Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.000/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Csilléry Alexandra ügyvéd által képviselt felperesek, a Bátki Ügyvédi Iroda (dr. Bátki Zsolt ügyvéd) által képviselt Somlyó és Vidéke Vadásztársaság (3100 Salgótarján, Hargita körút 1.) alperes ellen, határozat megsemmisítése iránt indult perében, a Nógrád Megyei Bíróság
- április
- napján kelt 9.P.21.045/2010/
- számú ítélete ellen, az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán, meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy a 36.000 (harminchatezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes keresetében az alperes Intéző Bizottsága 2/
- (VIII. 27.) számú határozatának megsemmisítését kérte törvénysértés miatt az egyesülési jogról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) rendelkezéseire hivatkozással. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint a keresettel támadott határozata törvényes, megfelel az Alapszabály rendelkezéseinek. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megsemmisítette az alperesi társadalmi szervezet Intéző Bizottságának 2/
- (VIII. 27.) számú határozatát, amellyel a felperes tagsági viszonyát törléssel megszüntette. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 64.500 forint perköltséget. Az ítélet indokolása szerint az alperes eljárása során saját belső szabályzatát nem tartotta be: az alperes gazdasági felelősének
- augusztus
- napján elektronikus levélben elküldött, a hátralékos tagdíjtartozás megfizetésére vonatkozó felhívása nem felelt meg az alperesi Alapszabály V. fejezet 5.
- pontjában foglalt írásbeli felszólításnak, mivel az nem tartalmazott pontos fizetési felszólítást és annak nem teljesítésének jogkövetkezményeire sem hívta fel a figyelmet. Az elküldött e-mail alapján pedig nem bizonyosodott be az sem, hogy a felperes a felszólításról mikor szerzett tudomást. Kiemelte, hogy az Alapszabály 6.
- pontja alapján a közgyűlés összehívása vonatkozásában valóban lehetőség van e-mail útján történő meghívásra, azonban ez nem jelenti azt, hogy a súlyos jogkövetkezményt maga után vonó fizetési felszólítás kézbesítésére ezen közlési mód alkalmazható lenne. Hangsúlyozta az elsőfokú bíróság, hogy az e-mail üzenet feladásától számított 15 napon belül a felperes fizetési kötelezettségét teljesítette,
- augusztus
- napján a tagdíjbefizetés átvételére jogosult személynél a tagdíjhátralékát kiegyenlítette. Az ítélet szerint nem vitás, hogy az alperesi bankszámlán
- augusztus
- napjának déli órájáig a befizetés nem érkezett meg, azonban ez nem teszi az aznapi fizetési határidőt lejárttá. Így megállapítható az is, hogy az alperes nem várta be a fizetési határidő teljes egészében történő elteltét, a fizetési határidő utolsó napján hozta meg törvénysértő határozatát. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezéssel élt, melyben annak megváltoztatásával a kereseti kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az e-mail útján történő felszólítást az Alapszabály 6.
- c) pontjával nem találta összhangban állónak. Megítélése szerint ezt a rendelkezést kiterjesztően kell értelmezni: az minden, a tagságot érintő közlésre vonatkozik. Utalt arra, hogy az Alapszabály 6.
- c) pontja tartalmaz rendelkezést az e-mailben történt közlés kézbesítési idejére is. Mivel
- augusztus
- napjáig a felperestől a tagdíjhátralék nem érkezett meg, így az ezen a napon kelt, és kézbesített határozatával az alperes Intéző Bizottsága a felperes tagsági jogviszonyát jogszabálysértés nélkül törölte. Hivatkozása szerint a Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében a fizetési kötelezettség a teljesítési határidő utolsó napján történő postára adással nem teljesíthető, így a felperes teljesítésének legkésőbb
- augusztus
- napján be kellett volna érkeznie az alpereshez. Kifogásolta a befizetés módját is, ugyanis az nem az alperes, hanem Papp János gazdasági felelős címére került megküldésre az összeg rendeltetésének megjelölése nélkül. Szerinte nem sértett szabályt a gazdasági felelős, amikor visszautalta a felperes részére a befizetett összeget. Az alperes bejelentette, hogy a támadott határozatát 2/
- (VI. 2.) számú határozatával hatályon kívül helyezte, mivel a felperes a törlésre okot adó tartozását teljes mértékben megfizette. Továbbra is fenntartotta álláspontját, hogy a sérelmezett határozat meghozatalakor jogszerűen járt el. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, miszerint az alperes írásbeli felszólításának kritériumai sem formai, sem tartalmi szempontból nem felelnek meg az Alapszabályban foglalt előírásoknak. Ismételten utalt a Ptké.
- §
(2)és
(3)bekezdésére. Hangsúlyozta, hogy megfelelő formájú és tartalmú felszólítás hiányában az alperesi közlés joghatás kiváltására alkalmatlan volt, így az a határidők számításának alapjául sem vehető figyelembe, tehát a felperes határidőt nem mulaszthatott. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok mérlegelésével a tényállást helytállóan állapította meg és megalapozott az érdemi döntése is. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a másodfokú bíróság az alábbiakra mutat rá: Az Etv. 10. §
(1)bekezdése alapján a tagnak a törvényben biztosított joga, hogy a törvénysértő határozat megsemmisítését kérje. Az Etv. 10. §
(1)bekezdése alapján törvénysértésre hivatkozással indított perben annak eldöntésekor, hogy a társadalmi szervezet határozata törvénysértő-e, a törvény rendelkezéseinek megtartása mellett a társadalmi szervezet alapszabályára és más szabályzataira is figyelemmel kell lenni. A társadalmi szervezet alapszabálya és más belső szabályzatába foglalt rendelkezés megsértése törvénysértésnek minősül. Az alperes a saját maga által alkotott szabályokhoz - így az alapszabályban foglaltakhoz is - kötve van. Az attól eltérő eljárása alapszabályba ütközik és így törvénysértőnek tekinthető, az alapszabállyal ellentétes gyakorlat az Etv. 6. §
(1)bekezdésében deklarált demokratikus önkormányzati működés elvét is sérti. Az alperesi Alapszabály V.5.
- pontja a tagsági viszony törléssel történő megszűnésének feltételeit határozza meg, miszerint annak feltétele a tagdíjfizetési kötelezettségre irányuló írásbeli felszólítás, továbbá az írásbeli felszólítás ellenére, annak kézhezvételétől számított 15 napon belüli nem teljesítés. Az alperes alapszabálya nem határozza meg, mi minősül írásbeli felszólításnak. Nem vitás, hogy az Alapszabály VI.6.
- pontja rendelkezik arról, hogy a közgyűlésre történő meghívás történhet e-mail küldemény útján is. Hasonlóan rendelkezik a VI.6.
- pont a fegyelmi bizottság üléseire történő meghívó kézbesítésével kapcsolatban. Téves az alperesnek azon álláspontja, hogy az Alapszabály VI.6.
- pontját oly módon kell értelmezni, hogy a tagok részére kézbesítendő bármilyen tartalmú küldemény email útján is eljuttatható a címzettnek. Kiemeli a másodfokú bíróság, hogy az Alapszabály konkrétan megjelölte azon kézbesíthető iratok körét, amelyekben elfogadja annak e-mail útján történő továbbítását. A perbeli esetben az alperesi Alapszabály sem az írásbeli felszólítás, sem az alperesi határozat elektronikus úton történő kézbesítésére nem ad törvényes lehetőséget. Helyesen hivatkozott a felperes a Ptké.
- §-ában foglaltakra, miszerint az e-mailben útján megküldött felszólítás jelen esetben semmiképpen sem felelne meg az írásba foglalás követelményének. A peradatok alapján csupán az állapítható meg, hogy az alperes a felszólítását
- augusztus
- napján megküldte a felperes részére, azonban arra nézve nem áll adat rendelkezésre, hogy ezen felszólítást a felperes mikor vette át, illetve mikor olvasta el az elektronikus levelet. Így nem állapítható meg a 15 napos határidő lejárta sem. Ezen túlmenően az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy amennyiben a felperes az e-mailt
- augusztus
- napján megkapta, az alapszabály szerinti 15 napos határidő nem járt le az alperesi határozat meghozatala napjáig. Tehát az alperes a saját maga által alkotott alapszabály rendelkezését nem tartotta be, melynek következtében az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg a 2/
- (VIII. 27.) IB határozat törvénysértő jellegét, ezért azt helytállóan semmisítette meg. A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére, melyet a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet alapján állapította meg. Az alperes illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési illetékről az
- évi XCIII. törvény
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(1)-
(2)bekezdése és
- §-a alapján határozott. Budapest,
- október
- . Németh László sk. a tanács elnöke . Molnár Ágnes sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Réczi Imréné bírósági ügyintéző Dr. Merőtey Anikó sk. bíró