Pfv.21362/2012/6 – Kúria

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(2),

1. IV. Tv.
2. §

(1)Pfv.IV.21.362/2012/6.szám A Kúria a dr. Molnár Péter ügyvéd által képvisel felperesnek a Kummer Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kummer Ákos) által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésnek megállapítása miatt a Baranya Megyei Bíróság előtt 11.P.20.499/

1. szám alatt megindított, és a Pécsi Ítélőtábla Pf. I. 20.660/2011/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes
3. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes teljes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 60.000 (Hatvanezer) forint másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 133.000 (Egyszáz-harmincháromezer) forint kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet részben helyt adva a felperes keresetének megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jó hírnévhez kapcsolódó személyhez fűződő jogát az általa
4. március 28-án megtartott sajtótájékoztatón azon kijelentésével miszerint „a ..nak vissza kell fizetnie a 250.000.
5. forintot, hiszen a támogatási szerződésben benne van, hogy ha határidőre nem számol el a klub, vagy az elszámolást nem fogadják el, azonnali hatállyal felbomlik a szerződés és a támogatásokat vissza kell fizetni". A jogerős ítélet a felperest a továbbiakban a megállapított jogsértésről eltiltotta. Kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő legközelebbi Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésén szólaljon fel és az alábbi nyilatkozatot tegye meg: „Valótlanul állítottam a
6. március 28-i sajtótájékoztatón, hogy a .. az önkormányzati támogatásokkal nem tud elszámolni, emiatt bocsánatot kérek". A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a felperesi sportegyesületet évek óta a .. Önkormányzat támogatja. A támogatási szerződésekben kikötötték, hogy felperes meghatározott határidőig a támogatás felhasználásáról írásban tartozik elszámolni és ennek során - egyéb okiratok mellett - köteles csatolni a támogatás felhasználását igazoló számlákat, egyéb számviteli bizonylatokat és a pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatok, a támogatott által utalványozott, szabályszerűen hitelesített másolatát, továbbá a támogatási cél megvalósulása érdekében kötött szerződések másolatát. A szerződések
7. pontja rögzíti, hogy ha a támogató a támogatott elszámolását hiánypótlást követően sem fogadja el, a támogató a támogatási szerződést felbontja és elrendeli a támogatás összegének azonnali visszafizetését. Amennyiben pedig a támogatott a meghatározott határidőig az elszámolást nem nyújtja be, vagy visszafizetési kötelezettség keletkezik a támogató pénzintézeti beszedési megbízás benyújtásával kezdeményezi a támogatás összegének részbeni vagy egészbeni visszafizetését a szerződés
8. pontja értelmében. A felperes, valamint .. Önkormányzata a támogatások elszámolása és ennek ellenőrzése körében részben a szerződéstől eltérő gyakorlatot folytatott. A felperes ténylegesen nem csatolta a támogatás felhasználását igazoló számlákat és egyéb számviteli bizonylatokat, helyette a .. Önkormányzat Ellenőrzési Osztálya a felperes telephelyén végezte el a számlák és bizonylatok tételes ellenőrzését. Az alperes önkormányzati képviselőként
9. elején a .. Önkormányzat Ellenőrzési Osztályán vizsgálta a felperes részére folyósított támogatásokat és ennek körében azt a tájékoztatást kapta, hogy a felperes esetében helyszíni ellenőrzést tartanak. A .. Önkormányzat Közgyűlésének
10. február 17-i ülésén felszólalt az alperes és kérdés formájában kifogásolta az elszámolás módját.
11. március 28-án .. jobbikos országgyűlési képviselő társaságában sajtótájékoztatott tartott. Erről a sajtótájékoztatóról beszámolt a BAMA.hu internetes hírportál. Ebben az alperes előadta, hogy a ..-nak vissza kellene fizetnie a 250.000.000 forintot, hiszen a támogatói szerződésben benne van, hogyha határidőre nem számol el a klub, vagy az elszámolást nem fogadják el, akkor azonnali hatállyal felbomlik a szerződés és a támogatásokat vissza kell fizetni. A sajtótájékoztatón az alperes azt hangsúlyozta, hogy az elszámolás nem a szerződés szerinti módon történik. Az alperes és egy másik képviselő ismeretlen személlyel szemben feljelentést tett az eset kapcsán, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt. A NAV illetékes igazgatósága
12. május 31-én a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette azzal, hogy a felperes beszámolási kötelezettségének minden esetben eleget tett, az ellenőrzési osztály vizsgálatai során nem tártak fel olyan hibát, ami bármilyen visszafizetést indokolt volna. A felperes ezt követően terjesztett elő keresetet a bíróságnál. A jogerős ítélet megállapította: a sajtótájékoztatón az alperes az elszámolás gyakorlatáról nem véleményt nyilvánított, hanem tényállítást tett. Attól még nem véleménynyilvánítás történt, hogy állítását az alperes feltételes módban fogalmazta meg. Utalt arra is, hogy a vélemény is eredményezheti a jóhírnév sérelmét, ha közvetlenül vagy közvetetten valótlan tényállítást fejez ki. A jogerős ítélet megállapította: a szerződések rögzítik az elszámolás módját, a számlák, bizonylatok, szerződések benyújtásának rendjét és rendelkeztek az elszámolási kötelezettség megszegésének következményeiről is. Megállapította azt is, hogy az elszámolás szerződésben rögzített módjától a felek már több éve egyező akarattal eltértek. Ugyanakkor a büntető eljárásban hozott határozat alapján egyértelmű volt az is, hogy a felperes a beszámolási kötelezettségét nem mulasztotta el és visszafizetést megalapozó hibát, mulasztást nem vétett. A sajtótájékoztatón tett alperesi nyilatkozat azon része, amely az elszámolásnak a szerződéstől való eltérésére vonatkozott, valós tartalmú, viszont azzal, hogy indokoltnak minősítette a szerződésben meghatározott szankció alkalmazását, burkoltan és a való tényekkel ellentétesen az alperes gyakorlatilag azt állította, hogy a felperesi sportegyesület a támogatásokkal a támogató által elfogadható módon, illetve megfelelő határidőre nem tudott elszámolni. Ez a tényállítás alkalmas arra, hogy a felperes megítélését hátrányosan befolyásolja és őt oly módon tüntesse fel, hogy a közpénzekkel elszámolni nem tud, alapvető elszámolási kötelezettségeit elhanyagolja. A jogerős ítélet arra az álláspontra helyezkedett, hogy még abban az esetben is, ha az alperes azt közölte, hogy a felperes szerződés szerinti módon nem tud eleget tenni a az elszámolási kötelezettségének, elhallgatta azt, hogy a felperes az önkormányzattal való megállapodás alapján tért el az elszámolási módtól, ezzel pedig való tényt hamis színben tüntetett fel. A jogerős ítélet az elégtétel adásának módját és tartalmát megfelelőnek minősítette. A jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre hivatkozással az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének teljes elutasítását kérte. Másodlagosan kérte az elégtételt adó nyilatkozat tartalmának megváltoztatását arra az esetre, ha a Kúria a jogerős ítéletet a jogalap tekintetében hatályában fenntartaná. Az alperes kérelmében előadta: nem tett olyan valótlan állítást, hogy a felperes egyáltalán nem tudna elszámolni a .. Önkormányzattól kapott támogatással. Az alperes szerint sem valótlan tényt nem állított, sem való tényt nem tüntetett fel hamis színben a kérdéses sajtótájékoztatón. Szöveghűen idézte a támogatási szerződés megfelelő rendelkezéseit, majd az országgyűlési képviselő nyilatkozatára reflektálva kifejtette álláspontját: amennyiben a felperes nem tud a szerződésnek megfelelően elszámolni, akkor a szerződés alapján felmerül a visszafizetés kötelezettsége. Megjegyezte azt is, hogy a szerződések alapján felperes illetve az önkormányzat a szerződés tartalmát csak írásban lett volna jogosult módosítani, erre azonban nem került sor. Az alperes előadta: amennyiben a felperes által prezentált módon az elszámolás nem fogadható el - márpedig nem fogadható el - akkor a szerződés szövegének értelmezésére nem lehet más megállapításra jutni, mint arra, hogy a felperes a megállapodásban foglaltakat megszegte. Annak pedig az a szankciója, hogy a már felvett támogatásokat vissza kell fizetni. Ehhez képest nem volt a tényekkel ellentétes az a megfogalmazás, amely indokoltnak tartotta a szerződésben meghatározott szankció alkalmazását. Utalt arra is, hogy a PK
13. számú állásfoglalása alapján az elhangzottakat szövegösszefüggésében kell értékelni. A másodlagos kérelme tekintetében előadta: nem lehet olyan állításért bocsánatkérésre kötelezni, amelyet ő a valóságban nem tett meg. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A Ptk.
14. §

(1)bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A 78. §

(1)bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. A

(2)bekezdés szerint a jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. A jogszabály ezen rendelkezéséből az következik, hogy a jó hírnevet kizárólag a valótlan, sértő tény állítása, híresztelése, vagy a való tény hamis színben való feltüntetése sérti. A jogerős ítélet tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes közvetlenül állította volna, hogy a felperes nem tud az önkormányzati támogatással elszámolni, illetve tényállításai azt a való tényt, hogy nem a szerződésben meghatározott módon számol el, abban a hamis színben tüntette volna fel, hogy nem tud elszámolni. Az alperes a tudósítások értelmében mind a képviselő testületi ülésen, mind a sajtótájékoztatón annak a való tényen alapuló álláspontjának adott hangot, hogy a felperes a támogatási összegekkel nem a támogatási szerződésben meghatározott módon számol el, ezért felelősséggel tartozik és ha a szerződésnek megfelelően nem tud elszámolni, úgy köteles visszatéríteni a támogatást. Ebből kizárólag az minősül tényállításnak, hogy a felperes nem a szerződés szerint számol el. Ez az állítás nem vitásan a valóságnak megfelel. Nem jelenti a való tény hamis színben való feltüntetését - nem is az alperesre tartozó kérdés - , hogy esetleg a felperes és az önkormányzat szóban vagy ráutaló magatartással az írásban lefektetett szerződési feltételektől eltérve határozták meg az elszámolás módját. Az önkormányzati képviselő alperes ugyanis ettől függetlenül kifejthette azt a véleményét - ami egyébként a büntetőfeljelentésnek is nyilvánvalóan tárgya volt - hogy az alperes csak a szerződésben meghatározott módon számolhat el eredményesen, amelynek elmaradása a szerződésben meghatározott szankciót vonja maga után. Tévesen jutott tehát arra a következtetésre a jogerős ítélet, hogy az alperes a felperes személyére vonatkozó valótlan, sértő tényt állított, vagy a való tényt hamis színben tüntette volna fel, ezért a felperes keresetét el kellett utasítani. Mindezek alapján a Kúria Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a Pp. 253. §

(2)bekezdésének megfelelő alkalmazásával, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva, a felperes keresetét teljes egészében elutasította. A Pp. 78. §

(1)bekezdésére figyelemmel a pervesztes felperes köteles a perköltség viselésére. Az alperesi képviselő munkadíja a 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet alapján került megállapításra. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán a le nem rótt kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket az
2. évi XCIII. törvény
3. §

(1)bekezdése folytán személyes illetékmentességben részesülő felperes helyett a 6/

1. (VII.26.) IM rendelet
2. §-ára figyelemmel az állam viseli. Budapest,
3. január
4. Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád sk. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő