A határozat elvi tartalma: Az egészségügyi intézményt alapító és fenntartó önkormányzat az egészségügyi intézmény jogutódjának tekinthető a jogellenes működésből eredő felügyeleti bírságért való helytállás tekintetében, ha a megszüntető okiratban az önkormányzat a vagyon - benne a kötelezettségek - feletti rendelkezési jogosultságot magának tartotta fenn. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.37.288/2012/7.szám A Kúria a dr. Vincze Krisztina jogtanácsos által képviselt felperesnek a dr. Nemes Dénes ügyvéd által képviselt O.T.H. jogutód alperes ellen egészségbiztosítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Ítélőtábla
- május
- napján kelt 3.f.27.004/2010/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.004/2010/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a Fővárosi Bíróság 9.K.30.945/2009/
- számú ítéletét - eltérő indokolással - helybenhagyja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy - 15 nap alatt - fizessen meg az alperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint másodfokú, és 30.000 (azaz harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az alperes
- július 29-én hivatalból indított eljárást a rendelőintézettel (a továbbiakban: Kórház) szemben egy balesetet szenvedett mozgássérült beteg nem megfelelő ellátásával kapcsolatosan. Az alperes eljárása alatt a H. Megyei Közgyűlés a 151/
- (X.31.) közgyűlési határozattal a Kórházat megszüntette. A megszüntető okirat szerint tulajdonosként a vagyon - ideértve a követeléseket és a kötelezettségeket is - felett a H.M.Ö.jogosult rendelkezni. Az alperes a kórház megszüntetését követően
- január 28-án kelt 730-2/
- számú határozatával megállapította, hogy a Kórház a beteg ellátása során jogszabályt sértett, ezért a felperest, mint a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszűnt Kórház jogutódját 1.000.000 Ft bírsággal sújtotta. Az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránt a felperes terjesztett elő keresetet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a már megfizetett 1.000.000 Ft bírság visszafizetését kérte. Az elsőfokú bíróság a 9.K.30.945/2009/
- számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló
- évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Ebftv.) értelmében az alperes hatósági felügyeleti jogköre a felperesre nem terjed ki, de a felperes nem is mint egészségügyi szolgáltató, hanem mint a már megszűnt egészségügyi szolgáltató vagyonjogi jogutódja köteles helytállni, és a bírságot megfizetni. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a megszüntető okirat alapján egyértelmű volt, hogy a Kórház
- október 31-én megszűnt, de az is egyértelmű, hogy a követelések és a kötelezettségek felett a felperes volt jogosult rendelkezni. Megállapította, hogy a felperes a vagyoni kötelezettségek tekintetében a Kórház jogutódja a megszüntető okirat rendelkezései és így az Áht. 90.§
(3)bekezdését is figyelembe véve. Az elsőfokú bíróság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 16. §
(1)bekezdése alapján megállapította, hogy nem a klasszikus polgári jog szabályai szerinti általános jogutódlás, hanem részleges, jogszabállyal és a megszüntető okirattal keletkezett vagyoni jogokat és kötelezettségeket magában foglaló jogutódlás történt, ezért nem sérült a Ket. 16.§-a. Az elsőfokú bíróság ítéletének terjesztett elő fellebbezést. megváltoztatására a felperes A fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 3.Kf.27.004/2010/
- számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes 230-2/
- számú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A Fővárosi Ítélőtábla döntésében kifejtette, hogy a hatósági eljárás alanyában bekövetkezett változás a közigazgatási jogviszonyban eredményez jogutódlást, így a közigazgatási jogviszonynak tartalmat adó anyagi jogi szabályoknak megfelelően kellett volna a Ket.
