← Magyarország

Gfv.30333/2007/6 – Kúria

Gfv.IX.30.333/2007/6.szám A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr.Tornyai Magdolna ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr.Munzné dr. Pácsa Cecília ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés teljesítése iránt a Szegedi Városi Bíróságnál 16.G.40.144/

  1. szám alatt indult és a Csongrád Megyei Bíróság 1.Gf.40.056/2007/
  2. számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 1.Gf.40.056/2007/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 33,750 (Harmincháromezer-hétszázötven) forint felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint a peres felek között
  4. április 26-án megbízási szerződés jött létre, amelyben a felperes vállalta a Sz Önkormányzat egészségügyi laboratóriumai integrációjának megvalósításával összefüggő szervezési feladatok megoldásának előkészítését, a feladatmegoldás szervezését, és a javaslatok kiértékelését. A munkaprogram a szerződés
  5. számú, a munkamódszerek a
  6. számú mellékletében kerültek meghatározásra. A szerződés
  7. május
  8. és
  9. december 31-e között időtartamra jött létre, a megbízási díjat havi 300.000 Ft + 25 % ÁFA-ban határozták meg. A felperes a szerződésben meghatározott tevékenységet a laborintegráció végrehajtása érdekében
  10. májusában kezdte és
  11. április hónapban még végezte. A megbízás keretében a laborvezetőkkel és más személyekkel hetente megbeszélést tartott,
  12. év elején elvégezte a kórházi labor, illetőleg a szakorvosi ellátás keretében működő labor közötti munkamegosztás technikai előkészületeit, kialakította az ehhez szükséges előfeltételeket, különösen az informatikai rendszert.
  13. február, március, április hónapokban számlát állított ki havi 375.000 Ft összegű megbízási díjról. Az alperes akkori gazdasági igazgatója, illetve a főigazgató a számla alapját képező teljesítést leigazolta. Az alperes a felsorolt három számla kifizetését arra hivatkozással tagadta meg, hogy a felperes által végzett tevékenység nem bizonyított. A felperes a keresetében a három számlában írt, összesen 1,125.000 Ft tőke, ennek kamatai, valamint a perköltségek megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A keresetét az alperessel kötött megbízási szerződésre alapította. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első fokon eljárt Szegedi Városi Bíróság a 16.G.40.144/2006/
  14. számú ítéletében az alperest 1,125.000 Ft, ennek kamatai és 135.000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte. A Csongrád Megyei Bíróság az alperes fellebbezése folytán hozott 1.Gf.40.056/2007/
  15. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és az alperest 30.000 Ft másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a peres felek között a Ptk.
  16. §-ában szabályozott megbízási szerződés jött létre. A megbízási jogviszony nem eredménykötelem, ezért abból, hogy a laborintegráció végül nem valósult még nem következik, hogy a felperes nem tett eleget a szerződésben írt kötelezettségeinek. Az elsőfokú bíróság által kihallgatott és általa értékelt tanúvallomások a beszerzett okirati bizonyítékok, különösen a megbízó által leigazolt és a munka elvégzését tanúsító számlák megfelelő mérlegelésével jutott az elsőfokú bíróság arra a helyes ténybeli következtetésre, hogy a felperes a perben érintett három hónap alatt a vállalt kötelezettségének eleget tett. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, helyette új határozat hozatalát, a felperes keresetének elutasítását és perköltségekben való marasztalását; másodsorban a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett az első vagy a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést a Pp.
  17. §-ának

(1)bekezdésében, a 221. §-ának
(1)bekezdésébe, valamint a Ptk. 478. §-ának
(2)bekezdésében foglaltak megsértésében jelölte meg. Előadta, hogy
  1. tavaszán az alperes csődközeli helyzetbe került, ezért a fenntartója önkormányzati biztost nevezett ki az intézmény élére. Az önkormányzati biztos a szerződések átvizsgálása után megállapította, hogy a perbehozott megbízási szerződésben meghatározott megbízási díj a felperes részére
  2. február hónapban nem került kifizetésre egyidejűleg azonban megállapította azt is, hogy a felperes a szerződésben vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget. A szerződés
  3. számú mellékletében rögzített munkaprogram-feladatok nem valósultak meg, a felperes részéről tényleges munkavégzés nem történt. A szerződés
  4. pontjában meghatározták a felek, hogy a szolgáltatás elvégzése mikor tekinthető teljesítettnek, ebben kifejezetten rögzítették, hogy a megbízott írásos jelentéseket, összeállításokat készít, amelyek akkor minősülnek elfogadottnak, ha annak közös megtárgyalása eredménnyel zárult, a döntéshozók azokat elfogadták, vagy a feltárt hibákat a véleményeltéréseket a megbízott kijavítja. Az önkormányzati biztos a tanúvallomásában elmondta, miszerint
  5. júniusában már látszott, hogy a laborintegráció megvalósíthatatlan, a felperes azonban erről tájékoztatást egyáltalán nem adott. A felperes kötelezettségszegését az bizonyítja, hogy ha a felperes a teljesítményadatok folyamatos elemzését, valamint a teljesítmény befolyásolására tett intézkedési terveket elkészítette volna, az alperes számára nyilván valóvá válik, hogy csődjét a laborok teljesítménye okozza. Az önkormányzati biztos tanúvallomása szerint a perbeli időszakra vonatkozóan a felperes részéről semmiféle írásos jelentés nem található, amit dr. G I tanú vallomása is megerősített. A felperes sem hivatkozott olyan létező, általa elkészített írásos anyagra amely a teljesítését igazolta volna. Dr. G T tanú a felek közötti szerződés tartalmát nem ismerte. Előadta továbbá, hogy a felperes nem azért tagadta meg a teljesítést mert a labor integráció elmaradt, - arra nem hivatkozott, hogy a megbízás eredménykötelem volt, - hanem azért, mert a szerződést a felperes nem teljesítette. Az alperes több alkalommal felszólította, hogy bocsássa rendelkezésére az általa készített dokumentumokat amelyek a teljesítését igazolják, erre azonban nem került sor. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Csupán utalt rá, hogy
  6. júniusát követően, amikortól az önkormányzati biztos kinevezésre került, maga az önkormányzati biztos is és az újonnan megbízott vezetés is igénybe vette a szolgáltatásait. Az önkormányzati biztosnak a perbeli időszakra vonatkozóan egyébként semmiféle megbízása nem volt a tanúvallomását maga is úgy kezdte, hogy ezen időszakra véleményt nem tud mondani, mivel nem volt jogviszonyban az adott intézménnyel. -.-.-.A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében bár abban más jogszabályhely megsértését jelölte meg - valójában a bizonyítékok mérlegelését, nevezetesen azt sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok a tényállást a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével a Pp.
  7. §-ában foglaltak megsértésével állapították meg. A Pp.
  8. §-ának
(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének nincsen helye ezért a bizonyítás eredményének a mérlegelésére vonatkozó jogszabály sérelméről csak akkor lehet szó, ha a bíróság által megállapított tényállás az iratok tartalmával ellentétes iratellenes -, illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése és összességükben való értékelése során nyilvánvalóan helytelen, logikailag ellentmondó következtetésre jutott. Az eljárt bíróságok a bizonyítékok mérlegelése, valamint a tényállás megállapítása során az alperes által előadott jogsértést nem követték el. A felek között
  1. április 26-án létrejött megbízási szerződés szerint a felperes azzal bízta meg az alperest, hogy a Sz Önkormányzat fenntartásában lévő öt egészségügyi laboratórium integrációjának megvalósításával összefüggő szervezési feladatok megoldását készítse elő. A feladat megoldás szervezésében vegyen részt és javaslatokat, értékeléseket készítsen. A laborok integrációjának szervezéséhez elkészített munkaprogramot a szerződés
  2. számú melléklete tartalmazta. A szerződés
  3. pontjában azonban a felek rögzítették, hogy az elvégzendő feladatok pontosítása, értelmezése a felek közvetlen megállapodása alapján kerül végrehajtásra.
  4. április 22-én a Sz Önkormányzat tisztségviselőjének vezetésével megalakult az Integrált Labor Operatív Tanácsadó Testület (ILOTT), amely az integrációt irányította, koordinálta. A testület titkári feladatainak az elvégzésével a felperes ügyvezetőjét F T bízták meg, az ő feladatait képezte az ülések előkészítése, a napirend összeállítása a testület részére jelentések, értékelések készítése, tehát fő feladata volt az integrációt irányító, koordináló testület munkájában való részvétel, ennek keretében kellett végeznie a szervező, javaslattételi és értékeléssel kapcsolatos tevékenységét. A felperesnek ezen tevékenységéről a felperes által
  5. szám alatt csatolt dr. G I főigazgató főorvosnak a Sz Irodához címzett levele tartalmaz adatokat. A főigazgató főorvos beszámolója szerint a levél keltezését megelőző másfél éven belül minden héten több órás szakmai értekezlet zajlott a laboratóriumi feladatokkal kapcsolatban, többek között az ILOTT titkárának, valamennyi laborvezetőnek, asszisztensnek szükség esetén külső szakértőknek a bevonásával. A felperes munkája végzését bizonyította a 14/F/
  6. sorszám alatt csatolt
  7. október 3-án kelt az ILOTT részére készített jelentés az integrált laboratórium helyzetéről, amelyből önmagában is kitűnik, hogy a felperes a megbízási szerződés megkötését követően
  8. február, március és április hónapokban is elvégezte a rábízott feladatokat. A szerződés
  9. pontja határozta meg, hogy a felek a szerződéses kapcsolatukban mit tekintenek a felperes teljesítésének. Eszerint a teljesítést a megbízó havonta igazolta, tehát az alperes által történő számla leigazolása önmagában bizonyságául szolgált a munka elvégzésének. Ezen túl a szolgáltatás elvégzését írásos jelentések, összeállítások is tanúsíthatják. Valamennyi teljesítést tehát nem kellett különböző összeállításokkal, illetőleg írásos jelentésekkel alátámasztani. A szerződés
  10. pontja a továbbiakban az írásos jelentés teljesítésként való elfogadásának feltételeit taglalja. A felperes a kihallgatott tanúk vallomásával igazolta, hogy részben az ILOTT keretében, részben azon kívül a labor integráció szervezését is végezte, az alperes mint megbízó akkori elvárásainak maradéktalanul eleget tett. A felperes
  11. sorszám alatt csatolta az ILOTT által tartott ülések időpontját
  12. április 22-étől
  13. október 11-éig terjedő időtartam alatt, felsorolta, hogy milyen napirend került megtárgyalásra, ahhoz milyen jelentések és javaslatok készültek, melyeknek az elkészítésében részt vett. Az alperes a
  14. sorszámú előkészítő irathoz csatolt tértivevény tanúsága szerint a felperes által a
  15. számú előkészítő irathoz csatolt mellékleteket
  16. november 9-én átvette, arra sem a következő -
  17. november 22-én tartott tárgyaláson sem később észrevételt nem tett. A 14/F/
  18. sorszám alatti beadványból megállapítható, hogy a felperes az ILOTT részére az integrált laboratórium helyzetéről még
  19. október 3-án is készített jelentést, ehhez elemzéseket, táblázatokat csatolt, amelyben rögzítette az egyes laboratóriumok bevételeit, a kiadásokat, az egyes laboratóriumokban keletkező hiány mértékét és annak okait. Ilyen mélységű, átfogó értékeléshez tisztában kellett lennie az integrációba bevont laborok működésével esetleges hiányosságaival. Ez a jelentés nem csupán tényeket rögzített, hanem megoldási javaslatokat is tartalmazott. Az alpereshez kirendelt önkormányzati biztos a
  20. június 1-jei kirendelését követően nyilvánvalóan tájékoztatást kaphatott a felperes tevékenységéről, mert a
  21. sorszám alatt csatolt
  22. június 20-án kelt a felpereshez címzett levelében kérte a felperestől az intézmény folyamatos működése fenntartásának támogatását. A felperes ügyvezetőjének a Sz polgármesteréhez
  23. február 10-én keltezett leveléből, a dr. G I főigazgató részére
  24. március 2án készített feljegyzésből okszerűen vonták le az eljárt bíróságok azt a ténybeli következtetést, hogy a felperes még
  25. februárjában részt vett a laborok integrációjával kapcsolatban az informatikai rendszer kiépítésében, a párhuzamosságok megszüntetésében az és az integráció szervezésében. A
