Kfv.37278/2012/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kérelemről jogszerűen döntő hatóság határozata nem jogszabálysértő az okból, mert a kérelem irányulhatott volna egyéb igényre is, melyről döntés nem született. Kfv.III.37.278/2012/6.szám A Kúria a dr.Gáspár Attila Tibor ügyvéd által képviselt S. J. felperesnek a Fejér Megyei Kormányhivatal alperes ellen működési engedély tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében - amelybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott a dr.Neigerné dr.Vejkey Klára ügyvéd által képviselt I.-II.r. beavatkozó - a Fejér Megyei Bíróság

1. december
2. napján kelt 21.K.21.637/2011/
3. számú jogerős ítélete ellen az alperesi beavatkozó alperesi beavatkozók által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Fejér Megyei Bíróság 21.K.21.637/2011/
5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek és az I-II.r. alperesi beavatkozónak külön-külön 15 napon belül 25.00025.000.- /azaz huszonötezer-huszonötezer/ forint elsőfokú, valamint 20.000-20.000.- /azaz húszezer-húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi továbbá a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 20.000.- /azaz húszezer/ forint kereseti és 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A felperesnek a V., N. u. 28., míg az alperesi beavatkozóknak a V., N. u. 30-
6. címen fekszik az ingatlanuk. A beavatkozók területükre egy vendéglátóipari egységet emeltek, melyben zenés rendezvényeket is bonyolítanak. E vendéglő és panzió nem rendelkezik zajkibocsátási határértéket megállapító határozattal, abban ugyanakkor esküvőket, zenés rendezvényeket is tartanak. A felperes emiatt kérte az üzemeltető beavatkozók működési engedélyének visszavonását. Az alperes - helybenhagyva elsőfokú szervének határozatát - a
7. július
8. napján kelt 03/1207-2/
9. számú határozatával a kérelmet elutasította, mert álláspontja szerint a működési engedély kiadásának nem feltétele egyéb, a zajjal kapcsolatos külön jogszabályokba foglalt követelmények előzetes teljesítése. E határozat ellen a felperes nyújtott be keresetet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Előadta, hogy a működési engedély visszavonásának azért van helye, mert a működéshez szükséges zajkövetelményeknek a beavatkozó nem felel meg. A megyei bíróság ítéletével a határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása szerint a zajkibocsátás miatt előadott felperesi kérelem elbírálása nem megfelelően történt, mert vizsgálni kellett volna a zajkibocsátás tényét és mértékét is. Ehhez képest a hatóságok nem a működés, hanem csak az engedély kiadása körében jártak el, így a tényállást - a kérelem valódi tartalmát figyelmen kívül hagyva - nem tárták megfelelően fel. Az ítélet ellen az alperesi beavatkozók nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérték. Előadták, hogy ugyanazon tényállás alapján birtokháborítási ügy is folyamatban volt az ítélet meghozatalakor. Ebben szakértő értékeli, hogy a birtokháborítás részükről fennáll-e. Folyamatban van továbbá a zajkibocsátási határérték megállapítása tárgyában is ügy. Utaltak arra is a beavatkozók, hogy az egyes eljárások akár ellentétes eredményre vezethetnek. Jogszabálysértésként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
10. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
11. §-át,
12. §-ának /3/ bekezdését, és egyéb jogszabályokat jelölték meg. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt alapos. Az ügyben a Kúriának abban kellett állást foglalnia, hogy visszavonható-e egy kiadott működési engedély abban az esetben, ha annak kiadásakor a jogosult a szükséges feltételekkel rendelkezett, de az időközi jogszabályváltozás folytán további feltételeknek is meg kell felelnie. Az ügyben a Kúriának a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009./IX.29./ számú Korm. rendelet /a továbbiakban: Korm.r./ szabályait kellett alkalmazni. A Korm.r.
13. §-ának /2/ bekezdése írja elő azt, hogy a beavatkozók tevékenysége akkor folytatható, ha a vendéglátó üzlet megfelel a környezeti zajés rezgésvédelem egyes szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt követelményeknek. A Korm.r.
14. §-a sorolja fel azokat az eseteket, amikor a jegyző egy működési engedélyt visszavonhat. Ezek a rendelkezések azt követően léptek hatályba, hogy a beavatkozók üzletükre a működési engedélyt megkapták. Ténykérdés ugyanakkor, hogy a beavatkozók lépéseket tettek arra, hogy megszerezzék azokat az engedélyeket is, amelyek az utóbb hatályba lépett és rájuk vonatkozó szabályok előírásainak megfelelő működésüket biztosíthatják. Tény az is, hogy ezen eljárás jelenleg is folyamatban van, így nem állapítható meg olyan szabálysértés, ami alapot adhatna a tevékenység megtiltására, illetve az üzlet nyilvántartásból való törlésére. A megyei bíróság az ügyet érdemben nem bírálta el, ítélete a Ket.
15. §-ának /1/ bekezdésén alapszik, ami szerint a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni, akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. A kérelem valódi tartalmára azonban az elsőfokú hatóság semmilyen módon nem tért ki, ugyanígy a másodfokú hatóság sem. Az, hogy a zajkibocsátási határérték megállapításának hiánya a működési engedély visszavonását nem vonja maga után, anyagi jogi kérdés, amiben a megyei bíróság helyes döntést hozott. Tévedett azonban, amikor eljárási hibára tekintettel helyezte hatályon kívül az alperes határozatát, nevezetesen, hogy nem vizsgálta a vendéglátóipari egység zeneszolgáltatási tevékenységének jogszerűségét. Az alperes határozatának indokolásában kitért arra, hogy a zeneszolgáltatási tevékenység jogszerűsége nem jelen eljárás tárgya, amikor külön tájékoztatta felperest, hogy jelen ügy tárgya felperes kérelme alapján egyértelműen a működési engedély visszavonása iránti kérelem, ezért - szemben a jogerős ítélet megállapításával - a kérelmet tartalma szerint bírálta el az alperes. Ennek további vizsgálatára azért sincsen szükség, mert a megyei bíróság maga sem hivatkozott olyan szabályra a Korm.r.
16. § /2/ bekezdésén kívül, amit a működési engedély kiadásánál figyelembe kellett venni, és ami a vendéglátóipari egység zeneszolgáltatási tevékenységének jogszerűségére vonatkozóan előírásokat adna. Ezért a Kúria a megyei bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
17. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
18. § /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. A felperes a Pp.
19. §-a alapján köteles megfizetni az alperes Pp.
20. §-a szerint az eljárásban felmerülő költségeit. Az illeték megfizetéséről a Kúria az illetékekről szóló
21. évi XCIII. törvény rendelkezései alapján rendelkezett. Budapest,
22. október
23. dr.Kovács András sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Dobó Viola sk. bíró