A határozat elvi tartalma: A munkaügyi bíróság a bizonyítékok egybevetése és mérlegelése során kirívóan okszerűtlen következtetést vont le akkor, amikor a perbeli munkabalesethez időben közel eső kivizsgálásakor felmerült nyilatkozatokhoz és tényekhez képest, melyeket nagyobb részt a perbeli bizonyítékok is alátámasztottak, a perben később tett ezzel ellentétes előadás alapján - az aggálytalan bizonyítékok hiányával indokolva - a felperes keresetének helyt adva jogszerű közigazgatási határozatokat helyezett hatályon kívül. Mfv.II.10.925/2011/6.szám A Kúria a dr. ... által képviselt felperesnek a dr. ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság (mint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség jogutóda) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított és a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság 2.M.56/2010/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - a
- október
- napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság 2.M.56/2010/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 36.000 (harminchatezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az állam javára felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : Az alperesi jogelőd elsőfokú hatósága a ... ipari területen történt halálos kimenetelű munkabaleset kivizsgálása eredményeként elsőfokú határozatával a felperes Bt., mint munkáltató, valamint ..., ..., ... helyszínen munkát végző személyek közötti munkavégzésre irányuló jogviszonyt szervezett munkavégzésnek, továbbá ... munkavállaló
- október 15-én 15 óra 30 perckor bekövetkezett balesetét munkabalesetnek minősítette. Kötelezte a munkáltatót, hogy nevezett munkavállaló munkabalesetét vegye nyilvántartásba és tegyen eleget a jogszabályban előírtak szerinti bejelentési kötelezettségének. Az elsőfokú határozat a meghallgatott tanúk vallomása alapján megállapította, miszerint nevezett munkavállalók a megjelölt ipari terület tetőfedő szerkezetén lángvágással történő bontási tevékenységben vettek részt. A munkát ..., a felperes Bt. vezető tisztségviselője a Bt. nevében szóban vállalta el. A munka elvállalása oly módon történt, hogy ...
- október 14-én felkereste az ipari csarnok bontásával megbízott ... Kft. ügyvezető igazgatóját, ... és saját cégét ajánlotta referenciákkal, céges névjegykártyával. A megegyezés alkalmával a felek egynapos próbaidőt kötöttek ki a végleges szerződés megkötése előtt, az elvégzendő munka ellenértékében nem állapodtak meg, a próbaidő utáni napra halasztották. A szóbeli megállapodás szerint az elvégzendő munkához szükséges oxigént és pb. gázt a ... Kft. biztosította, míg a lángvágáshoz szükséges munkaeszközöket (lángvágó pisztoly, tömlő, kéziszerszámok) és munkavédelmi eszközöket (sisak, kesztyű, heveder, munkaöv, kötél, tűzoltópalack) a felperes Bt. A helyszínre a munkavállalókat a felperes Bt. beltagja (...) szervezte, ő határozta meg az elvégzendő munkát, irányította a bontási tevékenységet, utasította a munkavállalókat. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd az elsőfokú határozatot helyes indokai alapján helybenhagyta. A másodfokú hatóság is megállapította, miszerint a fémdarabolási munka elvégzésére történő megbízás elnyerése érdekében ... az általa képviselt vállalkozás nevében tett ajánlatot a ... Kft. ügyvezetőjének, és a feladatok elvégzésére is a felperesi Bt. vezető tisztségviselője kapott szóbeli megbízást. A ... Kft. ügyvezetői nem találkoztak előzetesen ..., ... és ... munkavállalókkal. A felperes keresetében az alperes határozatának kérte az elsőfokú határozatra kiterjedően. megsemmisítését A Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság 2.M.56/2010/
- számú ítéletével az alperes
- december 8-án kelt 10.041-2/2009-5020/Gné számú másodfokú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként tényként állapította meg, hogy
- október 15-én ..., ..., ... és ... lángvágással történő bontási tevékenységben vettek részt a ... Kft. bontási munkaterületén. Azt is megállapította, miszerint nevezett munkavállalókat a felperesi Bt. beltagja vitte a munkaterületre. Ugyanakkor jogi álláspontja szerint a perben aggálytalanul nem volt bizonyítható, miszerint a felperesi Bt. a ... Kft. alvállalkozójaként vállalta volna a bontási munkát, valamint az sem, hogy a felperesi bt. munkaviszony keretében a bt. alkalmazottjaként foglalkoztatta nevezetteket. A munkaügyi bíróság az általa megállapított bizonytalanság körében értékelte ..., a ... Kft. ügyvezetőjének jegyzőkönyvezett nyilatkozatát, miszerint a bontási területre lángvágó munkavállalókat vagy céget keresett. A munkaügyi bíróság következtetése szerint e nyilatkozat nem támasztja alá, hogy a ... Kft. a bontási tevékenységben részt vevő munkavállalókkal nem kívánt munkaviszonyt létesíteni. ... és ... azon perbeli tanúvallomását, mely szerint a munkavégzésük nem
- október 15-én, a baleset napján kezdődött, hanem korábban, október 9-től változó összetételben dolgoztak a munkaterületen, és munkabérben is részesültek, a munkaügyi bíróság szintén az alperesi határozat jogszerűségét megkérdőjelező körülményként vette figyelembe, mert szerinte a munkaterületen történt munkabér kifizetések azt a tényt erősítik, hogy nevezettek „fekete munkán" voltak foglalkoztatva. Az a körülmény, hogy a felperesi Bt. beltagja, ... úgynevezett céges névjegykártyát adott a ... Kft. ügyvezetője részére, ugyan tényként volt a perben megállapítható, ugyanakkor a munkaügyi bíróság szerint ez önmagában szintén nem bizonyítja, hogy a bontási munkát ..., a Bt. nevében vállalta el. A munkaügyi bíróság e körben értékelte, hogy a felperesi Bt.-nek
- évben bevétele már nem volt, a céget meg kívánták szüntetni. Az iratokhoz becsatolásra került a Bt. tagok gyűlésének jegyzőkönyve, mely szerint a társaságot
- szeptember 16-tól nem működtetik. Ezért ... a bt. nevében munkát már nem vállalhatott, ő maga is munkaviszony keretében kívánt a ... Kft. alkalmazásában dolgozni. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és - tartalma szerint - felperes keresetének elutasítását kérte. Az alperes szerint a jogerős ítélet az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő, megalapozatlan és helytelen jogi következtetést tartalmaz. A Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltakkal ellentétben olyan közigazgatási határozatokat helyezett hatályon kívül, amelyek jogszerű döntést foglalnak magukban. Az alperes a Pp. 206. §
(1)és
(2)bekezdésében, valamint a Pp.
- §-ában foglaltak megsértésére hivatkozott. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróság a perbeli tanúvallomásokra és az azok ellentmondásos voltára helyezte a hangsúlyt, és nem értékelte az okirati bizonyítékokat. Nem értékelte, hogy a felperes három közigazgatási határozat vonatkozásában nem tartotta sérelmesnek az ügyféli minőségét, míg az ezekkel logikusan összefüggő szervezett munkavégzéssé és munkabalesetté minősítő határozat vonatkozásában igen. Nem értékelte, hogy a felperesi bt. szervezésében végzett, halálos balesettel véget érő munkavégzés
- október 15-éig tartott, míg a cég végelszámolását csak
- november 9-én jelentették be, tehát a közigazgatási határozatokat megalapozó halálos baleset időpontjában a felperesi cég nem állt végelszámolás alatt. Az alperes érvelése szerint irreleváns a közigazgatási perben elbírált határozat jogszerűsége szempontjából, hogy utóbb, a jogkövetkezmények ismeretében a cég a végelszámolást határozta el. Az alperes felülvizsgálati kérelmében azt is panaszolta, hogy a munkaügyi bíróság felperesi indítványra több olyan tanút is meghallgatott, akik a halálos baleset napján nem dolgoztak a helyszínen, de megerősítették a felperes azon előadását, hogy több napon keresztül vitt néhány embert a vasszerkezet bontására Budapestre. Az alperes a munkaügyi felügyelők tanúvallomásának egyoldalú negatív értékelését is sérelmezte, mert a munkaügyi bíróság a tanúk helyszíni ellenőrzés során és a felügyelőségen pár nappal később jegyzőkönyvezett nyilatkozatait a perben tett tanúvallomásaikkal nem vetette össze. Az alperes érvelése szerint ugyanis a tanúvallomások ellentmondásossága mellett is megállapítható, hogy a meghallgatott tanúk ...ral rendszeresen jártak bontási munkára, tőle kapták a munkavégzéshez szükséges munkaeszközöket és a munkájukért járó fizetést, neki adták át az AM könyvüket. ... pedig nem vitatottan a munka elvállalásakor a ... céges névjegyét adta át. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos. A Kúria megállapította, miszerint a sérelmezett közigazgatási határozatok szerinti tényállás teljes körben megfelel a közigazgatási eljárásban feltárt bizonyítékoknak, az ügyfél által tett nyilatkozatoknak, valamint a tanúk meghallgatásáról felvett jegyzőkönyvekben foglaltaknak. Ezek szerint
- október 15-én, a baleset napján a felperesi bt. beltagja, ... akként nyilatkozott, hogy a munkavégzésben a ... Kft. ügyvezetőjével állapodott meg, miszerint „a mai napon dolgozunk, és ha megfelelünk, akkor a munkát tovább folytatjuk. Én szóltam ...nak, ...nak és ...nak", „a munkaeszközöket én hoztam a helyszínre", „én határoztam meg a munkafeladatot", „a munkát szóban vállaltam" (
- számú jegyzőkönyv), „megegyezés szerint a felszerelést én biztosítottam", „az embereket én szereztem", „a bontás irányítását én láttam el" (
- október 19-én felvett
- számú jegyzőkönyv). ... és ... egybehangzóan vallotta, hogy a munkavégzésben ...ral állapodtak meg, az egyéni védőeszközöket tőle kapták, ő mondta meg, hogy milyen feladatot kell végezni. Nevezettek a vallomásukat az esetet követő napokban történt meghallgatásukkor fenntartották (008689,
- számú jegyzőkönyvek). Az előbbiekhez képest kellett értékelni a munkaügyi bíróság által is megállapított azon tényeket, miszerint ... a ... Kft. ügyvezetője részére a munka elvállalásakor úgynevezett céges névjegykártyát adott át, ...ral együtt munkát végző munkavállalók (..., ..., ...) pedig előzetesen nem találkoztak a ... Kft. ügyvezetőivel, velük semmilyen megállapodást nem kötöttek. A ... Kft. ügyvezetői (... és ...) a közigazgatási eljárás során és a perben tett tanúvallomásukban (
- sorszámú jegyzőkönyv 6-
- oldal,
- oldal) is egyezően vallották, hogy ... a ... képviseletében a cégét munkavégzésre ajánlotta referenciákkal, és ők a céget, mint alvállalkozót kívánták megbízni. A felperesi bt. foglalkoztatói minőségét pedig a meghallgatott munkaügyi felügyelők tanúvallomásának egésze, azok ellentmondásossága ellenére sem cáfolta. Mindezekhez képest a munkaügyi bíróság a felperesi bt.-nek a tagjai által a perbeli munkabaleset időpontját követően elhatározott végelszámolását, valamint ..., fia, ..., valamint testvére, ... perbeli tanúvallomását értékelte perdöntőként és vonta le következtetését a Pp.
- §
(1)bekezdésébe ütközően a támadott közigazgatási határozatok jogellenességére. Helytálló az alperes felülvizsgálati kérelme, miszerint a munkaügyi bíróság nem értékelte, hogy többször meghallgatott - egyébként hozzátartozó, ezért érdektelennek nem tekinthető - tanúk a korábbi vallomásaikkal ellentétes vallomást tettek, elfogadta és az alperes terhére értékelte, hogy perbeli vallomásuk szerint korábban hazudtak. Mindezekre figyelemmel a munkaügyi bíróság a bizonyítékok egybevetése és mérlegelése során kirívóan okszerűtlen következtetést vont le akkor, amikor a perbeli munkabalesethez időben közel eső kivizsgáláskor felmerült nyilatkozatokhoz és tényekhez képest, melyet nagyobb részt a perbeli bizonyítékok is alátámasztottak, a perben később tett ezzel ellentétes előadás alapján - az aggálytalan bizonyítékok hiányával indokolva - a felperes keresetének helyt adva jogszerű közigazgatási határozatokat helyezett hatályon kívül. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. A pervesztes felperest kötelezte a Pp. 78.§
(1)bekezdésének alkalmazásával az alperes együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, valamint a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján - minthogy a felperes a keresete külzetén az elsőfokú eljárás illetékét már lerótta felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére az állam javára, melynek mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50. §
(1)bekezdése és 39. §
(3)bekezdés d) pontja alapján állapította meg. Budapest,
- október
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Szatinszky Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő