(2)bekezdése értelmében jogosult az alperessel szemben fellépni. Mivel az alperes nem vonta kétségbe a „STREET BEANZ" szavak gazdasági tevékenysége körében történő használatát, azt, hogy ehhez a felperestől vagy a védjegyjogosulttól engedéllyel nem rendelkezik, továbbá az érintett áruk azonosságát, a védjegybitorlás törvényi tényállása vitás elemének az összetéveszthetőséget tekintette. Ennek vizsgálata során a védjegyet és a bitorlónak állított megjelölést vetette össze, figyelemmel arra, hogy az árujelzők és azok domináns elemei milyen összbenyomást gyakorolnak a vásárlókra. A védjegyet elemezve megállapította, hogy azt két angol szó alkotja, amelyek magyar jelentése „hatalmas, erős babok". Ez a szóösszetétel az árujegyzékben szereplő játékok, játékszerek vonatkozásában - amennyiben nincs olyan fajtájú játék, amit baboknak neveznek - fantázia jellegűnek minősíthető, hiszen az „erős babok" megnevezés egy képzett kifejezés. A védjegy árujegyzékében írt „bab alakú játékfigurák" kitételre tekintettel azonban arra a következtetésre jutott, hogy van bab alakú játék, ami lényegében megfelel a korábban „kelj fel jancsi" néven közismert játéknak, de napjainkban angolul „beanz"-nek, magyarul „babok"-nak hívják. Ennek okán a védjegy „BEANZ" szava pusztán a játék alakjának, fajtájának a leírása, így ezt az elemét kevésbé lehet meghatározónak tekinteni, és nem eredményez fantázia jelleget a „Z" betű sem, ami bár nem az angol nyelvi szabályok szerinti többes szám jele, de az amerikai trendet követő nyelvhasználatban ez a nyelvi megoldás nem egyedi. Ennek folytán a védjegyben szereplő szóösszetételt a maga teljességében értékelte, mivel a szavak együttese biztosítja a megkülönböztető képességet, figyelemmel arra is, hogy a védjegyhez nem kapcsolódik semmiféle sajátos betűtípus vagy grafikai elem, és közömbösnek találta, hogy a védjegy ténylegesen hogyan jelenik meg, mivel a nyomtatott nagybetűkkel írt szóösszetétel áll oltalom alatt. Az alperesi „STREET BEANZ" szóösszetételt elemezve megállapította, hogy a csomagoláson látható első szóelem kisebb, a második tag nagyobb betűmérettel szerepel. A felirat grafikailag tervezett, a graffiti stílusában van kialakítva, az úgynevezett „street art"-ra történő ilyen utalás összhangban van a játéknak a www.s....com internetes oldalon található leírásával, vagyis azzal, hogy az adott esetben úgynevezett „utcai babokkal" folyik a játék. A jelentéstartalomból, képi megjelenítésből következően a megjelölést látva az a képzet alakul ki a fogyasztóban, hogy egy bab alakú játéknak utcai történetre vonatkoztatott variációjával van dolga. Ezért az alperes által forgalmazott bab alakú játék megjelölése az összbenyomást tekintve olyan fokban tér el a perbeli védjegytől, hogy még a téves fogyasztói gondolattársítás veszélye sem fenyeget. Az adott esetben a „tájékozott fogyasztók", a gyerekek, pontosan el tudják határolni, hogy a bab alakú játékok mely szabályokon alapuló fajtájával van dolga. Mindezt értékelve az elsőfokú bíróság nem találta összetéveszthetőségig hasonlónak az alperes által használt megjelölést és a védjegyet. Az ítélettel szemben annak részbeni megváltoztatása érdekében a felperes élt fellebbezéssel, kérve, hogy a másodfokú bíróság állapítsa meg az alperesi védjegybitorlást. Vitatta az ítélet azon megállapítását, hogy a korábban „kelj fel jancsi"-nak hívott játékfajtát napjainkban „beanz" vagy „babok" néven ismerik. Előadta, hogy a játék a védjegyjogosult saját fejlesztése, ezt a megjelölést
- óta kizárólag ő használta az ilyen formájú játéka elnevezésének részeként. Korábban ilyen jellegű, gyűjthető játékfigura vagy hozzá hasonló játék nem létezett és a védjegy árujegyzéke is azért került az adott módon megfogalmazásra, hogy egyértelműen kiderüljön, milyen játékra kíván oltalmat szerezni a jogosult. Hozzátette, hogy a játék folyamatos népszerűségének megtartása érdekében szinte folyamatosan újabb szériák kerülnek kialakításra. Fenntartotta, hogy a „MIGHTY BEANZ" fantáziaszó, azzal az alperes által használt „STREET BEANZ" megjelölés az összetéveszthetőségig hasonló és fennáll a téves fogyasztói gondolattársítás veszélye is. Vitatta az elsőfokú határozat azon megállapítását is, hogy a „STREET BEANZ" a graffiti stílusában van írva, illetve, hogy ez az úgynevezett „street art" stílusra utalna. Kifejtette, hogy a rendhagyó írásmóddal írt „beanz" nem tekinthető az áru fajtájának, e körben az elsőfokú bíróság téves megállapítást tett, ezzel egyben a védjegy oltalomképességét is vizsgálta, ami pedig bitorlási ügyekben nem megengedett. Kiemelte, hogy az alperesi csomagolás legtetején középen lévő „STREET" felirat jobbára nem is látszódik, hanem kizárólag a nagyobb méretű „BEANZ" szó olvasható, ami azonos a védjegy második szavával. Sérelmezte, hogy az ítélet a megjelölést a kialakult gyakorlattól eltérően a tájékozott, nem pedig az átlagos fogyasztó szempontjából értékelte. Vitatta továbbá, hogy a gyerekeket tájékozott fogyasztónak lehetne tekinteni, akik pontosan meg tudják különböztetni az egyik játékot a másiktól. Nyomatékosította, miszerint egy óvodás, illetve kisiskolás gyermek esetében különösen összetéveszthető a kérdéses két megjelölés és inkább a védjegy második, könnyebben is kiejthető szava lehet az ilyen korú gyermek számára dominánsabb. Ily módon álláspontja szerint felmerülhet annak a veszélye, hogy a „STREET BEANZ" nevű játékot a „MIGHTY BEANZ" gyűjthető játékcsalád egyik darabjának tekintik. Ezt alátámasztja az a csatolt weboldal is, amelyen a „MIGHTY BEANZ" védjegy alatt az alperesi terméket annak változataként hirdetik, valamint megerősítik az F/
- szám alatti fényképfelvételek is. Hangsúlyozta emellett, hogy a felperesi szériákban megtalálhatók olyan családok, amelyek igen hasonlóak a „STREET BEANZ" játék figuráihoz. Az alperes fellebbezési ellenkérelme a támadott ítéleti rendelkezés helybenhagyására irányult. A perköltséget támadó csatlakozó fellebbezését elkésettsége okán a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.993/2012/
- számú végzésével hivatalból elutasította. A fellebbezés nem támadta a döntésnek a jellegbitorlás megállapítását elutasító részét, ezért ebben a körben az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást kellő mélységben felderítette és helyes logika mentén haladva jutott arra a meggyőződésre, hogy a jelen esetben nem valósult meg a védjegybitorlás törvényi tényállása. Döntésével és lényegében indokaival is egyetértett a másodfokú bíróság. Eredménytelenül vitatta a felperes az ítélet arra vonatkozó megállapítását, hogy a bab alakú játék, a „beanz" avagy „babok" a korábban „kelj fel jancsi" néven ismert játék jelenkori változata, mert a termék fogyasztók általi ismertségének a védjegybitorlásra alapított jogvita elbírálása során nincs jelentősége, miként az is közömbös, hogy ki fejlesztette ki a játékot. Az összetéveszthetőség szempontjából nem nyer relevanciát, hogy a védjegy fantáziaszónak minősül-e, mivel az adott esetben nem a megkülönböztető képesség a kérdés. Nem osztotta az ítélőtábla azt a felperesi érvelést sem, hogy az elsőfokú bíróság a „beanz" szó jelentéstartalmi elemzésével vizsgálta volna a védjegy oltalomképességét, csupán annak megítélésénél érintette ezt a kérdést, hogy az árujegyzékben szereplő termékek körében a játék formájára utaló szónak a megjelölésen belül nem lehet meghatározó szerepet tulajdonítani. Az összbenyomás vizsgálata során megfelelően járt el, amikor a megjelöléseket a maguk teljességében hasonlította össze és osztható az a megállapítása, hogy az alperesi megjelölés speciális írásmódja, tipográfiája, továbbá a kiejtési szabályok szerinti hangsúlyos első szavak teljes eltérése okán vizuálisan és fonetikailag is biztonságosan elhatárolható egymástól a két árujelző. Alaptalanul sérelmezte a fellebbezés, hogy az elsőfokú bíróság nem az átlagos, hanem a tájékozott fogyasztó szemszögéből vizsgálta az árujelzők összetéveszthetőségét. A kialakult joggyakorlat szerint ugyanis átlagos fogyasztónak a jól informált, figyelmes, tehát kellően tájékozott fogyasztót kell tekinteni, aki kétségkívül nem azonos a formatervezési mintaoltalmi ügyekben figyelembe veendő tájékozott használó kategóriájával. Az elsőfokú bíróság nem használt a védjegyjogtól idegen mércét, a játékot használó gyerekeket annak magyarázataként tekintette tájékozott fogyasztónak, hogy a gyerekek a felnőttek szemében lényegtelen részletek alapján is megkülönböztetésre képesek. Egyetértett a másodfokú bíróság azzal, hogy a védjegy árujegyzékébe sorolt játékszerek, azon belül is a bab alakú játékfigurák és kiegészítőik körében a releváns fogyasztói körnek a gyermekeket kell tekinteni, akik általában tévedés nélkül fel tudják mérni, hogy az adott megjelölés a gyűjteményükben szereplő figurákon láthatóval azonos, vagy attól eltérő. A fentiekben kifejtettek alapján nem nyerhetett a felperes javára értékelést az a fellebbezési hivatkozás, miszerint különösen a kisgyermekek körében összetévesztésre adhat okot a könnyebben kiejthető második szavak azonossága. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla nem látott indokot a döntés megváltoztatására, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének nem támadott részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését a Pp.
- §-ának