← Magyarország

Pf.20458/2011/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.458/2011/4.szám A Győri Ítélőtábla a Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda által képviselet felperesnek Horváth Istvánné dr. Kovács Magdolna ügyvéd által képviselt alperes ellen kártalanítás érvényesítése iránti perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

  1. október
  2. napján kelt 5.P.20.678/2009/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről
  4. és
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására 448.700,- (Négyszáznegyvennyolcezer-hétszáz) Ft fellebbezési eljárási illetéket, továbbá az alperesnek 15 napon belül 200.000,- (Kettőszázezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek kártalanítás címén 2.522.457,-Ft-ot és ezen összeg után
  6. október 13-tól a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat összegének megfelelő kamatot. Ezt meghaladóan a bíróság a kereseti kérelmet elutasította. A bíróság a felperest 898.200,-Ft le nem rótt illeték, míg alperest 1.800,-Ft illeték állam javára való megfizetésére kötelezte. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.250.000,-Ft perköltséget. Az irányadó tényállás szerint felperes tulajdonát képezi az Város külterület ... hrsz-ú, a ... hrsz-ú és a ... hrsz-ú szántó megjelölésű ingatlan. A felperes területeit több vezeték is érinti, amelyek 1961 - 2006 évig tartó időszakban létesültek. A város 1-Város 120 kV-os kétrendszerű távvezeték és kétrendszerű 120 kV-os földkábel átadására
  7. szeptember 8-án került sor. Ezt megelőzően
  8. június 18-án helyezték üzembe az Város autómosó OTR állomás 20 kV-os vezeték és földkábelt. A felperes a város 1-Város 120 kV-os távvezetékre és földkábelre tekintettel, összesen 1.142.000,-Ft kártalanítást kapott az alperestől. A felperes
  9. július 23-án előterjesztett kereseti kérelmében a ... hrsz-ú ingatlanra 53.968.000,-Ft, míg a ... hrsz-ú és a ... hrsz-ú ingatlanokra 58.290.000,-Ft kártalanítást igényelt az alperestől. A
  10. évben létesített vezeték építése során a termésben elszenvedett mezőgazdasági kár megtérítését, valamint 2 x 50.000,-Ft összegű gyomtalanítási költség megfizetését kérte. Jogalapként a Ptk.
  11. §.

(1)bekezdését, a mezőgazdasági kár tekintetében a Ptk.
  1. §-t jelölte meg.. Az elsőfokú bíróság - az alperes elévülési kifogásának helyt adva - megállapította, hogy a felperes kártalanítási igénye a 120 kV-os város 1-Város távvezeték kivételével a
  2. évet megelőzően létesített vezetékek tekintetében a Ptk.
  3. §.
(1)bekezdése alapján elévült. Az elsőfokú bíróság a perben kirendelt "A" szakértő - a felek észrevételeire tekintettel kiegészített, majd a felek által elfogadott - szakvéleménye alapján azt állapította meg, hogy a korábbi 20 kV-os vezeték nyomvonalán létesített 120 kV-os város 1-Város megjelölésű vezeték üzembe helyezésével a ... hrsz-ú ingatlan forgalmi értéke 3.341.842,-Ft-tal, a ... hrszú ingatlan forgalmi értéke pedig 153.615,-Ft-tal csökkent. A ... hrsz-ú ingatlan értéke nem változott, mivel az új vezetékkel a terület érintettsége nem nőtt. A szakvélemény alapján a felperesnek járó kártalanítás összege 3.495.547,-Ft-ban állapítható meg. Az elsőfokú bíróság a felperes által már felvett 1.142.000,-Ft-ot a szakvélemény figyelembevételével kalkulált 3.495.547,-Ft-os összegéből a levonta, majd hozzáadta - a felek egyező nyilatkozata alapján megállapított - 169.000,-Ft összegű mezőgazdasági kárt, így a felperes kereseti kérelmének 2.522.457,-Ft erejéig adott helyt. A felperes által érvényesített gyomirtási költséget az elsőfokú bíróság bizonyítatlanság okán utasította el. Felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a megállapított kártalanítási összeg felemelését kérte. A másodfokú tárgyaláson fellebbezését akként pontosította, hogy az igényelt kártalanítás összegét 10.000.000,-Ft-ban határozta meg. Utalt arra, hogy "A" szakértő elsőfokú eljárásban beszerzett szakvéleményét csak részben fogadta el. Állította, hogy nem helytálló az új vezeték létesítése által eredményezett értékcsökkenés számítása akként, hogy az új, 120 kV-os vezetéknek betudható ingatlanforgalmi értékcsökkenés összegéből a megszűnő 20 kV-os vezeték okozta , korábban is fennálló forgalmi értékcsökkenés levonásra kerül, mivel a 20 kV-os vezeték megszűnésével az ezzel kapcsolatos korlátozások és tiltások sem érvényesülnek. Hivatkozott "A" szakértő azon megállapítására, hogy a ... hrsz-ú, 3555 m2 területű ingatlant az átlósan áthaladó 120 kV-os vezeték biztonsági övezete 89 %-ban érinti. Meghiúsult annak lehetősége, hogy a ... és ... hrsz-ú ingatlanok ipari területként funkcionáljanak. Sérelmezte, hogy a szakértő a ... hrsz-ú ingatlan esetében nem veszi számításba a 4 x 4 m-es betonlábakon álló, jelentősen korlátozó tartóoszlopot. Utalt arra,hogy a szakértő által megadott , indokolatlanul alacsony 210 Ft/m2 ár nem tükrözi a 11-es utat érintő beruházások kereskedelmi értékét. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés nem megalapozott. Az ítélőtábla - az ítéletet a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között felülvizsgálva - megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, a bizonyítékokat a Pp. 206. §-ban írtaknak megfelelően, okszerűen értékelve helyes tényállást állapított meg, amelyből levont jogi következtetéseivel - és azok indokaival is - az ítélőtábla egyetért. A fellebbezésben írtakra tekintettel az ítélőtábla az alábbiakat emeli ki. A vezetékek létesítésének az ingatlanforgalmi értékére gyakorolt hatása szakkérdés, ezért az elsőfokú bíróság - helyesen - a kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményében kalkulált értékcsökkenés alapulvételével határozta meg a felperesek részére megállapítható kártalanítás összegét. A felek észrevételeire tekintettel a szakértő a szakvéleményét kiegészítette. (46. sz., 51.sz.), a szakvéleményben rögzített álláspontját a felek felvetéseinek tükrében is részletesen indokolta. A 2011. május 8. napján, majd a 2011. október 19. napján megtartott tárgyaláson az alperes a szakértő válaszait nem vitatta. Figyelemmel arra, hogy alperes az elsőfokú eljárásban az elkészített szakvéleményt elfogadta, annak további kiegészítését nem kérte, új szakértő kirendelésére vonatkozó indítványt nem terjesztett elő, ezért az elsőfokú bíróság a kártalanítás összegének meghatározása során alappal indult ki a kiegészített, ellentmondásmentes, megalapozott szakvélemény állításaiból. A fellebbezés - a Pp. 235.§. korlátai között vizsgálható - új adatot, tényt nem tartalmaz , eddig nem értékelt körülményekre, szempontra nem mutat rá, ezért az abban foglaltak az érdemi döntés megváltoztatására nem adnak alapot. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. §.
(3)bekezdése alapján - annak helyes indokaira tekintettel - hagyta helyben. Az ítélőtábla a pervesztes felperest a Pp. 78. §.
(1)bekezdése alapján kötelezte a feljegyzett 448.700,-Ft fellebbezési eljárási illeték állam javára való és a fellebbezési értékhez igazodó, a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet alapján megállapított mértékű ügyvédi munkadíjból álló perköltség alperes részére történő megfizetésére. Győr,
  2. január
  3. napján Dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: . Sarmon Hedvig sk.. Szalay Róbert sk. előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.