Mfv.10221/2012/4 – Kúria

(1)a) Mfv.I.10.221/2012/

1. A Kúria a Mozdonyvezetők Szakszervezete Jogszolgálata által képviselt felperesnek a dr. Dénes Sándor ügyvéd által képviselt alperes ellen rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróságnál 1.M.424/2008/
2. szám alatt megindított és másodfokon a Fejér Megyei Bíróság 3.Mf.21.646/2011/
3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Fejér Megyei Bíróság 3.Mf.21.646/2011/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja.A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes
5. augusztus 1-jétől állt az alperes jogelődjének, az M. Zrt-nek az alkalmazásában mozdonyvezetőként. D. állomás szolgálati helyén feladatkörébe tartozott az ipartelepek és az állomások közötti kocsimozgatások végzése, vasúti kocsik ki- és betolatása, vontatása, a telephely kiszolgálása. A felperes
6. június 14-én a mozdonyon teljesített szolgálatot, amely mozdony fedélzeti berendezéssel (MFB) volt ellátva. Ez a berendezés többek között rögzíti a mozdony földrajzi koordinátáit, a felhasznált üzemanyag mennyiségét, és ezekről folyamatosan üzenetet küld a központ felé. A fedélzeti berendezés a fenti napon azt jelezte, hogy a felperes által vezetett mozdony 13.45 óra és 14.20 óra között S. iparvágánytól D. kikötő irányába 1 km távolságra engedély nélkül eltért és mialatt állóhelyben tartózkodott, nagy mennyiségű indokolatlan gázolaj fogyasztás volt tapasztalható. Emiatt - a mozdonynak az állomásra történő visszatérését követően - sor került az üzemanyagszint szintjelző üvegen keresztül történő ellenőrzésére is, amelyet Sz.I. végzett el N.F. reszortos utasítására.Mindezekre tekintettel
7. július 3-án G.J. telepvezető az esettel kapcsolatban személyesen meghallgatta a felperest, aki ezen a meghallgatáson nem vitatta a kikötő irányába történő 1 km-es elmozdulását, a gázolaj túlfogyasztásra nem tudott magyarázatot adni.G.J. telepvezető ezek után
8. július 13-án írásban javasolta a munkáltatói jogkör gyakorló N.Z. központvezetőnek a vizsgálati eljárás lefolytatását.
9. július 16-án az események jegyzőkönyvben rögzített rekonstruálására, majd július 19-én a felperessel együtt szolgálatot teljesítő B.O. tolatásvezető meghallgatására került sor. E napon G.J. telepvető a munkáltatói jogkör gyakorló elé tárta a vizsgálat anyagát, aki július 20-án július 23-ai hatállyal rendkívüli felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát az Mt.
10. §

(1)bekezdés a) pontjára történő hivatkozással.A rendkívüli felmondás indokolása szerint a felperes

1. június 14-én a munkavégzése során a következő munkafegyelmi vétségeket követte el:Az általa vezetett dízelmozdony „A" oldali kilométerórájának fedelét indokolatlanul kihajtotta és így végzett tolatási mozgásokat, meghallgatása során ezt elismerte. Ezen berendezés működtetése alapvető fontosságú, üzemkészségének hiányában a vontatási telepről sem szabad kiállni (utasítás, I. rész 9.2.3.).Mulasztása miatt fontos menetadatok rögzítése vált lehetetlenné, ezáltal megsértette az utasításban foglaltakat, amely szerint lejelentkezéskor a mozdonyvezetőnek a szabályszerűen kezelt sebességmérő szalagot kell leadnia. A mozdony üzemnaplójában nem jelezte a tűzjelző indokolatlan működését, a hibáról e napon nem tett jelentést, e magatartásával megsértette az utasításban és a függelékben írtakat, amely szerint az előfordult rendellenességekről írásbeli jelentést kell tenni. Az üzemi naplóba a mozdonyvezető köteles beírni minden olyan műszaki rendellenességet, ami a szolgálata alatt előfordult.A mozdonnyal S. iparvágánytól a kikötő irányába 1 km-re eltávolodott engedély nélkül. E magatartásával megsértette a forgalmi utasítást, amely szerint a mozdonyvezető a tolatásvezető által megjelölt tartózkodási helyéről csak a tolatásvezető engedélyével indulhat el. Megsértette továbbá az Mt.
2. §

