét, a büntetés-végrehajtási intézetben készített riportok útján. Feladata a bűnmegelőzés szolgálata, ennek keretében foglalkozik olyan technikai újdonságok bemutatásával is, amelyek alkalmasak bűncselekmény megelőzésére, vagy károsító hatásuk tompítására. A magazin rendszerint a bűnözést, a bűnelkövetőket, az áldozatokat, vagyis az élet árnyoldalát mutatja be. E műsorszámban kapott helyet a perbeli műsorszegmens, amelynek bemutatásával a szerkesztők nem titkolt célja a figyelemfelhíváson túlmenően az elrettentés volt. Mind a címválasztás, mind a riport elhelyezése adott magazinban arra utalt, egy a társadalom által elítélendő, negatív jelenségre kívánta felhívni a figyelmet, ekként a várandós anyák drogfogyasztásának születendő gyermekükre váró lehetséges következményeit kívánta feltárni, amelyre az Rttv. 3. §
(1)bekezdésében foglalt szerkesztői szabadság alapelvéből kiindulva - amennyiben a törvény előírásait betartja - a műsorszolgáltatónak jogszerű lehetősége volt. Ez okból különböző szakterületeken dolgozó és ezzel a problémával találkozó szakemberek véleményét tette közzé, elérve ezzel, hogy a látottak a célközönséget a létező problémáról tájékoztassák, az elrettentésen kívül elgondolkodtassák, a bemutatottak tovább gondolására késztessék. A témaválasztás nem igényelte a felperes, illetve esetlegesen létező más, a drogfogyasztás áldozataival foglalkozó civil szervezetek felkutatását és véleményének közzétételét, illetve annak közreadását, hogy ma már akár az egészségügyi ellátáson, akár alapítványi kereteken belül működő társaságok eredményesen segítik akár tanácsokkal, akár gyakorlati útmutatókkal azokat a várandós nőket, akiknél a terhesség előtt vagy alatt fogyasztott kábítószerek újszülöttre gyakorolt káros hatása jelentkezik. A műsorszegmens célja nem a felperesi tevékenység bemutatása volt, így nem kérhető számon, hogy annak keretében a riporter a felperest e célból nem kereste fel, tevékenységét nem mutatta be. Az a körülmény pedig, hogy a felperes álláspontja szerint a riportban megszólaltatott „…" történetének bemutatása nem a valóságnak megfelelően történt meg, nem ad alapot az Rttv. 4. §
(1)bekezdése szerinti alapelvi sérelem megállapítására, ezzel kapcsolatos esetleges panasz előterjesztésére a megszólaltatott személy nyújthatott volna be kifogást. A felperes egyfajta szakmai álláspontot képviselt az eljárás folyamán következetesen a drogot használó terhes anyák gondozását, illetve születendő gyermekeik ellátását, egészségügyi állapotát illetően, ennek közreadását hiányolta. Mindez azonban a magazinműsorba szerkesztett riport kereteit meghaladó, indokolatlan igény volt a részéről. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperest a Pp. 78. §
(1);
(2)és
- § 1) bekezdése értelmében kötelezte az alperes és az alperesi beavatkozó másodfokú perköltségének megfizetésére. A feljegyzett fellebbezési illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében - figyelemmel az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdésének f) pontjára - az állam viseli Budapest,
- október
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Szőke Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró,