Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.263/2012/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Czakó-Háger-Kálmán-Kozslik-Turnyánszki Ügyvédi Iroda (................) által képviselt ....................(................) felperesnek a dr. Takács Gábor ügyvéd (..................) által képviselt .................(................) alperes ellen kötbér megfizetése iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék
- február 20án kelt 15.G.40.038/2010/
- számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 300.000 (háromszázezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes
- december
- napján a
- évi kukorica terméséből négy darab zárolt silóban tárolt 8.000 tonna termény közraktározására
- december 4-től
- szeptember 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan közraktározási szerződést kötött a ..............vel. A közraktározó cég megbízása alapján a .................minőségellenőrző társaság
- december
- napján elvégezte a termény minőségi vizsgálatát, melyről december 5-én három hónapos érvényességű minőségi tanúsítványt állított ki. A felperes és alperes előzetes egyeztetést követően a felperes .....................alatt lévő telephelyén
- június 5-én mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötött. Felperes a korábban közraktározás alatt álló kukoricából 6.000 tonnát értékesített alperesnek, tonnánként 39.500 forint + áfa vételárért. Felperes vállalta a termény gépkocsira rakását, a szállítási határidő
- július
- napjáig terjedő időszak volt. A vételárat szállításonként előre kellett fizetni, ennek feltételeként az eladó beszállítói nyilatkozatot és előzetes minőségi tanúsítványt volt köteles a vevőnek átadni. A szerződés szerint az át nem adott, vagy át nem vett termény mennyisége után kötbérfizetési kötelezettség keletkezik, ami a szerződéses ár 20%a, minimum 5.000 forint tonnánként, melyet a vevőnek az utolsó szállítási határnapot követő három napon belül kellett megfizetnie az eladónak. Az alperes a szállításokat több ütemben végezte, 4.000 tonnát elszállított és annak vételárát megfizette. Alperes 2.000 tonna kukorica értékesítésére
- június 9-én szerződést kötött .............. vállalkozóval, aki a szerződésben 30 napnál nem régebbi minőségi tanúsítvány ellenében július 15-ig történő szállítással vállalta a termény megvásárlását. .............. július 10-én levélben jelezte alperesnek, miután többszöri szóbeli kérés ellenére sem kapta meg a minőségi tanúsítványt, ennek hiányában nem tudja eladni az árut, a szállítási szerződést felmondja. Alperes ugyanezen a napon faxon küldött levéllel közölte a felperessel, szóban többször kérte a minőségi tanúsítványt, de nem kapta meg, ezért írásban szólítja fel a szerződéskötés időpontjához képest 30 napnál nem régebbi dokumentum négy napon belüli átadására, annak elmaradása esetén nem tudja értékesíteni az árut, és ezért érdekmúlásra hivatkozással el fog állni a szerződéstől, nem veszi át a fennmaradt mennyiséget. Az alperes a július 14-i levelében bejelentette az elállását, melyet a felperes a július 14.,
- és
- napján kelt leveleiben elutasított, arra hivatkozva, a közraktározás során kiállított előzetes minőségi tanúsítványt alperes megkapta, és amennyiben az árut nem veszi át, fizessen meg 15.800.000 forint kötbért. (Alperes a felhívásnak nem tett eleget.) A felperes kereseti kérelmében meghiúsulási kötbér címén 15.800.000 forint, annak
- július 19-től számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamata és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. (A fizetési meghagyással indult eljárás alperes ellentmondása folytán perré alakult.) Előadta, a szerződéskötéskor átadta alperesnek a beszállítói nyilatkozatot és a minőségi tanúsítványt, megalapozatlan alperes azon előadása, hogy minőségi tanúsítvány hiányában nem vette át az árut. Alperes megalapozatlanul állt el a szerződéstől, a minőségi tanúsítvány birtokában értékesíteni tudta volna a perbeli mennyiséget is, amennyiben újabb időpont szerinti másik tanúsítványra lett volna szüksége a vevőjének, azt alperesnek kellett volna beszereznie, felperes erre nem vállalt kötelezettséget. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Utalt arra, felperes szegte meg a szerződést, mert nem adta át a beszállítói nyilatkozatot és a minőségi tanúsítványt, s ő ezért nem tudta a 2.000 tonnát értékesíteni. Többször felhívta a felperest a dokumentumok átadására, jelezve, ezek hiányában a saját vevője nem veszi át az árut, érdekmúlásra hivatkozva el fog állni a szerződéstől. A felperes nem adta át az iratokat, ezért az elállás megalapozott, kötbérfizetési kötelezettsége nincs. Az elsőfokú bíróság tanúként hallgatta meg .........., .............., megkeresett bíróság útján ............, .................. ...............előadta, egyeztetések voltak a felek közt nagyobb mennyiségű kukorica értékesítésére, ő az áralkuban vett részt, a szerződés összeállításában már nem. Nem tudott arra sem nyilatkozni, hogy a szerződés aláírásakor egyes dokumentumok át lettek-e adva, s ha igen, akkor melyek. Alperesnél július
- napjától kezdett el dolgozni, arról tudott, hogy alperes az áru minőségi tanúsítványát hiányolta, több alkalommal kérte a felperestől. Ennek részleteiről nyilatkozni nem tudott, csak azokból a dokumentumokból értesült erről, ami a periratok között szerepelt. Előadta, általában 30 napnál nem régebbi tanúsítvány szükséges az áru minőségéről, az értékesítés 70%-ánál erre szükség van. ............... tanú a felperes felügyelőbizottságának tagja állította, faxon kapták meg az adásvételi szerződés tervezetét az alperestől, ő átnézte a tervezetet, beírásokat, javításokat tett a szerződésben, majd a javított variációt elfaxolták az alperesnek. Alperes javította, szerkesztette, majd pár nap elteltével ............. a felek aláírták a szerződést, melynek aláírásánál nem volt jelen. Az áru egy részének elszállítása rendben megtörtént, majd kb. egy hónap múlva jelezte alperes, hogy a minőségi tanúsítványra szüksége van. Azt válaszolták, hogy az rendelkezésükre áll, már korábban megkapták, ugyanezt tudják ismét elküldeni, de arra nem volt szükség, ismételten nem küldték meg. Amikor a két cég képviselője telefonon egyeztetett, jelen volt, arra következtetett, alperes árkedvezményt kért. A 2.000 tonna áru felszabadítása megtörtént, az korábban közraktározott áru volt, a megmaradt árut később értékesítették. .............. előadta, napi kapcsolatban volt alperessel, akivel szerződést kötött a 2.000 tonna kukoricára, kérte az áru eredetének igazolását, illetve a minőségi bizonyítvány csatolását. Az ütemezés szerint napi 4-500 tonna elvitelét vállalta, már a szerződéskötéskor kérte a minőségi tanúsítványt alperes ügyvezetőjétől, de az akkor nem állt rendelkezésre, alperesi cégvezető ígéretet tett, hogy azt egy-két napon belül átadja. A tanúsítványt többször kérte, alperes nyugtatgatta. A szerződéstől július
- napján elállt, 10-e hétvégére esett, a fennmaradó időben már nem tudta volna elszállítani a mennyiséget. Egyébként ............. szállította volna tovább a kukoricát, akikkel előzetes szóbeli megállapodás volt, de még írásbeli szerződést nem kötött, ahhoz kellett volna a minőségi tanúsítvány. A megkeresett bíróság útján meghallgatott .............., felperes alkalmazottja előadta, ............... révén került kapcsolatba alperessel, akivel sor került az üzletkötésre. Visszavásárolták a közraktározási vállalattól a kukoricát és adásvételi szerződést kötöttek alperessel. Ekkor a kukorica ára magasan volt, majd augusztusban „zuhanó repülésbe kezdett", alperes bizonyos mennyiséget elszállított, de azután már a további szerződés meghiúsult és többet nem szállított. A készlet tulajdonságait az alperes ismerte a közraktározás folytán, úgy tudta, mindent átadtak szerződéskötéskor az alperesnek. Alperes 4.000 tonnát elszállított, ismerte a kukorica minőségét, ezt nem is kifogásolta. Tőle alperesi oldalról senki nem kért beszállítói nyilatkozatot és minőségi tanúsítványt. A Székesfehérvári Törvényszék a
- február 20-án kelt 15.G.40.038/2010/
- számú ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 762.000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság kifejtette, a felek között az
- évi IV. törvény (Ptk.) 417.§
(1)bekezdése szerinti mezőgazdasági termékértékesítési szerződés jött létre, mely alperesi fizetés feltételéül határozta meg a beszállítói nyilatkozat és az előzetes minőségi tanúsítvány átadását. A szerződés nem rendelkezett a minőségi tanúsítvány kiállításának idejéről, módjáról, érvényességi idejéről, ezért elsősorban azt kellett tisztázni, alperes birtokába mikor, milyen érvényességű minőségi tanúsítvány került. Ennek függvényében volt elbírálható, alperes általános, vagy a felperesi szerződésszegésre alapított elállási jogát gyakorolta. A felperes által hivatkozott minőségi tanúsítvány a
- december 5-i kiállítástól
- március
- napjáig volt érvényes, a szerződéskötés időpontjában a felperes erre, mint érvényes minőségi tanúsítványra nem hivatkozhatott. Amennyiben ennek átadása megtörtént, az sem szerződés szerinti teljesítés. A felperes azzal érvelt, miután közraktározás alatt állt az áru - a minőségi tanúsítvány a benne foglalt érvényességi időtől függetlenül - a teljes közraktározási időre
- szeptember 30-ig igazolta az áru minőségét. A bíróság tájékoztatta a felperest, hogy ezen állítását bizonyítania kell. Az elsőfokú bíróság utalt arra, a közraktározásról szóló
- évi XLVIII. törvény külön nem rendelkezik a közraktározás alatt álló áru minőségi bizonyítványáról, annak érvényességi idejéről, csupán a szerződés elemeként határozza meg a minőség igazolását. A csatolt közraktározást érintő szabályzatok sem utalnak a minőségi tanúsítvány érvényességi idejére, és arra a csatolt zárolási és ellenőrzési jegyzőkönyvek sem tartalmaznak adatot. Az áru forgatásához, gázosításához kapcsolódó utolsó ellenőrzés
- március 4-én történt, majd felperes március 31- én kérte a közraktározótól a teljes mennyiség áttárolásának engedélyezését az átforgatás, rostálás miatt, mely engedélyt megkapott. Az ellenőrzési napló szerint április 23-án az áttárolás, tisztítás még nem fejeződött be. Az elsőfokú bíróság a tanúvallomásokat értékelve nem tudta megállapítani, hogy felperes a szerződés megkötésekor átadta volna alperesnek a minőségi tanúsítványt, erre vonatkozó okirat, nyilatkozat nem volt. Ezt támasztja alá alperes levelezése is, nem azt kifogásolta, hogy a tanúsítvány érvényességi ideje lejárt és ezért újabbat kér, hanem a dokumentumok hiányát kifogásolta annak minősítése nélkül. Az ügy elbírálása szempontjából nem ennek, hanem a tanúsítvány érvényességi idejének volt jelentősége. Sem a csatolt dokumentumok, sem a tanúk nem támasztották alá a felperes állítását, mely szerint a tanúsítvány érvényességi ideje - tartalmával szemben - a közraktározás teljes idejére vonatkozott, ............. pedig ezzel ellentétesen nyilatkozott. Felperes által megjelölt két tanú nyilatkozata alapján sem lehetett tényként kezelni, hogy a szerződéskötést követően is közraktározás alatt állt volna az áru. Ebben az esetben felperes közraktározásra vonatkozó hivatkozása is megalapozatlan, az a tanúsítvány érvényességi idejét nem bizonyítja. (A bíróság által előírt határidőben a felperesnek további bizonyítási indítványa nem volt, az utolsó tárgyaláson a közraktározó cég egyik dolgozójának meghallgatására tett indítványt, mint elkésettet a bíróság elutasította, megállapítva, a tanúsítvány érvényességi idejére vonatkozó tanúvallomás egyébként sem fogadható el. ) A felperes nem teljesített szerződés szerint, az áru érvényes minőségi tanúsítványát nem adta át az alperesnek, ezzel a szerződést megszegte. Alperes joggal igényelte, hogy a szerződéskötés időpontjához képest érvényes tanúsítvánnyal történjen az áru minőségének igazolása, ennek felperes a lejárt idejű bizonyítvánnyal nem tudott eleget tenni. A felperes szerződésszegése folytán joggal állt el a 2.000 tonna termény átvételétől, mert azt vevőjének nem tudta volna saját szerződése szerint értékesíteni. A tanúsítvány hiányában ............ nem vállalta az áru átvételét, alperesnek július közepén, az értékesítési szezon közepén kellett volna új vevőt keresni. ................. tanú megerősítette alperes állítását, többször kérte a minőségi tanúsítványt, alperes ígérte, hogy azt felperestől beszerzi, az nem történt meg, ezért .............. is elállt a szerződéstől. Figyelemmel a mezőgazdasági termékek szezonális piacára, a tőzsdei árak gyors változására, a piac kiszámíthatatlanságára, alperestől nem volt elvárható, hogy újabb vevőt keressen és részére minőségi tanúsítványt készíttessen. Felperes szerződésszegése miatt alperes megalapozottan állt el, így a felperes kötbérigényét el kellett utasítani. A perköltségről az elsőfokú bíróság a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet 2.§-a felhívása mellett döntött, 600.000 forint + áfa ügyvédi munkadíjat megállapítva, a tárgyalások számára tekintettel, mérlegeléssel. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, a kereseti kérelmének helyt adása mellett annak megváltoztatását, és alperes perköltségben marasztalását kérte. A Ptk. 417.§, 418.§-ai felhívása, valamint eseti döntések megjelölése mellett hivatkozott a felek együttműködési, tájékoztatási kötelezettségére. Kifejtette, a szerződés
- és
- pontja nem szól arról, kinek kell elvégezni a minőségvizsgálatot, azt nem lehet leszűkíteni a vitatott időtartamú .................... minőségi bizonyítványára. A szerződés
- pontja szerint a fizetési okmányok között került felsorolásra az előzetes minőségi certificat, ennek esetleges hiánya felperesi álláspont szerint legfeljebb fizetési akadály lehet, de a felmondás oka nem. A szerződés rögzítette a pontos paramétereket. A
- pont rendelkezett a hatósági vizsgálatok költségéről, ez nem minőségi vizsgálatot jelentett, hanem a fertőtlenítéssel függött össze. Alperes először tagadta, majd elismerte a beszállítói nyilatkozat meglétét, alperesi elállás tévesen utalt a szerződés aláírási feltételeként 30 napnál nem régebbi előzetes minőségi certificatra. Alperes nem tudott volna teljesíteni, és ezért teremtett alapot az elállásra. Az azonban nem lehetett jogszerű, így a meghiúsulási kötbér jár a felperesnek, alperes csak előadta, hogy többször kérte és nem kapta meg a minőségi bizonyítványt, de ezt nem bizonyította, pusztán az elállást kilátásba helyező levéllel. Alperes csak akkor állhatott volna el, ha a felperes által szolgáltatott termény nem felel meg a szerződésben írt minőségi követelményeknek. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és felperes perköltségben marasztalását kérte. Utalt arra, az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és jogi indokai is megfelelőek. A feleknek kölcsönösen együttműködve kellett volna eljárniuk, de a felperes volt az, aki e kötelezettségét megszegte. A szerződés
- pontjában feltűntetett minőségi paraméterek igazolása az eladó feladata volt, ezt meghatározta a
- pontban írt előzetes minőségi certificat, illetve a
- pont azon mondata, mely szerint az előzetes minőségi bizonyítvány az eladó költsége. A szerződésből következően a termény minőségét érvényes minőségi bizonyítvánnyal az eladónak kellett igazolni. Nem helytálló azon fellebbezési hivatkozás, hogy az elállásra ő nem volt jogosult, a felek a certificat meglétét lényeges körülménynek minősítették, így nem csak fizetési akadályt jelentett a certificat hiánya, a termény szállítására egyébként csak akkor került sor, ha a részmennyiség ellenértékét előre kifizette. Az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra, felperes már a szerződéskötéskor sem rendelkezett érvényes és hatályos minőségi tanúsítvánnyal, az általa csatolt certificat érvényességi ideje
- március 5-én lejárt. Helytálló volt felperes azon hivatkozásának elutasítása, hogy az áru
- szeptember
- napjáig közraktározás alatt állt, ezt a szerződés sem rögzítette, a per során fény derült arra, hogy a termény áttárolásra került, már nem is a közraktározással érintett tároló helyiségben volt. A szerződés
- pontja szabályozta a felek közti értesítési szabályokat, alperes telefonon nem tudta felvenni a kapcsolatot felperessel, ezért a felhívást faxon küldte, s aznap postára is adta. A felhívást felperes július 13-án átvette, legkésőbb ekkor tudomást szerzett arról, hogy a továbbértékesítés során felmerült igény miatt van szükség a certificatra, válaszában arra hivatkozott, hogy azt már átadta. Alperes azt csak a bírósági eljárás során kapta meg, és megállapítható volt annak hatálytalansága. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. Az
- évi IV. törvény (Ptk.) 246.§
(1)bekezdése szerint a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér). A Ptk. 298.§-a szerint a kötelezett késedelembe esik,
- a)ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt;
- b)más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti. A Ptk. 300.§
(1)bekezdése értelmében a jogosult - függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e - követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől. A Fővárosi Ítélőtábla rámutat arra, a felperes kereseti kérelmét kötbér jogcímében jelölte meg, ugyanakkor alperes hivatkozott az elállása jogszerűségére, arra, felperes többszöri felszólítás ellenére nem adta át a terménnyel kapcsolatos beszállítói nyilatkozatot, illetve az előzetes minőségi tanúsítványt. Az elsőfokú bíróság ezért helytállóan vizsgálta, hogy a felek között a Ptk. 417.§
(1)bekezdése szerinti mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben foglaltakat a felek milyen módon teljesítették, illetve történt-e a felek részéről szerződésszegés, s annak mik a következményei. Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette, hogy a felperes által megjelölt minőségi tanúsítvány
- december 5-ei kiállításához képest
- március
- napjáig volt érvényes, ettől eltérő érvényességi időpontot a felperes nem tudott igazolni. A felek közötti szerződés
- és
- pontja értelmezése alapján a bizonyítékoknak a Pp. 206.§
(1)bekezdése szerinti megfelelő értékelésével jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem teljesített szerződés szerint, a termény érvényes minőségi tanúsítványát nem adta át alperesnek, így a szerződést megszegte. Alperes igénye jogszerű volt a szerződéskötés időpontjához képest érvényes tanúsítvány, minőségi igazolás átadása iránt. A felperesi szerződésszegés következményeként alperesi elállás jogszerű volt a 2.000 tonna termény átvételére vonatkozóan, ennek folytán pedig felperes kötbérigényt nem támaszthat alperessel szemben. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a fenti indokolásbeli kiegészítéssel - helybenhagyta. A Pp. 78.§
(1)bekezdése és a Pp. 239.§-a alapján a fellebbezés eredménytelensége folytán kötelezte a felperest az alperes javára a másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült ügyvédi munkadíj, mint perköltség megfizetésére, melynek összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése alapján - az elsőfokú perköltség mértékét is figyelembe véve - mérlegeléssel állapította meg, figyelemmel a 4/A § rendelkezéseire, az általános forgalmi adóval növelten. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A §
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- október
- . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana írnok Dr. Rutkai Éva s. k. bíró