Kfv.39066/2007/8 – Kúria

Kfv.II.39.066/2007/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Firneisz Miklós ügyvéd által képviselt Budapest-Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat felperesnek, a dr.Gyöngyösi Zoltán ügyvéd által képviselt Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal mint a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal Hivatalvezető jogutódja - alperes ellen kisajátítás ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben, amelybe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Mészáros Tünde ügyvéd által képviselt beavatkozó beavatkozott, a Fővárosi Bíróság

1. november
2. napján kelt 10.K.31.832/2004/
3. számú jogerős ítélet ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 10.K.31.832/2004/
5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes jogelődjének
6. április
7. napján kelt 59.530/
8. számú határozatát részben és akként változtatja meg, hogy a felperest terhelő kisajátítási kártalanítás összegét 77.022.715./azaz hetvenhétmillióhuszonkétezer-hétszáztizenöt/ forintban állapítja meg, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek külön - külön 30.000.- /azaz harmincezer/ elsőfokú részperköltséget. Ezt meghaladóan az elsőfokú és a felülvizsgálati perköltséget a felek maguk viselik. A feljegyzett 15.000.- /azaz tizenötezer/ forint kereseti és 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S Az alperes jogelődje, a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal Hivatalvezetője /a továbbiakban: alperes/ a
9. július
10. napján kelt 04-3109/1/2/
11. számú határozatával megállapította, hogy az alperesi beavatkozó tulajdonát képező 8728/5 hrsz-on jegyzett ingatlant - a tulajdonosi és építési jogokat korlátozó övezeti átsorolása miatt - a felperesnek ki kell sajátítania, a felperes által fizetendő kártalanítási összeg megállapítására a határozat jogerőre emelkedését követően és szakértő kirendelésével kerül majd sor. A felperesnek a 04-3109/1/2/
12. számú határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetét a Fővárosi Bíróság a 10.K.32.417/2002/
13. számú jogerős ítéletével, az ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bírósága a Kfv.V.39.453/2003/
14. számú végzésével utasította el. Az alperesi beavatkozó 1.693 m² területű ingatlana a B. belterületén, a M.-hegyen található. Belső kiképzése gödrös, egyenetlen talajú, fákkal, bokrokkal benőtt, elhagyatott állapotú, nincs körbekerítve, természetben egységet képez a szintén erdős területbe tartozó szomszédos telekingatlanokkal. A telken felépítmény és közmű nincs, környezete teljes közművesítettségű, megközelíthetősége közepes, előtte az út kiépített, aszfaltozott. A terület zöldövezeti jellegű, zaj- és légszennyezési ártalmaknak nincs kitéve. A környezet infrastrukturális ellátottsága megfelelő, élelmiszerbolt 7-8 percre, orvosi rendelő, iskola, óvoda, szolgáltató egységek 10-15 percre találhatóak. Az alperes a 04-3109/1/2/
15. számú eljárás és az azt követő közigazgatási per befejeződése után az ügyben szakértőt rendelt ki. Mivel az ingatlan a 04-es építési övezetből került a Fővárosi Tanács R-31.
16. számú rendezési terve és 85.153/2/
17. számú határozata alapján a 71-es közpark övezetbe, majd a 47/1998./X.15./ Főv.Kgy. rendelet alapján a Z-KK /zöldövezeti-közkert/ keretövezetbe, az alperes a szakértő feladatát akként határozta meg, hogy az ingatlan forgalmi értékét a 04-es építési övezet szabályai alapján állapítsa meg, az összehasonlító adatok gyűjtése során figyelemmel arra, hogy a kirendelés időpontjában /
18. november/ a 04-es övezet megfelelője az L6-os keretövezet /47/1998./X.5./ Főv.Kgy. rendelet
19. § és
20. számú táblázat/. Az ingatlan beépíthetősége az L6-os övezet szabályai szerint 15 %, a megengedett építmény magasság 8 méter, a legkisebb zöldfelületi mértéke 75 %. Ennek alapján az ingatlanra kétszintes + tetőteres, legfeljebb négylakásos társasház lenne elhelyezhető. A közigazgatási eljárásban eljárt R. I. szakértő az ingatlan forgalmi értékét 37.000.- F/m² értékben állapította meg, és a kártalanítás összegét összesen 62.641.000.- Ft-ra véleményezte. A közigazgatási eljárás során az alperesi beavatkozó magánszakértői véleményt nyújtott be, a K. G. értékbecslő által készített szakvélemény szerint az ingatlan értékét 50.400.- Ft/m²-ben lehetséges meghatározni, 85.000.000.- Ft. amely alapján a forgalmi értéke Az alperes a
21. április
22. napján kelt 59.530/