- §
(1)bekezdése szerint a jogutódlás lehetőségét megvizsgálni. Annak eldöntése, hogy az ügyfél helyébe jogutód léphet-e, lehetséges-e a polgári jog szerinti jogutódlás az anyagi jogszabályok által meghatározott. Az alperes hivatalból indított eljárása alatt a Kórház megszűnt, ezzel mint ügyfél kiesett az eljárásból, erről az alperes 2008. november 11-ei bejelentéséből tudomást szerzett. Az alperes hivatalból indított eljárása során azt ellenőrizte, hogy a Kórház megfelelően teljesítette-e a finanszírozási szerződésből folyó kötelezettségeit, azaz anyagi jogi jogszabályt sértett-e. A hatósági ellenőrzés során szűnt meg a Kórház, így a közigazgatási jogviszonynak tartalmat adó anyagi jogi szabályoknak megfelelően kellett volna a Ket. 16.§
(1)bekezdése szerint a jogutódlás lehetőségét megvizsgálni. Az alperes anyagi jogi jogsértést állapított meg a Kórház terhére, és a jogsértéshez az Ebftv. 11.§
(2)bekezdésének d) pontja alapján a felügyeleti bírság kiszabását társította. A felügyeleti bírság pénzbeni jogkövetkezmény, vagyoni jelleg van, az alperes döntésében azonban szankcióként jelent meg. A Fővárosi ítélőtábla szerint az Áht. 90.§
(3)bekezdése alapján jogutódlás csak fennálló vagyoni kötelezettségek tekintetében keletkezhet, amely fakadhat közigazgatási jogviszonyból is. A felügyeleti bírság azonban csak a jogerős határozathozatalt követően vált volna vagyoni követeléssé, ebben az esetben kellett volna a felperesnek, mint jogutódnak helytállnia a határozattal megállapított bírság megfizetéséért. Az alperes azonban a Kórház megszűnését követően is a Kórházat tekintve folytatta eljárását és állapította meg a jogsértést úgy, hogy már a felperesi önkormányzatot szankcionálta. A Fővárosi Ítélőtábla szerint a jelen ügyben kiszabott felügyeleti bírság önmagában nem tekinthető önálló vagyoni követelésnek, ezért nem tartozik az Áht. 90.§
(3)bekezdése szerinti vagyoni kötelezettség körébe. Így az alperes határozatában a felperest, mint a Kórház vagyoni jogutódját nem sújthatta volna bírsággal. Az Ítélőtábla megállapította, hogy az új eljárás során az alperesnek a jogutódlás hiányában végzéssel kell döntenie a Ket. 31. §
(1)bekezdés d) pontja alapján az eljárás megszüntetéséről. Az ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabálysértés azonos az elsőfokú bíróság döntésével szemben előterjesztett fellebbezésében foglaltakkal, azaz álláspontja szerint a felügyeleti eljárás során kiszabott felügyeleti bírság megfizetéséért a felperes jogosult helytállni. Jogi álláspontját az Ebftv. 1, 6, és 11.§-ából az Áht. 90.§-ának előírásaiból és a megszüntető okirat rendelkezéséből vezette le. Előadta továbbá, hogy az alperes szankcionálási, bírságolási jogkörének kiüresedését, a visszatartó erő csökkenését jelentené, ha a pénzbírságot azért nem lehetne kiszabni, mert egy költségvetési szerv megszűnt. Véleménye, hogy a jogbiztonság védelme érdekében kiemelkedően fontos a betegjogok védelmében eljáró szerv szankcionálási lehetőségének fenntartása, még a jogsértéssel elkövetett költségvetési szerv megszüntetése esetén is. A felülvizsgálati kérelem szerint a jogbiztonság sérelmén túl a Fővárosi Ítélőtábla ítélete által keletkezett helyzet hátrányos megkülönböztetést is eredményez aszerint, hogy a jogutódlás mikor következik be. Ugyanis a Fővárosi Bíróság ítélete szerint szankciót lehet érvényesíteni, ha a jogutódlás a vagyoni jogok tekintetében a bírság kiszabását következően következik be, ellenkező esetben azonban nem. Az alperes végül kifejtette, hogy az Ebftv. nem tartalmaz olyan kitételt, amely alapján a bírságot csak egészségügyi szolgáltatóval szemben lehetne kiszabni, tehát azt a vagyoni jogutóddal szemben is meg lehet állapítani. Az ügyben a H.M.Ö. felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint a Ket. 16.§-a alapján ha a folyamatban lévő eljárásban a közigazgatási szerv tudomást szerez az ügyfél kieséséről, először meg kell állapítani, hogy a kiesett ügyfél helyébe lép-e jogutód, és ki az. Véleménye szerint az Ítélőtábla helyesen mutatott rá arra, hogy amennyiben egy jogi személy, illetve szervezet megszűnése következtében okafogyottá válik az eljárás, mert a jogutódlás nem következett be, a Ket. 31.§
(1)bekezdés d) pontja alapján az eljárást végzéssel meg kell szüntetni. A tovább folytatható eljárásban a jogutódlásról a hatóságnak értesítenie kell a jogutódot, aki ettől kezdve gyakorolja az ügyféli jogokat, a közigazgatási jogviszony alanyává a jogutódlás időpontjától a jogutód válik. Az alperes hivatalból indított eljárása alatt a Kórház megszűnt, ezzel mint ügyfél, kiesett az eljárásból. A Ket. 16.§
