Gf.40560/2012/9 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.560/2012/

1. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Chertes Attila ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Gál Gyöngyi jogtanácsos által képviselt alperes ellen vállalkozási díj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
2. október
3. napján kelt 9.G.40.593/2011/
4. számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezéssel támadott rendelkezést részben megváltoztatja, és az alperest terhelő marasztalás összegét 37.290.300,(Harminchétmilliókettőszázkilencvenezer-háromszáz) Ft + áfa összegről 25.290.300,(Huszonötmillió-kettőszázkilencvenezer-háromszáz) Ft + áfa összegre leszállítja azzal, hogy 16.282.300,- (Tizenhatmillió-kettőszáznyolcvankettőezer-háromszáz) Ft + áfa után
5. január
6. napjától, kétszer 4.504.000,- (Négymillió-ötszáznégyezer) Ft + áfa összeg után
7. június
8. napjától köteles a késedelmi kamatot megfizetni; egyebekben helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült költségeiket a peres felek maguk viselik. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az Országos Atomenergia Hivatal (OAH)
9. augusztus 26-i határozatával adott elvi átalakítási engedélyt a ..... Zrt. (... Zrt.) kérelmére a gőzfejlesztők PRISE típusú üzemzavara során a hermetikus térbe történő vízoldali lefúvatását megvalósító rendszer kialakítására az atomerőmű I.-IV. blokkjaiban. Kötelezte az OAH a .... Zrt.-t, hogy a gőzfejlesztők PRISE üzemzavara esetén a hermetikus térbe történő vízoldali lefúvatását megvalósító rendszert az erőmű valamennyi blokkján valósítsa meg és vegye üzembe
10. december 31-ig. A peres felek
11. november 28-án kötötték a vállalkozási szerződést a .... területén az I-IV. blokkokon a gőzfejlesztő primer-szekunder közötti átfolyás (PRISE) vízoldali lefúvatásra való kezelésének komplex átalakítási munkáira. A felperes feladata volt a PRISE gőzfejlesztő vízoldali lefúvatása komplex átalakítási munkáinak elvégzése a hatósági határozatban foglaltaknak megfelelően és annak keretén belül az engedélyezési dokumentáció elkészítése, tervezési feladatok ellátása, beszerzések lebonyolítása és teljes körű kivitelezése. A szolgáltatás teljesítésének határidejét
12. augusztus 30-ban határozták meg, feladatonként részhatáridőket megállapítva a külön blokkokra és munkákra utalással 1.269.860.000,- Ft + áfa összegű fix árral. Szerződésszegésre alapítható felmondási jogról rendelkeztek a felek a szerződésben az alperes javára abban az esetben, ha a szerződés időbeni hatálya alatt a felperes „Elfogadott Szállítói vizsgálata bármely okból érvényét vesztette, vagy az ismételten lefolytatott értékelés végeredménye sikertelen volt". A szerződés megszüntetéséig elvégzett munkák ellenértékére azonban a felperes igényt tarthatott. A felperes
13. szeptember 30-án adta át az alperesnek az I. blokkhoz kapcsoltan a külön átadás-átvételi jegyzőkönyvben meghatározott terveket és dokumentációkat.
14. január 19-én a felek egyeztetést tartottak, melyről emlékeztetőt vettek fel. Az I. blokkhoz kapcsolódóan a javított terv és technológiák átadási határideje január 29-e volt azzal, hogy a tervdokumentáció rendelkezésre állt, a hiányzó dokumentum az átvezetők gyártására vonatkozó technológia volt. A II. blokknál előírták a szereléshez szükséges engedély kérelem megvizsgálását a teljes terjedelemre vonatkozó átalakítási engedély kérelemmel való közös beadványozás szempontjából. A III. blokknál a IV. blokk tapasztalatai alapján kívántak újra tárgyalni a munkákról, a IV. blokkal összefüggésben a gyártási engedélyezési dokumentáció átadásának határideje január 22-e, az átalakítási engedélyezési dokumentáció átadásának határideje január 29-e volt. A felperes
15. január 27-én átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített módon adta át a IV. blokkhoz tartozó, a gépésztechnológiai kiviteli terveket 6 példányban, 2 db CD adathordozóval és azzal, hogy az tartalmazza a teljes dokumentációt. A felperes a
16. június 10-én kelt levelében felszólította az alperest az addig elvégzett munkákra vonatkozó teljesítési igazolások kiadására.
