Pf.20580/2011/17 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.580/2011/

1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Váczi Miklós ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Kecskésné dr. Horváth Erika ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és a személyesen eljáró II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen kártérítés megfizetése és egyéb iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság
2. július
3. napján kelt 21.P.20.691/2009/
4. számú ítélete ellen a felperes által
5. sorszámon előterjesztett és
6. sorszámon indokolt, és az I. rendű alperes által
7. sorszámon előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében részben, az alábbiak szerint változtatja meg: Az I. rendű alperest terhelő, felperesnek fizetendő vagyoni és nem vagyoni kártérítés összegét 3.847.752 (hárommillió-nyolcszáznegyvenhétezerhétszázötvenkettő) forintra, és abból 34.777 (harmincnégyezer-hétszázhetvenhét) forintnak
8. június 8-tól, 3.000.000 (hárommillió) forintnak
9. augusztus 27-től, 243.260 (kettőszáznegyvenháromezer-kettőszázhatvan) forintnak
10. október 1től, 139.500 (százharminckilencezer-ötszáz) forintnak
11. december 6-tól, 55.016 (ötvenötezer-tizenhat) forintnak
12. július 27-től, míg 375.200 (háromszázhetvenötezer-kettőszáz) forintnak
13. szeptember 24-től a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamataira felemeli. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek
14. december
15. napjától folyamatosan, minden hónap
16. napjáig havi 7.000 (hétezer) forint folyamatos kártérítési járadékot. A keresetet ezt meghaladó részében utasítja el. Az I. rendű alperes által a felperes részére fizetendő elsőfokú perköltség összegét 225.800 (kettőszázhuszonötezer-nyolcszáz) forintra felemeli. Az I. rendű alperes által a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására az államnak fizetendő le nem rótt elsőfokú eljárási illeték összegét 212.600 (kettőszáztizenkettőezer-hatszáz) forintra, a K Törvényszék felhívására fizetendő állam által előlegezett költséget 275.363 (kettőszázhetvenötezerháromszázhatvanhárom) forintra felemeli. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg az államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására 86.600 (nyolcvanhatezer-hatszáz) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg az államnak - a K Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívására 166.867 (százhatvanhatezernyolcszázhatvanhét) forint állam által előlegezett szakértői költséget. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 17.500 (tizenhétezer-ötszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az
17. október 28-án született felperes középiskolai tanulmányai folytatása mellett a nyári szezonban munkaszerződéssel, nyári szezonon kívül alkalmi munkavállalói könyvvel pincérként dolgozott a B Kft alkalmazásában.
18. évben e tevékenységéből a felperesnek bruttó 93.128 forint jövedelme származott. A felperes 2008-ban gazdasági informatikus szakképzettséget szerzett, tanulmányai befejezését követően szóban megállapodott az E Kft. ügyvezetőjével, hogy a cég
19. július 1-től napi 8 órában, bruttó 110.000 forint munkabérrel alkalmazni fogja, emellett a B Kft. ügyvezető igazgatójával is megállapodott abban, hogy a nyári időszakban esténként, napi 2-3 órát segít a felszolgálásban. A felperes szüleivel és testvérével él együtt az édesapja tulajdonát képező balatonfenyvesi ingatlanban. A felperes szüleinek tulajdonát képezi a B, L u.
20. szám alatti ingatlan is, amelyet a felperes édesanyja a F Iroda részére történő bérbeadással hasznosított. Mindkét ingatlan parkosított, az ingatlanokat élősövénykerítés zárja le. Az ingatlanok kertjének fűnyírását és az élősövény nyírását a felperes szokta végezni. A felperes
21. június
22. napján közlekedési balesetet szenvedett az általa vezetett gépjárművel. A balesetet okozó gépjármű vezetőjének, a II. rendű alperesnek büntetőjogi felelősségét a K Bíróság megállapította. A baleset során a felperes baloldali combcsonttörést és jobb oldali ugrócsonttörést valamint hámsérüléseket szenvedett. A felperes sérülései maradandó fogyatékosság kialakulásával gyógyultak, a jobb oldali alsó ugróizület elmerevedett, a jobb oldali felső ugróizület mozgásai beszűkültek, amely miatt a felperes a munkavégzésében és szabadidős tevékenységében enyhe mértékben korlátozott. Össz-szervezeti egészségkárosodása 13%-ra, munkaképesség-csökkenése 16%ra tehető. A felperes a balesetet megelőzően aktív sportos életet élt, többféle labdajátékot űzött, kirándult, biciklizett, amely tevékenységek végzésében a balesettel okozati összefüggésben kialakult egészségkárosodása miatt korlátozott. A felperesnél mindezek miatt alkalmazkodási zavar is kialakult. A felperes szülei a felperes könnyebb mozgathatósága érdekében
23. június 13án 40.000 forintért vásároltak részére tolószéket. A felperes otthonában 6 hétig ápolásra, 6 hétig gondozásra szorult, melyet részére a családja biztosított, ennek ellenértéke 120.000 forint volt. A felperes a balesetet követő 6 hónapig nem tudta elvégezni a korábban általa a ház körül végzett munkákat és nem tudott munkát végezni, emiatt az E Kft. más személyt alkalmazott. A felperes a 6 hónapig kizárólag gépjárművel tudott közlekedni, amelynek havi költsége 5.000 forint volt. Az I. rendű alperes a pert megelőzően a felperes igénybejelentése alapján a felperes részére a tolószék vásárlásra 20.549 forintot, kórházi étkeztetésre 4.099 forintot, élelem feljavításra 46.109 forintot, látogatási költségre 25.845 forintot, ápolás-gondozási költségre 114.163 forintot, keresetveszteségre 14.226 forintot, háztartási kisegítőre és házkörüli munkára 112.135 forintot fizetett meg. A felperes módosított keresetében az I. rendű alperes részteljesítésére figyelemmel az I. rendű alperest, mint a balesetet okozó gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítóját, a balesettel összefüggő vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítésére kérte kötelezni. Ennek keretében tolószék vásárlásra további 20.000 forint, kórházi étkeztetésre további 8.000 forint, élelem feljavításra további 22.500 forint, közlekedési költség címén 34.777 forint, ápolásra további 52.500 forint, keresetveszteségre további 1.054.710 forint, gépkocsi vásárlás költsége címén 55.016 forint, valamint a balesettől kezdődően járadék formájában kiesett háztartási és ház körüli munkák költsége címén havi 5.000 forint, közlekedési költség címén havi 5.000 forint, gyógyszerköltség címén havi 9.000 forint, és nem vagyoni kártérítés címén 2.000.000 forint és ezek kamatai megfizetésére kérte az I. rendű alperes kötelezését. Az I. rendű alperes felelőssége jogalapját nem vitatta, azonban a vagyoni kártérítési igények tekintetében az általa peren kívül megfizetett kártérítési részösszegekre figyelemmel, a nem vagyoni kártérítés körében pedig arra hivatkozással kérte a kereset elutasítását, hogy a felperesnél maradandó fogyatékosság a balesettel okozati összefüggésben nem alakult ki. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével köztelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2.781.035 forint vagyoni és nem vagyoni kártérítést és abból 20.000 forint tolószék vásárlási költségnek
24. június 23-tól, 34.777 forint közlekedési költségnek
25. június 8-tól, 9.248 forint ápolásigondozási költségnek
26. december 6-tól, 608.460 forint elmaradt jövedelemnek
27. október 1-től, 108.550 forint bérbeadásból elmaradt jövedelemnek
28. október 1-től, míg 2.000.000 forint nem vagyoni kártérítésnek
29. október 7-től a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és rendelkezett az elsőfokú eljárásban felmerült perköltségek viseléséről. Az ítélet ellen, annak részbeni megváltoztatása és a nem vagyoni kártérítés összegének - a fellebbezésben előterjesztett keresetfelemelésre tekintettel 3.500.000 forintra és annak a balesettől járó kamataira, az ápolás-gondozás költsége összegének - a fellebbezésben előterjesztett keresetfelemelésre tekintettel - 139.500 forintra és annak
30. július 16-tól járó kamataira, a gépkocsi vásárlás költsége, és a kiesett háztartási, házkörüli munkák, közlekedési és gyógyszerköltség pótló járadékok iránt előterjesztett kereseti kérelem teljesítése iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. A másodfokú eljárásban lefolytatott szakértői bizonyítás megállapításaira figyelemmel a másodfokú eljárásban kérte továbbá a felperes az I. rendű alperes kötelezését
31. december
32. napjától havi nettó 5.000 forint jövedelempótló járadék és a lejárt részek kamatainak megfizetésére is. Ugyancsak a másodfokú eljárásban lefolytatott szakértői bizonyítás eredményéhez képest hivatkozott a felperes arra, hogy munkavégzése során többleterő kifejtésre kényszerül, amelyet a nem vagyoni kártérítés összegszerűségének meghatározása körében kért értékelni. Az I. rendű alperes fellebbezésében a tolószék költsége tekintetében megállapított 20.000 forint és kamatai, az E Kft-nél megszerezhető jövedelemre alapított 660.000 forint keresetveszteség és kamatai, illetve az ingatlan bérbeadásból származó haszon kiesése alapján megállapított 108.550 forint és kamatai megfizetése iránt előterjesztett igények tekintetében is a kereset elutasítását kérte. A felperes és az I. rendű alperes fellebbezése is részben alapos az alábbiak szerint: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú eljárás és a másodfokú eljárásban lefolytatott igazságügyi orvosszakértői bizonyítás adatai alapján az alábbiakkal egészíti ki: Az E Kft. a felperest
33. július
34. napjától két hónap próbaidővel alkalmazta volna. A B, L u.
35. számú ingatlan tekintetében a F Irodával megkötött bérleti szerződés felmondására a felperes édesapja részéről
36. május
37. napján azért került sor, mert az E Kft-nél történő elhelyezkedését követően a felperes kívánt az ingatlanba költözni és ott önálló életvitelt folytatni. A felperes balesetet követően 6 hétig tartó ápolásának, és további 6 hétig tartó gondozásának összköltsége 252.000 forint. A baleset következtében a felperes bal alsó végtagja 2 cm-rel megrövidült, a felperes járása sántító. Az elszenvedett sérülések következtében a felperes nehéz fizikai munkát és hosszan tartó járással, állással, lépcsőzéssel, a bokaizület fokozott terhelésével járó munkákat elvégezni nem képes, terhelésre bokája duzzad és a nyugalomban is jelenlévő fájdalma fokozódik. A felperes baleset következtében kialakult egészségkárosodása miatt futballozni, kerékpározni, túrázni nem tud, a munkavégzésben és a közlekedés területén sérülései enyhe fokban hátráltatják. A tömegközlekedési eszköz igénybevételére képes, pincérként dolgozni, napi 8 órában nem tud, pincérként való munkavállalása a fennmaradt sérülésekre tekintettel ellenjavallt. Gyalogosan vagy kerékpárral csak rövidebb távokat képes megtenni, 1 km-nél hosszabb út megtétele után panaszai felerősödnek. A felperes számára a baleset következtében kialakult állapota miatt fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek, valamint porcerősítő készítmények szükség szerinti, illetve kúraszerű alkalmazása indokolt. A felperes a balesetből eredő mozgáskorlátozottsága és tömegközlekedési eszköz hiánya miatt a balesetet követően 55.016 forintos költségen személygépkocsit vásárolt, a balesettel okozati összefüggésben fennálló többlet közlekedési költsége havi 5.000 forint, gyógyszerköltsége havi 2.000 forint. Az így kiegészített és pontosított tényállás alapján a másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a felperest ért nem vagyoni hátrányok körét nem teljes körűen vette figyelembe. Az elsőfokú eljárásban beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény ugyanis nem állapította meg, hogy a felperes járása a végtagrövidülés következtében sántító. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a másodfokú eljárásban beszerzett igazságügyi orvosszakértő vélemény alapján ez a felperest fiatal korban ért nem vagyoni hátrány kihat mind a felperes munkavégzésére, mind a szabadidős tevékenységei és lehetőségei beszűkülésére, valamint összefüggésben hozható a felperesnél a sérülések következtében kialakult alkalmazkodási zavarral, s emellett esztétikai hátrányt is jelent a felperes számára. A másodfokú eljárásban beszerzett orvosszakértői vélemény ugyanakkor rögzítette, hogy a felperes jelenlegi ügyintézői munkáját a baleset következtében kialakult sérülései mellett is el tudja látni, e körben rendkívüli munkateljesítmény kifejtése a perben nem nyert bizonyítást. Mindezeket értékelve a másodfokú bíróság a felperest ért nem vagyoni hátrányok kompenzálására 3.000.000 forintot tartott szükségesnek, ezért az elsőfokú bíróság által megállapított nem vagyoni kártérítés összegét erre az összegre emelte fel. Alaptalan a felperes fellebbezése a nem vagyoni kártérítés után fizetendő késedelmi kamat kezdő időpontja tekintetében, valamint az elsőfokú bíróság által alkalmazott a háztartási kisegítő költsége jogcímén történt többletfizetés körében a beszámítással kapcsolatban, figyelemmel arra, hogy az I. rendű alperes a másodfokú eljárásban a beszámítás iránti kérelmét előterjesztette. Ennek megfelelően az elsőfokú bíróság ítéletében alkalmazott számítási mód szerint az I. rendű alperes által a háztartási kisegítőre és többlet közlekedési költségre kifizetett összegből fennmaradó 50.925 forint összeget az I. rendű alperes beszámítási kérelme folytán a másodfokú bíróság is a nem vagyoni kártérítés késedelmi kamatára számolta el. A 3.000.000 forintnak 7,5%-os kamatával számítva az I. rendű alperes 50.925 forintos túlfizetése 83 napi kamatot fedezett, így ezzel a túlfizetéssel az I. rendű alperes a 3.000.000 forint nem vagyoni kártérítésnek
38. június 4-től augusztus 26-ig terjedő időre járó késedelmi kamatát megfizette, ezért a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontja a nem vagyoni kártérítés tekintetében
39. augusztus
40. A perben beszerzett igazságügyi gazdasági szakértői vélemény alapján alapos a felperes fellebbezése az ápolás-gondozás költsége címén előterjesztett fellebbezésében felemelt - vagyoni kártérítési igénye tekintetében. A szakvélemény szerint a felperes balesetét követő 6 hét alatt az ápolás költsége 168.000, az ezt követő 6 hét alatt felmerülő gondozás költsége pedig 84.000 forint volt, így mindösszesen 252.000 forint költsége merült fel az ápolás-gondozással kapcsolatban a felperesnek. A felperes
41. június 4-től június 11-ig volt kórházban, június 12-től a 6 hét ápolás és 6 hét gondozás ideje
42. szeptember
43. napján járt le, amelynek középideje
44. július
45. napja. Így az I. rendű alperes az ápolás és gondozás címén 252.000 forint és annak
46. június 23-tól járó törvényes mértékű késedelmi kamatai megfizetésére köteles. A másodfokú bíróság az alperes peren kívüli teljesítéseit az ápolás-gondozás címén fennálló kártérítési kötelezettsége tekintetében - a Ptk.
47. §-a alapján - az alábbiak szerint számolta el: 252.000 forintnak
48. július 23-tól
49. szeptember 20-ig terjedő időszakra járó törvényes mértékű (8,5%-os) késedelmi kamata 3.462 forint. Az I. rendű alperes
50. szeptember
51. napján 69.163 forintot utalt át a felperesnek. Ezt a fenti időszakra járó késedelmi kamattal csökkentve 65.701 forint az az összeg, amely az I. rendű alperes tőketartozást csökkentette, így
52. szeptember
53. napján 186.299 forint tőketartozása maradt fenn ezen a címén az I. rendű alperesnek. 168.299 forintnak
54. szeptember 20-tól
55. december 5-ig járó 8,5%-os kamata 3.292 forint.
