A határozat elvi tartalma: Önmagában az, hogy a tanítóként dolgozó felperes szakkört, énekkart, kirándulásokat vezetett, szervezett, nem elégséges a közművelődés területén szerzett szakmai gyakorlat igazolására. Mfv.II.10.849/2011/4.szám A Kúria dr. Kocsis Zsolt ügyvéd által képviselt felperesnek, a Juhász Társas Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Juhász István ügyvéd által képviselt alperes ellen magasabb vezetői megbízás visszavonása jogellenességének megállapítása iránt a Gyulai Munkaügyi Bíróságon 2.M.664/2010. szám alatt megindított és másodfokon a Békés Megyei Bíróság 3.Mf.25.196/2011/5. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Békés Megyei Bíróság 3.Mf.25.196/2011/5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000,- Ft (Tízezer forint) felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes iskolai tanítói és gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanári végzettséget szerzett, népművelés szakkollégiumi képzésben is részesült. Asszisztensként ... a bőrgyógyászaton, általános iskolai tanárként a ...i ... Általános Iskolában, tanítóként, tanárként a ...i Általános Iskolában és gyógypedagógusként, illetve munkaközösség-vezetőként a ...i Általános Iskolában dolgozott. A ...i Általános Iskolában a tanítás mellett az iskolai könyvtárat is vezette, s a település közművelődési tevékenységében is szerepet vállalt. ... Város Önkormányzati Képviselő-testülete 2008. augusztus 25-én pályázatot írt ki az ... Kulturális Központ magasabb vezetői (igazgató) munkakörére. A pályázat szerint a munkakör betöltéséhez szükséges feltételek voltak - többek között - a szakirányú felsőfokú iskolai végzettség és legalább öt éves szakmai gyakorlat. A képviselő-testület a három pályázó közül a felperest választotta a kulturális központ igazgatójává, határozatával döntött a magasabb vezetői megbízás időtartamáról (2008. november 1-től 2013. október 31-
- ig)és megállapította a felperes illetményét. A Békés Megyei Főügyészség 2009. május 18-án óvást jelentett be a képviselő-testület ezen határozata ellen arra hivatkozással, hogy a jogszabályi előírásokban és pályázati kiírásban is előírt legalább öt éves szakmai gyakorlatot a felperes nem igazolta, annak meglétét a testület nem vizsgálta, csak megállapította, hogy a felperes több, mint 30 éve dolgozik közalkalmazottként. A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője 2010. október 27-én törvényességi észrevételt tett a ...i Városi Önkormányzat Képviselő-testületének e két határozata ellen. Rámutatott, hogy a felperes a szakmai gyakorlat igazolására dokumentumokat nem csatolt, nem elégséges, hogy 30 évet dolgozott közalkalmazottként, az is szükséges, hogy valamely korábbi jogviszonyában a jelenlegi intézmény alaptevékenységének megfelelő munkakörben dolgozzon. A ...i Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a törvényességi észrevételt elfogadva a kifogásolt két határozatát megsemmisítette és felhatalmazta a polgármestert a vezetői megbízás visszavonásával kapcsolatos feladatok ellátásával, s az új pályázat kiírásával. A felperes a magasabb vezetői megbízás visszavonása jogellenességének megállapítását, eredeti beosztásába történő visszahelyezését, valamint az alperest elmaradt vezetői pótléka megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A Gyulai Munkaügyi Bíróság 2.M.664/2010/9. számú ítéletével elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy a magasabb vezetői beosztás ellátásához szükséges végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezett, a szakirányú szakmai gyakorlatot azonban nem szerezte meg. Az egészségügyben, illetve a közoktatásban végzett munkát, s bár több éven keresztül az iskolai könyvtárt is vezette, ezen gyakorlata a nyilvános könyvtáros tevékenységnek nem feleltethető meg. Rögzítette, hogy a közoktatás és a közművelődés nem azonos területek. A közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény I. számú melléklete
- r)pontja definiálja a közművelődési tevékenységet,ami iskolán kívüli tevékenységet, cselekvést jelent. Ezzel szemben a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. §