17. július 1-jén a peres felek egyeztetést tartottak, amelyen elszámolták a felperes által végzett pótmunkák ellenértékét, azt 19.162.750,- Ft-ban ismerte el az alperes. A peres felek
18. július 22-én a szerződésüket módosították. A szerződés műszaki tartalmát kiegészítették az elzáró szelepek cseréjével kapcsolatosan felmerült pótmunkákra és a későbbiekben esetlegesen felmerülő pótmunkákra és gépészeti újraszerelési munkákra. Rögzítette a módosítás, hogy a már elrendelt pótmunkák
19. májusáig a mellékletként szereplő jegyzőkönyv szerint 19.162.750,- Ft + áfa; ezen kívül az elrendelt tervezési pótmunka 22.352.800,- Ft + áfa,
20. július 25-i mennyiségi teljesítési határidővel. A későbbekben esetlegesen felmerülő pótmunkák a III. és IV. blokki gépészeti terjedelem újraszerelése, továbbá egyéb felmerülő pótmunkák elvégzése. A vállalkozási díjat a fix összegen felül 70.000.000,- Ft + áfa tartalékkeretben határozták meg. Az OAH
21. szeptember 29-én módosította a korábban kiadott elvi átalakítási engedélyt, figyelembe véve az eltérő típusú záró armatúrák betervezését. Gyártási engedélyt adott az OAH a Persta meghatározott típusú tolózár motoros hajtású elzáró szerelvényre, illetve az ún. AZ kúpos csap megnevezett motorral és hajtóművel szerelt elzáró szerelvényre azzal, hogy a szerelvények tömörségi és nyomáspróbájánál az átvételi ellenőrzést a beépíteni kívánt szerelvény első szállítási tételeinek átvételekor 100 %-ban végre kellett hajtani. Utalt arra a határozat indokolása, hogy a korábban kiadott gyártási engedély módosítására azért volt szükség, mert a tolózárak egyes paramétereit és gyártási technológiáját módosították azt követően, hogy a III. blokkon a rendszer létesítésének befejezése 2009-ben meghiúsult a lefúvató szelepek tömörzárásának hiányában. Az alperes
22. október 14-én a felperes által a korábban igényelt kétszer 4.504.000,- Ft + áfa kifizetését megtagadta, utalva arra, hogy a III. blokkon bekövetkezett események kihatottak a beruházás teljes terjedelmére. Az I. és a II. blokkra kiterjedő tervmódosítások ellenértékét 2.500.000,- Ft-ban elszámolta és azt kifizette. A felperes
23. október 28-án átadta az I. és IV. blokk villamos kiviteli tervét és irányítás technikai kiviteli tervét, amelyek a tolózáras változás miatt kerültek módosításra. A
24. október 29-i átadás-átvételi jegyzőkönyv tanúsította, hogy az alperes átvette a felperestől az I. blokk gépésztechnológiai kiviteli tervét és a IV. blokk gépésztechnológiai kiviteli tervét a módosítandó üzemviteli dokumentációkkal. A felperes vállalt szolgáltatásának teljesítésében döntően közreműködő munkavállalók
25. októberében a munkaviszonyuk közös megegyezéssel való megszűntetését kezdeményezték a munkáltatójuknál úgy, hogy a munkaviszonyuk
26. november 30-ával szűnjön meg. A
27. november 15-i átadás-átvételi jegyzőkönyvben az alperes átvette a felperestől az I. és IV. blokkot érintően a gépésztechnológiai kiviteli terveket, valamint a módosítandó üzemviteli dokumentációkat a tervzsűri után javított köteteivel. Az alperes
28. november 19-én kelt levelében felszólította a felperest az átalakítási engedélyezési dokumentáció részét képező KMMEU haladéktalan megküldésére. A
29. november 24-i teljesítési igazolás szerint a felperes az elvi átalakítási engedélyezési tervet elkészítette, a Persta gyártási dokumentációhoz kapcsolódó számításokat elvégezte, ezért ennek ellenértékeként a
30. november 25-én kiállított számlájával igényelte 16.282.300,- Ft + 25 % áfa kifizetését. A felperes
31. december 2-án közölte az alperessel, hogy a kért KMMEU-t az alvállalkozójaként dolgozó .... Zrt.-vel együttműködve kidolgozta és mivel azt az alperesnek már átadta, kérte az elvégzett tervezési munkára eső számlázáshoz szükséges teljesítési igazolás kiadását. Az alperes változatlanul kifogásolta a KMMEU elkészítésének hiányát, azt nem vitatva
32. december 11-én kelt levelében, hogy a KMMEU átadásra került a részére, ahhoz azonban az .... Zrt. felé általa kiadott megrendelés eredményeként jutott el hozzá. A ... Zrt.