(1)bekezdés a) pontját és az utasítást is, mivel a munkahelyét a felettesének engedélye nélkül elhagyta. További mulasztást is elkövetett azáltal, hogy az engedély nélküli mozgás 42 perces ideje alatt a mozdony fedélzeti berendezése által jelzett nagymértékű (165,5 liter) és indokolatlan gázolajvesztés okáról nem adott elfogadható magyarázatot, a gázolajvesztés állóhelyzetben történt, annak műszaki hibából eredő oka nem volt. E mulasztásával megsértette az utasítást a vagyoni védelemre vonatkozó utasítást és az Mt. 3. §

(1)és

(5)bekezdését, amelyek szerint köteles a rábízott vagyoni javakat megóvni, és nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Az eset körülményeinek feltárása érdekében nem tanúsított együttműködő magatartást.A felperes a keresetében kérte a jogellenes jogviszony megszüntetés megállapítását és a jogkövetkezmények alkalmazását. Elsősorban elkésettségre hivatkozva kérte a jogellenesség megállapítását, mivel a munkáltató a kötelezettségszegés gyanújának felmerülését követően nem intézkedett haladéktalanul a vizsgálat lefolytatása végett. Ezen túlmenően vitatta az indokolás valósságát is.Elismerte, hogy a kilométeróra fedlapját kihajtotta, álláspontja szerint azonban erre azért került sor, mert a tűzjelző működésének okát akarta feltárni. Álláspontja szerint műszaki rendellenesség hiányában nem volt szükség az üzemi naplóba történő bejegyzésre. Az engedély nélküli mozgás tényét nem ismerte el, állítása szerint már a mozdony átvételekor kevesebb üzemanyag volt a tartályban, az ezzel összefüggő emberi beavatkozás csupán feltételezésen alapul.A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság az 1.M.424/2008/

1. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és megállapította, hogy az illetéket az állam viseli.Az ítéletének indokolása szerint a rendkívüli felmondás jogának gyakorlására nyitvaálló határidő akkortól számít, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a döntéshez szükséges összes információ birtokába jut. Jelen esetben a kötelezettségszegés kivizsgálására a területileg illetékes vezetők intézkedtek, a munkáltatói jogkör gyakorló a
2. július 13-ai, illetve július 19-ei jelentés alapján értesült a döntéséhez szükséges információkról, így a rendkívüli felmondás jogának gyakorlására nyitvaálló határidő megtartásra került.A felmondás indokolása körében a munkaügyi bíróság rámutatott arra, hogy a sebességmérő fedelének a kihajtása, amely a felperes által elismerten megtörtént, tiltott művelet és a felperes elmulasztotta a tűzjelző berendezés működésbe lépésének a jelentését is. Valós továbbá az az indok is, hogy a felperes a mozdonnyal engedély nélküli mozgást végzett, nem tudta bizonyítani azt, hogy B.O. tolatásvezetőtől erre vonatkozóan szóbeli engedélyt kapott volna. T.I., valamint B.A. forgalmi szolgálattevő és Sz.K. váltókezelő tanúvallomása is alátámasztotta a fentieket. Az igazságügyi szakértő által készített szakvélemény megállapította, hogy a mozdonyon üzemelő GPS berendezés megbízható, a mozdony mozgását pontosan követte.Az üzemanyag rendeltetésszerű és gazdaságos felhasználására, továbbá a vagyonvédelemre vonatkozó szabályok megsértésére alapított felmondási indok valóságát és okszerűségét az alperes mind tanúkkal, mind szakértői bizonyítással alátámasztotta. Az indokolatlan gázolaj vesztésre a felperes nem tudott magyarázattal szolgálni. Amennyiben a műszak kezdetekor kevesebb üzemanyag volt a mozdonyban, úgy azt a felperesnek be kellett volna jegyeznie az eseménynaplóba, ennek elmulasztásával az üzemanyag fogyasztás alakulásának pontos nyomon követését akadályozta. A beszerzett igazságügyi szakértői vélemény szerint a gázolajveszteségre műszaki meghibásodás hiányában a „gázolajkör megcsapolása" szolgálhat magyarázatul.A felperes a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét részben szándékosan, részben súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegte, a rendkívüli felmondás a mulasztásaival arányban álló. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fejér Megyei Bíróság a 3.Mf.21.646/2011/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
4. §

(3)bekezdésére tekintettel helyes indokai alapján helybenhagyta. A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének történő helytadást.Álláspontja szerint jogszabálysértően állapították meg az eljárt bíróságok, hogy az alperes a rendkívüli felmondás jogának gyakorlásával nem késett el. A bírói gyakorlat szerint (EBH.1999.46.) a munkáltatónak a kötelezettségszegés gyanújának felmerülését követően haladéktalanul intézkednie kell az alapos és megnyugtató ismeret megszerzéséhez szükséges kivizsgálásról, ezzel nem késlekedhet. A mozdony rendellenes működéséről a munkahelyi felettesek már 2007. június 14-én tudomást szereztek, a kivizsgálás azonban július 3-áig nem kezdődött el. Az eljárt bíróságok nem tettek eleget a Pp. 221. §

(1)bekezdésében foglalt kötelezettségüknek sem, mivel nem indokolták, hogy miért hagyták figyelmen kívül e tárgykörben Sz.I. tanúvallomását, illetve az elvi határozatban foglaltakat.A kilométeróra fedlapját azért kellett kihajtani, hogy a tűzjelző működésének oka megállapítható legyen.A mozdonnyal a perbeli napon engedély nélküli mozgásra nem került sor. E tárgykörben a munkaügyi bíróság B.O. tolatásvezető tanúvallomásából olyan körülményeket is értékelt, amelyeknek a jelen eljárásban nem lehet jelentőséget tulajdonítani, a tolatásvezető fegyelmi felelősségének megállapítására ugyanis nem került sor.Az s.-i iparvágány kiszolgálása során amennyiben a mozdony a várakozásra kijelölt helyét elhagyta volna, úgy a rendszer működésében zavar keletkezik, ilyet pedig B.A. forgalmi szolgálattevő sem észlelt.A szakvélemény a mozdonyon üzemelő GPS berendezés megbízhatóságát állapította meg, azonban ennek a perben felmerült egyéb adatok ellentmondanak. M.L. és Sz.I. tanúvallomásából is az volt megállapítható, hogy a perbeli időszakban a mozdony fedélzeti berendezése csak kísérleti jelleggel működött, az üzemanyagszint meghatározása valójában nívópálcával történt. A 2007. június 14-én keletkezett mérési adatok is a mozdony fedélzeti berendezés megbízhatatlanságát bizonyítják, jelentős eltérés volt a nívószint szerinti méréshez képest. Nem volt bizonyított az, hogy a gázolaj lefejtésére valóban sor került.A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az Mt. 96. §

(4)bekezdése szerint a rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A fenti jogszabályi rendelkezésre tekintettel helytállóan utalt a munkaügyi bíróság az ítéletében arra, hogy a tizenöt napos szubjektív határidő a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomásszerzésétől számít. A következetes bírósági gyakorlat szerint a szükséges intézkedéseket kellő időben meg kell tenni annak érdekében, hogy a munkáltatói jogkör gyakorló döntési helyzetbe kerüljön. E tekintetben helyesen hivatkozott a felperes az EBH.1999.

1. számú határozatban foglaltakra. Ugyanakkor az elkésettség kérdésének elbírálásánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy az elvi határozat olyan esetben minősítette elkésettnek a rendkívüli felmondást, amikor a Munka törvénykönyve a rendkívüli felmondás jogának gyakorlására nyitvaálló szubjektív határidőt a jelenleginél lényegesen rövidebb időtartamban (3 nap) határozta meg. Értékelve ezt a körülményt, valamint azt is, hogy az alperesi jogelődnél egy rendkívül bonyolult munkaszervezet működött, helyesen állapította meg a munkaügyi bíróság, hogy a
2. július 3-ától folyamatosnak tekinthető munkáltatói intézkedéseket, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomásszerzését figyelembe véve a rendkívüli felmondást nem lehet elkésettnek tekinteni.Helytállóan állapította meg a munkaügyi bíróság azt is, hogy a kilométeróra fedlapjának kihajtása és a tűzjelző ellenőrzése kapcsán a felperes azzal követett el kötelezettségszegést, hogy elmulasztotta az írásbeli jelentési kötelezettségét. Ezt egyébként maga a felperes sem vitatta.Az Ut. szerint a mozdonyvezetőnek az előfordult rendellenességekről írásbeli jelentést kell tenni. Ennek azért van különösen nagy jelentősége, mert a felperes a kilométeróra fedlapjának kihajtásával megakadályozta a menetadatok rögzítését. Helyesen utalt a felülvizsgálati kérelem arra, hogy valóban nem képezte jelen eljárás tárgyát az, hogy már a mozdony elindulásához szükséges engedély sem volt meg, hiszen ez a rendkívüli felmondásban nem szerepel. Ugyanakkor a munkaügyi bíróság az engedély nélküli mozdony mozgatás körében értékelte a rendkívüli felmondásban szereplő azt a körülményt, hogy a felperes a Sándorháza bejárati kapu közelében lévő szigetelt sín előtti vágányszakaszt elhagyva onnan kb. 1 km-re eltávozott. Ezzel összefüggésben helyesen állapította meg az igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján, hogy a mozdony mindenkori helyét a beépített GPS megbízhatóan rögzítette.A felperes még a szakvélemény kiegészítése során sem kérte a szakértő állásfoglalását abban a kérdésben, amire a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott, mely szerint a mozdony engedély nélküli mozgatásának a rendszer működésében az adott esetben milyen zavart kellett volna okoznia.Ennek hiányában az eljárt bíróságok helyesen fogadták el tényként a szakértő által megbízhatónak ítélt GPS által rögzített helymeghatározást. Ugyancsak helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a felperes az állóhelyzetben történő nagyarányú gázolajvesztésre sem tudott semmilyen magyarázatot adni. Tévesen hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében az analógmérés és a fedélzeti berendezéssel történő mérés eltérő adataira, hiszen mindkét mérés azonos nagyságrendű (264 liter, 240 liter) gázolajfogyasztást rögzített a perbeli napra vonatkozóan. A 24 literes eltérés e két adat között volt, nem pedig az MFB által mért két adat között, mint ahogyan arra a felülvizsgálati kérelem utal.A szakvéleményben megállapított, az adott napra vonatkozó norma szerinti fogyasztás 103,5 liter lett volna, azonban a felperes ezt mindkét mérési adathoz viszonyítva jelentősen túllépte, és ennek semmilyen magyarázatát nem adta.A felperesnek a megelőző kötelezettségszegéseit is figyelembe véve helyesen állapították meg az eljárt bíróságok, hogy mindezek együtt megalapozták a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló, az Mt.
3. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeket, így a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta.Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, így a bíróság az erről történő rendelkezést a Pp. 78. §

(2)bekezdése alapján mellőzte. A per tárgyi költségmentességére tekintettel a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdés f) pontja, valamint a

1. §-a alapján a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
2. január
3. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Gál Attila s.k. bíró A kiadmány hiteléül:Nné tisztviselő