A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt - nincs helye felülmérlegelésnek, a bizonyítékok ismételt egybevetésének. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.736/2011/4.szám A Kúria a dr. Kohajda László ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (....) felperesnek a dr. Tarcsi Csaba jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (alperes címe) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Nógrád Megyei Bíróság
- július
- napján kelt 10.K.20.330/2011/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Nógrád Megyei Bíróság ítéletét hatályában fenntartja. 10.K.20.330/2011/
- számú Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező sportegyesület, tevékenységi köre: sportvadászat, bérvadásztatás és vadászati szolgáltatás. Az adóhatóság a felperesnél
- október- december időszakra, 2006-
- évekre bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatban a felperes terhére általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) adónemben 633.000 Ft adókülönbözetet írt elő, amiből 606.000 Ft-ot adóhiánynak minősített, 303.000 Ft adóbírságot szabott ki és 294.000 Ft késedelmi pótlékot számított fel. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a ... számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában megállapította, hogy a felperes jogszerűtlenül járt el akkor, amikor a tárgyi mentes szolgáltatásnak nem minősülő vendégvadász vadásztatásával kapcsolatban vadászjegy értékesítéséről és trófeabírálatról nem bocsátott ki számlát. Rögzítette azt is, hogy felperes S. A. és B. Gy. egyéni vállalkozóktól vadgazdálkodási tevékenységről, vadetetésről, bérvadászatról és jutalékról kiállított egyszerűsített készpénzfizetési számlákat fogadott be, amelyeket bevallásában szerepeltetett és ezek áfa tartalmát levonásba helyezte. A felperes és a hivatásos vadászok között nem polgári jogi jogviszony valósult meg, nem a mellérendeltség érvényesült. A felperes és a hivatásos vadászok közötti szerződések valós tartalma nem vállalkozási szerződés, ennél fogva a hivatásos vadászok által kibocsátott számlák tartalmilag hiteltelenek, a színlelt szerződések alapján áthárított adó a felperesnél nem képezheti áfalevonás alapját, függetlenül attól, hogy a teljesítésre ténylegesen sor került. Az alperes érdemi döntését az adózás rendjéről szóló többször módosított
- évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1.§
(7)bekezdésére, az általános forgalmi adóról szóló többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 2.§
(1)bekezdésére, 4.§
(1)bekezdésére, 13.§
(1)bekezdés 5a) pontjára, 5.§
(1)és
(2)bekezdéseire, 32.§
(1)bekezdés a) pontjára, 35.§
(1)bekezdésére, számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15.§
(3)bekezdésére, 166.§
(2)bekezdésére, a Polgári törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 474.-483.§-aira, a munka törvénykönyvéről szóló
- évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt) 75/A.§
(1)és
(2)bekezdéseire alapította. Rögzítette, hogy a revízió és az elsőfokú adóhatóság a szerződő felek közötti kapcsolatra, a szerződések tartalmára, a teljesítés körülményeire a felek közötti alá-fölé rendeltségre, a munkavégzés rendszerességére, helyére, a munkakörre és egyéb adatokra figyelemmel helyesen állapította meg, hogy a hivatásos vadászok tevékenysége adójogi szempontból munkaviszonyban végzett tevékenységnek minősül. A felperes keresetében kérte az adóhatósági határozatok megváltoztatását akként, hogy a hivatásos vadászok számláiban szereplő áfa összegével a terhére előírt áfa adókülönbözet, adóhiány és az ehhez kapcsolódó jogkövetkezmények csökkentésre, illetve törlésre kerüljenek. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően akként változtatta meg, hogy az áfa adókülönbözet
- IV. negyedévi összegét 4.000 Ft-ra,
- I. negyedévi összegét 1.000 Ft-ra,
- IV. negyedévi összegét pedig 7.000 Ft-ra leszállította, a
- III. negyedévre és
- I. negyedévre megállapított adókülönbözetet és a
