A határozat elvi tartalma: A pénzügyi és üzleti tervet a támogatási kérelemmel együtt kell benyújtani, e körben nincs lehetőség hiánypótlásra. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.718/2011/5.szám A Kúria a Jobbágy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd, ....) által képviselt felperes neve (...felperesnek az Ivanovits Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Ivanovits Andrea ügyvéd, ....) által képviselt alperes neve Szerve (alperes címe) alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- június
- napján kelt 25.K.36.065/2010/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Bíróság 25.K.36.065/2010/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint elsőfokú és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 20.000 (húszezer) forint kereseti és 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
- november 2-án fiatal mezőgazdasági termelők indulásához
- évtől nyújtandó támogatás iránti kérelmet adott be, amelyhez üzleti, illetve ennek részét képező pénzügyi tervet nem csatolt be, ezt csak
- november 14-én - önkéntes hiánypótlás keretében - nyújtotta be a hatósághoz. Az elsőfokú elutasította. hatóság a felperes támogatás iránti kérelmét A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a
- május
- napján kelt ..../
- számú (... azonosító számú) határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését a mezőgazdaság, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: MVH eljárási tv.) 41.§
(5)bekezdésére, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelő indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009.(VIII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) 4.§
(1)bekezdés c.) pontjára és az Európai Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybe vételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVMr.) 27.§
(1)bekezdés i.) pontjára alapította. Határozatának indokolása szerint nincs lehetőség hiánypótlásra az olyan dokumentumok, illetőleg adatok esetén, amelyek kizárólag pontozás szempontjából veendők figyelembe. Az önkéntes hiánypótlás során becsatolt üzleti és pénzügyi tervnek ezért csupán azon adatai kerültek kiértékelésre, amelyek nem kizárólag pontozás szempontjából számítanak. Az elsőfokú hatóság a felperes üzleti tervét 3 pontra, teljes mértékben kiértékelt pénzügyi tervet 30 pontra, tehát mindösszesen 33 pontra értékelte, tehát a felperes nem érte el a jogszabály szerinti „legalább 50 pontot", ezért kérelmét el kellett utasítani. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon helyezését, az alperes új eljárásra kötelezését kérte. kívül Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét alaposnak találta, az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Jogi álláspontja a következő volt: Az alperes határozata nem alkalmas érdemi felülvizsgálatra, mivel nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72.§
(1)bekezdés ea-
- ec)pontjaiban és
- ef)pontjaiban meghatározottaknak. Az alperes nem teljesítette teljes körűen indokolási kötelezettségét, érdemi döntésében nem tárta fel azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre döntését alapította, ez pedig olyan súlyos, az ügy érdemi eldöntésére is kiható és bírósági eljárásban nem pótolható eljárási jogszabálysértés, amely miatt a keresettel támadott határozatokat hatályon kívül kellett helyezni. Tekintettel arra, hogy a felperes a pénzügyi és üzleti tervét még a határozat meghozatalát megelőzően becsatolta az alperesnek az érdemi döntés meghozatalakor minden adat rendelkezésére állt ahhoz, hogy megalapozott és jogszerű határozatot hozzon, és az alperesi érveléssel ellentétben lehetőség volt hiánypótlásra. Az új eljárás során az alperesnek ezért a „Ket. 72.§
(1)bekezdésében meghatározott tartalmi szempontoknak teljes mértékben megfelelő határozatot kell meghoznia". A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Fenntartotta határozatában foglaltakat, és azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg az MVH eljárási törvény 32.§
(1)bekezdés c.) pontjában, 41.§
(5)bekezdésében, a Jogcímrendelet 4.§
(1)bekezdés d.) pontjában, 5.§
(1)bekezdésében,
(4)és
(5)bekezdéseiben, 6.§-ában, 5. számú mellékletében az FVMr. 27.§
(1)bekezdés a.) pontjában, 27.§
(1)bekezdés e.) pontjában,
(2)bekezdésében foglaltaknak. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Fenntartotta azt a keresetben is kifejtett jogi álláspontját, mely szerint önkéntes hiánypótlását az alperesnek el kellett volna fogadnia, mivel arra még a kérelem elbírálása előtt sor került. A felülvizsgálati kérelem alapos. Az elsőfokú bíróság által hivatkozott MVH eljárási törvény 41.§
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy „ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelemben található hiba az ügyfél közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet legkésőbb az intézkedésre irányadó ügyintézési határidő kezdetét követő 45 munkanapon belül hiánypótlásra kell felszólítani". Intézkedések igénybevételének részletes szabályait tartalmazó jogszabály pedig meghatározhatja azon adatok, illetve dokumentumok körét, amelyek a kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően nem pótolhatók. Az MVH eljárási törvény 41.§
(5)bekezdése kimondja, hogy „az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések igénybevételének részletes szabályait tartalmazó jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlásra azon dokumentumok, illetve adatok esetén, amelyek kizárólag a pontozás szempontjából veendők figyelembe, nincs lehetőség". Fő szabályként tehát az MVH eljárási törvény tesz lehetővé a 41.§
(1)bekezdésben hiánypótlást, de a kizárólag pontozás szempontjából figyelembe vehető dokumentumok esetén a 41.§
(5)bekezdése szerinti szabályozás kizárja a hiánypótlást, kivételt ez alól csak jogszabályi előírások eltérő rendelkezései képezhetnek. A Jogcímrendelet 4.§
(1)bekezdés d.) pontja értelmében pedig a támogatást az ügyfél akkor veheti igénybe, ha a gazdálkodási tevékenysége fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet, annak részét képező pénzügyi tervet nyújt be, és a tervek értékelése során összesen legalább 50 pontot elér. A támogatási kérelem benyújtására pedig az 5.§
(1)és
(2)bekezdése tartalmaz szabályozást. Ezek értelmében az üzleti tervet és az annak részét képező pénzügyi tervet az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon - annak SFH betétlapján - kell benyújtani és be kell mutatni az egyes években megvalósítani tervezett, termékszintre lebontott termelési szerkezetet. A Jogcímrendelet előzőekben nevesített szabályai kogens (kötelezően) alkalmazandó módon határozzák meg a támogatási kérelem benyújtására irányadó határidőt és ugyanígy rendelkeznek a kérelem formai és tartalmi követelményeiről is. A Jogcímrendelet 5.§
(4)és
(5)bekezdése tesz említést hiánypótlásról, és csak az un. TCS/TÉSZ tagság esetén teszi lehetővé a hiánypótlást, tehát kizárólag e dokumentumok tekintetében tér el az általános törvényi szabályozástól, és ebben az esetben is a kérelem benyújtásakor jelezni kell a benyújtási szándékot. Az üzleti és pénzügyi tervek e jogszabályhely szerinti tételes felsorolásban nem szerepelnek. A Jogcímrendelet 6.§ értelmében a támogatási kérelmeket az MVH eljárási törvény 32.§
(1)bekezdés c.) pontja szerint rangsor állításával kell elbírálnia a hatóságnak az 5. számú melléklet szerinti pontrendszer alapján végzett értékeléssel. Nincs a perbeli jogvita eldöntése szempontjából tehát ügydöntő jelentősége annak, hogy a hatóság az üzleti, pénzügyi tervet egyébként a felperes javára kiterjesztően értelmezve - hogyan pontozta, miként értékelte. Az üzleti és pénzügyi tervet ugyanis a jogvita eldöntésére irányadó nemzeti és közösségi jogszabályok értelmében - olyan pontozás alapjaként kezelendő dokumentumnak kell tekinteni, amely kapcsán hiánypótlásra nincs lehetőség sem hivatalból, sem önkéntesen. Az előzőekből részletezettekből következik, hogy az üzleti és pénzügyi terv a támogatási kérelem olyan részét képezi, amit a támogatás iránti kérelemmel együtt kell benyújtani, ezért az alperes érdemben jogszerű döntést hozott akkor, amikor a Jogcímrendelet 4.§
(1)bekezdés d.) pontjára és az MVH eljárási törvény 41.§
(5)bekezdésére alapítottan a felperes kérelmét elutasította. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria - a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján - az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, s a felperes keresetét elutasította. A pervesztes felperes a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján köteles az elsőfokú és felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles - külön felhívásra - az államnak megfizetni. Budapest,
- október
- Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró