Pf.21248/2012/10 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.248/2012/

1. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Major Miklós ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Tóth Ügyvédi Iroda (fél címe 2, ügyintéző: dr. Halász Attila ügyvéd) által képviselt I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, a dr. ... jogtanácsos által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű, valamint dr. ... jogtanácsos által képviselt III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jogsértés megállapítása iránt indított perében a Fejér Megyei Bíróság
2. október
3. napján kelt 3.P.22.275/2010/
4. számú ítélete ellen a felperes részéről 31., 33., és Pf/
5. sorszám alatt előterjesztett, valamint Pf/
6. és Pf/
7. sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg az I-II. rendű alpereseknek személyenként 20.000 (Húszezer) forint fellebbezési eljárási költséget. A le nem rótt 160.000 (Egyszázhatvanezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes
8. április
9. napján kezdte meg a ...i Büntetés-végrehajtási Intézetben 2 év 10 hónap börtönbüntetését, ahol III. biztonsági csoportba való besorolást kapott, habár a börtönbe nem önként vonult be, hanem a rendőröknek kellett elővezetnie. Saját kérésére
10. május 11-én átszállították a II. rendű alperesi intézetbe, ahonnan
11. június 27-én 10 napos eltávozást kapott félbeszakítás címén krónikus szívbetegsége kezeltetése végett. A kezeléseken azonban nem vett részt, csupán egyszer igazoltatta a megjelenését, a börtönbe késve érkezett vissza, és tiltott tárgyakat akart bevinni magával. Emiatt, valamint tiszteletlen magatartása és rendezetlen külseje miatt a II. rendű alperesi intézet a legsúlyosabb - 20 napi magánzárka - fegyelmi büntetéssel sújtotta, amelyet a ...i Bíróság jogerős végzésével helybenhagyott. A felperes ellen mindösszesen 9 alkalommal indítottak fegyelmi eljárást, a fegyőrök azt tapasztalták, hogy magatartása veszélyes zárkatársaira, így a IV. biztonsági csoportba sorolták. A felperes
12. augusztus 27-én körszállítással került át az I. rendű alperesi intézetbe. A biztonsági besorolását itt rendszeresen felülvizsgálták, de annak megváltoztatására nem találtak kellő indokot. A felperes végleges keresetében a jóhírnévhez fűződő személyiségi joga megsértésének megállapítását, valamint az I-III. rendű alperesek egyetemleges kötelezését kérte 10.000.000 forint nem vagyoni kára megtérítésére. Állítása szerint a szabadságvesztés büntetését végrehajtó alperesek a személyiségére vonatkozó valótlan és sértő adatok, indokok ürügyén önkényesen, az állandó kezelést igénylő krónikus szívbetegségét figyelmen kívül hagyva sorolták a IV. biztonsági csoportba. A jogsértést elsősorban a II. rendű alperesnek tulajdonította, mert a besorolást ő állapította meg. Az I. rendű alperes hibáját abban jelölte meg, hogy kritikátlanul átvette a ....i alapminősítést, a kötelező felülvizsgálatok alkalmával nem korrigálta a besorolást. A III. rendű alperesnek pedig azt rótta fel, hogy főhatósága megfelelő gyakorlásával nem tette meg a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy alárendeltjei betartsák a törvényeket. Az I-III. rendű alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az I-II. rendű alperesek kifejtették, hogy a biztonsági csoportba sorolás jogszabályban meghatározott szempontjait betartották, a tények azt igazolták, hogy a felperes rászolgált a szigorú fokozatra. A III. rendű felperes álláspontja szerint a büntetésvégrehajtási intézetek operatív, a szervezet egészének szempontjából marginális működését nem volt kötelessége napi szinten ellenőrizni, és arra nem is lehetett tényleges befolyással. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az I. rendű alperesnek 200.000 forint, a II-III. rendű alpereseknek személyenként 100.000 forint perköltséget, valamint az államnak - felhívásra 600.000 forint kereseti illetéket. Általánosságban kifejtette, hogy a börtönbüntetést töltő személyek alapvető emberi jogait a biztonsági csoportba sorolás során sem lehet megsérteni, a büntetés-végrehajtási intézetek ennek kapcsán nem élhetnek vissza mérlegelési jogukkal, intézkedéseiket nem vonhatják ki a bírósági kontroll alól. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az adott esetben tényként állapította meg, hogy az I-II. rendű alperesek a biztonsági csoportba sorolásra vonatkozó szabályokat helyesen, tisztességesen alkalmazták, részükről visszaélés, önkényeskedés nem történt. A felperes jóhírnevét, emberi méltóságát a szükségesnél nagyobb mértékben nem sértették, valótlanságokra alapított intézkedéseket nem tettek. A III. rendű alperessel szemben támasztott igény kapcsán kifejtette, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek napi rutintevékenységéhez nem volt, nem is lehetett köze, a működés megfelelő keretét a rá tartozó mértékben kialakította és fenntartotta, az ellenőrzés körében vétkes mulasztást a felperes nem bizonyította a terhére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan annak megváltoztatásával a keresetének történő helyt adó döntés meghozatalát kérve. Sérelmezte, hogy az I-II. rendű alperesek a bíróság által börtön fokozatban végrehajtani rendelt szabadságvesztés büntetését anélkül változtatták fegyház fokozatra, hogy arra a felperes okot szolgáltatott volna. Előadása szerint soha nem volt katona, különösen nem a francia idegenlégióban, tekintetbe véve azt is, hogy a felperes
13. és
14. között az ország határát sem lépte át, ebben az időszakban töltötte első büntetését. Az elsőfokú bíróság azon ténymegállapítása sem felel meg a valóságnak, miszerint a felperes a börtönbe nem önként vonult be, hanem a rendőrségnek kellett elővezetnie. A felperes a büntetés megkezdésére ugyanis
15. április 30-áig halasztást kapott, öt nappal korábban vették őrizetbe, mint ahogy büntetése megkezdése céljából be kellett volna vonulnia. Hivatkozása szerint rehabilitációs kezelése 10 napnál több időt igényelt volna, ezért visszatért ...re, ahol különféle kezeléseken vett részt, és azon munkálkodott, hogy miként tudná elintézni, hogy a rehabilitációhoz szükséges időt az arra szakosodott intézetben tölthesse el. Nem vitatta, hogy a börtönbe mobiltelefont szeretett volna bevinni, de nem az elsőfokú bíróság által megállapított módon. Valóban 20 napi magánzárka fegyelmi büntetéssel sújtották, amit a bíróság is megerősített annak dacára, hogy orvosi előírás szerint nem lehetett volna egyedül lennie. Kiemelte, hogy szökést nem kísérelt meg, nem követett el erőszakos bűncselekményt. Előfordult, hogy cellatársával tettlegességig fajuló nézeteltérésbe került, amely azonban a cellatárs kezdeményezésére történt, a felperes csak védekezett. Valótlan a szervezett bűnözéssel való kapcsolatára történt utalás is, éppen a felperes ellen követtek el terror jellegű cselekményt, amely abból eredt, hogy nem volt hajlandó semmiféle kapcsolatot létesíteni a feltehetőleg szervezett bűnözőkkel. Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Kiemelte, hogy a szabadságvesztés büntetést fegyház, börtön vagy fogház fokozatban kell végrehajtani, a büntetés-végrehajtási intézet a szabadságvesztés fokozatát nem változtathatja meg. Az elítéltek biztonsági csoportba sorolása teljesen elkülönül a szabadságvesztés végrehajtásának fokozatától. Álláspontja szerint téves az a felperesi álláspont, miszerint a felperes betegsége miatt nem kerülhetett volna IV. biztonsági csoportba, valamint, hogy a biztonsági csoportba sorolása miatt szigorúbb fogvatartási szabályokat alkalmaztak volna vele szemben, ugyanis kizárólag a felperes felügyelete volt szigorúbb, nem pedig a szabadságvesztése. A felperes fellebbezésében olyan körülményekre hivatkozott, amelyek a per szempontjából nem relevánsak, ugyanis azok a perrel érintett időszak előtt történtek. A felperes fellebbezésének további részei ellentmondásosak, a tények a fellebbezésben foglaltak ellenkezőjét mutatják. A felperes meglévő igazságérzete ellenére sem bántalmazhatja tettleg zárkatársait. Nem tartozik a per tárgyához, hogy a büntetőeljárásban mennyire volt önfeláldozó vagy zárkatársa érdekében kívánt-e eljárni. A felperes jogi képviselője fellebbezésében szubjektív véleményét fejtette ki a felperesről, amelyhez nem csatolt olyan bizonyítékot, amely állításait alátámasztaná, amelyeket a Pp.
16. §