P.20372/2011/12 – Balassagyarmati Törvényszék

(6)bekezdése előírja, hogy a hatálybalépéskor működő társulatok a hatálybalépéstől számított 1 éven belül kötelesek új alapszabályt készíteni, és azt a cégbírósághoz benyújtani. Az …i Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat a törvény előírásainak eleget téve megalkotta és elfogadta a jelen alapszabályát. Ezen alapszabályt az …-i Vízgadálkodási és Talajvédelmi Társulat taggyűlése megtárgyalta, és 1/

1. (XII. 9.) számú határozatával elfogadta. Az alperesi társulat bejegyzésére
2. május
3. napján Cg. .../
4. számon került sor. Ezen alapszabályt az …-i Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat alperes taggyűlése az 5/
5. (V.28.) számú határozatával módosította, és a
6. évi alapszabály a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt új szöveget tartalmazza. Az alperes
7. október 1-jétől felszámolás alatt áll, a felszámoló a … Kft. A felszámolóbiztos …. Az alperesi társulatnál a
8. évi CXLIV. törvény
9. §

(1)bekezdése alapján az alapszabályban a szükséges változások átvezetésére, cégbíróságnál történő benyújtására nem került sor. A … Megyei Bíróság, mint cégbíróság Cgt.12-11/000104/

1. számú végzésével megállapította hatáskörének hiányát és a kérelmező beadványát keresetlevélként áttenni rendelte a … Megyei Bírósághoz. A végzés indokolása szerint a cégbíróság a rendelkezésre álló adatokból azt állapította meg, hogy … és … kérelmezők a
2. március
3. napján kelt kérelmükben kérték a társulat
4. december
5. napján kelt alapszabálya semmisségének megállapítását és a társulat törlését a
6. évi CXLIV. törvény
7. §

(1)bekezdés d.) pontja alapján. A

1. évi V. törvény
2. §

(1)bekezdése szerint nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény polgári pernek, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető. Ezért a cégbíróság az áttételről rendelkezett. A felperesek a perben a keresetüket az alábbiak szerint tartották fenn: Előadták, hogy őket az alperesi társulat társulati tagként jegyezte be a

1. évi tagi névjegyzékébe, az I. rendű felperest 428, a II. rendű felperest
2. sorszám alatt. Ezzel az önkényes bejegyzéssel a személyiségi jogaikban érte őket sérelem, mert nem tagjai a társulatnak, mivel … a földtulajdonosok nem alakítottak társulatot, nem írtak alá két tanú jelenlétében szándéknyilatkozatot, hogy vízgazdálkodási társulatot kívánnak létrehozni, vagy működő társulathoz kívánnak csatlakozni. Ilyen szándéknyilatkozatot, mivel nem létezik, becsatolni nem tudnak, mivel … sem alakuló közgyűlés, sem küldött jelölő részközgyűlés nem volt, ezért ezek jegyzőkönyvei sem léteznek, küldöttek listája nincs. Mivel az
3. évi LVII. törvény
4. §

(1)-

(2)-

(3)bekezdése és a 160/

1. (XII.26.) Korm. rendelet 2., 3., 4., 5.,
2. §-ai egyértelműen megfogalmazták a vízgazdálkodási társulatok megállapításakor követendő eljárást, illetve a
3. §

(6)bekezdés alapján a törvény hatályba lépésekor működő társulatok esetén az alapszabály e törvény szerint elkészítését, ezért az előírt dokumentumoknak a társulat irattárában az alapszabály mellékleteiként létezniük kell. A társulat az alapszabályát állítólag

1. december 9-én küldöttgyűlés keretében fogadta el és azóta is annak a módosításait, illetve az érdekeltségi hozzájárulást követő határozatait éves küldöttgyűlés keretében hozta meg. A küldöttgyűlésen a küldöttek vennének részt, de a társulatnak soha nem volt az
2. évi LVII. törvény szerint - és ma sincs - küldöttlistája, így küldöttgyűlése sem lehetett. Ezt … a
3. október 27-én kelt és a … Megyei Bíróságnak, mint Cégbíróságnak megküldött nyilatkozatában ismeri el. Mivel küldöttek nélkül küldöttgyűlés nem lehetett, így törvényesen elfogadott alapszabálya és annak módosításai nincsenek az alperesnek. A társulat megalakulásának és működésének szabálytalan voltát a … a társulat igazgatójával készített interjú is megerősíti. Már 1996-ban az, alapszabály mellékleteként, a tagnyílvántartásnak is szerepelnie kellett volna és a küldöttek névsorának is feltüntetve, hogy mely tulajdonosokat, milyen érdekeltségi arányban képviselnek, és mennyi szavazati joggal rendelkeznek. 1996-ban nem foglalkoztak a földtulajdonosokkal, mert a … Vízgazdálkodási Egyesülés keretében jól megvoltak az állami támogatásból, ahonnan 2001-ben a … felszámolása után kerültek ki, ezért csak
4. körül merült fel a küldött állítás gondolata amelyet a törvény szellemében azóta sem hajtottak végre. Mindezek alapján az alapszabály semmisségének a megállapítását kérték a
5. évi CXLIV. törvény
6. §

(1)bekezdés d.) pontja alapján, mivel nem a törvényi előírások szerint történt annak az elfogadása az

1. évi LVII. törvény szerint sem, s az elmúlt 15 évben végig törvényellenesen működtek, így nem lehetnek az … Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat tagjai a felperesek. Kérték annak kimondását, hogy a törvénytelen működés miatt a tulajdonosoktól és érdekeltségi hozzájárulást szabálytalanul követelték, szedték be. Előadták továbbá, hogy az alperesi társulat létezéséről akkor szereztek egyáltalán tudomást, amikor egy fizetési felszólítást kaptak
2. tájékán. Ekkor törvényességi felügyeleti kérelemmel fordultak a cégbírósághoz, mivel úgy gondolták, hogy ez erre az útra tartozik. A cégbíró végzésében azt mondta ki, hogy polgári peres úton kell, hogy keressék az igazukat, hiszen kifutottak az egy évből, amin belül ő vizsgálódást folytathat. Ugyanakkor egy éven belül azért nem tudták vizsgálni a működését az alperesnek, illetve az alapszabályát, mert nem is tudtak a létezéséről. Onnantól kezdve pedig, hogy tudomást szereztek róla, folyamatosan kifogásolta a működés törvényességét, így a jogvesztő határidő vonatkozásukban nem állhat fenn. Az alperesi társulatnak
3. december 9-én volt a taggyűlése, ott került sor az alapszabály elfogadására. A cégbírósági iratok megtekintése alapján azonban azt állapították meg, hogy nem volt legitim ez a taggyűlés. A taggyűlési jegyzőkönyv mellékletét képező tagi nyilvántartás, illetve jelenléti ív szerint csak tsz-ek, önkormányzatok voltak jelen, mint tagok. Ekkor azonban a kárpótlás már lezárult. Az
4. évi törvény is a tulajdonosváltozás miatt született meg. A
5. §

(6)bekezdés is előírta, hogy egy éven belül ezen jogszabály szellemében kell átalakítani ezeket a társulatokat. Küldöttrendszert kellett volna kialakítani, végigjárni a falvakat, megismerni az új tulajdonosokat, erre azonban nem került sor. Olyanok vettek részt tehát a taggyűlésen, akiknek nem volt döntési jogosultságuk, a tsz-ek ekkorra ugyanis már felszámolás alá kerültek, illetve azok esetében, amelyek még nem álltak felszámolás alatt, az 1991-1992-1993-as kárpótlási törvények, illetve részarány tulajdonokat rendező jogszabály rendezte a használatban lévő ingatlanok, földek tulajdonát. A földeket ekkor három alapba kellett szétosztani. Tehát ebben az időpontban a termelőszövetkezeteknek döntési jogosultságuk már nem volt. 1996-ra a kárpótlás is lezárult, kialakult egy, a tsz-től független tulajdoni helyzet. Az önkormányzatok részéről zömében nem jelent meg senki ezen a taggyűlésen, kimondottan a … környékiek voltak jelen, az ő környékükről, … környékéről nem volt senki, hiszem meghívót sem kaptak. Szabálytalanok az aláírások is, amelyek az önkormányzatok mellett szerepelnek, ugyanis nincs hozzácsatolva, hogy kik és mire hatalmazták fel az aláírókat, holott képviselő-testületi felhatalmazásra lett volna szükség. Ennek alapján mivel az aláírások nem szabályosak, a taggyűlés sem volt szabályos, így az ott elfogadott alapszabály érvénytelen álláspontjuk szerint. 1989-ben létrejött egy Vízgazdálkodási Egyesülés is, ebben voltak a vízgazdálkodási társulatok, köztük az alperesi társulat is. Felszámolással 2001-ben szabadultak ezek a társulatok, így 2001-től van önálló bankszámlája is az alperesi társulatnak. Így annak is vizsgálat tárgyát kell képeznie, hogy az egyesülés keretében hogyan vettek részt ezek a társulatok, milyen formában működött ez. Előadták továbbá azt is, hogy megnézték az elkövetkező évek iratait is, tsz-ek, Kft-ék vannak felsorolva tagokként, egyetlen magántulajdonos sincs. 50.000.- hektár körüli terület szerepel a tsz-ek vonatkozásában, míg az 5.000 magántulajdonos kb. 100.000 hektárnyi területet képviselne, illetve így képviselet nélkül maradtak tulajdonképpen. Az Alkotmánybíróság határozata azt mondta ki, hogy ha 2/3 elhatározza a társulat létrehozását, akkor az 1/3 vonatkozásában kényszertársulás jön létre, tehát kötelezően tagokká válnak. Itt azonban úgy tűnik, mintha 1/3 akarná elérni, hogy a 2/3 kényszertaggá váljon. Aggályosnak tartották az alapszabályt abban a vonatkozásban is, hogy álláspontjuk szerint magasabb rendű jogszabállyal ütközik, ugyanis 500 hektár alatt nem biztosít szavazati jogot a tulajdonosoknak, ugyanakkor a földtörvény nem enged 300 hektárnál nagyobb területet megszerezni magánszemélyek számára, így tehát a döntési jogosultságtól elzárják a magántulajdonosokat. Született olyan döntés is, hogy a magántulajdonosokat a jegyző képviseli, erre azonban jogosultság nem volt, hiszen erre csak a tulajdonosok adhattak volna felhatalmazást, ilyen pedig nem történt. Álláspontjuk szerint jogilag szabálytalan a működése a társulatnak, de erkölcsileg is kifogásolható ez az eljárás. Előadták továbbá azt is, hogy álláspontjuk szerint nem jogutódai a termelőszövetkezeteknek, ezért elvárható lett volna, hogy újjászervezésre kerüljön az alperesi vízgazdálkodási társulat, ahogy ezt az 1995. évi törvény is előírja. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadása szerint az 1996. január 1. napján hatályba lépett, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. és a végrehajtására kiadott 160/1995. (XII.26.) számú kormányrendelet részben új jogi helyzetet teremtett a vízgazdálkodási társulatok számára. A törvény 45. §

(6)bekezdése előírta, hogy a hatályba lépéskor működő társulatok a hatályba lépéstől számított 1 éven belül kötelesek új alapszabályt készíteni, és azt a cégbírósághoz benyújtani. Az … Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat

1. június 3-a óta létezik, csak a cégbírósági nyilvántartásba vétele történt meg az
2. évi LVII. tv. alapján. Az alperesi társulat a törvény előírásainak eleget téve megalkotta és 1/
3. (XII.9.) számú határozatával elfogadta az alapszabályát, a ...Megyei Bíróság, mint cégbíróság a társulatot a cégjegyzékbe bejegyezte. Az alperesi társulat tehát nem az
4. évben elfogadott alapszabályával alakult, hanem
5. június
6. napja óta működő társulat. 1996-ban tehát nem az alakulás törvényi feltételeit kellett vizsgálni, hanem működő társulatként az alapszabály törvényességét. A társulat cégiratait a … Megyei Bíróság, mint cégbíróság vizsgálta fölül és azt rendben találta, tehát törvényesen működik a társulat. A társulatnak a felperesek kezdettől fogva a tagjai. A felpereseket az alperesi tagnyilvántartás, amely a cégbírósági iratanyag része, feltünteti. A tagok helyett küldöttek állítása soha nem volt a társulat feladata. A
7. május
8. napján elfogadott alapszabály módosítása szerint az 500 hektár alatti földtulajdonosok közvetlenül nem választanak küldöttet, őket a települési önkormányzati küldöttek képviselik. A felpereseket egyébként nem akadályozta semmi a taggyűlésen való részvételben, hiszen az alapszabály második fejezetének 1.2.
9. pontja szerint a taggyűlésen tanácskozási joggal a küldött által képviselt tag is részt vehet. A felperesek soha nem vettek részt a társulat taggyűlésén. A felperesek keresete az alábbiak szerint nem megalapozott. A törvényszék a perbeli tényállást a peres felek előadásai, a Cg..... számú cégiratok adatai, valamint a G..../2010., G..../2010., G..../
10. számú ügyek iratai alapján állapította meg. Az alperesi társulat megalakulására vízgazdálkodási társulatok alakításáról szóló
11. évi
12. törvényerejű rendelet alapján került sor. Ezen törvényerejű rendeletet váltotta föl az
13. december
14. napján kihirdetett
15. évi
16. törvényerejű rendelet a vízgazdálkodási társulatokról.
17. január
18. napján lépett hatályba a vízgazdálkodási társulásokról szóló
19. évi
20. törvényerejű rendelet, melynek végrehajtására került kiadásra a 41/
21. (XI.3.) Mt. rendelet, valamint a 4/
22. (XII.12.) OVH rendelkezés. A vízgazdálkodási társulatok (vízitársulat, víziközmű társulat) alapítására, működésére
23. december 31-ig ezek a jogszabályok tartalmaztak rendelkezéseket. Az
24. évi
25. törvényerejű rendelet
26. §

(1)bekezdés a.) pontja szerint a vízgazdálkodási társulat létrehozásának előfeltétele, hogy a vízrendezés, vagy a víz hasznosítása által érintett mezőgazdasági ingatlanok, illetve öntöző rendszeren (öntöző fürtön) belül lévő öntözőtelepek összterülete több mint felének tulajdonosai (használói) a társulat megalakulását önként elhatározzák. A 6. §

(1)bekezdés szerint a társulat alapszabály mintáját a vízügyi főigazgató, a pénzügyminiszterrel, földművelésügyi miniszterrel és a … Igazgatóságának elnökével egyetértésben adta ki. 1996. január 1-jén lépett hatályba a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgt.). Ennek 45. §

(6)bekezdése kimondta, hogy a törvény hatályba lépésekor működő társulatok a hatálybalépéstől számított 1 éven belül kötelesek-e törvény alapján új alapszabályt készíteni és azt a cégbírósághoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani. A vízi társulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény átmenti rendelkezései között a 62. §

(1)bekezdés előírja, hogy e törvény hatályba lépésekor már működő, bejegyzett társulatok 2010. december 31-ig kötelesek

1. a)alapszabályukban a szükséges változásokat átvezetni és a cégbírósághoz benyújtani.
2. b)e törvény előírásai szerinti szervezeti változásokról gondoskodni, a küldötteket a 17. §

(1)bekezdés értelemszerű alkalmazása mellett a területi egységekben megválasztani. c) a társulati művek körébe tartozó állami tulajdonú vizekre és vízi létesítményekre a 41. §

(1)bekezdésében meghatározott hozzájárulást is tartalmazó vagyonkezelői, üzemeltetői, az önkormányzati és egyéb tulajdonú vizekre és vízi létesítményekre használati (üzemeltetési) szerződést kötni. A

(2)bekezdés szerint az

(1)bekezdésben előírt határidőt elmulasztó társulat vezetőjével szemben a cégbíróság a hatályos jogi szabályozás szerint jár el. Az alperes

1. december 9-i alapszabályának cégbíróságra való benyújtásakor, illetve cégjegyzékbe való bejegyzésekor a bejegyzési eljárásra és a törvényességi felügyeleti eljárásra a bírósági cégnyilvántartásról és cégek törvényességi felügyeletéről szóló
2. évi
3. tvr. (Ctvr.) tartalmazott rendelkezéseket. A Ctvr.
4. július 30-tól hatályos 18/A. §

(1)bekezdés szerint: a jogerős cégbejegyzést követően a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat) illetve az arra vonatkozó módosítás érvénytelenségének megállapítására csak akkor indítható per, ha a tagsági szerződés (alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat) nem tartalmazza, vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza a cég nevét és székhelyét, a tagokat, nevük (cégük) és lakóhelyük (székhelyük) feltüntetését, a cég tevékenységi körét, a vagyon mértékét, a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, valamint azt, amit a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok az adott cégformára vonatkozóan kötelezően előírnak. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 21. §

(1)bekezdése szerint a társulat jogerős cégbejegyzéséig az alapszabály érvénytelenségére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, a jogerős cégbejegyzés után az alapszabály megtámadására nincs mód, és az alapszabály semmisségét csak a következő okokból lehet megállapítani:

1. a)az alapszabály ügyvédi, illetve az alapító jogtanácsosa általi ellenjegyzésére, vagy közjegyzői okiratba foglalására nem került sor;
2. b)az alapszabály nem tartalmazza a társulat nevét, főtevékenységét, jegyzet tőkéjét, a társulat működési területét, a társulati művek megnevezését;
3. c)a társulat tevékenységi köre jogszabályba ütközik;
4. d)a társulat alapításában részt vevő valamennyi tag cselekvőképtelen volt, vagy a társulat alakuló gyűlésén az összes érdekelt érdekeltségi egység szerint számított több mint 2/3-ának igen szavazata hiányzott. A

(2)bekezdés szerint, ha a bíróság az

(1)bekezdés alapján az alapszabály érvénytelenségét megállapítja, felhívja társulat tagjait - amennyiben ez lehetséges - az érvénytelenség kiküszöbölésére. Ha erre nincs mód, a bíróság az alapszabályt a határozatában megjelölt időpontig hatályossá nyilvánítja, és szükség esetén felhívja a cégbíróságot törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására. A cégnyilvánosságról a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 70. §

(1)bekezdése szerint a cég bejegyzését követően a létesítő okirat cégjegyzékadattal össze nem függő módosítása érvénytelenségének megállapítása, a Polgári Törvénykönyvben foglalt rendelkezések alapján, a 69. §

(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően kérhető. A bíróság eljárása során a 69. §

(3)bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A 69. §

(1)bekezdés szerint a cég bejegyzését követően a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránt a cég ellen a cég bejegyzését elrendelő végzés cégközlönyben történő közzétételétől számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül a cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt indítható per. A fenti rendelkezések alapján megállapítható, hogy az alperesi társulat, mint 1996. január 1-jén már működő vízgazdálkodási társulat a Vgt. 45. §

(6)bekezdése értelmében kötelessé vált új alapszabály elkészítésére, amelyet a cég nyilvántartásba - vétele, bejegyzése céljából a cégbírósághoz be kellett nyújtani. A .... Ítélőtábla …, ... és ... számú ítéletében is rámutatott arra, hogy a Vgt. ezen rendelkezése csupán a már meglévő alapszabály módosítását írta elő a Vgt. rendelkezéseinek megfelelően, nem pedig a már működő társulat újbóli megalapítását, újjászervezését, alakuló közgyűlés tartását. Az alperesi társulatnak tehát ezen alapszabály módosítás, új alapszabály elfogadása vonatkozásában a működésére irányadó akkori alapszabálya és a Ttvr. rendelkezései szerint kellett eljárnia, taggyűlést tartani. Az alperesi társulat ezen rendelkezéseknek megfelelően az alapszabályát módosította, új alapszabályt fogadott el, melyet a cégbírósághoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtott. A jogerős cégbejegyzést követően az alapszabály, illetve az arra vonatkozó módosítás érvénytelenségének megállapítására vonatkozóan az 1989. évi XXIII. tvr. (Ctvr.) 18/A. § alapján lett volna helye perindításnak. Ehhez hasonló rendelkezést tartalmazott a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 48. §

(1)és

(2)bekezdése is. Ezen jogszabályt váltotta föl

1. július 1-jei hatállyal a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásra és a végelszámolásról szóló
2. évi V. tv., melynek - a
3. §

(1)bekezdése szerint - a rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott bejegyzési (változásbejegyzést) kérelem esetén, illetve a hatályba lépése után indult törvényességi felügyeleti eljárásban és más, a törvény hatálya alatt tartozó ügyben (eljárásban) kell alkalmazni. Ezen jogszabály az alapszabály, illetve módosítása érvénytelenségének megállapítása vonatkozásában azonban jogvesztő határidőt (6 hónap) ír elő, mely jogvesztő határidő a felperesek vonatkozásában eltelt mind az alapszabály elfogadása, mind a módosítása vonatkozásában. Az, hogy az alperesi társulat a vízi társulatokról szóló 2009. évi CXV. törvény 62. §

(1)bekezdésében foglalt kötelezettségének esetlegesen nem tett eleget, az alapszabály érvénytelenségét nem vonja maga után, az ezzel kapcsolatosan esetlegesen szükséges eljárás lefolytatása a cégbíróság hatáskörébe tartozik. Mindezek alapján a törvényszék a felperesek keresetét elutasította. Tekintettel arra, hogy a felperesek pervesztesek lettek, a törvényszék a Pp. 78. §

(1)bekezdése, és

1. §-a alapján kötelezte az alperes részére perköltség (ügyvédi munkadíj) megfizetésére, melynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
2. (VIII.22.) IM. rendelet
3. §-a alapján állapította meg. Az ítélet elleni fellebbezés jogosultsága a Pp.
4. §

(1)bekezdésén alapul. …,

1. január
2. napján Dr. … bíró