56. december 5-én 45.000 forintot utalt át ugyanezen a címen az I. rendű alperes a felperesnek, amelyet csökkentve a fenti időszakra járó késedelmi kamat összegével 41.703 forint az I. rendű alperes tőketartozását csökkentő összeg, így
57. december
58. napján
59. 569 forint volt az I. rendű alperesnek ápolás-gondozás címén fennálló tartozása. Miután ezen a címen a felperes felemelt keresetében 139.500 forint megtérítését kérte az I. rendű alperestől, ezért a másodfokú bíróság a keresethez kötöttségre tekintettel (Pp.215.§-a) 139.500 forint és annak
60. december
61. napjától járó késedelmi kamatai megfizetésére emelte fel az ápolás-gondozás címén I. rendű alperest terhelő helytállási kötelezettség mértékét. Alaptalannak találta a másodfokú bíróság a felperes fellebbezését az elsőfokú bíróság által megállapított jövedelemveszteség 29.700 forinttal, 638.160 forintra történő felemelése iránt, azon a címen, hogy az alkalmi munkavállalói kiskönyvvel történő munkavégzés során a dolgozó a bérét nettó összegben kapja, így az elsőfokú bíróság az e tekintetben megállapított jövedelemből tévesen vonta le a járulékokat. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából megállapítható, hogy a
62. nyarán az E Kft-nél végzendő főállású munkája mellett az esti időszakban 60 napon keresztül, napi 2,5 óra munkavégzés és - a perben beszerzett gazdasági szakértői vélemény összehasonlító adatai alapján - 600 forintos órabér figyelembe vételével, mérlegeléssel állapította meg a felperesnek a pincérkedésből
63. évben elmaradt jövedelme összegét 90.000 forintban. Az irányadó tényállás szerint
64. évben - amikor a felperes a nyári időszakban még munkaszerződéssel, teljes munkaidőben dolgozott a B Kft. alkalmazásában - a felperes bruttó jövedelme pincérként összesen 93.128 forint volt. A perben beszerzett gazdasági szakértői vélemény adatai szerint a térségben
65. évben nehéz fizikai munkával elérhető átlagos órabér 575 forint volt. A másodfokú bíróság e tények figyelembevételével megállapította, hogy az elsőfokú bíróság által mérlegeléssel a
66. évre meghatározott 90.000 forint keresetveszteség bruttó összeg, így abból az elsőfokú bíróság helyesen vonta le az azt terhelő járulékokat, hiszen e jövedelemnek az ítélet jogerőre emelkedését követő kifizetése esetén a munkáltató nem fogja közteherjeggyel teljesíteni a járulékfizetési kötelezettségét. A másodfokú eljárásban beszerzett kiegészítő orvosszakértői vélemény alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy a baleset következtében a felperesnél kialakult egészségkárosodás miatt a felperes a tartós állással, járással járó tevékenységek folytatására nem képes, a kerékpározás és az 1 km-t meghaladó gyaloglás számára ellenjavallt. A tömegközlekedés igénybevételére képes ugyan, azonban helyi viszonylatban a jelenleg fennálló munkahelye és lakása között ilyen lehetőség nem adott. Mindezekre figyelemmel az adásvételi szerződéssel igazolt gépkocsi vásárlás költsége, valamint a balesettől járó havi 5.000 forintos közlekedési költségpótló járadék tekintetében alaposnak találta a másodfokú bíróság a felperes fellebbezését, és az I. rendű alperest e tekintetben 50.016 forint és annak
67. július 27-től a kifizetésig járó kamatai, valamint 268.000 forint lejárt költségpótló járadék és annak a középidőtől számított kamatai, valamint
68. december 15-től havi 5.000 forint közlekedési költségpótló járadék megfizetésére kötelezte a Ptk.355.§