← Magyarország

Mfv.10915/2011/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A tagsági jogviszonyon túlmutató, munkavégzésre irányuló jogviszonynak minősül, ha egy társaságban meghatározott munkakört ellátóként szerepel a munkavállaló, aki a társasággal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselője, részükre adminisztrációs feladatokat lát el, és felvilágosítást ad a társasággal kapcsolatban érdeklődők részére. Jelentősége van annak, hogy a munkavállalónak szükség esetén kell a munkát elvégeznie. Mfv.I.10.915/2011/

  1. A Kúria a dr. Paulikovics Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gödölle Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása iránt a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságnál 11.M.930/
  2. szám alatt megindított és másodfokon a Pest Megyei Bíróság 8.Mf.28.119/2010/
  3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Pest Megyei Bíróság 8.Mf.28.119/2010/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 40.000 (negyvenezer) forint és 10.800 (tízezer-nyolcszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.A felülvizsgálati eljárás során felmerült illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes munkáltatói rendes felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt terjesztett elő keresetet.A felmondás indokolása szerint a munkáltató tudomására jutott, hogy a felperes tagja a D. Kft-nek, melynek főtevékenysége adatfeldolgozás, illetve 2003/
  5. évben tagja volt a N. Kft-nek. Ennek főtevékenysége hirdetés. A munkaszerződés szerint a munkaviszony fennállása alatt a munkavállaló köteles a munkaerejét és a tudását teljes mértékben a munkáltató rendelkezésére bocsátani. A munkavállaló további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet, illetve vállalkozói tevékenységet is csak e feltételek betartásával folytathat. Ezzel az üzleti szerepvállalásával kapcsolatosan a munkáltató felé semmilyen írásbeli bejelentést nem tett, a munkáltatót nem tájékoztatta, ezzel a kötelezettségét szándékosan megszegte. Az üzleti viszonynak és munkaviszonyra irányuló tevékenységnek a munkáltató felé történő bejelentési kötelezettségének elmulasztása komoly bizalmi válságot okozott a felperes iránt a vezetők körében. A fentieken túl a felmondást a munkáltató azzal indokolta, hogy a felperes által mutatott teljesítmény több feladat tekintetében sem felelt meg a munkahelyi vezetője által támasztott elvárásoknak és általában is lényegesen alatta maradt a hasonló területen dolgozók teljesítményének.A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 10.M.48/2007/
  6. számú ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolás szerint egyetlen ok bizonyítottsága is megalapozhatja az intézkedés jogszerűségét. Mivel a felperes más gazdasági társaságban fennálló tagsági jogviszonyát nem jelentette be a munkáltatónak, és rendszergazda munkakörben, számítástechnikai tevékenységet is folytató cégben fennálló tagsági jogviszonya bejelentését mulasztotta el, ez a munkáltató részéről bizalom elvesztését eredményezte. Emiatt a felmondás jogszerű, a többi indokot a bíróság nem vizsgálta. A felperes fellebbezése folytán eljárt Pest Megyei Bíróság 8.Mf.22.069/2008/
  7. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte annak fellebbezett részében, és az elsőfokú bíróságot e körben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróság rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének az N. Kftben létesített tagsági viszonnyal, illetve a többi felmondási ok vizsgálata mellőzésével kapcsolatos megállapításait fellebbezés nem támadta, ezért a megyei bíróság vizsgálata erre nem terjedt ki. Nem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, mely szerint a tagsági viszony önmagában munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyként lenne értelmezhető, ezért a személyes közreműködés vizsgálata szükségtelen. A munkaszerződés szerint a munkavállaló kötelezettségévé tette a munkáltató a munkaereje és tudása teljes mértékű rendelkezésére bocsátását. Ezért kötötte a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásához a további munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését. Előírta, hogy a megismételt eljárás során azt kell vizsgálni, hogy a felperes ténylegesen végzett-e munkát a D. Kft-nél, vagy volt-e egyéb közreműködése a cégnél. Teljeskörű bizonyítást írt elő, hogy a kft. honlapján szereplő telefonszám a felperes telefonszáma volt-e a felmondást megelőzően. A megismételt eljárás során a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 11.M.930/2008/
  8. számú ítéletével a keresetet elutasította, kötelezte a felperest perköltség megfizetésére.A megállapított tényállás szerint a felperes
  9. június 19-étől állt az alperesnél rendszergazda munkakörben munkaviszonyban.
  10. december 14-én rendes felmondással
  11. március 14-ei hatállyal az alperes a munkaviszonyt megszüntette.A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy a felperes a D. Kft-ben munkát végzett. Az a körülmény, hogy a kft. honlapján a felperes telefonszáma volt közzétéve, nem bizonyítja a felperes munkavégzését azzal együtt sem, hogy a felperes előadásai ellentmondásosak voltak.A B. Kft. domain lapján
  12. február 13-ától adminisztratív kapcsolattartóként volt a felperes feltüntetve, de ekkor nem volt tagja a D. Kft-nek. 2007-ben módosították a honlapot, ekkor vette át a kezelést a kft, és látta el a felperes a kft. tagjaként az admin-kontakt feladatokat, ennek a felmondásra nincs hatása. Az a körülmény, hogy a felperes a telefonját a D. Kft. használatába adta, nem jelenti, hogy a felperes a társaság tevékenységében személyesen is közreműködött. A munkaszerződés utolsó mondata és az Mt.
  13. §

(5)bekezdése nem szerepelt a felmondásban, ezért azokat a bíróság nem vizsgálta.A bíróság bizonyítottnak találta, hogy a felperes több esetben megsértette az Mt.
  1. és
  2. §-aiban foglaltakat, amely kötelezettségszegések a munkaviszony megszüntetésének okszerű indokául szolgáltak, így a felmondás jogszerű.A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt Pest Megyei Bíróság 8.Mf.28.119/2010/
  3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, kötelezte a felperest perköltség megfizetésére.A tényállást kiegészítette, rögzítette, hogy az adminisztratív kapcsolattartó a domain regisztrációs szabályzat szerint a domainnel kapcsolatos adminisztrációs ügyekben a domain-használó képviselője. Az adminkontakt személy a cég képviseletében jár el, ő gondoskodik a cég regisztrációjáról. Utóbb bármilyen ezzel kapcsolatos változást is ő intéz, technikai problémákat is ő old meg. Az admin-kontakt személy a domainnel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat látja el. A D. Kft. honlapján a felperes telefonszáma szerepel. A telefonszámon üzenetrögzítő működött, amennyiben valaki hagyott üzenetet, azt a felperes visszahívta. A felperes
  4. április 18-ától volt tagja a D. Kft-nek, ettől kezdve szerepel admin-kontakt személyként.A megyei bíróság megállapította, hogy kizárólag a D. Kft-vel kapcsolatos felmondási indok volt vizsgálható, mivel a megyei bíróság korábbi hatályon kívül helyező végzésének alapjául szolgáló fellebbezés az egyéb felmondási indokokkal kapcsolatban előadást nem tartalmazott. Ezért az elsőfokú ítélet ezen túlmenő megállapításait mellőzte. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azt kellett vizsgálni, hogy a felperes azáltal, hogy admin-kontakt személy volt, fejtett-e ki tevékenységet a kft. érdekében, és ez munkavégzésnek minősül-e. Az alperes a felmondásában azt rótta a felperes terhére, hogy az üzleti szerepvállalásával kapcsolatban nem tett eleget írásbeli bejelentési kötelezettségének, és a munkáltatót nem tájékoztatta. A megyei bíróság megállapította, hogy ez a körülmény önmagában elegendő a rendes felmondás jogszerűségének megállapításához. Ezen túlmenően utalt arra, hogy a domainnel kapcsolatos adminisztrációs ügyekben a domain használó képviselője az adminisztratív kapcsolattartó, azaz a felperes. Ez közreműködést jelent a kft. tevékenységében, így az a munkaszerződésbe ütközik.A jogerős ítélettel szemben a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kérte a jogszabálysértő ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát. Hivatkozott arra, hogy a megyei bíróság hatályon kívül helyező végzése és a jogerős ítélet ellentmond egymásnak. Előbbiben a tagsági viszony bejelentésének elmulasztása nem volt elegendő a felmondáshoz, vizsgálni kellett, hogy munkavégzési kötelezettség volt-e. A jogerős ítélet ugyanakkor arra hivatkozott, hogy a felperes az üzleti szerepvállalásával kapcsolatban nem tett eleget bejelentési kötelezettségének.A felperes fenntartotta azon álláspontját, hogy önmagában a tagsági viszony bejelentésének elmaradása nem valósított meg kötelezettségszegést, a tagság konkrét munkavégzési kötelezettséggel nem járt, a társaság pedig konkurenciát nem jelentett a munkáltatónak.Érvelése szerint a munkáltató nem bizonyította a társaságban való munkavégzését. A másodfokú bíróság nem mérlegelte megfelelően a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Önmagában egy szabályzat, amely egy személy tevékenységét meghatározza, nem jelenti hogy a valóságban az, az abban foglaltak szerint megvalósult. A.W.A. tanú a munkaadójánál admin-kontakt személy, ebben a körben tudott nyilatkozatot tenni, azonban a felperes munkavégzésével összefüggésben arról információval nem rendelkezett. Cs.SZ.K. szintén nem rendelkezett információval a felperes munkavégzésével összefüggésben. A tanú azt is elmondta, hogy nem tudja megmondani, hogy az admin-kontaktnak milyen feladatai vannak.A domain regisztrációs szabályzatból megállapítható, hogy a domain igénylő feladata az igénylőlap, majd a delegálás-igénylési szerződés megkötése. Amennyiben mindent rendben találnak, a bejegyzés megtörténik, az admin-kontaktnak nincs feladata. A bejegyzést követően adódhat olyan eset, amikor maga az admin-kontakt jár el, a jelen ügyben azonban nem történt ilyen. A munkavégzés lehetőségének átmeneti fennállta nem elégséges a munkavégzésre irányuló jogviszony létrejöttének megállapításához. A munkavégzés a jogviszony eleme, a képviselőkénti megjelölés nem jelent szükségképpen munkavégzést is. Az admin-kontaktkénti bejegyzéshez nem kell csatolni az ilyen személy meghatalmazását, elégséges az igénylőlapon a szükséges adatok feltüntetése, ezt követően a bejegyzés automatikusan megtörténik. A másodfokú bíróság nem vizsgálta, hogy a felperes a tevékenységét magánszemélyként, vagy a D. Kft. tagjaként látta el. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a B. Kft. domain lapján
  5. február 13-ától van feltüntetve, amikor még nem volt a D. Kft. tagja. A honlap 2007-ben lett módosítva, ekkor vette át a D. Kft. a kezelését, ekkor azonban már a munkaviszony megszűnt az alperesnél, így a rendes felmondásra ennek nincs kihatása. A megyei bíróság nem vitatta az ítélet ezen részét, azt elfogadta, így az ítélet alapjául szolgáló következtetéseket ennek mellőzésével, tévesen vonta le. A felperes álláspontja szerint a megyei bíróság az ítélet meghozatalakor nem tett eleget a Pp.
  6. §
(1)bekezdésében foglaltaknak, mivel döntésében nem vett figyelembe minden bizonyítékot. Az alperes a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget.Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult a felperes perköltség megfizetésére kötelezése mellett. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül [Pp. 275. §
(2)bekezdés]. A felperes
  1. április 18-ától tagja a D. Kft-nek, ettől kezdve admin-kontakt személyként szerepel, aki adminisztrációs ügyekben a domain-használó képviselője. A felperes telefonszáma szerepelt a D. Kft. honlapján. Az admin-kontakt személy a domainnal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat látja el. Amennyiben a felperest a telefonján keresték és ott valaki üzenetet hagyott, azt a felperes visszahívta.A fenti tényekből a másodfokú bíróság alappal következtetett arra, hogy a felperesnek nemcsak tagsági, hanem munkavégzésre irányuló jogviszonya állt fenn a D. Kft-nél. A felülvizsgálati kérelem sem vitatta, hogy adódhat olyan eset, amikor az admin-kontakt személy jár el. Csak azt vitatta, hogy jelen esetben ilyet az alperes nem bizonyított. A munkavégzésre irányuló jogviszony fennállása szempontjából jelentősége van annak, hogy a munkavállalónak szükség esetén kell a munkát elvégeznie. A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat összességében értékelte és a meggyőződése szerint bírálta el. [Pp.
  2. §
(1)bekezdés] Azokat a logika szabályainak megfelelően, nem okszerűtlenül vagy iratellenesen mérlegelte és indokolási kötelezettségének a Pp. 221. §
(1)bekezdése alapján eleget tett. Mindezek alapján a bizonyítékok mérlegelése jogszabálysértést nem alapozott meg.A fentiek alapján a felülvizsgálati kérelemben kifejtett azon okfejtésnek, hogy a társaságban történt tulajdonszerzés önmagában rendkívüli felmondást megalapozhat-e, nincs jelentősége.A másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül hagyta helyben az elsőfokú ítéletet, ezért azt a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta.A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján köteles az alperes felülvizsgálati perköltségét megtéríteni.A per tárgyi költségmentes, ezért a jelen perben irányadó 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdés és
  1. § alapján a felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Budapest,
  2. november
  3. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Fuhrmann Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül:Nné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.