A határozat elvi tartalma: A kettő évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett vesztegetés bűntette miatt nyolc hónapi börtönbüntetés kiszabása törvénysértő. Ezért a Kúria a szabadságvesztés büntetést egy évre súlyosította. K Ú R I A Bfv.I.1342/2012/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év január hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt a terheltek ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pest Megyei Bíróság 8.B.75/2007/
- számú, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.316/2010/
- számú ítéletét a VI. rendű terheltre vonatkozó részében megváltoztatja, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát - a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés érintetlenül hagyásával - 1 (egy) évre súlyosítja, egyebekben a megtámadott határozatokat hatályban tartja. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. I n d o k o l á s A Pest Megyei Bíróság a
- január 29-én kihirdetett 8.B.75/2007/
- számú ítéletével a VI. r. terheltet bűnösnek mondta ki a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés I. fordulata szerint minősülő vesztegetés bűntettében. Ezért nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását kettő évi próbaidőre felfüggesztette, és 5.200 forint vagyonelkobzást alkalmazott vele szemben, továbbá a terheltet előzetes mentesítésben részesítette. Emellett a szabadságvesztésbe - végrehajtásának elrendelése esetén - beszámítani rendelte a terhelt által előzetes fogvatartásban eltöltött időt, és rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. A bejelentett védelmi fellebbezésekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2012. február 16-án hozott 3.Bf.316/2010/11. számú ítéletével az első fokú bíróság határozatát felülbírálta, és a VI. r. terhelttel szemben megváltoztatva a kiszabott szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejét egy évre enyhítette. A jogerős ügydöntő határozatok ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a VI. r. terhelt terhére felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjára alapozva. Abban kifejtette, hogy a VI. r. terhelt terhére megállapított, a Btk. 250. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés szerint minősülő, hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettének büntetési tétele mind az elkövetés idején, mind az elbíráláskor hatályos törvényi rendelkezés szerint két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés volt. A Btk. elkövetéskor hatályos 87. §
(2)bekezdés d) pontja értelmében a két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés helyett legkevesebb egy év hat hónapi szabadságvesztés volt kiszabható, míg az ugyanezen törvényhely elbíráláskor hatályos rendelkezése alapján legkevesebb egy évi szabadságvesztést lehetett kiszabni. Miután álláspontja szerint a terhelttel szemben kiszabott nyolc hónapi börtönbüntetés tartamánál fogva törvénysértő, arra tett indítványt, hogy a Kúria megtámadott határozatokat VI. r. terheltre vonatkozóan változtassa meg, és a törvénysértően enyhe börtönbüntetés tartamának felemelésével hozzon a törvénynek megfelelő határozatot. A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, és ugyancsak arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat a VI. rendű terheltre vonatkozó részében változtassa meg, és a terhelttel szemben szabjon ki törvényes mértékű, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést (BF.1685/2012.). A Kúria a Be. 423. §
(4)bekezdése alapján a megtámadott határozatot az indítványban megjelölt ok alapján felülvizsgálta, emellett ugyanezen törvényhely
(5)bekezdése alapján eljárva figyelemmel volt a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges eljárási szabálysértésekre is. Ilyen - a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének I.
- b)és
- c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott - eljárási szabályszegést nem észlelt. A Be. 416. §
(1)bekezdésének - indítványban hivatkozott -b) pontja szerint felülvizsgálati ok, ha a büntetőjog valamely szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A Btk. 87. §
(2)bekezdésének az elkövetéskor - azaz
- év május
- napján - hatályos d) pontja szerint a két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés helyett legkevesebb egy év hat hónapi szabadságvesztést lehetett volna kiszabni. A Btk.
- §
(2)bekezdés c) pontjának mind az első, mind a másodfokú határozat meghozatalakor azaz a bűncselekmény elbírálásakor - hatályos rendelkezése szerint azonban a terhelttel szemben kiszabható szabadságveszés legkisebb mértéke egy évi szabadságvesztés volt, és az ugyancsak módosult 89. §
(2)bekezdése lehetővé tette, hogy a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét a korábbi legalább két év helyett legalább egy évben határozza meg a bíróság. Éppen erre figyelemmel enyhítette a Btk.
- §-ának alkalmazásával a másodfokon eljárt ítélőtábla a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejét. A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati indítvány megalapozott. A terhelt terhére megállapított, és a törvénynek megfelelően minősített, hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt a Btk.
- §
(3)bekezdése szerint mind a cselekmény elkövetésekor, mind elbírálásakor két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel volt büntetendő. Az elkövetéskor a Btk. 87. §
(1)bekezdés d) pontja alapján ehelyett legalább egy év hat hónapi szabadságvesztés volt kiszabható, így az első fokon eljárt bíróság anyagi jogi szabályt sértve törvénysértő büntetést szabott ki. Így helytállóan utalt arra ítéletének indokolásában a másodfokú bíróság, hogy a VI. r. terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartama törvénysértő, azonban súlyosítást célzó fellebbezés hiányában ezt megváltoztatni nem tudta. A fentiekre figyelemmel a Kúria a megtámadott határozatokat a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta. A Btk. 87. §
(1)bekezdés c) pontjának a cselekmény elbírálásakor - így a következetes ítélkezési gyakorlatra figyelemmel az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor, azaz az adott ügyben a másodfokú határozat meghozatalakor - hatályos rendelkezése szerint a két évi szabadságvesztés helyett legalább egy évi szabadságvesztés volt kiszabható. Ezért helyesen járt el az ítélőtábla, amikor a terhelttel szemben a Btk. 2. §-ra figyelemmel az elbíráláskor hatályos rendelkezéseket alkalmazta, és a Kúria is erre volt figyelemmel határozatának meghozatalakor. Ugyan a Btk. elbíráláskor hatályos rendelkezése, a 83. §
(2)bekezdése szerint a büntetés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke az irányadó, azonban az igen jelentős időmúlásra - a bűncselekmény elkövezésétől az elbírálásáig több, mint tíz év telt el -, és arra figyelemmel, hogy ez az időmúlás nem a terhelti magatartásra volt visszavezethető, a Kúria a VI. r. terhelttel szemben a büntetési célok eléréséhez ennél rövidebb tartamú, a törvényi minimum szerinti börtönbüntetést is elegendőnek tartott. Ugyanezen ok miatt megalapozottnak találta a szabadságvesztés felfüggesztésére - és a próbaidőnek a törvényi minimumban megállapított tartamára vonatkozó - rendelkezést. Ezért egyebekben a megtámadott határozatokat hatályban tartotta. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontján és a 418. §
(3)bekezdésén alapul, azzal, hogy az abban szereplő feltételek esetén a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel a bíróság az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- január
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András előadó bíró, Dr. Soós László s. k. bíró s. k. A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő MTné