(1)bekezdése értelmében a közoktatás az óvodai nevelést, az iskolai nevelést-oktatást, valamint a kollégiumi nevelést foglalja magában. A definíciókat összevetve megállapította, hogy a közoktatás és a közművelődés két külön terület függetlenül attól, hogy bizonyos átfedések kimutathatók közöttük. A nyilvános könyvtár alapkövetelményeit külön jogszabály rögzíti és jellegében más, mint az iskolai könyvtár. Mindezekre figyelemmel megállapította, hogy a felperes a magasabb vezetői beosztás ellátáshoz szükséges szakmai gyakorlati időt sem kinevezésekor, sem a magasabb vezetői megbízás visszavonásakor nem szerezte meg és ennek hiányában az intézkedésre jogszerűen került sor. A felperes fellebbezése folytán eljárt Békés Megyei Bíróság 3.Mf.25.196/2011/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy nem vitásan a tanítók közéleti szerepéből is következően a felperes, mint tanító, személyiségével hatott az adott közösségre és aktív szereplőjévé vált a közösségi eseményeknek. Önmagában azonban az, hogy a felperes szakköröket, énekkart, kirándulást, rendezvényeket szervezett, nem elégséges a közművelődés területén szerzett szakmai gyakorlat igazolására. Egyetértett az elsőfokú bírósággal a vonatkozásban is, hogy bár mind az iskolai könyvtár, mind egy településen működtetett könyvtár részben hasonló feladatokat és tevékenységeket lát el, ugyanakkor az iskolai könyvtár meghatározott célközönséggel rendelkezik és szűkebb, eltérő feladatokat lát el, mint egy nyilvános könyvtár. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a jogsértő határozatokat helyezze hatályon kívül és adjon helyt kereseti kérelmének. Előadta, hogy ... Város Önkormányzat Képviselő-testülete 1995-ben rendelkezett a város Gyermek- és Ifjúsági Szabadidős Központjának megszüntetéséről azzal, hogy a megszűnő intézmény közművelődési feladatait a Művelődési Központ feladatkörébe utalta, azokat a mai napig az alperes, mint jogutód látja el. Az ilyen típusú intézmény közművelődési intézménynek számít, s az ott dolgozó munkatársak esetén a pedagógiai végzettség is szakirányú végzettségnek minősül a besorolásnál. Álláspontja szerint ebből arra lehet következtetni, hogy az alperesnél a tanítói és a gyógypedagógusi végzettség is szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, melynek megfelelő munkakört látott el. Indokolatlannak tartotta az eljárt bíróságok azon álláspontját is, hogy különbséget lehet tenni az iskolai könyvtárban és a közművelődési könyvtárban végzett tevékenység között, amely szerinte diszkriminációhoz vezet. Kifogásolta, hogy nem vizsgálta a bíróság végzettsége tartalmát, specialitását, milyen településen végezte a közművelődési tevékenységét. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és a felperes költségekben való marasztalását kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának a felülvizsgálati kérelem kapcsán abban kellett állást foglalnia, hogy a felperes a magasabb vezetői beosztás ellátásához szükséges jogszabályban előírt szakmai gyakorlatot megszerezte-e. A közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, közművelődési és közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/
- (XI.20.) Kormányrendelet (R.) mind a pályázat elbírálásakor, mind a vezetői megbízás visszavonásakor 5 éves szakmai gyakorlatot követelt meg a közművelődési végzettségnek megfelelő feladatkörben, illetve az intézmény alaptevékenységének megfelelő munkakörben. Az R.
- §
(1)bekezdésének f) pontja meghatározza a közművelődési intézmény fogalmát. Ennek minősül a helyi közösségi művelődést szervező és a közművelődési szolgáltatásokat biztosító művelődési intézmény (pl. művelődési központ, művelődési ház, közösségi ház, faluház, ifjúsági- és gyermekház, ifjúsági információs iroda, szabadidőközpont), a szabadidős szórakoztató és művelődési szolgáltatást biztosító egyéb intézmény (pl. szabadidőpark, állatés növénykert, vidámpark), a regionális és megyei fejlesztési feladatokat ellátó és szolgáltatást nyújtó intézmény (pl. megyei közművelődési szakmai tanácsadást, szolgáltatást végző szervezet) az országos közművelődési szakmai tanácsadás szolgáltatást végző szervezet. A felperesnek az ilyen intézményben szerzett szakmai gyakorlatát lehetett volna figyelembe venni a pályázat elbírálásakor. Az, hogy a közalkalmazottak besorolásánál milyen végzettség veendő figyelembe, a szakmai gyakorlat szempontjából nem mérvadó, így megalapozatlanul hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy pedagógiai, gyógypedagógiai végzettsége alapján bármely munkáltatónál eltöltött idő közművelődés területén szerzett szakmai gyakorlatnak minősül. Helytállóan utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy a közoktatás és a közművelődés nem azonos területek, külön törvény rendelkezi róluk és definiálja eltérő tevékenységüket. Egyetértett a Kúria az könyvtárban szerzett álláspontjával is. eljárt bíróságoknak a felperes iskolai gyakorlata vonatkozásában kifejtett Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felülvizsgálati eljárási költséget, míg a felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a - alapján - a felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel - az állam viseli. Budapest,
- november
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő