← Magyarország

Mfv.10659/2011/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A szomszédos országok hivatalos nyelvéből szerzett nyelvismeret alapján a hivatásos állomány tagjának idegennyelv-tudási pótlék

  1. július
  2. és
  3. március 30-a közötti időszakra jogi szabályozás hiányában nem jár. Mfv.II.10.659/2011/5.szám A Kúria a Vám és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete (ügyintéző dr. ... jogi előadó) által képviselt I. rendű és II. rendű felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó és Vámhivatal (mint a Vám- és Pénzügyőrség jogutóda) alperes ellen idegennyelv-tudási pótlék megfizetése iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 29.M.1054/
  4. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 59.Mf.632.002/2010/
  5. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Bíróság 59.Mf.632.002/2010/3.számú ítéletét hatályon kívül helyezi, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 29.M.1054/2008/
  6. számú ítéletét megváltoztatja, és a felperesek keresetét elutasítja. Kötelezi a felpereseket, hogy tizenöt nap alatt fizessenek meg az alperesnek egyenként 20.000 (húszezer) forint együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 24.000 (huszonnégyezer) forint együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s A felperesek hivatásos szolgálati viszonyban teljesítettek szolgálatot, az I. rendű felperes a ... Vámhivatalnál, míg a II. rendű felperes a ... Parancsnokság ... Regionális Parancsnokság ... Hivatalánál. Az alperes a felpereseket
  7. október 15-ig a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
  8. évi XLIII. törvény (Hszt.)
  9. §

(5)bekezdése szerinti mértékű idegennyelv-tudási pótlékban részesítette a szomszédos országok hivatalos nyelvének tudása alapján. A felperesek szolgálati panaszukban kérték az idegennyelv-tudási pótlék mértékét csökkentő parancs hatályon kívül helyezését, valamint a továbbiakban a szomszédos országok hivatalos nyelvéből szerzett nyelvismeretük Hszt. 104. §
(5)bekezdése szerinti pótlékkal történő díjazását. Szolgálati panaszuk elutasítását követően előterjesztett keresetük elmaradt idegennyelv-tudási pótlék megfizetésére irányult. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 29.M.1054/2008/
  1. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg idegennyelv-tudási pótlék címén I. rendű felperesnek valamint a II. rendű felperesnek egyenként 103.975 forintot. A megállapított tényállás szerint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az idegennyelv-tudási pótlék megállapításának egységes eljárási rendje tárgyában
  2. szeptember 9-én a 2553/12007.VPOP-V. számon kelt állásfoglalásában úgy rendelkezett, hogy a Hszt.
  3. §
(5)bekezdése szerinti idegennyelv-tudási pótlék csak az angol, francia, német nyelvek után állapítható meg. Minden egyéb nyelv tekintetében a Hszt. 104. §
(4)bekezdése az irányadó, azaz e rendelkezés alkalmazandó a szomszédos országok hivatalos nyelve után folyósított idegennyelv-tudási pótlék tekintetében is. A felperesek keresetük indokolásában a Vám és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai illetményéről és illetmény jellegű juttatásairól szóló 13/1997.(V.8.) PM rendeletnek (R.), a Hszt. 104. §-ához kapcsolódó 6. §-ára hivatkoztak, amelynek
(1)bekezdése szerint a Vám és Pénzügyőrségnél valamennyi szolgálati beosztásban szükséges az idegen nyelv használata. A pótlék mértékét illetően ugyanezen §
(5)bekezdése a Hszt. 245/I. §-ának
(1)bekezdésére utalt vissza, mely rendelkezést a
  1. évi XLV. törvény
  2. július 1-jével hatályon kívül helyezett, és az adott szabályt csekély módosítással - a Hszt.
