← Magyarország

Gf.20338/2012/5 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.III.20.338/2012/

  1. szám Az ítélőtábla dr. Hollósy Tamás ügyvéd által képviselt I.r. .II.r., III.r. felpereseknek a Kövesdi és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében, a Veszprémi Törvényszék
  2. június
  3. napján kelt 5.G.40.073/2011/
  4. számú ítéletével szemben, az alperes által
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezése, valamint a felperesek által Pf.
  6. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A fellebbezési eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: A Veszprémi Törvényszék fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy az alperes közgyűlése által meghozott 15/2011.(03.28.) VK. határozat az I.r. felperes vonatkozásában a város 1-i ...1-es hrsz-ú, II. r. felperes vonatkozásában a város 1-i ...2 hrsz.-ú, III. r. felperes vonatkozásában a város 1-i ...3 hrsz.-ú ingatlanokat, mint önálló érdekeltségi egységeket érintően hatálytalan. Ezt meghaladóan I., II., III. r. felperesek kereseti kérelmét elutasította. Kötelezte a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg I-III. r. felpereseknek, mint egyetemleges jogosultak részére 13.500.-Ft perköltséget. Kimondta, hogy ezt meghaladóan felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Az indokolásban rögzítette, hogy a felperesek az alperes közgyűlése által
  7. március
  8. napján meghozott 15/2011.(03.28.) VK. számú határozatának hatályon kívül helyezését és alperes perköltségben marasztalását kérték. Előadták, hogy az alperes érdekeltségi területén elhelyezkedő, teljes körűen közművesített ingatlanok tulajdonosai. A város 1-i ...1 hrsz.-ú ingatlan az I. r. felperes, a ....
  9. hrsz.-ú ingatlan a II. r. felperes, a ...
  10. hrsz.-ú ingatlan a III. r. felperes tulajdonát képezi. A 9/2008.(05.05.) számú VT határozattal az alperes közgyűlése módosította az alapszabály
  11. pontját és az érdekeltségi egységre eső hozzájárulás mértékét 5.300.000.-Ft-ban állapította meg. Az alperes a
  12. március 28-án megtartott közgyűlésen meghozott 15/2011.(03.28.) számú VK határozatával az alapszabály
  13. pontjában foglalt érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről akként rendelkezett, hogy - tekintettel a már jogerősen kivetett érdekeltségi egységenként összesen 230.000.-Ft hozzájárulásra is - a tagok érdekeltségi egységenként
  14. május
  15. napjáig 5.070.000.-Ft érdekeltségi hozzájárulást kötelesek fizetni. A fenti határozat hatályon kívül helyezését a felperesek arra hivatkozással kérték, hogy lakóházaik vízellátása, szennyvízelvezetése megoldott, jogerős használatbavételi engedéllyel is rendelkeznek, így nem minősülnek érdekeltnek az alperesi beruházás tekintetében. Ezért ők érdekeltségi hozzájárulás fizetésére nem kötelezhetők. A kereseti kérelemmel támadott 15/2011.(03.28.) számú határozat azért is jogszabálysértő, mivel a kivetett 5.070.000.-Ft hozzájárulás nemcsak a víziközmű társulat közfeladatainak teljesítéséhez szükséges összeget tartalmazza, hanem a közfeladatok közé nem tartozó, egyéb beruházás költségét is. Felperesek érvelése szerint esetükben nem áll fenn a vízgazdálkodásról szóló
  16. évi LVII. törvény (Vgtv.)
  17. számú melléklete
  18. és
  19. pontjában definiált érdekeltség, azaz nem tartoznak az érdekeltségi területhez, mivel nem veszik igénybe az alperes szolgáltatását. Az alperes megalapozatlanság okán kérte a kereseti kérelem elutasítását a felperesek perköltségben marasztalása mellett. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes a 9/2008.(05.05.) számú VK. határozatával a Vgtv.