33. december 16-án tudatta a felperessel, hogy a felperes nukleáris minősítését ezen a napon visszavonta, figyelemmel arra, hogy a nukleáris üzletág személyi állományának a munkaviszonya
34. december 1-jével megszűnt. Az alperes
35. december 21-én kelt levelével a szerződést annak
36. pontja első bekezdésének ötödik alpontja alapján azonnali hatállyal felmondta. Egyúttal kifogásolta ebben a levélben, hogy a felperes nem készítette el a KMMEU-t, ennek elkészítése, továbbá más vállalkozókkal a munkák befejezése többletköltséget okoz, amit a felperesre kíván hárítani a szerződésszegés következményeként.
37. januárjában az alperes az .... Zrt.-vel vállalkozási szerződést kötött a ... Zrt. területén az I.-IV. blokkokon a gőzfejlesztő primer-szekunder közötti átfolyás (PRISE) vízoldali lefúvatással való kezelésének megvalósítására a jelen vállalkozási szerződésben meghatározott feltételek szerint. A teljesítési határidőt
38. november 11-ében, a vállalkozási díjat 142.268.718,- Ft + áfa összegben, míg a tartalékkeretet 7.113.000,- Ft + áfa összegben határozták meg. Az alperes
39. február 9-én az ÁKMI Kft.-vel kötött szerződést a ... területén az IIV. blokkokon a gőzfejlesztők primer-szekunder közötti átfolyás (PRISE) vízoldali lefúvatással való kezelésére a
40. évben esedékes tervezési munkákra. A teljesítési határidőt
41. november 13-ban határozták meg, a vállalkozási díjat 46.520.000,- Ft + áfa összegben 5 % tartalékkeret képzése mellett. A felperes az elsőfokú bíróságra
42. március 24-én benyújtott és módosított keresetében a felperest 37.290.300,- Ft + 25 % áfa vállalkozási díj, ebből 20.352.875,- Ft után
43. január 7-től, 5.630.000,- Ft után
44. január 9-től, 5.630.000,- Ft után
45. május 10-től, 7.500.000,- Ft után
46. április 11-től, 7.500.000,- Ft után
47. június 11-től a kifizetésig járó késedelmi kamata, továbbá 29.464.000,- Ft kártérítés mint elmaradt haszon, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni. A 16.282.300,- Ft + áfa összegű követelésével kapcsolatban előadta, hogy az alperes a
48. november 24-én kiadott és november 25-én megerősített teljesítési igazolása ellenére nem fizette ki az általa kiállított és az alperes által befogadott számlát. A kétszer 4.504.000,- Ft + áfa ellenértékű munkát elvégezte, amely a vállalkozási szerződés
49. pont
50. és
51. soraiban szerepel, ezen dokumentációt az alperes átvette, azonban a teljesítési igazolásokat nem adta ki, így számlát sem tudott kibocsátani. Az I. és II. blokkal kapcsolatban benyújtott dokumentációk alkalmasak voltak az engedélyezésre, ugyanúgy mint a másik két blokkhoz korábban benyújtott dokumentációk, amelyekhez az OAH az engedélyt kiadta. A ....... (az alperes alvállalkozója) által gyártott elzáró szerelvények hibája miatt vált értelmetlenné az egyébként megfelelően elkészített dokumentáció engedélyezésre történő benyújtása. Ezen túlmenően hivatkozott arra, hogy ezt a két számlát azért is ki kellett volna fizetnie az alperesnek, mert a vállalkozási szerződés 10.2.
52. pontjának negyedik bekezdésében meghatározott rendelkezés bekövetkezett. A kétszer 6.000.000,- Ft + áfa összegű vállalkozási díjra azért tartott igényt, mert szóban vállalkozási szerződést kötött az alperessel az I. és IV. blokkhoz kapcsolódóan az elzáró szerelvények az ún. AZ kúpos csapra történő módosítása miatt a dokumentációk módosítására, amely munkát
53. november 15-én az alperes átvette tőle. Sem szerződésmódosításra, sem teljesítési igazolás kiadására ezen munkák tekintetében nem került sor. Az alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte. A kétszer 4.504.000,- Ft + áfa felperesi követeléssel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a végfelhasználó, a ... Zrt., a minőségi teljesítésre vonatkozó teljesítési igazolást nem adta ki a részére, ezért azt ő sem adhatta ki a felperesnek. Ezen túlmenően az armatúrákra vonatkozó dokumentációk OAH engedélyezése nem történt meg, ezért nem is teljesült a szerződés minőségi teljesítéshez kötött fizetési feltétele. Az OAH részére történő benyújtásának elmaradása nem az alperes vagy a ... Zrt. hibájára vezethető vissza. A tervek módosítására kizárólag az armatúrát szállító cég hibás teljesítésével összefüggésben került sor, amely cég kiválasztásában a felperes aktívan részt vett, ezért a felelőssége fennáll. A kétszer 6.000.000,- Ft + áfa összegű felperesi követelés elutasítását azért kérte, mert a komplett átalakítási engedélyezési dokumentáció helyett kizárólag kiviteli terveket adott át a felperes. Az átadott dokumentáció nem tartalmazta az OAH részére történő benyújtáshoz szükséges KMMEU-t, azt mástól, az ..... Zrt.-től rendelte meg. Ezen túlmenően előadta, hogy a felperes felelőssége azért is fennáll, mert a beszerzési/gyártási engedélyezési dokumentáció helyességéért a felperes mint tervező felel. A felperesnek tervezőként kötelessége lett volna vizsgálni annak az adatszolgáltatásnak a helyességét, amelynek alapján a terveket készítette, a gyártási dokumentáció hibáját jeleznie kellett volna. A tervezői felelősség alól az sem mentesítette a felperest, hogy az OAH jóváhagyta a dokumentációt. Az alperes 28.196.678,- Ft + áfa vonatkozásában beszámítási kifogást és viszontkeresetet terjesztett elő, a beszámítási kifogását a felperes 16.282.300,- Ft + áfa - az alperes által elismert - követelésével szemben nyújtotta be. Ezt meghaladóan viszontkeresetében 11.913.378,- Ft + áfa, ennek
54. június 16-tól a kifizetésig járó késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kérte kötelezni a felperest. Arra hivatkozott, hogy a vállalkozási szerződést a felperesnek felróható ok miatt mondta fel
55. december 21-én, mivel a ... Zrt.