  26. márciusi és áprilisi munkavégzését pedig dr. G I Péter, dr. G T, dr. Zs Á és dr. P J tanúk vallomása bizonyította. Dr. G I P volt főigazgató főorvos tanúvallomásában előadta, hogy a laborok integrációjával kapcsolatos feladatok megoldásában együtt dolgozott a felperessel. A felperes képviselője az ILOTT tanácskozásokon meghatározott teendőket hajtotta végre, ténylegesen az integráció szervezési feladatait a felperes látta el. A megbízási szerződésben írt feladatok végzése folyamatos volt, a felperes
  27. február, március és áprilisi egyébként leigazolt számlái likvidítási problémák miatt nem kerültek kifizetésre. Dr. G T L tanú az önkormányzat tisztségviselőjeként vezette az ILOTT-ot. Vallomásában akként nyilatkozott, hogy a felperesnek "rengeteg feladata volt a laborok átszervezésével kapcsolatban." A konkrét feladatát a laborok átszervezésének a lebonyolítása képezte, ennek során az intézményvezetőkkel, illetőleg a laborvezetőkkel tartotta a kapcsolatot. A tanú nem ismerte a peres felek között létrejött megbízási szerződést, a felperes általa említett tevékenységei azonban - amelyeknek az elvégzését a tanú bizonyította - egybeestek azokkal a feladatokkal, amelyeket a felperesnek a megbízási szerződés alapján el kellett végeznie. Dr. Zs Á tanú az integrált labor vezetője igazgató főorvos a
  28. sorszámú jegyzőkönyvben foglalt tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy a laborintegrációval kapcsolatos tevékenységeket a felperes
  29. év február, március, áprilisában is végezte. A munkakapcsolat folyamatos volt, sőt még
  30. nyarán egész őszig munkakapcsolatban volt a felperessel. A laborok által átadott anyagokról írásos összegzés is készült, ezt az összegzést a felperes készítette. Ebben az időszakban a felperes fő feladata a létszám optimizálása, a beszerzések megszervezése, illetőleg a párhuzamosságok megszüntetése volt az egyes laboratóriumok között. Dr. P J tanú előadása szerint
  31. év elején a felperes feladata volt a kórházzal kialakított munkamegosztás technikai előkészítése, illetőleg az ehhez szükséges feltételek megteremtése, így az informatikai rendszer kialakítása, ekkor kellett elvégezni a vizsgálatok listájának az összeállítását, illetőleg az egyeztetését, ezek a munkák
  32. január, február, márciusban folytak. Előadta még, hogy a számlák leigazolását többször végezte, az elvégzett munkák eredményeit közvetlenül érzékelte, így le tudta mérni, hogy a számlában szereplő munkák elvégzésre kerültek. A fenti bizonyítékok helyes mérlegelésével, okszerűen jutottak az eljárt bíróságok arra a ténybeli következtetésre, hogy a felperes az alperessel kötött megbízási szerződésben írt kötelezettségeit
  33. február, március és április hónapokban is teljesítette, ezért az alperes Ptk.
  34. §-ának
(1)bekezdése értelmében köteles a szerződésben írt megbízási díjat a felperes részére megfizetni. Az alperes a fellebbezésében - második oldal
  1. bekezdése - valóban az önkormányzati biztos megállapításaként hivatkozott arra, hogy a laborok integrációja nem valósult meg, tehát nem ebből következtetett a felperes kötelemszegésére. Az a körülmény azonban, hogy az önkormányzati biztos
  2. júniusában megvalósítatlannak ítélte a laborintegrációt, nem rontja le a többi bizonyíték alapján levont azt a következtetést, hogy a felperes
  3. tavaszán még teljesítette szerződéses kötelezettségét. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 1.Gf.40.056/2007/
  4. számú ítéletét a Pp.
  5. §-ának
(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. Az alperes felülvizsgálati kérelme sikertelen volt, ezért a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése szerint köteles a felperesnek a felülvizsgálati eljárással okozott költségét megtéríteni. A felperes felülvizsgálati perköltsége a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §-a
(2)bekezdésének a/ pontja és
(5)bekezdése szerint felszámítható, az ÁFA-t is tartalmazó ügyvédi munkadíjat foglalja magában. Az alperes személyes illetékmentességi joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az
  1. évi XCIII. törvény
  2. §-a alapján alkalmazandó, a költségmentességről szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  3. §-a szerint az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  4. §-ának
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest, 2007.december 4. Salamonné Dr. Solymosi Ibolya s.k. a tanács elnöke, Gyöngyösiné Dr. Gyügyei Klára s.k. előadó bíró, Dr. Lőrincz Györgyné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok (Prohászka Béláné)

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.