  20. § f.) pontjában írt azon törvényi kötelezettségének tett eleget, miszerint a víziközmű társulat alapszabályában meg kell határozni a társulati érdekeltségi egységet és a tagok hozzájárulásával kapcsolatos szabályokat. Majd az alperes a 15/2011.(03.28.) számú VK. határozattal - melyben az 5.070.000.-Ft érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről rendelkezett - teljesítési határidőt fűzött a 9/2008.(05.05.) számú VK. határozattal megállapított összegű érdekeltségi hozzájárulás befizetéséhez és érvényt szerzett annak, hogy a tagok is teljesítsék a Vgtv.
  21. §

(3)bekezdésében előírt érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére vonatkozó kötelezettségüket. A Vgtv.35. §
(4)bekezdése alapján támadott 15/2011.(03.28.) VK.számú közgyűlési határozattal kapcsolatosan a bíróság akként foglalt állást, hogy a határozat sem jogszabályt, sem az alperes alapszabályát nem sérti, ezért annak hatályon kívül helyezése nem indokolt. A felperesek másodlagos érvelésével kapcsolatosan kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a határozat meghozatalakor hatályos Vgtv.39. §
(1)bekezdése szerint a víziközmű társulat törvényességi felügyeletét - ide értve a közfeladatok ellátásával kapcsolatos, a szakmai követelményeknek megfelelő törvényes megalakulás és törvényes működés ellenőrzését is - a társulat székhelye szerint illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság gyakorolja. Erre tekintettel a bíróság hatáskörét meghaladja annak vizsgálata, hogy az érdekeltségi hozzájárulás felhasználása a társulati célok érdekében történik-e, avagy a törvényben előírt kereteket - azaz az alperes törvényben előírt közfeladatainak körét - meghaladja-e. Figyelemmel arra, hogy alperes a felperesek ingatlanainak speciális helyzetét, közművesítettségének tényét sem a perben, - a
  1. július 11-én kelt és a tárgyalás anyagává tett, az alperes IB elnöke által írt levél tartalma szerint - sem korábban nem vitatta, ezért az elsőfokú bíróság vizsgálta, hogy a jogszabálysértőnek nem minősülő, érvényes 15/2011.(03.28.) számú VK. határozat a felperesek vonatkozásában mennyiben hatályos, azaz a felperesek ingatlanaik közművesítettsége mértékétől függően kötelesek-e érdekeltségi hozzájárulást fizetni az alperes részére, figyelemmel az alapszabály
  2. pontjában foglaltakra is. E körben az elsőfokú bíróság - a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995.(XII.26.) Korm. rendelet
  3. §
(3)bekezdés c.) pontjára, 12. §
(2)bekezdés a.) pontjára, valamint a Vgtv.35. §
(3)bekezdésére, és a
  1. § f.) pontjára hivatkozással - kifejtette, hogy a víziközmű társulati tagok fizetési kötelezettsége nem a taggyűlés határozatán, hanem a törvényen alapul, a társulati érdekeltségi egységet és a tagok érdekeltségi hozzájárulásának szabályait azonban a társulat alapszabályában kell meghatározni. Az alapszabályban foglalt keretek között pedig a taggyűlés hatáskörébe tartozik a differenciált érdekeltségi hozzájárulás elveinek kialakítása és a tagok fizetési kötelezettségének megállapítása. A fentiekből következően tehát az érdekeltségi hozzájárulásról dönteni jogosult taggyűlés az egyes tagokra eltérő, differenciált szabályokat is megállapíthat. A fentiekkel összhangban rendelkezik alperes alapszabályának
  2. pontja akként, hogy a társulat taggyűlésének lehetősége van a kivetett hozzájárulás összegét mérsékelni, és annak megfizetését meghatározott időre felfüggeszteni, amennyiben az érdekeltségi hozzájárulás megfizetése a természetes személy tagot szociális vagy egyéb körülményei miatt súlyosan hátrányos helyzetnek tenné ki. Az alperes IB elnökének
  3. július 11-én kelt levele azt az alperesi álláspontot támasztja alá, hogy maga az alperes is elismeri az érintett érdekeltségi egység közművesített voltának tényét, amelyre figyelemmel ezen ingatlantulajdonos alperesi tagok részére külön költségkalkuláció készítése indokolt. Az IB elnök
  4. július 11-én kelt tájékoztatása - amelynek felperesek általi kézhezvétele a perben nem igazolt - önmagában nem mentesíti a felpereseket a velük szemben is hatályos 15/2011.(03.28.) számú VK. határozat végrehajtása során az abban megjelölt 5.070.000.-Ft összeg megfizetésének kötelezettsége alól. Az elsőfokú bíróság a felperesek azon speciális helyzetét, hogy alperes érdekeltségi területén elhelyezkedő ingatlan tulajdonosaiként érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére kötelesek, azonban ingatlanaik önerőből történt közművesítettsége okán az alperes közműfejlesztési tevékenységére nem tartanak igényt, azzal látta orvosolhatónak, hogy felperesek vonatkozásában megállapította. az alperes támadott közgyűlési határozatának hatálytalanságát Utalt arra, hogy a taggyűlési határozat felülvizsgálata során a bíróságnak nincs lehetősége a felperesek ingatlanainak közművesítettségével arányos hozzájárulás összegének meghatározására. Az alperes taggyűlése azonban a 160/1995.(XII.26.) Korm. rendelet
  5. §
(3)bekezdés c.) pontja, valamint az alapszabály
  1. pontja értelmében jogosult dönteni a felperesekkel szemben kivetendő, ingatlanaik közművesítettségének tényét és mértékét figyelembe vevő érdekeltségi hozzájárulás összegének meghatározásáról. Utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy az alperesi víziközmű társulat létrejöttekor, annak nyilvántartásba vételekor felperesek az alperes érdekeltségi területén ingatlantulajdonnal rendelkeztek, így az az utóbb bekövetkezett körülmény, hogy önerőből ingatlanaikon közműveket létesítettek, víziközmű társulati tagságukat nem szünteti meg. Az ítélet ellen az alperes fellebbezéssel, a felperesek csatlakozó fellebbezéssel éltek. Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és felperesek kereseti kérelmének elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy felperesek ingatlanaik önerőből történő közművesítését annak tudatában kezdték meg, hogy tisztában voltak alperesi víziközmű társulat feladatkörével és saját víziközmű társulati tagságuk tényével is. Ebből következően számolniuk kellett azzal, hogy a társulat velük szemben fizetési kötelezettséget fog megállapítani. A felperesek tehát nem az általános elvárhatóság szerint jártak el akkor, amikor olyan munkálatokat végeztettek el saját költségükön, amelyek alperes feladatkörébe tartoztak. Ez esetben saját felróható magatartásukra hivatkozással kívánnak érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettségük alól mentesülni. Az alperes utalt arra, hogy felperesek fizetési kötelezettsége a víziközmű társulati tagságuk tényére tekintettel a Vgtv.
  2. §
(3)bekezdésén alapul. A felperesek által sem támadott 9/2008.(05.05.) VT. határozaton alapuló, ahhoz fizetési határidőt fűző 15/2011.(03.28.) számú határozat sem jogszabályt, sem alperes alapszabályát nem sérti, ezért annak hatályon kívül helyezése nem indokolt. Az elsőfokú bíróság maga is erre a következtetésre jutott. Az alperes álláspontja szerint nincs jogszabályi lehetőség arra nézve, hogy a bíróság csak egyes tagokkal szemben állapítsa meg a közgyűlési határozat hatálytalanságát. A felek között egy elszámolási vita áll fenn, amely alperes határozatait egyik felperessel szemben sem teszi hatálytalanná. Az általuk támadott határozat hatályon kívül helyezése hiányában is lehetőségük van felpereseknek az elvégeztetett munkák költségének beszámítására abban az esetben, ha az érdekeltségi hozzájárulás teljes összegének megfizetését „hivatalos eljárásban számon kérik rajtuk, így fizetési kötelezettségük az általuk elvégeztetett munkák értékének erejéig megszűnik." Rámutattak arra, hogy az érdekeltségi hozzájárulás összege nem pusztán az elvégzendő beruházások költségét fedezi, hanem az alperesi víziközmű társulat működésének (pl. adminisztráció) költségeit is. A felperesek a csatlakozó fellebbezésben indítványozták az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását. Másodlagosan - az ítéletet megváltoztatása mellett - annak megállapítását kérték, hogy alperesi víziközmű társaságnak nem tagjai. Perköltségre igényt tartottak. A felperesek a hatályon kívül helyezés körében arra hivatkoztak, hogy kereseti kérelmük nemcsak a 15/
  1. VK. határozat hatályon kívül helyezésére irányult, hanem annak megállapítását is kérték, hogy a felperesek nem tagjai a Város 1 Víziközmű Társulatnak. Ez utóbbi kereseti kérelmüket az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részében elutasította, azonban döntésének nem adta indokát. Az ítélet e körben érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan, ezért annak hatályon kívül helyezése indokolt. A felperesek a Vgtv.
  2. számú mellékletének
  3. pontjára hivatkozással kifejtették, hogy víziközmű társulat esetén azok a területek minősülnek érdekeltségi területnek, amelyeken az általuk megvalósított vízi létesítmények szolgáltatása (vízellátás, szennyvízelvezetés, belterületi csapadék vagy talajvíz elvezetés) igénybe vehető. Mivel felperesek a fentiekben felsorolt valamennyi közművel rendelkeznek, ezért érdekeltnek nem minősülnek. A felperesek hangsúlyozták, hogy a ... utcai Víziközmű Társulat által épített és működtetett vízvezetékre kötöttek rá, és befizették a közmű csatlakozási díjat. Alaptalan alperes azon hivatkozása, hogy felperesek használatbavételi engedélye előírná az alperes által létesített víziközműre való csatlakozást. A felperesek az alperesi víziközmű társulati tagságukkal összefüggésben érdekelti érdekmúlásra is hivatkoztak. Álláspontjuk szerint az alperes joggal való visszaélést követ el, amikor érdekeltségi hozzájárulást követel olyan közművek létesítéséért, amelyekkel felperesek rendelkeznek. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben egyrészt azt állították, hogy a 15/
  4. (03.28.) VK. határozat jogszabályba ütközik, másrészt az alapszabály 3., 4.,
  5. pontját is sérti, ezért semmis. Az elsőfokú eljárásban elfoglalt álláspontjukkal egyezően kifejtették, hogy a támadott határozat azért jogszabálysértő, mivel az alperes a víziközmű társulat által ellátandó közfeladatok körét meghaladó beruházások költségeit is a határozattal kivetett 5.070.000.-Ft összegű érdekeltségi hozzájárulás összegébe beszámítva a tagságra hárítja. (Vgtv.
  6. §
(1), 35. §
(1)és Vgtv.
  1. §, Vgtv.
  2. számú mellékletének
  3. pontja). A felperesek álláspontja szerint az alperes
  4. május 5-én elfogadott alapszabályának
  5. pontja tartalmazza a víziközmű társulat célját és feladatait, míg
  6. pontja tartalmazza az alperesi társaság tevékenységi köreit. Az alperes alapszabályának célkitűzése megfelel a Vgtv. által meghatározott közfeladatoknak, azonban a feladatok és a tevékenységi körök meghatározása már jogszabályba ütközik, mivel a közfeladatok körébe nem tartozó feladatokat is megjelöl. Az alperesi társulat alapszabálya célul tűzi ki a helyi vízgazdálkodási közfeladatok megvalósítását, azonban - jogszabályellenesen - feladatául jelöli meg a víziközművekhez tartozó gáz- és villany közművek kivitelezését, utak, járdák megépítését is. Az alapszabály
  7. pontja törvénysértően tartalmazza alperes tevékenységi körét, melyek közt a lakó- és nem lakóépületek építése, út, autópálya építés, víz-, gáz-, fűtés, légkondicionáló szerelés, villamosenergia szállítás, gázgyártás, gázelosztás és egyéb a víziközmű társulat közfeladataihoz nem tartozó tevékenység is szerepel. Az alapszabály
  8. és
  9. pontjába foglalt, nem a közfeladatok körébe tartozó tevékenységek anyagi fedezetét biztosító alapszabály
  10. pontjába írt érdekeltségi hozzájárulás összege és az ezen alapuló 15/
  11. (03.28) VK határozat is törvénysértő. A fenti alapszabályi rendelkezések és az azokon alapuló 15/
  12. (03.28.) VK. határozat a Vgtv.
  13. § és
  14. §
(2)bekezdés harmadik mondatát is sérti, amely szerint a közgyűlés által elfogadott hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke. Ebből következően a tagokat csak és kizárólag a víziközmű társulás közfeladatainak, az általa megvalósítandó vízilétesítmények (vízellátás, szennyvízelvezetés, belterületi csapadék vagy talajvíz-elvezetés) létrehozásának költségei tekintetében lehet hozzájárulás fizetésére kötelezni. A támadott határozat azért is törvénysértő, mivel az alapszabály jogellenes rendelkezéseit felhasználva kísérli meg adók módjára behajtható köztartozásként érvényesíteni a víziközmű társulat közfeladatai körébe nem tartozó létesítmények költségeit. Az ítélőtábla a fellebbezést és csatlakozó fellebbezést - a Pp.256/A. §
(1)bekezdés f.) pontja alapján tárgyaláson kívül eljárva - alaptalannak ítélte. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, a bizonyítékokat a Pp.
  1. §-ban írtaknak megfelelően, okszerűen értékelve, helyes tényállást állapított meg, amelyből levont jogi következtetéseivel és azok indokaival is - az alábbi kiegészítéssel - az ítélőtábla egyetért. A Vgtv.
  2. január
  3. napjától hatályos
  4. §
(4)bekezdése szerint a víziközmű társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti. A Vgtv. idézett rendelkezése az érdekeltségi hozzájárulás összegét meghatározó taggyűlési határozat taggal szembeni hatályon kívül helyezésére nemcsak jogszabálysértés vagy alapszabályba ütközés okán ad lehetőséget, hanem a tag és a társulat jogviszonyában rejlő, az érdekeltségi hozzájárulás összegét befolyásoló speciális körülmény bizonyítása esetén is. A hozzájárulás fizetésére kötelezett tag ingatlanának - önerőből finanszírozott - részbeni vagy teljes közművekkel ellátottsága olyan speciális körülménynek tekinthető, amely az érdekeltségi hozzájárulás összegét meghatározó, és annak megfizetésére kötelező taggyűlési határozat tag általi megtámadására lehetőséget ad. A Vgtv. 35. §
(3)bekezdése szerint a víziközmű társulat tagjai kötelesek a víziközmű társulat részére víziközmű társulati érdekeltségi hozzájárulást fizetni. A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. A Vgtv.
  1. § f.) pontja szerint a víziközmű társulat alapszabályában meg kell határozni a társulati érdekeltségi egységet és a tagok hozzájárulásával kapcsolatos szabályokat. A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995.(XII.26.) Korm. rendelet
  2. §
(3)bekezdés c.) pontja értelmében a taggyűlés hatáskörébe tartozik a differenciált érdekeltségi hozzájárulás elveinek kialakítása és a tagok fizetési kötelezettségének megállapítása. Az alperes alapszabályának
  1. pontja szerint, ha az érdekeltségi hozzájárulás megfizetése a természetes személy tagot szociális vagy egyéb körülményei miatt súlyosan hátrányos helyzetnek tenné ki, akkor a társulat taggyűlése a kivetett hozzájárulás összegét mérsékelheti, továbbá annak megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. A fenti rendelkezések lehetőséget biztosítanak a társulat számára az érdekeltségi hozzájárulás összegének egyes tagokkal szembeni differenciált megállapítására annak indokoltsága esetén. A felperesek - alperes által sem vitatott - speciális helyzete, azaz ingatlanaik teljes közművesítettségének ténye a hozzájárulás összegének arányos meghatározását indokolja. A felperesek által nyújtandó 5.070.000.-Ft pénzbeli szolgáltatás - az ingatlanok közművekkel ellátottságának figyelembe vétele és erre tekintettel a hozzájárulás összegének csökkentése hiányában - ellenszolgáltatás nélkül maradna, sértve a Ptk.
  2. §-ban foglaltakat. Az önerőből létesített közművekre tekintettel történő elszámolási igény indokoltságát - a
  3. július 11-én kelt levélben írtak szerint - az alperes sem vitatta, azonban a felperesek elszámolási igényének kielégítésére az alperes intézőbizottsága elnökének fentiekben hivatkozott levele - az adók módjára behajtható érdekeltségi hozzájárulás összegét kivető 15/
  4. (03.28.) VK. számú határozattal szemben biztosítékot nem nyújt. A fentiekben kifejtettek szerint a felperesek vonatkozásában - az ingatlanaik közművesítettségének figyelembevétele nélkül - meghatározott összegű érdekeltségi hozzájárulást kivető határozat Vgtv.
  5. §
(4)bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezése indokolt. Az alperesi víziközmű társulat - az általa is szükségesnek tartott elszámolás keretében - a felperesekkel szemben az ingatlanaik közművesítettségét is figyelembe vevő, differenciált összegű érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről határozhat. A csatlakozó fellebbezésben írtakra tekintettel az ítélőtábla kiemeli, hogy felperesek kereseti kérelme a Vgtv. 35. §
(4)bekezdése alapján a 15/
  1. (03.28.) közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére irányult. Felperesek ennek alátámasztásaként hivatkoztak arra, hogy érdekeltségük hiányában nem tagjai az alperesi víziközmű társulatnak. Ezen utóbbi állításuk tehát nem kereseti kérelem, hanem annak indoka volt. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelemnek - a felperesekétől eltérő érveléssel -, azonban helyt adott. Az a körülmény, hogy az elsőfokú bíróság nem indokolta, hogy a kereseti kérelemnek miért nem a felperesek érvelése alapján adott helyt, az ítéletet sem megalapozatlanná, sem érdemi felülbírálatra alkalmatlanná nem teszi. A kényszertagsággal rendelkező, a területi elv szerint szerveződő víziközmű társulat létrehozását az a közös társadalmi érdek indokolja, hogy ezen közművek létesítése hatékonyan és gazdaságosan nagyobb területegységenként oldható meg. A közérdek - és korábban felperesek egyedi szükséglete - által is motivált „kényszertagság" nem szüntethető meg egyes ingatlanok esetén azon okból, hogy a tagok szubjektív körülményekből adódóan részben vagy egészben a közművesítést elvégezték. A közművek önerőből történő létesítése a már felmerült költségeknek a hozzájárulás összegének meghatározásánál történő figyelembevételét teszik lehetővé. A felperesek az alperesi társulatban fennálló tagságuk mellett döntöttek úgy, hogy - kihasználva ingatlanaik szomszédos víziközmű társulatok érdekeltségi területi határán való elhelyezkedését önkényesen a szomszédos víziközmű társulat részére teljesítenek közműfejlesztési hozzájárulást . A felperesek azonban sem olyan jogszabályi, sem alapszabályi rendelkezést nem jelöltek meg, amely a fenti ok alapján - a területi elhelyezkedéshez kapcsolódó - víziközmű társulati tagsági jogviszony megszűnését (megszüntetését) írná elő. Helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság a Vgtv.
  2. §
(1)bekezdésére, miszerint a víziközmű társulat törvényességi felügyeletét - ideértve az érdekeltségi hozzájárulás társulati célok, és közfeladatok érdekében történő felhasználását is - a társulat székhelye szerint illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság hatáskörébe tartozik. Az érdekeltségi hozzájárulás összege kalkulálásának szempontjai pedig a 8/2009.(05.05.) számú VT. határozat megtámadása esetén lettek volna vizsgálhatók. A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntését - az indokolás fenti kiegészítésével - a Pp.253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés sem vezetett eredményre, ezért a Pp. 81.§.
(1)bekezdése alapján a fellebbezési eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Győr,
  1. február
  2. napján Dr. Havasiné Dr. Orbán Mária sk. Dr. Sarmon Hedvig sk. Dr. Világi Erzsébet sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.