A határozat elvi tartalma: Jóllehet a perbeli esetben a felperest az alperes az eredeti beosztásának ellátása alól nem mentesítette, ténylegesen azonban az eljárt bíróságok által helyesen megállapítottan ez megtörtént, mert a felperes döntően és túlnyomórészt magasabb beosztás szerinti feladatokat látott el. A Mfv.II.10.759/2011/12.szám A Kúria a személyesen eljáró felperesnek a dr. ... jogtanácsos által képviselt Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint Szeged Hivatásos Tűzoltósága, valamint Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága jogutóda) alperes ellen ellen megbízási díj megfizetése iránt a Szegedi Munkaügyi Bíróságon 4.M.879/
- szám alatt megindított és másodfokon a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.567/2011/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Csongrád Megyei Bíróság ítéletét hatályában fenntartja. 2.Mf.20.567/2011/
- számú A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes
- augusztus 1-től hivatásos szolgálati viszonyban állt az alperessel beosztott tűzoltó, majd híradós beosztásban.
- január 1-től ismét beosztott tűzoltó lett, de a beosztására vonatkozó parancsban a munkaköre mellett feltüntetésre került, hogy hírközpont-kezelő. Ezen időszakban a híradó-ügyelet (hírügyelet) vezetői beosztás be volt töltve. A híradó-ügyelet vezető beosztást betöltőt egy-egy műszakon belül rövid időre a beosztott tűzoltói állomány tagjai közül a hírközpont-kezelők helyettesítették. A ... szolgálati csoport híradó-ügyelet vezetője ...
- júliustól kezdődően egészségi állapota miatt tartósan távol volt, majd nyugállományba vonult.
- július
- és
- október
- közötti időszakban a ... szolgálati csoportnál a híradó-ügyelet vezetői feladatokat az esetek túlnyomó többségében a felperes látta el. A felperes egyéb, beosztott tűzoltói feladatokat ebben az időszakban csupán esetenként akkor látott el, amikor híradó-ügyelet helyettesként volt beosztva. A felperes szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében
- július 1-től
- október 31-ig terjedő időszakra a többletszolgálatáért az illetményalap 100%-ának megfelelő díjazás megfizetésére kérte kötelezni az alperest, arra hivatkozással, hogy a beosztása ellátásában tartósan akadályozott személyt eredeti beosztása mellett helyettesített. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra az esetre, ha a bíróság a helyettesítés tényét megállapítaná, a felperes részére a perrel érintett időszakra kifizetett 273.290 forint veszélyességi pótlék beszámítását kérte. A Szegedi Munkaügyi Bíróság a felperes keresetét és az alperes beszámítási kifogását is alaposnak találta és 4.M.879/2009/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 477.533 forint elmaradt illetményt és annak
- március 25-től a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát. A munkaügyi bíróság a munkaköri leírások és az ügyrend alapján megállapította, miszerint híradó-ügyelettel kapcsolatos feladatokat ugyan beosztott tűzoltó is elláthatott, de a híradó-ügyelet vezetését ellátó személy feladatai, a döntési jogosultság és felelősség tekintetében lényegesen eltért a beosztott tűzoltók híradó-ügyelettel kapcsolatos feladataitól. Bizonyítékként fogadta el ... tanúvallomását és a csatolt szolgálati beosztások tartalmát, melyek alátámasztották azt a felperesi állítást, mely szerint a perbeli időszakban túlnyomórészt hírügyelet-vezetői feladatokat látott el. Ezért a munkaügyi bíróság levont jogkövetkeztetése szerint a felperest a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkörrel bízták meg, amikor a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személyt helyettesített. A munkaügyi bíróság szerint a megbízás tényén nem változtat, hogy azt az alperes nem adta írásban parancsba, és az sem, hogy a felperest nem mentesítették az eredeti beosztása alól, mert ténylegesen azokon a szolgálati napokon, amikor a híradó-ügyeletet vezette más, beosztott tűzoltói feladatokat nem látott el. Minthogy a felperest megállapíthatóan a perbeli időszakban csupán az egyik beosztásból eredő feladatok terhelték, ténylegesen a híradó-ügyelet vezetői beosztást az eredeti beosztása alóli mentesítéssel látta el, ezért a munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint őt nem a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
- évi XLIII. törvény (Hszt.) 50.§
(4)bekezdése, hanem a
(3)bekezdése szerinti díjazás illeti meg. Mindemellett a munkaügyi bíróság azt is megállapította, hogy a felperest híradó-ügyelet vezetőként veszélyességi pótlék nem illette volna meg, ezért a felperesnek járó illetmény összegébe a részére kifizetett veszélyességi pótlék összegét beszámította. A munkaügyi bíróság ítélete ellen kizárólag az alperes élt fellebbezéssel. A felperes az alperesi beszámítási kifogás alapossága körében az elsőfokú ítéletet fellebbezéssel nem támadta. A Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.567/2011/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a megfellebbezett rendelkezéseit pedig helyes indokainál fogva a Pp. 254.§
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság helytállónak találta azt a megállapítást, mely szerint a felperes a részére megjelölt beosztott tűzoltói munkakör helyett a perbeli időszakban túlnyomórészben ... híradó-ügyelet vezető feladatait látta el, saját tűzoltói munkakörébe tartozó feladatok ellátása nélkül. Rámutatott, hogy ezt alátámasztja a felperes
- és
- évre vonatkozó teljesítményértékelése is, melyben rögzítésre került, hogy többnyire híradó-ügyeleti feladatokat lát el, beosztást tölt be. Így a felperest megilleti a perbeli időszakban az általa megbízással ténylegesen ellátott beosztás szerinti illetmény. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Jogszabálysértésként a Pp. 206.§
(1)bekezdésében foglaltak megsértésére hivatkozott. Az alperes sérelmezte ... tanúvallomásában előadottak értékelését és azt a jogerős ítéleti következtetést, mely szerint a híradó-ügyelet vezető és a beosztott tűzoltó híradóval kapcsolatos feladatai lényegesen eltértek egymástól. Érvelése szerint ugyanis semmilyen lényegi eltérés nincs a híradóügyelet vezető és a beosztott tűzoltó híradóval kapcsolatos feladatai között. A felperes munkaköri leírása szerint munkakörébe tartozott „a napi szolgálatvezénylés szerint híradó-ügyeleti szolgálat ellátása a tűzoltóság híradó-ügyeletének ügyrendjében leírt munkarend és feladatok alapján". Ezért a felülvizsgálati kérelem szerint a felperes kizárólag a saját munkakörébe is beletartozó feladatokat látott el akkor is, amikor a híradósi feladatokat a saját szolgálati csoportjában egyedül látta el, hiszen a ténylegesen kialakult állapot, gyakorlat azt mutatta, hogy a híradó-ügyelet vezetői feladatokat a felperes is elláthatta, mint a saját szolgálati beosztásába is tartozó feladatokat, figyelemmel arra, hogy a felperest a vonulási feladatok alól mentesítették. Az alperes arra is hivatkozott, hogy a perbeli esetben a Hszt. 50.§-ának alkalmazása jogszabálysértő, mert a felperes szolgálati beosztásába beletartoztak a híradó-ügyeleti feladatok is, így a perbeli esetben nem értelmezhető a helyettesítés fogalma. A híradó-ügyelet ügyrendje nem rögzíti, hogy a híradó-ügyelet vezető kizárólag tiszti rendfokozatú tűzoltó lehet, ezért az alperes szerint nem értelmezhető a beosztáshoz tartozó illetmény sem. A távollévő ... megillető magasabb illetményt kizárólag a tiszti rendfokozat alapozta meg, melyre a felperes mint tiszthelyettes nem lehetett jogosult. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alapján tárgyaláson kívül bírálta el. a Pp. a jogerős 274.§
(1)ítélet bekezdése A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A perbeli bizonyítékok alapján az eljárt bíróságok a Pp. 206.§
(1)bekezdésében foglaltak sérelme nélkül helyesen állapították meg a tényállást. Jogszerű a megállapított tényállásból levont következtetésük is. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelése körébe tartozó kérdés - a megalapozatlanság esetét kivéve - nem vizsgálható, és nincs lehetőség a lefolytatott bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. Felülmérlegelésre csak igen kivételesen akkor kerülhet sor, ha a tényállás feltáratlan maradt, iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. Ilyen a perbeli esetben nem volt megállapítható. Az irányadó tényállás szerint a felperes a perbeli időszakban túlnyomórészt a beosztott tűzoltó beosztása helyett a hírügyeletvezető beosztás szolgálati feladatait látta el a hivatásos állománynak e beosztásba kinevezett, távollévő tisztje helyett. E tényállás alapján az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül következtettek a Hszt. 50.§
(1)és
(3)bekezdésében foglalt törvényi feltételek fennállására. A Hszt. 50.§
(1)bekezdése szerint az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, illetőleg a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, továbbá a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatköre ellátásával a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható. E szakasz
(3)bekezdése pedig kimondja, hogy ha a megbízott személyt az eredeti beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél. Az a körülmény, hogy a alapján „egyéb kapcsolt felperes korábban a munkaköri feladat"-ként, mint beosztott leírása tűzoltó (hírközpont-vezető) kinevezett hírügyelet-vezető mellett, híradóval kapcsolatos feladatokat is ellátott, a Hszt. 50.§
(1)bekezdésére alapított igénye megalapozottságát nem érinti. Helytállóan foglaltak ugyanis állást az eljárt bíróságok abban a kérdésben, hogy a feladatok részbeni azonossága ellenére sem azonos az ügyeletvezető és a hozzá beosztott személy jogköre és felelőssége. Az előbbieket kellően alátámasztja a csatolt munkaköri leírások tartalma. Ezekből kitűnően a hírügyelet-vezető (főelőadó) beosztás képesítési követelménye egyetem vagy főiskola volt és felsőfokú tűzoltó szakmai képzettség. Nem helytálló tehát az az alperesi érvelés, mely szerint e beosztást nemcsak tiszti rendfokozatú tűzoltó tölthette be. Érvelése ellentétes a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról szóló 11/
- (II.18.) BM rendeletnek a Belügyminisztériumnál és a BM irányítása alá tartozó szerveknél (egyéb szerveknél) rendszeresített hivatásos státuszok munkaköri jegyzékéről szóló
- számú Mellékletében foglaltakkal, amely szerint „ügyeletvezető" vagy „főelőadó" beosztás a I. besorolási osztályba tartozik és egyetem vagy főiskola az előírt képesítési követelménye. Jóllehet a perbeli esetben a felperest az alperes az eredeti beosztásának ellátása alól nem mentesítette, ténylegesen azonban az eljárt bíróságok által helyesen megállapítottan ez megtörtént, mert a felperes döntően és túlnyomórészt magasabb beosztás szerinti feladatokat látott el. Ez esetben pedig erre irányuló döntés hiányában is megállapítható a mentesítés. (BH 2012.228.) Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pernyertes felperesnek perköltség iránti igénye nem volt, ezért ebben a kérdésben határozni nem kellett, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/
- (VI.26.) IM rendelet 14.§-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- október
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Dr.Szatinszky Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő