Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.647/2012/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Váczi Miklós ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Boronkai-Gál Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Kaposvári Törvényszék
- július
- napján kelt 24.P.21.831/2011/
- számú ítélete ellen a felperes által 18., az alperes által
- és
- sorszámon előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében részben, az alábbiak szerint megváltoztatja: Az alperest terhelő, a felperesnek fizetendő lejárt kártérítési járadék összegét 3.057.646 (hárommillió-ötvenhétezer-hatszáznegyvenhat) forintra, és annak az elsőfokú ítéletben írt kamataira leszállítja. Az alperest terhelő, az államnak az illetékes adóhatóság felhívására fizetendő, le nem rótt elsőfokú és fellebbezési eljárási illeték összegét 483.200 (négyszáznyolcvanháromezer-kettőszáz) forintra leszállítja, az államnak a Kaposvári Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására fizetendő állam által előlegezett költség összegét 502.370 (ötszázkettőezer-háromszázhetven) forintra, a felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 773.000 (hétszázhetvenháromezer) forintra felemeli. A felperest terhelő, az államnak az illetékes adóhatóság felhívására fizetendő le nem rótt fellebbezési eljárási illeték összegét 46.600 (negyvenhatezer-hatszáz) forintra leszállítja. Mellőzi a felperesnek állam által előlegezett költségben marasztalását. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 16.700 (tizenhatezer-hétszáz) forint, míg az alperest, hogy fizessen meg 78.300 (hetvennyolcezer-háromszáz) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az államnak - az illetékes adóhatóság felhívására. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint
- április
- napján a felperes az .....forgalmi rendszámú ......típusú motorkerékpárral közlekedve ütközött az alperes biztosítottja, K.Z. által üzemeltetett .....forgalmi rendszámú személygépkocsival. A balesettel összefüggésben K.Z. büntetőjogi felelősségét a Somogy Megyei Bíróság 1.Bf.395/2008/
- számú végzése folytán jogerős Kaposvári Városi Bíróság 8.B.720/2007/
- számú ítélete állapította meg. A felperes a baleset során agyrázkódással társult tompa agytraumát, a jobb oldali combcsont térdízület közeli harmadának bütyök fölötti törését, a jobb oldali alkar területén az orsócsont típusos helyén elmozdulás nélküli törést, a bal oldali orsócsont darabos törését, a bal oldali singcsont távoli harmadának haránttörését szenvedte el. A felperes kórházi ellátását követően
- október
- napjáig munkaképtelen volt, ápolásra, gondozásra szorult. A felperes a baleset idején szüleivel és nagyanyjával a n.-i .......hrsz. alatt nyilvántartott N............ u.
- szám alatti, édesanyja tulajdonában álló családi házas ingatlanban élt. A felperes édesapának tulajdonában áll a n.-i ....hrsz.-on nyilvántartott zártkerti ingatlan. A család tagjai a házas ingatlanon 500 m2-en konyhakerti növényeket, 200 m2-en gyümölcsöt, 400 m2-en fekete ribizlit, 200 m2-en kukoricát, 200 m2-en haszonfákat termesztettek, a zártkerti ingatlanban szőlőt műveltek a balesetet megelőzően. A felperes és szülei a ház körüli, háztartási, mezőgazdasági munkákat egymás között megosztották, a felperes különösen a nehéz és közepesen nehéz fizikai munkákban vett részt, e körben évi 240 óra nehéz és évi 320 óra közepesen nehéz munkát végzett. A balesetet követően
- október
- napjáig a felperes munkaképtelen volt, a háztartási, ház körüli, mezőgazdasági munkái kiesésével 189.000 forint kár keletkezett. A felperes háztartásban, ház körüli, mezőgazdasági munkákban kiesett nehéz és középnehéz munkáinak értéke
- november 1-től
- december
- napjáig 358.050 forint,
- évben 177.480 forint,
- évben 184.750 forint,
- január 1-től július 30-ig 112.000 forint volt,
- augusztus
- napjától havi 16.000 forint. A felperes szülei a lakóházas és a zártkerti ingatlanon végzett felperesi munkakieséssel kapcsolatos kárigényüket a
- augusztus
- napján kelt szerződéssel a felperesre engedményezték. A balesetet megelőzően a.. technikusi és biztonsági őr végzettségű felperes a S.B.Sz. M.Kft. alkalmazásában 12 órás munkaidő beosztásban dolgozott. E munkakörben
- évben bruttó 97.312 forint,
- évben bruttó 97.515 forint,
- évben bruttó 101.170 forint,
- évben bruttó 123.000 forint és
- évben bruttó 130.500 forint havi munkabért érhetett volna el. A felperes sérüléseivel okozati összefüggésben 24%-os egészségkárosodást és 30%-os baleseti eredetű munkaképesség-csökkenést szenvedett. A felperes kialakult egészségi állapota mellett képes a fizikai munkavégzésre, azonban a közepes és nehéz munkafázisokban a sérülés előtti teljesítmény elérése részéről csak többlet erőfeszítéssel oldható meg. Ezekben a munkákban a felperes korlátozott, számára a nehéz vagy tartósan kényszerhelyzetben végzendő munkák nem javallottak, e munkavégzésében akadályozott. A felperes a balesetet követően
- október 31-éig táppénzen volt, majd fizetett szabadságát vette ki november 1-jétől.
- november 26-tól 29-ig és
- december 3-tól december 29-ig végzett munkát a S.B.Sz.M. Kft.-nél. E munkáltatónál munkaviszonya
- december 29-ei hatállyal szűnt meg közös megegyezéssel, arra tekintettel, hogy a balesetből eredő egészségügyi állapota miatt a munkakörével járó feladatokat nem tudta az elvárásoknak megfelelően ellátni. A felperes
- január 1-től október 31-ig munkanélküli volt,
- november 1-től
- március 31-ig a M.P.Zrt.-nél k.......dolgozott,
- április 1-től április 6-ig munkanélküli volt,
- április 6-tól
- augusztus 12-ig a Város Polgármesteri Hivatalánál kézbesítőként dolgozott,
- augusztus 13-tól
- január 3-ig munkanélküli volt,
- január 4-től január 22-ig a M. P.Zrt. alkalmazásában állt,
- január 23-tól február 18-ig munkanélküli volt,
- február 19-től március 28-ig a ...... Város Polgármesteri Hivatalánál állt alkalmazásban,
- március 29-től március 31-ig munkanélküli volt,
- április 1-től és jelenleg is a D.Zrt.-nél .... technikusi mintavevői munkakörben dolgozik. A felperes a baleset folytán kialakult egészségi állapota mellett képes a vagyonőri és . mintavevői, valamint kézbesítési munkakör betöltésére, azonban a vagyonőri és kézbesítői munkakör tekintetében 30%-os, a . mintavevői munkakör ellátásában 50%-os arányú professzionális munkaképesség-csökkenést szenvedett. A felperes ereje megfeszítésével
- évben 437.143 forint,
- évben 454.291 forint,
- évben 352.054 forint,
- évben 424.040 forint,
- január 1-től július 30-ig 355.733 forint jövedelmet érte el,
- augusztus
- napjától ereje megfeszítésével elérhető jövedelme havi 50.812 forint. A felperes az elszenvedett közúti balesettel okozati összefüggésben álló vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítése iránt terjesztett elő keresetet. A Somogy Megyei Bíróság a
- november
- napján kelt 24.P.21.225/2008/
- számú ítéletével a felperes keresetét elbírálta. A fellebbezés folytán eljáró Pécsi Ítélőtábla a Pf.II.20.048/2011/
- számú részítéletével a Somogy Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét a kiesett munka ellenértéke és a jövedelempótló járadék vonatkozásában - a perköltségre is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az ezt meghaladó vagyoni és nem vagyoni kártérítési igények tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben felülbírálta. A hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a felperes keresetében a kiesett háztartási, ház körüli és mezőgazdasági munkák tekintetében a
- április 16-tól október 31-ig terjedő időszakra 189.000 forint,
- november 1-től december 31-ig terjedő időszakra 24.800 forint, a
- évre 163.000 forint,
- évre 170.250 forint,
- évre havi 14.720 forint,
- évre havi 15.396 forint,
- évre havi 16.000 forint lejárt és folyamatos költségpótló járadék, valamint a hátralékos járadékok tekintetében a középidőtől a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamat, baleseti járadék címén
- november-december hónapra 50.000 forint,
- január 1-től
- március 31-ig 586.336 forint,
- április 1től folyamatosan havi 65.000 forint jövedelempótló járadék, és a hátralékos járadékok után a középidőtől a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamat, valamint perköltség megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 3.061.436 forint lejárt kártérítési járadékot és annak
- június 1-től a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, valamint
- augusztus
- napjától havi 66.819 forint járadékot és 386.600 forint elsőfokú perköltséget. Kötelezte az alperest az állam javára 552.800 forint feljegyezett illeték és 333.700 forint állam által előlegezett költség, míg a felperest 71.700 forint feljegyezett illeték és 63.511 forint állam által előlegezett költség megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság a Pécsi Ítélőtábla Pf.II.20.048/2011/
- számú részítéletében foglalt iránymutatásnak megfelelő bizonyítást lefolytatta. Tanúkat hallgatott meg a felperes által végzett mezőgazdasági, ház körüli, háztartási munkák körét, fajtáit és mennyiségét illetően. E tanúvallomások figyelembevételével, az alapeljárásban beszerzett igazságügyi gazdasági szakértői vélemény megállapításai alapján határozta meg a felperes baleset folytán kieső nehéz és közepesen nehéz munkáinak mennyiségét, valamint azok ellenértékét. A megismételt eljárásban beszerzett kiegészítő orvosszakértői vélemény, valamint az alapeljárásban beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény megállapításai alapján úgy ítélte meg, hogy a felperes a nehéz fizikai munka végzésére további egészségkárosodásának fokozott veszélye miatt nem alkalmas, illetőleg a szakértői véleményben felsorolt munkafázisok elvégzése tekintetében korlátozott. A Pécsi Ítélőtábla Pf.II.20.048/2011/
- számú részítéletében foglalt iránymutatásnak megfelelően beszerezte a felperes által betöltött munkakörök tekintetében a munkaköri leírásokat, a felperes által ténylegesen elért munkabérre, jövedelemre vonatkozó igazolásokat, továbbá a munkanélküli időszak alatt a felperes által felvett ellátások fajtájára és összegére vonatkozó igazolásokat. Az alap- és a megismételt eljárásban beszerzett kiegészítő orvosszakértői vélemény megállapításai, és a felperes által megszerzett jövedelmekre vonatkozó igazolások adatai alapján határozta meg a felperesnek a balesettel okozati összefüggésben felmerült és felmerülő jövedelem-kiesése összegét. Megállapította a perköltségviselés körében, hogy a felperes 84%-ban lett pernyertes. A perköltség viseléséről a Pp.81.§
(1)bekezdése, a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján határozott azzal, hogy figyelembe vette az állam által előlegezett fellebbezési illetéket is. Az ítélet ellen, annak részbeni megváltoztatása és a felperesnek feljegyzett illeték és állam által előlegezett költség megfizetésére kötelezés mellőzése, valamint a felperesnek járó elsőfokú perköltségnek a felperes és jogi képviselője között létrejött megállapodásban meghatározott mértékre felemelése iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a háztartási, ház körüli, mezőgazdasági munkák címén megítélt kártérítési járadék körében a
- október
- napjáig felmerült 189.000 forintra kérte a marasztalásának leszállítását, ezt meghaladóan, a lejárt és folyamatos járadék tekintetében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a felperes a munkát szívességi, családi alapon a szabadidejében végezte anélkül, hogy azért bármilyen ellenszolgáltatás járt volna. Utalt arra is, hogy az alapeljárásban beszerzett gazdasági szakértői vélemény megállapítása szerint a családnál felmerülő háztartási, ház körüli, kert és szőlőművelési munkákban a felperes hétvégeken és szabadnapjain tudott részt venni, a fizikai munkák többségét a felperes édesapja végezte, valamint, hogy a kiegészítő orvosszakértői vélemény szerint a gazdasági szakvéleményben részletezett munkák elvégzésére - a kukorica padlásra történő felhordásán kívül - a balesetet követően is képes a felperes. A jövedelempótló járadék tekintetében ugyancsak a felperes keresetének teljes elutasítása érdekében fellebbezett az alperes arra hivatkozással, hogy az elsőfokú bíróság a baleseti járadékra vonatkozó számítása helytelen, nem követi a Pécsi Ítélőtábla Pf.II.20.048/2011/
- számú részítéletében foglalt iránymutatást, sem pedig Ptk.356.§
(1)és
(3)bekezdésének a baleseti járadékkal összefüggő rendelkezéseit. Az irányadó rendelkezések és a másodfokú bíróság iránymutatása alapján ugyanis a baleseti járadék összegének számításakor a felperes balesetet megelőző jövedelméből kellett volna kiindulni, ezt a jövedelmet kellett volna korrigált bruttó összegben meghatározva egybevetni a felperes által a balesetet követően többlet erőfeszítéssel elért és korrigált bruttó összegben meghatározott jövedelemmel. A felperes az alperes fellebbezésével, az alperes pedig a felperes fellebbezésével összefüggésben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezések részben alaposak, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében a rendelkező részben írtak szerint változtatta meg, a Pp.253.§
(2)bekezdése és az alábbi indokok alapján: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által egyébként helyesen megállapított tényállást az elsőfokú eljárás adatai alapján azzal egészíti ki, hogy a felperes
- áprilisától
- márciusáig, azaz a balesetet megelőző egy évben elért korrigált bruttó jövedelme 790.304 forint volt, amely alapján a havi átlag korrigált bruttó jövedelme 65.860 forint volt. Az így kiegészített tényállás alapján is helytálló az elsőfokú bíróság ítélete a felperes kiesett mezőgazdasági, háztartási, ház körüli munkáival kapcsolatban megítélt kártérítési járadék jogalapjával és összegszerűségével kapcsolatban. A Pécsi Ítélőtábla Pf.II.20.048/2011/
- számú részítéletében foglalt iránymutatás alapján a megismételt eljárásban a felperes tanúkkal bizonyította, hogy az alapeljárásban beszerzett gazdasági szakértői véleményben felsorolt mezőgazdasági, háztartási, ház körüli munkákat elvégezte a balesetet megelőzően. Helyesen mérlegelte az elsőfokú bíróság az alapeljárásban, illetőleg a megismételt eljárásban beszerzett orvosszakértői vélemények megállapításait akként, hogy a baleset folytán fennmaradó egészségkárosodására tekintettel a felperes a balesetet követően a nehéz munkák elvégzésére alkalmatlan és a szakértői véleményben felsorolt középnehéz munkák végzése tekintetében korlátozott (24.P.21.225/2008/
- számú szakértői vélemény
- oldal, és 24.P.21.831/2011/
- számú kiegészítő szakértői vélemény
- oldal). E szakértői vélemények egybevetése alapján megállapítható, hogy a felperes nem vált képtelenné a gazdasági szakértői véleményben felsorolt munkák elvégzésére, de a további egészségkárosodásának veszélye miatt e munkák elvégzése számára nem ajánlott. A felperestől nem várható el, hogy egészségét kockáztatva vegyen részt az orvosszakértői véleményben megjelölt mezőgazdasági, háztartási, ház körüli munkákban, ezt helyette másnak kell elvégeznie. A lakóházas és zártkerti ingatlanok tulajdonosai, a felperes szülei, követelésüket a felperes kiesett munkájának pótlásával kapcsolatos költségek tekintetében a felperesre engedményezték. Az a körülmény pedig, hogy az ingatlantulajdonosok e kieső munkákat saját munkájukkal, vagy a felperes többlet erőkifejtésével pótolják ilyen költségek tényleges kifizetése nélkül, nem szolgálhat a kárért helytállni tartozó alperes javára. A jövedelempótló járadék körében az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a S. Kft. nyilatkozata alapján, hogy a felperes az egészségi állapota miatt nem tudta a balesetet megelőző színvonalon ellátni a munkakörébe tartozó feladatokat, és ennek következtében került sor a munkáltató és a felperes között a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére (24.P.21.831/2011/
- Irat). A megismételt eljárásban beszerzett kiegészítő orvosszakértői vélemény
- oldala valóban tartalmaz olyan - az alperes fellebbezésében idézett - megállapítást, hogy a felperes a S. Kft. n.-i telephelyén folytatott munkáját 30%-os többlet erőmegfeszítéssel képes ellátni, és az egykori munkahelyváltás hátterében olyan okok is meghúzódhatnak, amelyek nem a balesettel összefüggőek. Ez a kérdés azonban nem tekinthető szakkérdésnek, megítélése nem tartozik orvosszakértői kompetenciába, s ezzel a kérdéssel kapcsolatban a szakértő ténymegállapítást sem tett, csak egy lehetőséget vetett fel. A másodfokú bíróság álláspontja szerint - egyetértve az elsőfokú bíróság ebben a körben elfoglalt álláspontjával - a perben rendelkezésre álló bizonyítékok elegendőek annak megállapítására, hogy a felperesnek a S.Kft.-vel fennállott munkaviszonya a balesetből eredő egészségkárosodás miatt szűnt meg. A jövedelempótló járadékszámítási módjára vonatkozó fellebbezéssel kapcsolatban a másodfokú bíróság az alábbiakra utal: Az elsőfokú bíróság a 2008., 2009., 2010., 2011.,
- évek vonatkozásában a Pécsi Ítélőtábla Pf.II.20.048/2011/
- számú részítéletében adott iránymutatásnak, valamint a baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkereset meghatározásáról és a járadékszámítási módjáról szóló 1/2006.(V.22.) PK véleményében, illetve a Fővárosi Ítélőtáblai Polgári Kollégiumának a baleseti járadék megállapítása során a rendkívüli munkateljesítmény értékelésére vonatkozó véleményben foglaltaknak megfelelően alkalmazott számítási móddal határozta meg a felperes kiesett jövedelmének összegét. A Ptk.357.§
(1)bekezdése szerint a balesetet szenvedett személy keresetét (jövedelem kiesését) általában a balesetet megelőző egy évben elért rendszeres kereset (jövedelem) havi átlaga alapján kell meghatározni. Ha az említett idő alatt a keresetben (jövedelemben) tartós jellegű változás állott be, csak a változás utáni kereset (jövedelem) átlagát lehet figyelembe venni. A Ptk.357.§
(4)bekezdése értelmében a keresetveszteség (jövedelem kiesés) megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre teljes bizonyossággal lehet számolni. Az elsőfokú bíróság megkeresésére a S.Kft. a vagyonőr munkakörben foglalkoztatottak
- évtől
- évig terjedő időszakban történő béremelésére vonatkozó adatokat rendelkezésre bocsátotta. Ezek alapján az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a 2008-
- évben megállapítható jövedelem kiesést a felperesre is irányadó béremelés figyelembevételével, nem pedig a balesetet megelőző egy évben elért rendszeres kereset havi átlaga alapján kell meghatározni. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság
- november, december hónapokra megállapított kiesett jövedelem összegének meghatározása során. Az elsőfokú bíróság e két hónap tekintetében a felperes által elérhető korrigált bruttó összegű 139.300 forint jövedelem alapján határozta meg azt, hogy annak 30%-át, azaz 41.790 forintot a felperes többlet erőkifejtéssel ér el, amelyet a keresetveszteség számításnál nem lehet figyelembe venni, és a többlet erőkifejtéssel elérhető 41.790 forint alapulvételével a ténylegesen ledolgozott 20 munkanapra vetítve határozta meg a
- november-december hónapokra felperest ért jövedelemveszteség összegét. A kiegészített tényállás alapján a Ptk.356.§
(1),
(2)és
(3)bekezdése, valamint az 1/
- PK vélemény helyes alkalmazásával azonban a helyes számítás a következő: A felperes a
- áprilistól
- márciusig, azaz a balesetet megelőző egy évben elért jövedelmének havi korrigált átlaga 65.860 forint, ami a
- novemberdecemberi hónapokra így 131.720 forint elérhető jövedelmet jelent. A felperes ténylegesen 139.300 forintot kapott meg erre a két hónapra, amely tekintetében a jövedelem 30%-át, azaz 41.790 forintot többlet erőkifejtéssel ért el, így a felperesnek
- november-december hónapban figyelembe vehető, ténylegesen elért jövedelme 97.510 forint. A balesetet megelőző egy évben elért átlagkereset két hónapra járó összegéből, azaz 131.720 forintból levonva a ténylegesen figyelembe vehető elért 97.510 forintos jövedelmet, 34.210 forintos jövedelemveszteség adódik, amely a két hónapra, azaz 40 munkanapra járó jövedelem kiesés. A felperes által ezen a két hónapon belül ledolgozott 20 munkanapra figyelemmel ennek az összegnek a fele, azaz 17.105 forint a felperes keresetvesztesége, amely az elsőfokú bíróság által erre az időszakra vonatkozóan megállapított 20.895 forinthoz képest 3.790 forint hátralékos járadék leszállítást indokol. Részben találta alaposnak a másodfokú bíróság a felperes perköltség tekintetében előterjesztett fellebbezését. A 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdése alapján a fél pernyertessége esetén igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet a fél és a képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint a fél által képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére. A felperes és jogi képviselője között
- október
- napján az ügyvédi munkadíjról létrejött megállapodás szerint a felperes az eljárás jogerős befejezésekor a megítélt kártérítési összeg 20%-ának megfelelő ügyvédi díj megfizetésére vállalt kötelezettséget. Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. A fentiek értelmében a pernyertes fél a pernyertességének megfelelő arányban kérheti a közte és jogi képviselője között létrejött megállapodásban kikötött ügyvédi munkadíj megtérítését. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az irreálisan magas, a ténylegesen kifejtett ügyvédi munkával arányban nem álló összeget is köteles lenne a pervesztes fél pervesztessége arányában viselni. Az alap- és megismételt eljárásban kifejtett ügyvédi tevékenység mértékére figyelemmel az elsőfokú bíróság által megállapított 5%-os ügyvédi munkadíjat ezért a másodfokú bíróság 10%-ra emelte fel, ilyen módon mérsékelve a felperes és jogi képviselője között létrejött megállapodásban kikötött ügyvédi munkadíjat, mert megítélése szerint az ilyen mértékű munkadíj áll arányban a felperes jogi képviselője által kifejtett ügyvédi tevékenységgel. Alaposnak találta a másodfokú bíróság a felperes fellebbezését a Pp.81.§
(2)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 15.§
(2)bekezdése alapján az elsőfokú eljárásban feljegyzett illeték, valamint az állam által előlegezett költség viselése tekintetében, figyelemmel arra, hogy a felperes követelése - 81%-os pernyertességére tekintettel - nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, ezért ezeknek a költségeknek részben a felperes által történő viselésére vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezéseket mellőzte. A Pp.253.§
(3)bekezdés második mondata szerint a másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében nem rendelkezett az összes, a perben felmerült állam által előlegezett szakértői költség viseléséről. A perben összesen 620.211 forint szakértői költség merült fel. A Pp.81.§
(2)bekezdése alapján ezért - e körben az alperes marasztalását felemelve - a marasztalási összegnek megfelelő arányban kötelezte az alperest az állam által előlegezett költségeknek a viselésére. A felperes keresetének pertárgyértéke mindösszesen 7.592.795 forint volt, az összes marasztalás a másodfokú bíróság ítélete folytán 6.126.127 forint, amelyre tekintettel a felperes 81%-ban lett pernyertes az elsőfokú eljárásban. Ennek figyelembe vételével kötelezte a másodfokú bíróság az alperest a Pp.81.§
(2)bekezdése alapján a marasztalási összegnek megfelelően 367.600 forint le nem rótt elsőfokú eljárási illeték és 502.370 forint az állam által előlegezett szakértői díj viselésére. Észlelte a másodfokú bíróság azt is, hogy a Pécsi Ítélőtábla a Pf.II.20.048/2011/5. számú részítéletében a részítélettel elbírált kereseti követelések vonatkozásában nem rendelkezett a feljegyzett illeték viseléséről. Az elsőfokú bíróság e körben a részítélettel felülbírált ítéletében rendelkezett, ezt az ítéleti rendelkezést megváltoztatva, e körben a Pp.81.§
(1)bekezdése alapján a pernyertesség arányában határozta meg a peres felek által viselendő feljegyzett fellebbezési eljárási illeték összegét. A felperes fellebbezésének pertárgyértéke 2.146.960 forint volt, amelyből a fellebbezés 1.454.516 forint tekintetében sikeres volt, 692.444 forint tekintetében sikertelen, így a felperes 67%-ban lett pernyertes. A feljegyzett illetékből ezért az alperes 87.300 forint, a felperes 41.500 forint feljegyzett illeték viselésére köteles. Az alperes fellebbezésének pertárgyértéke 556.560 forint volt, amely 85.500 forint tekintetében vezetett eredményre, így az alperes részére 15%os pernyertességet eredményezett. A feljegyzett illetékből ezért a felperes 5.100 forint, az alperes 28.300 forint illeték viselésére köteles. A megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítélet ellen előterjesztett fellebbezés körében a felperes fellebbezésének pertárgyértéke 838.625 forint volt, amelyből a felperes 386.660 forint tekintetében, azaz 46%-ban lett pernyertes. A feljegyzett fellebbezési illeték 30.928 forint, amelyből a felperes 16.700 forint, az alperes 14.200 forint viselésére köteles a Pp. 81.§
(1)bekezdése alapján Az alperes fellebbezésének pertárgyértéke 801.828 forint volt, amely teljes egészében sikertelen volt, ezért az alperes köteles 64.100 forint feljegyzett eljárási illeték viselésére. A fellebbezési eljárásban nagyobb részben pernyertes felperes javára a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)és
(5)bekezdés alapján állapított meg pernyertessége arányában a Pp.81.§
(1)bekezdése alapján másodfokú ügyvédi munkadíjból álló perköltséget. Pécs,
- február
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kutasi Tünde s.k. bíró