56. december 16-án visszavonta a felperes nukleáris minősítését, amelynek a szerződés teljes időtartama alatt fent kellett volna állnia, ezáltal érvényét vesztette a felperes elfogadott szállítói vizsgálata, amely a vállalkozási szerződés
57. pontja szerinti azonnali felmondási okot képez. Mindezekre tekintettel a szerződés szerinti munka befejezését más vállalkozókkal kellett elvégeztetnie, akikkel részben magasabb áron, részben alacsonyabb áron tudott megállapodni, és a kettő különbözetét érvényesítette szerződésszegéssel felmerülő többletköltség mint kár jogcímén. A felperes az alperes viszontkeresetének az elutasítását kérte, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint az alperes magatartása vezetett a szerződés felmondásához, nem terheli felelősség azzal kapcsolatban, hogy az alperesnél többletköltség merült fel. A munkavállalók munkaviszonyának megszűnése az alperes magatartására vezethető vissza. A Fővárosi Törvényszék a
58. október
59. napján kelt 9.G.40.593/2011/
60. számú ítéletében kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 37.290.300,- Ft + 25 % áfa összegű pénztartozást, azaz 46.612.875,- Ft-ot, és ennek 20.352.875,- Ft részében
61. január 8-tól, kétszer 5.630.000,- Ft részében
62. június 16-tól, 7.500.000,- Ft részében
63. május 11-től és további 7.500.000,- Ft részében
64. június 11-től a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %kal növelt mértékű kamatát. A keresetet ezt meghaladóan, valamint a viszontkeresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 3.659.540,- Ft perköltséget. Megállapította, hogy a felek ezt meghaladóan részben előlegezett költségeiket maguk viselik. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a
65. november 28-án megkötött szerződés szerinti szolgáltatás teljesítése azért szakadt félbe, mert a továbbiakban a munkavállalók munkaviszonyának megszűnése után - a felperes nukleáris minősítését visszavonták. Ez egyúttal a felperes érdekkörében meghatározott felmondási ok volt, így az alperes javára megnyílt a szerződés egyoldalú megszüntetésének a joga. A szerződés hatályának felmondással való megszüntetése nem érintette ugyanakkor a szolgáltatást teljesítő azon jogát, hogy a megszűnésig végzett munka ellenértékének megtérítésére igényt tarthasson. Tanúvallomás igazolta, hogy az I. és IV. blokkhoz tartozó munkákat a felperes befejezte, az időszerűen következő blokkokhoz kapcsolódó tervek mindig elkészülten rendelkezésre álltak. Az engedély kérelem benyújtásának elmaradásáért a felperest felelősség nem terhelhette. Tanúvallomás utalt arra, hogy a ... Zrt. az OAH felé benyújtandó engedély kérelmet és a tervet visszatartotta, mivel a III. blokk eredményét várta mindenki. A tanúként kihallgatott alkalmazott következtetése is az volt, hogy a szerelvények hibája eredményezte az egész szerződéses munka megszakadását. A III. blokkhoz elkészült a KMMEU és az beadásra is került, a többi blokkhoz is ez járt volna, de a többi blokkot érintően nem adták be engedélyezésre a KMMEU-t. A próbák alatt derült ki, hogy a szerelvények áteresztenek, emiatt bukott meg a III. blokk üzembe helyezése. A szerelvények beszerzéséről nem a felperes intézkedett. A feladata az volt, hogy a szállítónak egy kötött formával beszerzési engedélyezési dokumentációt állítson össze. A megrendelőnek kellett valójában eldöntenie, hogy milyen típusú szerelvényt alkalmaz. Az első szerelvény hibás volt a III. blokknál, majd az ezt követően szállított szerelvény ismételten hibás lett. A kihallgatott tanú vallomása azt is tanúsította, hogy a felperes egyébként a műszaki terv készítése során eleve más típusú szerelvényt javasolt, de a megrendelő maga tért el ettől. A tanúként kihallgatott alkalmazott vallomásából megállapította az esőfokú bíróság, hogy a szerelés két blokk tekintetében az armatúra hibája miatt megakadt. A technológiai követelmények leírása, a KMMEU elkészítése függőben maradt a felesleges költségkiadás elkerülése érdekében. A perben beszerzett igazságügyi szakértői véleményből az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes tervezési szolgáltatásának teljesítése nem volt hibás. Ez a szakértő értékelte a felperes által ajánlott megoldást az ún. AZ kúpos csap alkalmazására, a teljesítés során történteket, valamint azt is, hogy az armatúra tervezett alkalmazása nem követelte ismeretlen és rendkívüli követelmény teljesítését. A felperes a tömörzárás kockázatát a gyártási technológiák ismeretében az adott helyzetben elvárható gondosság tanúsítása mellett sem észlelhette a teljesítés folyamatában. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eszközök értékelése és mérlegelése alapján azt állapította meg, hogy a vállalkozási szerződésben meghatározott azon részeket is teljesítette a kivitelező, amelyekre az alperes a teljesítési igazolás kiadását megtagadta. Mivel az alperes azt nem tudta bizonyítani, hogy a teljesítési igazolás kiadását jogos okkal tagadhatta meg, a meghallgatott tanúk vallomása pedig tanúsította a munkák elvégzését, illetve ezen túl az okiratok tartalma, a tanúk vallomása és a szakértői vélemény együttesen és összességében is utalt arra, hogy a vállalkozási szerződéssel elérni kívánt cél teljesítése nem a felperes polgári jogi felelősségét megalapozó okból hiúsult meg, a munkavégzés a nukleáris minősítés visszavonását megelőzően nem a felperes felelősségére tartozó okból szakadt meg. A vállalkozási szerződés
66. pontjának megfelelően lett volna köteles kifizetni az alperes a már elvégzett munka után járó díjat. A meghallgatott tanúk vallomása azt tanúsította, hogy a nukleáris minősítéshez szükséges feltételeket biztosító munkavállalók - egységesen - a munkaviszonyukat többek között a felek közötti vállalkozási szerződés teljesítésével összefüggő körülmények változása miatt szüntették meg. Az alperes a munka ellenében követelt díjrészeket nem fizette meg, a díjrészek kifizetését jogos ok nélkül tagadta meg, a munkavállalók azonban igényelték, hogy a felperes olyan szerződéssel rendelkezzen, amely rendezett viszonyokat tükröz, ezért kívántak olyan munkáltatóhoz menni, ahol biztosak lehettek abban, hogy a jövőben is lesz munkabérrel fedezett munkájuk. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság azt nem állapíthatta meg, hogy a felperes felróható mulasztása vezetett volna a nukleáris minősítés elvesztéséhez, ezért a feleknek úgy kellett volna eljárni, mintha a „Felmondás a Megrendelőnél felmerült ok miatt" című fejezet alapul vételével lett volna kiadott a megszüntető nyilatkozat. Az alperes javára e perben bizonyítottan ebből következően nem nyílhatott meg a munka befejezéséhez szükségesen kiadott többletköltség megtérítésének követelését jelentő joga, ami azt jelenti, hogy mind a viszontkeresete, mind a beszámítási kifogása megalapozatlan volt. Mivel a felperes a kártérítési igényének az elemeit nem bizonyította, ezért azt elutasította, a keresetéből a 37.290.300,- Ft + 25 % áfa összegű vállalkozási díj megfizetésének megalapozottsága miatt ezen összeg és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatásával a viszontkeresetének és beszámítási kifogásának helyt adva a felperes kötelezését 14.892.972,- Ft és késedelmi kamata, valamint perköltség megfizetésére. Előadta, hogy a 16.282.300,- Ft + 25 % áfa felperesi követelést soha nem vitatta, azzal kapcsolatban beszámítási kifogást terjesztett elő, és emiatt kérte ezen keresetrésznek az elutasítását. A kétszer 4.504.000,- Ft + áfa összegű felperesi követelés vonatkozásában előadta, hogy az az I. és a II. blokkhoz kapcsolódó OAH engedély kiadásához kötött minőségi teljesítéshez kapcsolódó díjtétel kifejezetten az OAH engedély kiadásához kötött tételek voltak, melyek csak töredékét képezték a komplett engedélyezési perdokumentáció mennyiségi teljesítéséért fizetett díjtételeknek. Ahhoz, hogy a tervdokumentációt az OAH-hoz engedélyeztetésre az engedélyes benyújthassa, el kellett volna készíteni a KMMEU-t, ami nem készült el. Két blokk vonatkozásában a felperes semmilyen módon nem bizonyította ezek elkészítését, ugyanakkor a meghallgatott tanúk vallomásaiban kifejezetten nyilatkoztak arra nézve, hogy nem mind a négy blokkhoz, hanem csak két blokkhoz készült el a felperes részéről a KMMEU. D. I. és E. Z. tanúk vallomásából kiderül, hogy az OAH engedélyeztetési dokumentáció részét képező ..... GmbH armatúrákhoz kapcsolódó KMMEU-kat a vitatott két blokk vonatkozásában már nem készítette el a felperes, illetve azt az alvállalkozójánál nem rendelte meg, ami azt jelenti, hogy e két blokk vonatkozásában a minőségi teljesítéshez fűzött díjtételt ellenszolgáltatás nélkül igényelte a felperes és ítélte meg részére az elsőfokú bíróság. A felperesnek az ún. AZ típusú armatúrák vonatkozásában megrendelt komplett átalakítási engedélyezési dokumentáció elkészítésének díjaként igényelt kétszer 6.000.000,- Ft + áfa vállalkozási díjra a felperes azért nem jogosult, mert a hivatkozásával szemben komplett teljesítést nem tett, a KMMEU az átadott dokumentumoknak nem volt része, ezt a feladatot az alperesnek mással kellett elvégeztetnie. A viszontkeresetével és beszámítási kifogásával kapcsolatban előadta, hogy a szerződést a vállalkozási szerződés
67. pontjának ötödik bekezdésére alapította és ugyanezen szerződéses pont rendelkezik arról, hogy minden többletköltséget meg kell téríteni a vállalkozónak, ami a szerződéses munka teljes befejezéséhez szükséges. A nukleáris minősítés megléte egy objektív elem, ezzel kapcsolatos minden intézkedésre kizárólag a ... Zrt. jogosult, ami ellen nincs jogorvoslat. Álláspontja szerint ezen minősítés megszűnésének ténye önmagában megalapozza a szerződés azonnali felmondásának lehetőségét anélkül, hogy a felek vizsgálhatnák a minőségmegvonás okát. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a felmondási ok bekövetkezéséért a felperes oldalán a mulasztás fennáll. A felperes tudta, hogy milyen szakképesítéssel rendelkező munkavállalókkal kellett rendelkeznie ahhoz, hogy egyáltalán a minősítést megkaphassa. Számolnia kellett azzal a körülménnyel, hogy az érintett munkavállalókat egy időben felmondási idő letöltése nélkül elengedi, ami azzal a következménnyel járhat, hogy a felperes minősítését a ... Zrt. visszavonja. A felperesnek mindent meg kellett volna tennie annak érdekében, hogy az elmenő szakembereit más, azonos szakképzettségű munkavállalók felvételével pótolja, vagy a munka befejezése érdekében megfelelő alvállalkozót vonjon be. A felperes ezzel szemben semmit sem tett. Az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában megállapította, hogy a nukleáris minősítés elvesztése tekintetében a felperest nem terhelte mulasztás, ezzel kapcsolatban K. M. vallomásának egyes részeit emelte ki. K. M. tanúvallomásában valóban elmondta, hogy a szerződéssel kapcsolatos viszonyok rendezése érdekében szerződésmódosítást kezdeményezett az alperesnél. A szerződés módosítására azonban még jóval azelőtt került sor, mint ahogy a felperes munkavállalói a munkaviszony megszüntetési szándékukat bejelentették, mivel a szerződésmódosítás
68. július 16-án került aláírásra, ehhez képest a felperes munkavállalói munkaviszony megszüntetési szándékukat
69. őszén jelentették be először, a munkaviszonyuk ténylegesen
70. november 30-án szűnt meg. Mindez azt jelenti, hogy nem lehetett a munkaviszony megszüntetések valós indoka az, hogy nincs a felek között aktualizált szerződéses jogviszony. Ezzel kapcsolatban az alperesi felelősség körében az elsőfokú bíróság megállapítása iratellenes, tanúvallomásokkal nem támasztható alá. Kizárólag a felperesi ügyvezető igazgató és nem a tanúk vallomásai alapján juthatott olyan megállapításra, mint amit az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában tett, mert a tanúk vallomását összességében értékelve ilyen megállapítás nem tehető. D. I. és E. Z. tanúk vallomásaiban a munkaviszonyok megszüntetésének okát nem a per alapját képező szerződéses jogviszonyra vezették vissza, hanem az ezen szerződéses jogviszonyon kívüli jövőbeli munkalehetőségek kilátástalanságára. A felperes volt munkavállalói vallomásaikban elmondták, hogy a felperes
71. október 31-ig a munkabéreket rendesen kifizette, ezért nem állítható be a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése oly módon, mintha ennek oka az lett volna, hogy az alperes a munka ellenében követelt díjrészeket nem fizette meg. Előadta, hogy a vállalkozási szerződés alapján a felperesnek összesen 1.189.223.700,- Ft-ot fizetett ki, amiből megállapítható, hogy a felperesnek folyamatosan voltak az alperestől származó bevételei, a perben vitatott tételek ki nem fizetése nem akadályozhatta a munkabérek kifizetését, figyelemmel arra a tényre is, hogy a felperes kereseti kérelmében igényelt tételek közül a kétszer 6.000.000,- Ft + áfa fizetési kötelezettsége esett volna a
72. évre. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte, annak helytálló indokaira tekintettel és az alperes perköltségben történő marasztalását. Előadta, hogy az alperes annak ellenére tagadta meg egyes teljesítési igazolások kibocsátását, hogy a felperes teljesítésével egyidejűleg a felek között létrejött szerződésben megállapított tartalomhoz viszonyítva a műszaki tartalom és ütemterv egyaránt módosult, illetve a szolgáltatás tartalma pótmunka megrendelésekkel egészült ki. Álláspontja szerint az alperes által sérelmesnek talált rendelkezések az igazságügyi szakértői vélemény és a tanúvallomások által bizonyított tényeknek megfelelően fejti ki, hogy a szerelvények hibája okozta azon leállást, amelyre tekintettel az alperes az engedély iránti kérelmet és a mögöttes dokumentációt visszatartotta. A szerelvények hibája miatt leállított engedélyezési eljáráshoz nyilvánvalóan nem volt szükség azon dokumentumokra (KMMEU-ra), amelyek hiányát az alperes a felperes terhére rója. A szerelvények hibájáról a tanúvallomások, illetve az igazságügyi szakértői szakvélemény egyaránt megállapította, hogy a szerelvények típusának kiválasztása alperesi jogkörbe tartozott, ezért a szerelvény hibája a teljesítés során történt felismerése miatt leállított szerelésre tekintettel az ezen armatúrára vonatkozó KMMEU elkészítés felesleges költségkiadás lett volna, melyet a felperes elkerülni kívánt. A perben meghallgatott tanúk vallomásából is megállapítható volt az elsőfokú bíróság számára, hogy egyes szűkített tartalmú dokumentáció elkészítéséről a felek konszenzusával döntöttek. Egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletének tényszerű és objektív megállapításával, amelynek megfelelően a felperes oldalán nem állott fenn olyan mulasztás, amely megalapozta volna bármely alperesi többletköltség - felperes általi - megfizetésére vonatkozó kötelezettség felmerülését. Az alperes saját kockázatára hozott döntésének következményeit kívánta a felperesre hárítani akkor, amikor a felperes által elkészített KMMEU-t nem nyújtotta be engedélyezésre, ugyanakkor annak elkészítése ellenértékét a felperestől vissztartotta. Az igazságügyi szakértői vélemény arra a következtetésre jutott, hogy a felperes tervezési szolgáltatásának teljesítése nem volt hibás teljesítés. Ennek megfelelően, mivel az alperes kárát nem a felperes okozta, hanem egy harmadik fél által készített termék, az alperes a teljesített szolgáltatás ellenértékével tartozik. Az alperes fellebbezése részben alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
73. §