23. számú határozatával az alperesi beavatkozó ingatlanát az I.r. felperes részére kisajátította, és az I.r. felperest kötelezte, hogy az alperesi beavatkozónak kártalanításként 84.650.000.- Ft-ot fizessen meg. Indokolása szerint a szakértői vélemények, továbbá az általa is értékelt összehasonlító adatok alapján, mérlegeléssel az ingatlan értéket 50.000.- Ft/m²-ben határozta meg. A felperes keresetében a határozat megváltoztatásával a kártalanítás összegének csökkentését kérte. Álláspontja szerint 35.000.- Ft/m² forgalmi érték alapulvételével 59.155.000.- Ft a kártalanítás reális összege. Az elsőfokú bíróság a perben szakértői bizonyítást rendelt el. Sz.né L. Zs. szakvéleménye szerint a kártalanítás összege 45.495.Ft/m² forgalmi értékkel számolva 77.022.715.- Ft. A felperes a szakvélemény ismeretében is fenntartotta keresetét, álláspontja szerint Sz.-né L. Zs. szakértő véleménye a szakma szabályait messzemenően kielégíti, és jóval megfelelőbb, mint a rendelkezésre álló másik két szakvélemény. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a perben elkészített szakvéleményt megalapozottnak, aggálytalannak minősítette, döntését e szakvéleményre alapította, kiemelve, hogy a szakértő a közigazgatási eljárásban felhasznált két szakvélemény eltérő megállapításait az értékelt adatok jellegére utalással meg is magyarázta. A felperes pedig Sz.-né L. Zs. szakvéleménye alaptalanságát nem tudta igazolta. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló
24. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
25. §-át,
26. §-át,
27. §-ának /1/ bekezdését,
28. §-ának /1/ bekezdése előírásait. Az elsőfokú bíróság okszerűtlenül és logikátlanul rendelkezett, amikor a keresetét elutasította, mert figyelmen kívül hagyta, hogy a perben kirendelt igazságügyi szakértő által megállapított forgalmi érték kevesebb a közigazgatási határozatban meghatározott értéknél. A felperes vitatta a kisajátítás jogalapját, továbbá azt, hogy a kártalanítás összegét neki kell megfizetnie. Az alperes és az alperesi beavatkozó a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérték. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
29. §-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem részben alapos. A felperes felülvizsgálati kérelmében vitatta jogalapját és a kártalanítás összegszerűségét is. a kisajátítás A Pp.
30. §-ának /1/ bekezdése alapján a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek ideértve azok jogutódait is egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék /anyagi jogerő/. A bíróságnak az igény jogerősen elbírált voltát - azaz az ítélt dolog jellegét /a res judicatát/ - hivatalból kell figyelembe vennie. A Fővárosi Bíróság a 10.K.32.417/2002/
31. számú jogerős ítéletében döntött a felperesnek az alperesi beavatkozó ingatlanára vonatkozó kisajátítás jogalapjára és a kártalanításra kötelezett személyére előterjesztett kereseti kérelméről /a keresetet elutasította/, és mivel az ítélt dolog a döntés véglegességét jelenti, azaz az alperes 04-3009/1/2/
32. számú határozata változatlan tartalommal hatályában fennmaradt, a Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati kérelmét a kisajátítás jogalapjára és a kártalanításra kötelezett személyére vonatkozóan alaptalannak találta. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp.
33. §-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Az elsőfokú bíróság kérelemre a perben szakértőt rendelt ki, értékelte a közigazgatási eljárásban beszerzett szakértői véleményt, a felperes által benyújtott magánszakértői véleményt, összevetette a közigazgatási iratokat a periratokkal, a szakvéleményekkel, ily módon a bizonyítékokat a Pp.
34. §-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyõzõdése szerint elbírálva állapította meg, hogy döntését a kártalanítás összege vonatkozásában a perben beszerzett szakvéleményre alapozza. A felperes Sz.-né L. Zs. szakvéleményét csak vitatta, de a Pp.
35. §-ának /1/ bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettsége ellenére nem igazolta, hogy a perben kirendelt szakértő véleménye homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben álló lenne, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség férne, sőt a
36. január 24-i tárgyaláson /
37. számú jegyzőkönyv/ a szakértő munkája megfelelőnek minősítette. A kártalanítás összegét az alperes határozatában 50.000.- Ft/m² forgalmi érték alapján 84.650.000.- Ft-ban határozta meg, míg a perben kirendelt szakértő 45.495.- Ft/m² forgalmi értékkel számolva 77.022.715.- Ft-ban véleményezte. Az elsőfokú bíróság döntését helyesen a perben kirendelt szakértő véleményére alapította, a kártalanítás összegének konkrét meghatározása során azonban figyelmen kívül hagyta, hogy a perben elkészített szakvéleményben a kártalanítás összege kevesebb, mint a határozatban lévő. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp.
38. §-ának /4/ bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az alperes határozatát - a perben kirendelt szakértő véleményében foglaltaknak megfelelően - részben és akként megváltoztatta, hogy a felperest terhelő kártalanítás összegét 77.022.715.- forintban állapította meg, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A perköltségviselésről a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
39. §-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp.
40. §-ának /1/ bekezdése alapján rendelkezett, mivel a felperes felülvizsgálati kérelme csak részben volt eredményes. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték viselésére vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló
41. évi XCIII. törvény
42. §-ának /2/ bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
43. §-án alapul. Budapest,
44. november
45. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Lénártné dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő