Pfv.21313/2012/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Tartozásátvállaló nyilatkozat alapján fennálló fizetési kötelezettség megfizetése iránt indított perben tévedésre, megtévesztésre alapított érvénytelenségi kifogás alaptalansága. Pfv.IV.21.313/2012/4.szám A Kúria a dr. Koszorús Jenő ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabados Gergő ügyvéd által képviselt alperes ellen tartozásátvállaló nyilatkozatból eredő fizetési kötelezettség iránt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előtt 1.G.40.218/

1. számon megindított és a Debreceni Ítélőtábla Gf.III.30.914/2011/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A le nem rótt 3.000.000 (hárommillió) forint felülvizsgálati eljárási illeték megtérítésére az alperes köteles az állam javára, külön felhívásra. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint
4. szeptember 18-án a felperes vállalkozási szerződést kötött a ..vel, mint megrendelővel, amely szerződésben vállalta a .. szám alatti .. Élelmiszer Áruház kivitelezési munkálatainak elvégzését. A felek
5. május 13-én .. áruház felépítésére módosították a szerződést, a vállalkozói díj összegét pedig 296.000.000 forint + áfa összegben határozták meg. Ezen a napon a peres felek - a .. hozzájárulásával - megállapodtak abban, hogy a vállalkozási szerződésben jogutódként az alperes lép a felperes helyébe és ő vállalja a szerződés teljesítését. A szerződés tartalmazta, hogy a vállalkozási szerződés alapján a felperes részére már kifizettek 30.973.937 forintot. A szerződés szerint a teljesítésért az alperest terheli a teljes felelősség. Az alperes még aznap aláírt egy tartozásátvállaló nyilatkozatot, amely szerint a felperesnek az .. felé fennálló tartozásából
6. szeptember
7. napjáig megfizet 30.000.000 forintot. A felperes keresetében 30.000.000 forint tőke és
8. október 1től járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest a tartozásátvállaló nyilatkozatban foglaltak alapján. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000.000 forintot és
9. október
10. napjától járó késedelmi kamatát. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás eredménye alapján megállapítható: az alperes nem volt tévedésben a tartozásátvállaló nyilatkozat megtételekor, így az érvénytelenségi kifogása megalapozatlan. Az alperes hivatkozott arra, hogy a felperes megtévesztette, illetve tévedésbe ejtette azzal, hogy a beruházás nem volt a megállapodásban rögzített készültségi fokban, az elvégzett munkarészek értéke nem érte el a 30.000.000 forintot. Később derült ki, hogy a költségvetés hiányos és alultervezett volt. Hivatkozott arra is, hogy a felperes arról tájékoztatta az alperest, hogy a szerződésből minimum 50.000.000 forint nyereség várható. A másodfokú bíróság megállapította, hogy
11. május 11-én jegyezték be az alperes Kftt a cégjegyzékbe, amelynek ügyvezetője .. volt. Ugyanakkor
12. április 15-től .. 48 %-ban tulajdonosa és önálló cégjegyzésre jogosult ügyvezetője lett a felperesi Kft-nek. Tehát nem pusztán a perbeli kivitelezési szerződés átvételéről volt szó. Emellett .. műszaki szakember, aki az építkezés helyszínén rendszeresen jelen volt és irányította a munkákat. Megállapítható, hogy a kivitelezés átvételéről szóló tárgyaláson .. is részt vett, amikor részleteiben megtárgyalták a beruházás készültségi helyzetét és a pénzügyi teljesítéseket. Mindezek alapján az ítélőtábla nem fogadta el azt az alperesi állítást, hogy tapasztalt építési vállalkozóként nem ismerte meg az átvett beruházás lényeges műszaki költségvetési adatait, illetve nem számolt a garanciális munkákkal sem. A perbeli esetben az alperesnek minden lehetősége meg volt arra, hogy az átvenni kívánt beruházást, annak műszaki tartalmát, a költségvetés megalapozottságát megismerje, tapasztalt szakvállalkozóként pedig elvárható volt tőle, hogy kellő megfontolással tegye meg szerződési nyilatkozatát. A beruházás esetleges lehetséges eredményéről, az 50.000.000 forint haszonról szóló tájékoztatás kellő körültekintés mellett nem okozhatta a tévedését, illetve a téves feltevését, ami a Ptk. 210.§-a szerint megalapozná a megtámadási joga gyakorlását. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalma szerint - elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan az elsőés másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Iratellenesnek tartotta a tanúvallomások értékelését. Álláspontja szerint a tanúk alátámasztották, hogy .., a felperes korábbi ügyvezetője megtévesztette az alperest a beruházás során realizálható haszon vonatkozásában, aki ezt csak a nyilatkozat aláírását követően a megrendelőnek benyújtott költségvetés kézhezvétele után ismerte fel. Érvelése szerint a megrendelővel kötött szerződés aláírását követően vált csak ismertté számára, hogy az átvállalt kivitelezés tényleges kivitelezési foka, a hátralékos munka mennyisége lényegesen eltér az .. által előadottaktól, ez pedig a befejezés költségeit jelentősen növeli, illetve csökkenti a realizálható nyereséget. Arra is hivatkozott, hogy a perbeli tartozást annak ismeretében vállalta át, hogy az átvállalt garanciális kötelezettség alapján az elvégzett munkákban nincsenek hibák és javításokra sem kell költeni. Annak tudatában írta alá a tartozásátvállalást, hogy a .. áruház garanciális javításaira visszatartott összeg az alperest fogja megilletni és a kijavításokra nem kell költenie. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogszabálysértően utasította el a szakértő bevonására vonatkozó bizonyítási indítványát a költségvetés alultervezettsége és a tényleges készültségi fok értéke tekintetében. Mindezek alapján a jogerős ítélet sérti a Pp.
13. §