  3. §
(5)bekezdésébe emelte be. A módosító törvény miniszteri indokolásából az a következtetés vonható le, hogy a jogalkotó a Vám és Pénzügyőrségnek a szomszédos országok hivatalos nyelveiből szerzett nyelvvizsgával rendelkező hivatásos állományú tagjait az angol, francia és német nyelvvizsgával rendelkezőkkel azonos mértékű nyelvtudási pótlékban kívánta részesíteni, ezért az alperes jogellenesen járt el, amikor a számukra korábban megállapított idegennyelv-tudási pótlék összegét csökkentette. A munkaügyi bíróság ítélete indokolásában kifejtettek szerint a jogalkotó a Hszt. 245/I. §-ának rendelkezését csak formálisan helyezte hatályon kívül, annak tartalmát a Hszt. 104. §-ába építette be változatlan tartalommal. Lényegében ezért a munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint a jogalkotó a Hszt.-t ebben a vonatkozásban mindössze átszerkesztette. Ezzel egyidejűleg a jogalkotó a Hszt. 245/R. §-át, valamint az e felhatalmazás alapján hozott R. 6. §
(5)bekezdését nem helyezte hatályon kívül, azt utóbb sem tette meg, e helyett e jogszabályokat is a Hszt. 245/I. §, valamint Hszt.
  1. § módosításait követve, a módosításhoz igazította. Mindezekből a munkaügyi bíróság arra a jogkövetkeztetésre jutott, miszerint a jogalkotó szándéka nyilvánvalóan nem az volt, hogy egy átmeneti időszakban a korábbi, valamint az utóbbi egyező szabályozástól eltérő módon rendelkezzen a szomszédos országok nyelvét beszélő idegennyelv-tudási pótlékáról. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 59.Mf.632.002/2010/
  2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva a Pp.
  3. §
(2)bekezdése és 254. §
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítélete indokolásában azt hangsúlyozta, hogy a munkaügyi bíróság ítéletének indokolásában levezetett jogalkotási folyamatból egyértelműen következtetni lehet arra, hogy a jogszabályi rendelkezések jogalkotási hiányosság folytán nem kerültek kellő időben és módon összehangolásra, ami a felperesek terhére nem eshet. A R. 6. §
(5)bekezdése nem elsősorban a pótlék mértékére vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, hanem arra, hogy az angol, francia és német nyelv ismerete alapján folyósítandó nyelvpótlékkal azonos mértékű nyelvpótlék folyósítandó a szomszédos országok hivatalos nyelvéből szerzett C típusú nyelvvizsga megléte esetén. Ennek megfelelően a felperesek az érintett, a 2007. október 17-től 2008. március 31-éig terjedő időben is ilyen módon voltak jogosultak az idegennyelv-tudási pótlékra, melynek a mértékét a Hszt. 104.§
(5)bekezdése határozta meg, utóbb pedig a PM rendelet is ennek megfelelően került módosításra. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és felperesek keresetének elutasítását, valamint felpereseket perköltség megfizetésére való kötelezését kérte. Az alperes érvelése szerint a R. 6. §
(5)bekezdése a már hatályon kívül helyezett jogszabályi utalásával (Hszt. 245/I. §) a jogszabályi hierarchia miatt végrehajtásra alkalmatlanná vált, arra jogot alapítani nem lehet. A R. 6. §
(5)bekezdése nem volt alkalmazható a Hszt. 245/I. §
(1)bekezdésének kiüresedése miatt, a norma tartalma ettől az időponttól nem állapítható meg, mivel e törvényhelyet, mint utaló szabályt tartalmazta. A R. 6. §
(5)bekezdése alkalmazhatóságát
  1. március 30-ai hatállyal az 5/2008.(III.27.) PM rendelet
  2. §-a állította helyre. Az alperes arra is hivatkozott, hogy nem határozták meg a szomszédos országok hivatalos nyelve után járó idegennyelv-tudási pótlék mértékét a
  3. október
  4. és
  5. március 30-a közötti időszakban hatályos, hivatkozott jogszabályok, így a pótlék összege nem volt pontosan megállapítható. Álláspontja szerint a gyakorlatban a jogalkotó szándékára történő feltételezések alapján nem lehet a pótlék pontos összegét megállapítani, tekintettel arra is, hogy a Hszt. 245/I. §
(1)bekezdés és a Hszt. 104. §
(5)bekezdése által meghatározott mérték különbözik. Mindezekre tekintettel az alperes azt hangsúlyozta, hogy törvényi felhatalmazás hiányában 2003. július 1-jétől az idegennyelv-tudási pótlék megállapítása tekintetében kedvezőbb szabályok alkalmazására nincs lehetőség a Hszt. 245/I. §
(1)bekezdés rendelkezésének hatályon kívül helyezése nem tekinthető csupán formális jogi aktusnak, mivel annak tartalma a Hszt. 104. §-ába nem változatlan tartalommal került beépítésre. A hatályon kívül helyezett Hszt. 245/I. §
(1)bekezdése, valamint a Hszt.
  1. július 1-jétől beiktatott és hatályos
  2. §
(5)bekezdése nem fedi le teljes mértékben egymást a szabályozás jellegét és annak mértékét illetően sem. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben hatályában való fenntartását kérték. a jogerős ítélet A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos. A Hszt. 104. §-ának
(1)bekezdése az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultságról rendelkezik annak kimondásával, hogy idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges, feltéve, hogy az nem a szolgálati beosztással járó feladat. A Hszt. 342. §
(2)bekezdésének
  1. e)és
  2. f)pontjaiban kapott felhatalmazás alapján kiadott R.-nek a Hszt. 104. §-ához kapcsolódóan rendelkező 6. §
(1)bekezdése előírta, hogy a Vám- és Pénzügyőrségnél valamennyi szolgálati beosztásban szükséges az idegen nyelv használata. A R. 6. §-ának további bekezdései csupán a pótlék mértékéről rendelkeztek, melyek közül az
(5)bekezdés 2002. november 6-ától a Vám- és Pénzügyőrségnél a Hszt. 245/I. §-ának
(1)bekezdése szerinti mértékű nyelvpótlék folyósítását írta elő a szomszédos országok hivatalos nyelvéből szerzett „C" típusú nyelvvizsga megléte esetén. A R. 6. § előbbi
(5)bekezdése a
  1. július 1-jétől hatályos jogszabályváltozás folytán kiüresedett, mivel az abban hivatkozott Hszt. 245/I. §-a ettől az időponttól kezdve hatályát vesztette. Következésképpen ettől kezdődően a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos tagjainak járó idegennyelv-tudási pótlék mértéke a hatályon kívül helyezett jogszabály alapján nem volt megállapítható, ettől kezdődően a felperesek már csak a Hszt.
  2. §
(4),
(5)és
(6)bekezdései szerinti idegennyelv-tudási pótlékra voltak jogosultak. Eltérő jogértelmezésre a felperesek álláspontjával szemben a
  1. évi XLV. törvényhez fűzött miniszteri indokolás nem ad lehetőséget. Következésképpen az alperes szolgálati panasszal támadott parancsai a felperesek részére az idegennyelv-tudási pótlék mértékét jogszabálysértés nélkül állapították meg, a felperesek annál magasabb illetménypótlékra alanyi jogosultságot nem szereztek. Az a tény, miszerint az alperes a felperesek részére a jogszabályváltozás ellenére (tévesen)
  2. október 15-éig a korábbi mértékű idegennyelv-tudási pótlékot folyósította, annak további folyósítására jogalapot nem teremtett, mivel a Hszt.
  3. §
(1)bekezdésének rendelkezése a már jóhiszeműen megszerzett jogokra és nem pedig a jövőre vonatkozik. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította. A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes felpereseket kötelezte az alperes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, valamint a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére, melynek mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §
(1)bekezdés a) pontja, 46. §
(1)bekezdés, valamint 50. §
(1)bekezdés szerinti minimum mértékben határozott meg. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.