Pf.20472/2012/6 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.472/2012/

1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Szenes Györgyné ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) felperesnek - a dr. Szűcs Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szűcs Orsolya Georgina ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, a permegszüntetéssel érintett II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű, a III.rendű alperes neve III. rendű, a permegszüntetéssel érintett dr. Somogyi Áron jogtanácsos által képviselt IV. rendű alperes neve (IV.rendű alperes címe) IV. rendű, a dr. Ördög Judit jogtanácsos által képviselt V. rendű alperes neve (V.rendű alperes címe) V. rendű, Czárthné Gayer Anna ügyvezető által képviselt VI.rendű alperes neve (VI.rendű alperes címe) VI. rendű, dr. Oszvald Péter ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt VII.rendű alperes neve (VII. rendű alperes címe) VII. rendű, VIII. rendű alperes neve (VIII.rendű alperes címe) VIII. rendű, Karácson Hajnalka törvényes képviselő (törvényes képviselő címe) által képviselt kk. IX. rendű alperes neve (IX.rendű alperes címe) IX. rendű és kk. X.rendű alperes neve (ugyanottani lakos) X. rendű, dr. Konrád Eleonóra jogi csoportvezető által képviselt XI.rendű alperes neve (XI.rendű alperes címe) XI. rendű, XII.rendű alperes neve (XII. rendű alperes címe) XII. rendű és a személyesen eljáró XIII.rendű alperes neve (XIII. rendű alperes címe) XIII. rendű alperesek ellen élettársi közös vagyon megosztása iránt a Baranya Megyei Bíróságon indított perében a
2. május
3. napján kelt 10.P.20.346/2010/
4. számú ítélet ellen a felperes részéről
5. sorszám alatt benyújtott és
6. sorszám alatt pontosított, míg az I. rendű alperes részéről
7. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét akként javítja ki, hogy a felperes a k.-i 2413/73 helyrajzi szám alatt felvett 784 négyzetméter térmértékű kivett üzemi terület megnevezésű ingatlan I. rendű alperes nevén álló 1612/2050 illetőségéből 806/2050 illetőséget szerzeményi vagyonközösség címén megszerzett, így az I. rendű alperes illetősége 806/2050-re módosul. Ugyanezen a jogcímen megszerezte a felperes a k.-i 48 helyrajzi szám alatt felvett ingatlannak az I. rendű alperest megillető 2/3 tulajdoni illetőségéből 1/3 illetőséget, így az I. rendű alperes tulajdoni hányada 1/3-ra csökken. Az így kijavított ítéletet - fellebbezett részében - részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy a felperes élettársi közös szerzés címén megszerezte a k.-i 2413/73 helyrajzi szám alatt felvett üzemi terület megnevezésű ingatlan 645/2050 tulajdoni illetőségét, és ezzel az I. rendű alperes tulajdoni illetősége 967/2050-re csökken, továbbá megszerezte - ugyancsak élettársi közös szerzés címén - a k.-i 48 helyrajzi szám alatt felvett lakóház és udvar megjelölésű ingatlan 8/30 tulajdoni illetőségét, és ezáltal az I. rendű alperes tulajdoni illetősége 12/30-ra csökken. A k.-i 3775/A/7 helyrajzi szám alatt felvett lakás megjelölésű K., A. utca
8. tetőtér
9. szám alatti ingatlan tekintetében a felperes tulajdonjog megállapítása iránti keresetét elutasítja. Az ingatlanokon fennálló közös tulajdont az alábbiak szerint szünteti meg: A k.-i 3775/A/7 helyrajzi szám alatt felvett K., A. utca
10. tetőtér
11. szám alatti ingatlan tekintetében a felperest megillető 40/100 tulajdoni illetőséget 4.320.000 (négymillió-háromszázhúszezer) forint, a k.-i 2413/73 helyrajzi szám alatt felvett üzemi terület megnevezésű ingatlanból a felperest megillető 645/2050 tulajdoni illetőséget 1.160.000 (egymillió-százhatvanezer) forint, míg a k.-i 48 helyrajzi szám alatt felvett lakóház és udvar megjelölésű ingatlanból a felperest megillető 8/30 tulajdoni illetőséget 1.280.000 (egymillió-kettőszáznyolcvanezer) forint megváltási árért az I. rendű alperes tulajdonába adja. Az I. rendű alperes által fizetendő értékkiegyenlítés összegét 11.176.515 (tizenegymillió-egyszázhetvenhatezer-ötszáztizenöt) forintra leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy 4.320.000 (négymillió-háromszázhúszezer) forint megfizetésével egyidejűleg adja ki az I. rendű alperesnek a k.-i 3775/A/
12. helyrajzi szám alatt felvett K., A. utca
13. tetőtér
14. szám alatti ingatlan tekintetében a tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges engedélyt. Az ingatlanügyi hatóság megkeresését azzal a megváltoztatott tartalommal rendeli el, hogy a jogváltozás csak a bejegyzési engedély csatolásától függően vezethető át. Mellőzi a felperesnek elsőfokú perköltségben való marasztalását, és megállapítja, hogy az elsőfokú eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A felperes és az I. rendű alperes által az államnak fizetendő le nem rótt elsőfokú eljárási illeték összegét a felperes tekintetében 450.000 (négyszázötvenezer) forintra leszállítja, míg az I. rendű alperes esetében 450.000 (négyszázötvenezer) forintra felemeli. Egyéb fellebbezett részében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 132.000 (százharminckettőezer) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget. Kötelezi a felperest és az I. rendű alperest, hogy fizessenek meg az államnak - az állami adóhatóság külön felhívására - a felperes 285.650 (kettőszáznyolcvanötezer- hatszázötven) forint, az I. rendű alperes 603.300 (hatszázháromezer-háromszáz) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletével megállapította, hogy a felperes élettársi közös szerzés címén megszerezte a k.-i 3775/A/7 helyrajzi szám alatt felvett K., A. utca
15. tetőtér
16. szám alatti ingatlan további 5/100 tulajdoni illetőségét, a k.-i 2413/57 (helyesen 2413/73) helyrajzi szám alatt felvett kivett üzemi terület megnevezésű ingatlan I. rendű alperest megillető tulajdoni illetőségéből 806/2050 hányadot, továbbá a k.-i 48 helyrajzi szám alatt felvett lakóház, udvar megjelölésű ingatlan I. rendű alperes nevén álló 1/3 illetőségét (valójában az egészhez viszonyított 1/3 tulajdoni hányadát, az I. rendű alperes 2/3 tulajdoni hányada terhére). A felperes és az I. rendű alperes élettársi közös vagyonát megosztotta, az ingatlanokon fennálló közös tulajdont megszüntette. A felperest az egyes ingatlanok tekintetében megillető tulajdoni hányadot - megváltási ár fejében - a I. rendű alperes tulajdonába, míg az ingóságokat az azt birtokában tartó fél tulajdonába adta, és az I. rendű alperest kötelezte 13.353.210 forint értékkiegyenlítés megfizetésére. Rendelkezett az elsőfokú perköltség viseléséről, és megkereste a Körzeti Földhivatalt, hogy a megváltási ár kifizetésének igazolása után a k.-i 3775/A/7 helyrajzi szám alatt felvett ingatlan tekintetében a tulajdonos személyében történt változás átjegyzéséről rendelkezzen. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperes között 1995-ben történt megismerkedésüket követően
17. februárjában alakult ki élettársi viszony. A felperes ettől az időponttól kezdődően B.-en dolgozott, és az I. rendű alperes által bérelt ingatlanban élt. Az I. rendű alperes, mint országgyűlési képviselő és K. város polgármestere gyakran tartózkodott K.-n is, azonban a hétvégéket mindig együtt töltötték, kiadásaikat közösen finanszírozták. Az elsőfokú bíróság a szerzésben való közreműködés arányát az I. rendű alperes ellenkérelmében megjelölt, reá nézve kedvezőbb 90-10%-os aránnyal szemben egyenlő mértékben állapította meg. Úgy foglalt állást, hogy az életközösség időszakára havi bontásban nem szükséges az élettársak jövedelmi viszonyainak vizsgálata, mert jövedelmük között életkorukból, élethelyzetükből és a közös gyermekek vállalásából adódóan rendkívül nagy volt az eltérés. A felperes nagyon fiatalon, még felsőfokú tanulmányai végzése alatt került az I. rendű alperessel élettársi kapcsolatba, utána pedig egészségi állapota (veszélyeztetett terhessége) akadályozta a munkavégzésben. 2001-től kezdődően lényegében az élettársi kapcsolat megszakadásig a felperes a gyermekek gondozását, nevelését biztosítva csak csekély, a gyermekek után járó jövedelemre tehetett szert. Az I. rendű alperes azonban maga is elfogadta, hogy a felperes a gyermekek gondozására tekintettel kereső tevékenységet nem folytat, ellátja viszont a polgármesteri tisztség miatt szükséges reprezentációs feladatokat (vendégek kísérése, rendezvényeken való megjelenés). A k.-i 3775/A/7 helyrajzi szám alatt felvett K., A. utca
18. szám alatti ingatlan a
19. augusztus
20. napján kelt adásvételi szerződéssel került 4/10 arányban a felperes, 5/10 arányban az I. rendű alperes, míg 1/10 arányban az I. rendű alperes házasságából született P. T. tulajdonába. Az élettársak a szerződés megkötése előtt abban állapodtak meg, hogy a felperes értékesíti a tulajdonát képező P., J. A. utca
21. szám alatti ingatlant, és annak vételárából visszafizetik a K., A. utca
22. szám alatti lakás megvásárlásához felvett 3.800.000 forint összegű hitelt, a felperes pedig erre tekintettel megszerzi az ingatlan 4/10 tulajdoni illetőségét. A szerződéskötést követően azonban a lakás értékesítése nem történt meg, a hitelt az élettársi kapcsolat alatt a felperes és az I. rendű alperes közösen fizették vissza. Az életközösség fennállása alatt az élettársak P. T. tulajdoni illetőségét megváltották, melynek eredményeképpen az ingatlan jelenleg 4/10 részben a felperes, 6/10 részben az I. rendű alperes tulajdonát képezi. Az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy miután P. T. tulajdoni illetőségének megváltása a közös vagyonból történt, a felperes tulajdoni illetősége 5%-kal emelkedik, míg az I. rendű alperes illetősége ugyanilyen mértében csökken. A szerzésben való közreműködés arányát figyelembe véve azt állapította meg, hogy a felperes élettársi közös szerzés címén megszerezte a k.-i 2413/57 (helyesen 2413/73) helyrajzi szám alatt felvett üzemi terület megnevezésű ingatlan, és a k.-i 48 helyrajzi szám alatt felvett lakóház, udvar megjelölésű ingatlan I. rendű alperes nevén álló tulajdoni illetőségének a felét. Nem találta ugyanakkor alaposnak a felperes tulajdonjog megállapítására irányuló keresetét a korábban k.-i 2413/20, jelenleg k.-i 2413/60 helyrajzi szám alatt felvett ingatlan tekintetében. Az ingatlanra az I. rendű alperes röviddel az élettársi kapcsolat kezdete után,
23. március
24. napján kötött adásvételi előszerződést, és a vételárat ezzel egyidejűleg kifizette. A felperes maga sem vitatta, hogy az élettársi kapcsolat kezdetén megtakarítással nem rendelkezett, ezért az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az I. rendű alperes a vételárat az életközösség kezdetét megelőzően meglévő készpénzvagyonából teljesítette, így az ingatlan különvagyonát képezi. Az ingatlanokon fennálló közös tulajdont az elsőfokú bíróság megszüntette, és a felperes tulajdoni illetőségét a K., A. utca
25. szám alatti ingatlan tekintetében 4.860.000 forint, a k.-i 2413/73 helyrajzi szám alatt felvett üzemi terület megjelölésű ingatlan esetében 1.450.000 forint, míg a k.-i 48 helyrajzi szám alatti ingatlan tekintetében 1.600.000 forint megváltási árért az I. rendű alperes tulajdonába adta. Az I. rendű alperes kizárólagos tulajdonaként nyilvántartott B., R. S. út
26. IV/
27. szám alatti ingatlannál figyelembe vette, hogy annak vételárát az élettársak kizárólag pénzintézeti kölcsön felhasználásával egyenlítették ki, így a felperes kereseti kérelmének megfelelően az életközösség fennállása alatt közösen visszafizetett hitel fele részének, 5.133.250 forintnak a megtérítésére kötelezte az I. rendű alperest. Az ingóságok kapcsán nem találta bizonyítottnak a felperesnek azt az állítását, hogy a
28. tételszám alatti Honda City típusú személygépkocsit a tulajdonát képező P., J. A. utca
29. szám alatti ingatlan értékesítése során befolyt vételárból vásárolta, így az a különvagyonát képezi. Az ingatlan 6.200.000 forint összegű vételára ugyanis az OTP Bank Nyrt.-nél vezetett értékpapír- és bankszámláján a gépjármű megvásárlását követően is teljes egészében rendelkezésére állt, egyéb különvagyon meglétére pedig a felperes a perben nem hivatkozott. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az életközösség megszakadásakor a felperes birtokában 4.215.500 forint, míg az I. rendű alperes birtokában 4.835.330 forint értékű ingóság maradt, amelyeket a bíróság tulajdonukba adott, és az I. rendű alperest kötelezte 309.915 forint értékkiegyenlítés megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen mind a felperes, mind pedig az I. rendű alperes fellebbezéssel élt. A felperes az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását, és a részére járó értékkiegyenlítés összegének 15.763.125 forintra való felemelését kérte. Kérte továbbá, hogy a másodfokú bíróság kötelezze az I. rendű alperest a 124./ tételszám alatti női kerékpár, a 125./ tételszám alatti gyermekkerékpár, a 132./ tételszám alatti bioptron lámpa és a 112./ tételszám alatti kékmintás perzsaszőnyeg kiadására, összesen 202.500 forint értékben, miután a I. rendű alperes vállalta ezeknek az ingóságoknak a kiadását. Nem értett egyet az elsőfokú bíróságnak azzal a megállapításával, hogy a 198./ tételszám alatti Honda City típusú személygépkocsi a közös vagyon részét képezi. A gépjárművet az OTP Bank Nyrt-nél vezetett lakossági folyószámlájáról
30. július
31. napján felvett 1.400.000 forint felhasználásával vásárolta meg, így az fele részben különvagyonát képezi. Kérte annak megállapítását is, hogy az
32. márciusában megvásárolt k.-i 2413/60 helyrajzi számú ipari ingatlan I. rendű alperest megillető tulajdoni illetőségének felét élettársi közös szerzés címén megszerezte. Kérte az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését, és az őt megillető tulajdoni hányadnak az I. rendű alperes tulajdonába adását 1.600.000 forint megváltási árért. Álláspontja szerint a pernyertesség-pervesztesség aránya között lényeges eltérés nincsen, ezért a feljegyzett eljárási illetéket kérte egyenlő arányban megosztani, azzal, hogy a felperes és az I. rendű alperes az elsőfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik. Az I. rendű alperes az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását, és az őt terhelő értékkiegyenlítés összegének 974.425 forintra történő leszállítását kérte. Fellebbezésében is állította, hogy a felperessel csak
33. év július hónapjától élt élettársi kapcsolatban. Ezt megelőzően a felperes életvitelszerűen B.-en tartózkodott, részben munkavégzés, részben felsőfokú tanulmányai folytatása céljából, míg ő K. város polgármestereként a hétköznapokat és a hétvégéket is nagyrészt K.-n töltötte. A város polgármestereként nyilvánvalóan nem engedhette meg, hogy a munkanapokon ne jelenjen meg hivatalában, a hétvégéken pedig politikai megbízásából adódóan további rendezvényeken kellett részt vennie. Vitatta a szerzésben való közreműködés elsőfokú bíróság által megállapított arányát is, és azt az élettársi kapcsolat időszakában szerzett jövedelmeik figyelembevételével reá nézve kedvezőbb 97-3%-ban kérte meghatározni. Álláspontja szerint a felperes tudomással bírt arról, hogy egy pályája, karrierje csúcsán lévő politikussal él együtt, így erre, valamint a korkülönbségre is figyelemmel számolnia kellett azzal, hogy a vagyonszerzéshez csak kisebb mértékben tud hozzájárulni. A felperes kétségkívül tanulmányokat folytatott, ezek azonban nem akadályozták a munkavégzésben, hiszen B.-en és később P.-ett is munkát végzett. A gyermeknevelés nem kizárólag a felperes feladata volt, a háztartásban helyette más személyek folyamatosan munkát végeztek, gyakori volt a családi segítség, és maga is kivette a részét a házimunkából. Az ingóságok megosztása kapcsán értékkiegyenlítés megfizetésére kötelezését, és annak összegét nem vitatta. A II-XIII. rendű alperesek a másodfokú eljárásban nyilatkozatot nem tettek. A felperes fellebbezése alaptalan, az I. rendű alperes fellebbezése részben alapos. A felperes és az I. rendű alperes együttélésének időszakában hatályos, az elsőfokú bíróság által is helyesen felhívott Ptk.685/A.§-a szerint két házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élő személy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - élettársnak minősül. Az ítélkezési gyakorlat szerint az élettársi kapcsolat feltételezi a felek közös lakásban való együttélését, a közös lakás fenntartását, a felek közötti érzelmi és gazdasági közösség fennállását, valamint azt, hogy összetartozásukat harmadik személyekkel szemben minden vonatkozásban vállalják (Legfelsőbb Bíróság Pfv.II.20.759/1993/
34. szám). A felperes és az I. rendű alperes között az elsőfokú eljárásban sem volt vitatott az élettársi kapcsolat fennállása, és megszakadásának időpontja (
35. augusztus hónap). Az I. rendű alperes azonban fellebbezésében is állította, hogy az elsőfokú bíróság által megjelölt
36. februári időponttal szemben párkapcsolatuk csak
37. júliusától tekinthető élettársi kapcsolatnak, mert ezt megelőzően a felperes B.-en tanult és dolgozott, míg ő polgármesterként idejének jelentős részét K.-n töltötte. Azt azonban az I. rendű alperes sem vitatta, hogy a felperes
38. februárjától az általa bérelt és fenntartott Ü. utcai, illetve I. utcai lakásban élt, M. A.-né tanúvallomása szerint a b.-i munkavállalásban is az I. rendű alperes segítette a felperest. Az I. rendű alperest polgármesteri tisztsége, illetve a választási előkészületek nem vitásan K.-hoz kötötték, azonban ebben az időszakban országgyűlési képviselői is volt, így nyilvánvalóan ebből adódóan jelentős időt kellett B.-en is töltenie. A felperes is hivatkozott rá, hogy gyakran hétközben is K.-n voltak, az pedig a XIII. rendű alperes személyes előadásából is megállapítható, hogy a felperes a hétvégéket soha nem töltötte B.-en.
39. október
40. napjától a felperes bejelentett tartózkodási helye az I. rendű alperes bérleményét képező K., P. utca
41. szám alatti ingatlan volt, míg állandó lakóhelye
42. december
43. napjától a B., I. utca 39/b. fszt.
44. szám alatti ingatlan. Az I. rendű alperes ismerősének, N. Á.-nak a tanúvallomása szerint az A. utcai ingatlanba történt beköltözést megelőzően hosszabb ideig, mintegy két évig a felperes és az I. rendű alperes együtt élt K.-n, az I. rendű alperes P. utcai ingatlanában. Azt egyébként személyes meghallgatásakor az I. rendű alperes is elismerte, hogy amikor 1999-ben a felperes B.-ről visszaköltözött, akkortól az ő lakásában élt. Mindezen bizonyítékokra figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósághoz hasonlóan azt állapította meg, hogy felek között az élettársi kapcsolat
45. februárjától állt fenn. A felperes és az I. rendű alperes gazdálkodásának belső tartalmát illetően nem volt vitás, hogy a vagyongyarapításban az I. rendű alperes munkavégzésből származó jövedelmének számottevően nagyobb jelentősége volt. Az élettársi kapcsolat ideje alatt az I. rendű alperes, mint K. város polgármestere, illetve országgyűlési képviselő kiemelkedően magas jövedelemmel rendelkezett. Polgármesterként munkabére nettó 26.668.263 forint volt, míg képviselőként nettó 12.507.836 forint tiszteletdíjban részesült. Emellett az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló
46. évi LVI. törvény 3.§-ának