(1)bekezdése szerinti jogutódlás fennállásának lehetőségét az alperesi eljárásban is vizsgálni kellett volna. Hivatkozik a felülvizsgálati ellenkérelem az egészségügyről szóló 1997. évi CLXV. törvényre, amely külön-külön meghatározza az egészségügyi szolgáltató és a fenntartó fogalmát is. Az Ebftv. hatálya egyértelmű, hogy csak az egészségügyi szolgáltatókra terjed ki, így álláspontja szerint az Ebftv. 11.§
(2)bekezdésében meghatározott intézkedések, így a felügyeleti bírság is kizárólag az Ebftv. hatálya alá tartozók körében alkalmazhatók. Végül kifejtette, hogy az alperes által megállapított szabálytalanságot felperesi önkormányzatnak felróni nem lehet. A bírság alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás következményei az önkormányzatot nem terhelik, így a beteg megfelelő ellátásáért sem tartozik felelősséggel. A felülvizsgálati kérelem alapos. Az Ebftv.-nek a közigazgatási jogviszony keletkezésekor hatályos 6. §
(4)bekezdése szerint a Felügyelet hatósági eljárására a Ket. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a Felügyelet döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azt felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. A Felügyelet döntéseinek bírósági felülvizsgálata kérhető. A Ket. 16. §
(1)bekezdése értelmében ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy azt az ügy jellege nem zárja ki, a hivatalból indított vagy folytatott eljárásban a kieső ügyfél helyébe annak polgári jog szerinti jogutódja lép, ilyen esetben a jogerős határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a jogutódot terheli, illetve illeti meg. A Kúria megállapítja, hogy a Ket. 16. §
(1)bekezdése a polgári jog szerinti jogutódlásról rendelkezik. A polgári jogi jogutódlás a polgári jogi vagyoni viszonyokat érinti. A H.M.Ö. az Ebftv. alapján kiszabott (kiszabható) felügyeleti bírság tekintetében nem a polgári jog szerinti jogutódja a - közhatalmi döntéssel, az önkormányzat határozatával - megszüntetett Kórház-rendelőintézetnek. A Ket. 16. §
(1)bekezdése szerinti jogutódlás jelen ügyben nem állapítható meg, ez a jogszabályhely nem is alkalmazható. A Ket. 16. §
(1)bekezdése szubszidiárius szabály, jogszabály eltérő rendelkezése - vagy az ügy jellege - alapján a hatósági eljárásban történő jogutódlás során eltérő szabályok is érvényesülhetnek. Jelen ügy tárgyát képező esetben a jogutódlást speciális szabályok rendezik. Az Áht. közigazgatási jogviszony keletkezésekor hatályos 90. §
(3)bekezdése értelmében a költségvetési szerv megszüntetése esetén - az alapító szerv vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett szerv jogutódja az alapító szerv. Helyesen állapította meg az első fokon eljárt bíróság, hogy az alapító szerv - azaz a H.M.Ö.- a megszüntető okiratban eltérhetett volna a jogutódlás ezen szabályától, ennek hiányában azonban az Áht. 90. §
(3)bekezdése irányadó. A fentiek alapján elsőként az rögzíthető, hogy a felperes önkormányzat csak az Áht. 90. §
(3)bekezdés által meghatározott körben a Kórház jogutódja, de ebben a körben a jogutódlás teljes. Ugyanakkor helytálló a felperes azon érvelése, hogy az eljárási szabályok szerint a Kórház megszűnését az alperesnek meg kellett volna állapítani, rendelkezni kellett volna a jogutódlásról, s a jogutódot értesíteni kellett volna. Figyelembe veendő azonban, hogy a felperes a jogutódlásról maga rendelkezett, az általa hozott megszüntető okirat 5. pontja szerint „Tulajdonosként a vagyon - ide értve a követeléseket és a kötelezettségeket is - felett H.M.Ö.jogosult rendelkezni". A jogutódlás külön, az alperes által történő megállapításának a hiányát a Kúria ezért a Pp. 339. §
(1)bekezdése alapján az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabályszegésként értékelte. A továbbiakban a Kúria azt vizsgálta, hogy az alperes által
- január 28-án kiszabott felügyeleti bírság a jogutódlás szempontjából vagyoni kötelezettségnek tekinthető-e akkor, amikor a Kórház már korábban, a
- október 31-én kelt megszüntető okirat elfogadásával megszűnt. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme szerint a felügyeleti bírság tulajdonképpen az Ebftv. által alkalmazható egyik szankció, szankció jellege miatt vagyoni követelésnek nem is tekinthető. Az Ebftv.
- §
(2)bekezdése arra az esetre, ha az egészségügyi szolgáltató nem, vagy nem megfelelően teljesíti a finanszírozási szerződésből fakadó kötelezettségét többféle intézkedési lehetőséget ismer (eltiltás, felszólítás a kötelezettség teljesítésére, más egészségügyi szolgáltató kijelölése stb.). Az Ebftv. 11. §
(2)bekezdés d) pontja értelmében egyik intézkedési forma a felügyeleti bírság kiszabása. A bírságolás részletes szempontjait az Ebftv. 11. §
(4)-
(5)bekezdése tartalmazza. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a felügyeleti bírság - annak ellenére, hogy az a felügyeleti intézkedés során megállapított egyik szankció vagyoni jellege miatt vagyoni kötelezettségnek, így az Áht. 90. §
(3)bekezdése hatálya alá tartozó követelésnek tekinthető. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy jelen ügyben a felügyelet által megállapított fizetési kötelezettség még nem állt fenn a Kórház megszüntetésének időpontjában. Annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy ez terheli-e a H.M.Ö., az önkormányzat, mint fenntartó felelősségének a vizsgálata is szükséges. Nem helytálló ugyanis a felperesi ellenkérelemben foglalt azon álláspont, mely szerint a fenntartó önkormányzat nem tartozik felelősséggel az egészségügyi intézményben történő betegellátásért. A jogviszony keletkezésekor hatályban volt, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében a megyei önkormányzat kötelező feladata az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátás amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 155. §
(1)bekezdés értelmében „Az egészségügyi intézmények fenntartójának hatáskörét képezi különösen
- a)az alapítói jogok, a létesítés, az átszervezés, illetve a megszüntetés gyakorlása,
- b)az intézmény költségvetésével kapcsolatos jogok gyakorlása,
- c)az intézmény vezetőinek tekintetében a munkáltatói jogok gyakorolása,
- d)az intézmény működését szabályozó dokumentumok (pl. szervezeti és működési szabályzat, házirend) jóváhagyása,
- e)az intézmény működésének folyamatos felügyelete és ellenőrzése." Az Eütv. 155. §
(2)bekezdés pedig kimondja, hogy „A területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyi intézmény fenntartója a külön törvényben foglaltaknak megfelelően köteles biztosítani az általa fenntartott egészségügyi intézményben
- a)az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai feltételeket, valamint
- b)az egészségügyi intézmény működőképességét és fejlesztését." Az Eütv. további rendelkezései jelentős jogosítványokat adnak a fenntartó részére a betegjogok érvényesülésével kapcsolatosan is, így a beteg a fenntartónál is jogosult panaszt tenni, a fenntartó ezt köteles kivizsgálni (29. §), a betegjogi képviselő az egészségügyi szolgáltatónál észlelt jogsértésre a fenntartó figyelmét köteles felhívni [30. §
(4)bekezdés]. Az Eütv.
- §-a szerint „Az egészségügy szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért, valamint az ezekkel összefüggő jogok gyakorlásáért és kötelezettségek teljesítéséért való felelősség az e törvényben foglaltaknak megfelelően - az Országgyűlést, a Kormányt, a minisztert, az egészségügyi államigazgatási szervet, a helyi önkormányzatokat, az egészségügyi szolgáltatók további fenntartóit, az egészségbiztosítási szerveket... terheli." A fenti jogszabályösszességből megállapítható, hogy az ellátási kötelezettség körében az egészségügyi intézmény fenntartója széleskörű felelősséggel rendelkezik, amelynek keretében nem függetlenedhet az egészségügyi intézményben folytatott munka szakmai színvonalától, a jogsértésektől, ezek kivizsgáltatásától, adott esetben a szükséges személyi döntés meghozatalától. Az önkormányzat e körben megvalósuló cselekvései, mulasztásai adott esetben megalapozhatják az önkormányzat felelősségét. Ez a felelősségi rend csatornázódik be az Áht.
- §
(3)bekezdésébe foglalt azon általános szabályba, amely szerint a költségvetési szerv megszüntetése esetén - főszabályként - a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett szerv jogutódja az alapító szerv. Jelen ügyben a felperes H.M.Közgyűlése fenntartásában működő HMÖ Kórház-Rendelőintézet megszüntetésére került sor úgy, hogy a H.M.Ö.a vagyoni viszonyok körében nemcsak a követelések, hanem a kötelezettségek tekintetében is jogutóddá vált. Megállapítható, hogy a Kórház megszüntetést megelőzően megindított hatósági felügyeleti eljárás azon jogkövetkezményéért amely természeténél fogva a kötelezettségeket is magára vállaló H.M.Ö.- mint fenntartói önkormányzatra - is alkalmazható, a H.M.Ö.köteles helytállni, a kiszabott felügyeleti bírság az Áht. 90. §
(3)bekezdése alapján a H.M.Ö.terheli. A fentiekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alapos, ezért a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.004/2010/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a Fővárosi Bíróság 9.K.30.945/2009/
- számú érdemben helyes ítéletét a jelen ítéletben foglalt indokokolás módisításával helybenhagyta. Az alperes felszámítható másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségeit a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján az felperes köteles megfizetni. A költségeket a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségről szóló 32/
- (VIII.22.) IM rendelet alapján határozta meg. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- január
- Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró Dr.Hörcherné Dr.Marosi Ildikó sk. bíró