- évi adókülönbözetet törölte, rögzítette egyben, hogy mindezek miatt a felperes terhére 12.000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözet keletkezett, a következő időszakra átvihető követelés összege pedig 50.000 Ft-ra változott. Az elsőfokú bíróság az adóbírságot 6.000 Ft-ra a késedelmi pótlékot pedig 3.000 Ft-ra szállította le. Jogi álláspontja a következő volt: A felperes és a hivatásos vadászok között létrejött szerződés nem munkaszerződés, hanem megbízási keretszerződés, amelyben a hivatásos vadászok egyéni vállalkozóként nyújtottak szolgáltatást a felperes részére, amelyről az Áfa tv. rendelkezéseinek megfelelően bocsátottak ki számlát, és ebben az áthárított áfát, illetve ennek mértékét is feltüntették. Ezek a számlák megfelelnek az Áfa tv. rendelkezéseinek, ennél fogva a felperes ezeket az Áfa tv. 35.§
(1)bekezdés a) pontja alapján, mint hiteles dokumentumokat az adólevonási joga gyakorlásához felhasználhatta. Az alperes e körben jogsértően írt elő a felperes terhére adóhiánynak minősülő adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Azzal érvel, hogy a jogerős ítélet nem felel meg az Art. 1.§
(7)bekezdésében, az Áfa tv. 4.§
(1)bekezdésében, 5.§
(2)bekezdésében, az Mt. 75/A.§
(1)bekezdésében, a Ptk. 474-483.§aiban foglaltaknak. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a rendelkezésre álló dokumentumokat figyelmen kívül hagyta, és kizárólag a meghallgatott tanúk vallomására alapította tényállását. Ennél fogva téves következtetésre jutott akkor, amikor a felperes és a hivatásos vadászok között létrejött szerződéseket nem az Áfa tv. hatályán kívül eső, a felek alá-fölé rendeltségét rögzítő munkajogi jogviszonynak, hanem megbízási keretszerződésnek minősítette. A felperes kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati eljárás során, annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt nincs helye bizonyítás feltételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Kúria a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet.(Pp.275.§, BH.2002.29.). Ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés csak akkor állapítható meg, ha az hiányos, iratellenes avagy téves, okszerűtlen, a logika szabályainak ellentmondó tényeket, ténybeli következtetéseket rögzít. Nem állapítható meg iratellenesség azon a címen, hogy a fél álláspontja valamely bizonyíték bizonyító ereje tekintetében nem azonos a bíróságéval, ez ugyanis nem iratellenességre utal, hanem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs lehetőség. Az alperes felülvizsgálati kérelemben kifejtett érvelésével ellentétben az elsőfokú bíróság nem csak a tanúvallomásokat, hanem az okiratokat és minden egyéb rendelkezésére álló iratot egyenként és egymással egybevetve is értékelt, mégpedig okszerűen a logika szabályainak is megfelelően. A jogerős ítélet megfelel a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206.§
(1)bekezdésében, 221.§
(1)bekezdésében foglaltaknak. Az alperes felülvizsgálati kérelme tartalmát tekintve a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire az előzőekben ismertetettekre figyelemmel nem kerülhetett sor. A Kúria teljes körűen osztja az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett jogi álláspontot, az abban rögzített jogértelmezés megfelel az Art. 1.§
(7)bekezdésében, az Mt. 75/A.§-ában, a Ptk. 474-483.§-aiban foglaltaknak, ezért a Kúria a jogerős ítélet indokolásában kifejtett érvelés megismétlését mellőzi. A felülvizsgálati kérelemben kifejtett érvelésre figyelemmel mindössze arra kíván rámutatni, hogy az alperes csupán állította, de nem bizonyította, hogy a hivatásos vadászok a vállalkozási szerződés szerinti feladataikat nem önállóan látták el. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben megfelel a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek, a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes alperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése felülvizsgálati perköltség megfizetésére. alapján köteles A felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezés az alperes személyes illetékmentességére figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§
(1)bekezdés c) pontjában és a 6/
- (VI.26.) IM rendelet 14.§-ában foglaltakon alapul. Budapest,
- november
- Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró