Bf.33/2012/9 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c/ pontja,

(7)bekezdés b/ pontja ) és felbujtóként, folytatólagosan elkövetett magánokira-hamisítás vétségében (Btk. 276.§ ). Ezért, halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés tartamába előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. II.rendű vádlott neve II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (Btk. 318.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c/ pontja,

(7)bekezdés b/ pontja ) és folytatólagosan elkövetett magánokira-hamisítás vétségében (Btk. 276.§ ). Ezért, halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. A

1. június
2. napjától
3. július
4. napjáig előzetes fogvatartásban volt III.rendű vádlott neve III.r. és a más ügyben jogerős büntetését töltő IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlottakat bűnösnek mondta ki felbujtóként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (Btk. 318.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c/ pontja,

(7)bekezdés b/ pontja ) és felbujtóként, folytatólagosan elkövetett magánokira-hamisítás vétségében (Btk. 276.§ ). Ezért, halmazati büntetésül III.rendű vádlott neve III.r. vádlottat 3 év 10 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés tartamába előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlottat halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár magánfél polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. Rendelkezett - lefoglalásuk megszüntetésével - a lefoglalt okiratokról és az iratokhoz való csatolásuk elrendelésével. A bűnügyi költség megfizetésére I.rendű vádlott neve I.r. vádlottat 735.880.-forint, VI.rendű vádlott neve IV.r. vádlottat 66.930.-forint összegben külön kötelezte, illetve egyetemlegesen valamennyi vádlottat 97.329.-forint megfizetésére. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést I.rendű vádlott neve I., II.rendű vádlott neve II.r., III.rendű vádlott neve III.r., IV.rendű vádlott neve IV. vádlottak terhére. I.rendű vádlott neve I., III.rendű vádlott neve III.r., IV.rendű vádlott neve IV. vádlottak esetében hosszabb tartamú, törvényi minimumot meghaladó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás, valamint pénzmellékbüntetés kiszabása érdekében, II.rendű vádlott neve II.r. vádlott vonatkozásában a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, közügyektől eltiltás, pénzmellékbüntetés és foglalkozástól eltiltás kiszabása érdekében. Védelmi oldalról fellebbezést jelentett be I.rendű vádlott neve I.r. vádlott és védője enyhítésért, II.rendű vádlott neve II.r. vádlott védője - a nyitva álló 3 napban - elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a büntetés enyhítésért, valamint a tényállás részben téves megállapításai miatt, III.rendű vádlott neve III.r. vádlott és védője felmentésért, IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlott védője - a rendelkezésre álló 3 napban elsődlegesen felmentésért, másodsorban enyhítésért, vagy hatályon kívül helyezésért. Az elsőfokú bíróság ítélete V. rendű vádlott V.r. és VI.rendű vádlott VI.r. vádlottakkal szemben - fellebbezés hiányában - az első fokú eljárásban jogerőre emelkedett. A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.100/2012/2-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, azt a csalás bűntettét tovább minősítő bűnszövetség megállapítására, IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlott esetében - az előéleti adataira figyelemmel - a visszaesőkénti elkövetés megállapítására, valamint a tényállás és a bűnügyi költség korrekciójára irányuló indítványokkal egészítette ki. Ennek megfelelően indítványozta az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a csalási bűncselekmények megnevezésénél a Btk. 318.§

(2)bekezdés a/ pontjának feltüntetését is, III.rendű vádlott neve III.r. és a visszaesőnek minősülő IV.rendű vádlott neve IV. vádlottak esetében a fő- és mellékbüntetéseik súlyosítását az enyhítő szakasz alkalmazása nélkül. Az enyhítő szakasz alkalmazásával I.rendű vádlott neve I.r. és II.rendű vádlott neve II.r. vádlottak büntetésének súlyosítását, továbbá a vagyon elleni bűncselekmény haszonszerzés céljából történt elkövetésére figyelemmel valamennyi vádlottal szemben pénzmellékbüntetés kiszabását. II.rendű vádlott neve II.r. vádlott vonatkozásában a felfüggesztő és az előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezések mellőzését, és vele szemben végrehajtandó szabadságvesztés mellett a közügyektől eltiltás, és foglalkozástól eltiltás alkalmazását is. A fellebbviteli főügyészség az átiratban kifejtette, hogy a felmentést célzó védelmi fellebbezések alaptalanok, mert a megyei bíróság a perrendi szabályok betartásával járt el, a bizonyítékokat mérlegelte és az indokolási kötelezettségét teljesítette. A vádlottak bűnösségére levont következtetése okszerű, a cselekmények minősítése törvényes, az csak a csalás bűntetténél szorul kisebb kiegészítésre. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a folytatólagosan elkövetett csalás bűntettét alkotó részcselekmények számából, az elkövetés módjából, a vádlottak bűncselekmények véghezvitelére vonatkozó hallgatólagos megállapodására kell következtetni, így a terhükre további minősítő körülményként a bűnszövetség megállapítását is indokoltnak tartotta. Az alapvetően megalapozottnak tartott tényállás korrekcióját az iratok tartalma, illetve az ítélet indokolásában írtak alapján a következők szerint indítványozta: - a történeti tényállás kiegészítését annyiban, hogy a konkrét esetekben milyen adatok szerepeltek a vényeken, mennyi volt a TB támogatás összege, - az OEP polgári jogi igényét mennyiben módosította az időközben megtérült kárra figyelemmel és a ténylegesen okozott kárösszeg rögzítését, - II.rendű vádlott neve II.r. vádlott által az ügyben elbírált cselekmény elkövetésével összefüggésben megszegett jogszabályi rendelkezések felhívását, - I.rendű vádlott neve I. és IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlottak megromlott egészségi állapotának feltüntetését, - IV.rendű vádlott neve IV. vádlott előéleti adataihoz annak rögzítését, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőzően a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

1. július
2. napján kelt B.294/2007/
3. számú, illetve a Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.77/2009/
4. számú ítéletével
5. április
6. napján - mint különös visszaesőt - jogerősen öt év börtönbüntetésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte. A büntetés kiszabása körében a fellebbező vádlottak büntetésénél súlyosító körülményként indítványozta figyelembe venni a vagyon elleni bűncselekmény kétszeres minősülését, II.rendű vádlott neve II., III.rendű vádlott neve III.r. és IV.rendű vádlott neve IV. vádlottak esetében is a folytatólagos elkövetést, II.rendű vádlott neve II. vádlott terhére a foglalkozási szabályszegését, IV.rendű vádlott neve IV. vádlott tekintetében a büntetőeljárás hatálya alatti elkövetést és a büntetett előéletét. Valamennyi vádlott javára enyhítő tényezőként az okozott kár részbeni megtérülését, három vádlottnál a részesi elkövetést. A bűnügyi költség módosításánál indítványozta I.rendű vádlott neve I. vádlottra csak a külön elszámolható költségek ráterhelését és a ráeső rész 86.050.-forintra történő mérséklését. A bűnügyi költség egyetemleges viselésére a fellebbezéssel érintett vádlottak kötelezését 750.529.-forintra felemelt összegben. A védők közül I.rendű vádlott neve I.r. vádlott védője a fellebbezési eljárásban előkészítés keretében bizonyítási indítványt terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy a felszámolási eljárásban mekkora kintlévőség került esetlegesen behajtásra, illetve milyen összegben várható megtérülés az OEP, mint hitelező részére. Ehhez csatolta másolatban a Cégközlönyben megjelent pályázati felhívásokat. A részbizonyítást a kárenyhítés időközbeni változásának felderítéséhez tartotta szükségesnek. II.rendű vádlott neve II.r. vádlott védője a fellebbezést írásban fenntartotta. Az indokolásában kifejtette, hogy a tényállás kapcsán nem ért egyet az ítélet
7. oldalán rögzített megállapításokkal, miszerint védence jogszabályi kellékek hiányában és a szakma szabályait tudatosan megszegve fogadta be a vényeket és az OEP-t hat hónapon keresztül rendszeres haszonszerzésre törekedve megtévesztette. Álláspontja szerint legfeljebb gondatlanul járt el az egyes receptek beváltásakor. Mindezt azzal látta alátámasztottnak, hogy védencét a főnöke, I.rendű vádlott neve I. vádlott valamennyi esetben megnyugtatta a vények valódiságáról, illetve a betegek létéről. A terhére szóló adatok hiányára hivatkozva lényegében a szándékosságára levont jogi következtetést vitatta. A védői álláspont szerint a vád tárgyává tett csalás bűntettének tényállási eleme, a haszonra vagy bármilyen előnyre törekvés - sem bizonyított védence terhére, erre figyelemmel kérte elsődlegesen a felmentését. Másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítésére tartotta fenn a fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség indítványára reflektálva kifejtette, ha védence bűnösnek érezte volna magát, a bizonyítékul felhasznált vényeket akár meg is semmisíthette volna. Hallgatólagos akarategységben nem lehetett a többi vádlottal és a haszonszerzési törekvése is kizárt, ha csak a főnökét, I.rendű vádlott neve I. vádlottat ismerte. Kifogásolta, hogy a vádhatóság nem tulajdonított jelentőséget a kár húsz millió forintos nagyságrendű, családi összefogással történt megtérítésének, holott az elsőfokú ítéletben helytállóan a pénzügyi bűncselekmények kapcsán felhozott analógiának megfelelően - nagyobb nyomatékkal kell a védence javára figyelembe venni. Hivatkozott arra is, hogy a csalás bűntettének minősítéséhez megkívánt elkövetési érték alsó határa közelében maradt a cselekmény, amelyet az elsőfokú bíróság szintén helyesen lett figyelembe véve. A vádhatóság által indítványozott súlyosabb büntetés álláspontja szerint védence teljes ellehetetlenítését eredményezné. IV.rendű vádlott neve IV. vádlott védője írásban a fellebbezést elsődlegesen hatályon kívül helyezés érdekében tartotta fenn a Be. 373.§ III/a pontjában foglalt okból. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget, mert nem ismertette, hogy a vádlottak vallomásaiból egyes részeket miért fogadott vagy nem fogadott el, így nem ismerhető meg mi indította az egyes vallomásokból levont következtetéseire. Másodlagosan a tényállás megalapozottságát vitatva, védence tekintetében eltérő ténybeli következtetéssel annak helyesbítését. Az orvosszakértői vélemény, az élettárs és édesanyja vallomása alapján a tényállás módosítását azzal indítványozta, hogy a vádbeli időszakban védence mozgásképtelen volt, következésképp a terhére rótt bűncselekményt nem követhette el. Vitatta, hogy védence bűnösségét bizonyíthatja ügyvédnél az üggyel kapcsolatos megbeszélésen való részvétel, hisz e tényből álláspontja szerint csak a vádlott-társak ismeretségére és nem a bűnösségére vonható alappal következtetés. Az indítványozott eltérő tényállás alapján védence bizonyítottság hiányában történő felmentését kérte. Az enyhítésre irányuló indítványt harmadlagosan tartotta fenn. E körben megalapozatlanságra és az anyagi jogi szabályok megsértésére, a cselekmény helytelen minősítésére hivatkozott. Téves következtetésnek tartotta a bizonyíték értékelés körében tett ítéleti megállapítást, miszerint védence III.rendű vádlott neve III.r. vádlottal kísérletképpen kipróbálták a csalás kivitelezhetőségét. A más nevéhez köthető vényekre védence büntetőjogi felelősségének megállapítását megalapozatlannak értékelte és legfeljebb csak a védence nevére szóló vényt alapul véve indítványozta a büntetőjogi felelősségének megállapítását. Álláspontja szerint a felbujtói részessége még az első fokon megállapított tényállás mellett sem terjedhet ki a tettesi túllépésre. Az ítélőtábla nyilvános ülésén a fellebbviteli főügyészség képviselője az átiratban írt indítványt tartalmilag egyezően, míg az indokolást kiegészítve fenntartotta. Perbeszédét a jegyzőkönyvhöz írásban is becsatolta. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítás során nem lényeges, de eljárási szabályt sértett, amikor a két írásszakértői vélemény közti ellentmondást előzetesen nem tisztázta és enélkül rendelte el a harmadik szakvélemény beszerzését A bűnszövetségben történt elkövetést érvelése szerint a vádlottak hallgatólagos megállapodása alapozza meg, amelyre a részcselekmények sorozatán kívül abból vonható le ténybeli következtetés, hogy a vádlottak nem saját akaratukból hagytak fel a bűncselekmények elkövetésével. Az üzletszerűség kapcsán azzal érvelt, hogy a kiváltott gyógyszerre egyik vádlott sem volt jogosult, az elfogyaszthatóságot lényegesen meghaladó mennyiségéből és hasznából csak az értékesítésére és nem a saját fogyasztásra lehet következtetni, vagyis a rendszeres haszonszerzési szándékuk miatt fennáll az üzletszerű elkövetés. Rámutatott arra, hogy a rendszeres haszonszerzésre törekvés más személy vagyoni gyarapodása esetében is megállapítható. Indítványozta e tekintetben II.rendű vádlott neve II.r. vádlottra vonatkozó indokolási rész helyesbítését. A vádlott munkakörét felhasználva törekedett más személyek részére rendszeres hasznot biztosítani, így az üzletszerűség kérdésében az ítélet rendelkező része és az indokolás egyes megállapításai nem állnak összhangban az ítélet
8. oldal utolsó bekezdésében foglalt megállapítással. Az elkövetői alakzat kérdésében I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában helyesbíteni indítványozta az ítélet
9. oldalán írtakat, mivel a vádlott nem bűnsegédi alakzatban követte el a bűncselekményt. A tényállást az átiratban indítványozott kiegészítéssekkel és helyesbítéssel felülbírálatra alkalmasnak tartotta, a fellebbező vádlottak bűnösségére vont következtetést és a cselekmények minősítését azzal a kiegészítéssel, hogy a csalás bűntette bűnszövetségben elkövetett, helytállónak tartotta. A büntetés kiszabás körében az átiratban írtakkal egyezően indítványozta a vádlottak büntetésének súlyosítását a bűnösségi körülmények kiegészítésével, továbbá az elkövetéskor hatályos Btk. szabályozásának megfelelően a fő és mellékbüntetés szövegszerű megjelölését. Az előzetes fogvatartás beszámításánál a kezdő- és zárónap dátumszerű megjelölését. A bűnügyi költség átiratban írt helyesbítését azért indítványozta, mert számszakilag sem helytálló, továbbá mindegyik vádlottat terheli az írásszakértői vélemények díja és a tanúk útiköltsége. A védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta az okozott kár megtérülésének nyomatékos enyhítő körülményként való értékelése ellenére. A védők perbeszédükben a fellebbezéseket fenntartották és irányuk szerint részben kiegészítették. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott védője az ítélőtábla nyilvános ülésén banki igazolást csatolt arról, hogy védence további egymillió forint kárt megfizetett a sértett OEPnek. Kiemelte az elévülési időt, hogy a felszámolásban további kár megtérülése várható, védence komoly erőfeszítéseket tett a kár megfizetésére, öngyilkosságot követett el, egészségi állapota igazoltan megromlott, ezekre a büntetés enyhítését megalapozó enyhítő körülményekre figyelemmel a büntetésének enyhítését, a szabadságvesztés büntetés felfüggesztését indítványozta. II.rendű vádlott neve II.r. vádlott védője fenntartotta az írásban benyújtott fellebbezés indokolását azzal, hogy az elsőfokú ítélet helybenhagyását is kérte. III.rendű vádlott neve III.r. vádlott védője perbeszédében a fellebbezést kiegészítette másodlagosan hatályon kívül helyezés, harmadlagosan enyhítés érdekében. Részletesen vitatta az elsőfokú ítélet megalapozottságát, amelyet felderítetlenségében, helytelen következtetésekben jelölt meg. Alapvetően azt sérelmezte, hogy a vények beszerzésének, átadásának, illetve a kiváltott gyógyszerek menetrendjének útját az elsőfokú bíróság nem derítette fel, ennek ellenére téves ténybeli következtetéssel megállapította, hogy védence részt vett IV.r. IV.rendű vádlott neve vádlottal együtt felbujtóként a bűncselekmények elkövetésében. Álláspontja szerint megkérdőjelezhető a minősítés is, mert ha az ítélet
10. és
11. oldalán írtak szerint védence közvetített, nem lehetett felbujtója a cselekménynek. Kiemelte, téves a fellebbviteli főügyészség súlyosításra irányuló indítványa, az időmúlásra és védence három kiskorú gyermekének eltartására tekintettel a büntetés enyhítését kérte. Vitatta a bűnszövetség meglétét is, az anyagi haszonszerzésre törekvést és az üzletszerűség megállapítását. IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlott védője perbeszédében mindenben fenntartotta az írásban megindokolt fellebbezést, a részletezett eljárásjogi és megalapozatlansági okból elsődlegesen hatályon kívül helyezés és bizonyíték hiányos felmentés érdekében. Vitatta még a fellebbviteli főügyészség indítványára reagálva a bűnszövetséget arra figyelemmel, hogy a szervezettségre nem lehet a meglévő adatokból következtetni. Utalt arra, hogy védencének neve csak egy vényen szerepel, a bűnösségét legfeljebb ehhez kapcsolódóan lehetne megállapítani. A pénzmellékbüntetés kiszabásának álláspontja szerint nem áll fenn a törvényi feltétele, továbbá a járulékossága folytán a kár részbeni megtérülése védence javára is enyhítő körülmény. A nyilvános ülésen a vádlottak felszólalásaikban csatlakoztak védőikhez. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott elmondta, hogy családi segítséggel sikerült a kárból visszatéríteni, próbált hitelt is felvenni, de nem kapott. III.rendű vádlott neve III.r. vádlott a személyi körülményeiben bekövetkezett változásként elmondta, hogy egy hónapja nincs munkahelye. Az ítélőtábla az ügyészi és védelmi perorvoslatokra tekintettel az elsőfokú ítéletet Be.348.§ /1/ bekezdése szerint, a megelőző eljárással együtt teljes körűen felülbírálta. A felülvizsgálat a Be.
12. § /1/ bekezdése alapján nem érintette azokat a vádlottakat, akikkel szemben az ítélet az elsőfokú eljárásban jogerőre emelkedett. A felülbírálat eredményeként a védelmi fellebbezéseket nem találta alaposnak, az ügyészi fellebbezést csak II.rendű vádlott neve büntetésének súlyosítása vonatkozásában, részben tartotta alaposnak. A fellebbviteli főügyészség indítványa - a fő és mellékbüntetések súlyosítására, pénzmellékbüntetés kiszabására, II.rendű vádlott neve II.r. vádlott gyógyszerész foglalkozástól eltiltására irányuló indítványok kivételével - alapos. Az ítélőtábla a rendelkezésre álló bűnügyi iratokból elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az első fokú bíróság az eljárása során vétett-e olyan hibát, amely az érdemi felülbírálatot megakadályozza. Ilyen lényeges, hatályon kívül helyezést eredményező mulasztást az elsőfokú bíróság eljárásában az ítélőtábla nem tárt fel. A fellebbviteli főügyészség által észrevételezett, a szakértői bizonyításra vonatkozó, Be. 111.§

(5)bekezdésében és Be. 125.§-ban foglalt eljárási szabályok érvényesülése kapcsán kétségtelen, hogy relatív eljárási szabályt vétett az elsőfokú bíróság, de ennek nincs kihatása a vádlottak büntetőjogi felelősségének megállapítására, a cselekmény minősítésére, az alkalmazott joghátrányra. Az első fokú bíróság ítéletében indokát adta, hogy miért tekintett el a korábbi írásszakértők egymás jelenlétében történő kihallgatásától és a három szakértői véleményből milyen adatokat vont be az értékelés körébe. A bizonyítási eljárásba bevont újabb írásszakértő pedig magyarázatát adta, hogy a korábbi szakvélemények eltérései milyen okra vezethetők vissza, azok adatait megerősítette abban, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlott a vények közel felénél maga töltötte ki a betegadatokat. Így nem tekinthető lényeges eljárási mulasztásnak elsőfokú bíróság részéről, hogy a szakkérdések eltéréseit nem kísérelte meg közvetlenül feloldani. Eljárásjogi mulasztás orvoslására, vagy megalapozatlanság kiküszöbölésére a másodfokú eljárásban az ítélőtábla bizonyítás felvételét nem látta szükségesnek és az ügyet a Be. 361.§ szerinti nyilvános ülésen bírálta felül. Megállapította, hogy az első fokú bíróság széleskörű bizonyítást folytatott le az ügyben, ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette. A nyomozati szakaszban beszerzett bizonyítási eszközöket maradéktalanul bevonta az eljárásába és további bizonyítási eszközöket is beszerzett. Az így rendelkezésére álló bizonyítékokat egyenként és összességében értékelve a büntetőügy lényegét tekintve megindokolt tényállást állapított meg. A másodfokú eljárásban I.rendű vádlott neve I.r. vádlott védője által indítványozott bizonyításnak az ítélőtábla azért nem adott helyt, mert a tényállás megalapozottságát nem érinti. Az első fokú bíróság a tényállás megállapításánál figyelembe vette és a bizonyítékok sorában értékelte a felszámoló közlését, miszerint a F.Gy. kft. felszámolása során milyen összegben várható bevétel a hitelezői kielégítésére. A büntetés kiszabásában pedig nem jelent lényeges változást, hogy felszámolás útján további hitelezői igény megtérülése várható. / Egyébként a cégközlönyben kevesebb a meghirdetett pályázat összege, mint amelyet az elsőfokú bíróság már figyelembe vett, annál is inkább, mert a felszámolással járó költségek is terhelhetik /. Az ítéletben rögzített ténymegállapítások megalapozottak, részben I.rendű vádlott neve I.r., II.rendű vádlott neve II.r. és V. rendű vádlott V.r. vádlottak vallomásain, továbbá a tanúvallomásokon, okirati bizonyítékokon és igazságügyi szakértői véleményeken alapulnak. A személyi és okirati bizonyítékok mikénti értékelését vitató védői érveléseket az ítélőtábla alaptalannak találta. Az elsőfokú bíróság által vádlottanként értékelt bizonyítás anyagával a ténybeli megállapítások összhangban állnak, a bizonyítékok mérlegelése a logika szabályainak megfelel, az elsőfokú bíróság tényről tényre helytállóan következtetett. Az ítélőtábla rögzíti, hogy másodfokú bíróság nem ténybíróság, az elsőfokú ítéletben megállapított tényálláshoz kötve van, attól eltérő vagy további új tényeket nem állapíthat meg, illetve megállapított tényeket nem mellőzhet. Az első fokon megállapított tényállás alapján kell a felülbírálat során megítélni, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény tekintetében a lényeges tények megállapításra kerültek-e, a tényálláshoz kötöttség folytán az első fokon történt bizonyíték értékelés felülmérlegelése eljárásjogilag tilalmazott. A másodfokú bíróság bizonyítás nélkül ugyanannak az adatnak eltérő értelmezését nem adhatja, a bizonyításnak pedig csak a tényállás megalapozottságot érintő hibája, hiányossága esetén, illetve eljárási szabálytalanság orvoslása érdekében van helye. Ilyen okokat az ítélőtábla azonban az ügyben nem tárt fel. A vádlottak közül I.rendű vádlott neve I.r. vádlott saját magán kívül III. r. III.rendű vádlott neve és IV.r. IV.rendű vádlott neve vádlottakra tett terhelő vallomást, V.rendű vádlott V.r. vádlott pedig I.rendű vádlott neve I.r. és III.rendű vádlott neve III.r. vádlottakra. A két vádlott szavahihetőségéhez kétség nem fér, vallomásukat megerősítették a híváslisták adatai, III.rendű vádlott neve III. r. vádlott és ügyvéd neje tanú tárgyaláson tett vallomásai. A személyi bizonyítékokon kívül a híváslisták adatai, tanúvallomások is alátámasztották, hogy a recepteket I.rendű vádlott neve I.r. vádlott III. r. III.rendű vádlott neve és IV.r. IV.rendű vádlott neve vádlottaktól vette át és a vények alapján kiváltott gyógyszert III.rendű vádlott neve III.r. vádlottnak adta tovább. I.rendű vádlott neve I.r. és II.rendű vádlott neve II.r. vádlottak vallomásai, a tanúvallomások, okirati bizonyítékok, a gyógyszerész-szakvélemény összevetésével az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette, hogy II.rendű vádlott neve II.r. vádlott gyógyszerészként az e tevékenységre irányadó jogszabályok alapján teljes felelősséggel tartozott a vények befogadásáért és a rá irányadó szabályok tudatos megszegésével adta ki forgalomba a vádbeli időszakban a hormon gyógyszereket. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott által átadott 48 darab recept hamis voltát fel kellett ismernie, hisz a kiemelt támogatású gyógyszereket csak meghatározott betegség esetén szakorvos írhatja fel, a felnőttek részére gyermekek vesebetegségének kódjával töltötték ki, a betegek neve ismétlődött, lakcímük egy régióból származott. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok egymással összefüggő értékelésével helytállóan állapította meg a vádlottak egymás közti viszonyrendszerét is. I.rendű vádlott neve I.r., III.rendű vádlott neve III.r., IV.rendű vádlott neve IV.r. és V.rendű vádlott V.r. vádlottak bizonyítottan mind ismerték egymást. E körben a védők érvelése, miszerint az ismeretségükből a bűnösségre nem vonható következtés, nem helytálló érvelés, mert a bizonyítás anyaga a vádlottak közti kapcsolatot igazolja és alátámasztja, hogy a "X". települési gyógyszertárból egymással együttműködve jutottak hozzá a szabadpiacon keresett, nagy értékű hormontartalmú gyógyszerekhez. Az elsőfokú bíróság vádlottanként, a rendelkezésre álló valamennyi bizonyítékot értékelte, ezért nem helytálló az a védelmi felvetés, hogy II.rendű vádlott neve II.r. vádlott tudatos szabályszegésére, III.rendű vádlott neve III.r. és IV.rendű vádlott IV.r. vádlottak terhére rótt bűncselekmények elkövetésére nem állnak rendelkezésre elégséges bizonyítékok. A vádlottak közti személyi összefüggést tekintve a telefonos híváslisták adatai, I.rendű vádlott neve I.r. és V.rendű vádlott V.r. vádlottak vallomásai, a tanúvallomások, a vényeken szereplő adatok alapján megállapítható volt a vények beszerzésének, továbbadásának, I.rendű vádlott neve I.r. vádlott által kiváltott gyógyszerek tovább adásának láncolata. A beszerzett gyógyszerek sorsáról valóban nem tartalmaz az ítélet konkrét ténymegállapításokat, azonban ennek a momentumnak az ügy érdemi megítélése szempontjából kihatása nincs, a vonatkozó bizonyítékok felkutatása iránt a nyomozóhatóság helyett, a bizonyítási eljárásban az elsőfokú bíróság nem intézkedhet. Az ítélőtábla tehát olyan megalapozatlanságot vagy az indokolási kötelezettség megsértését nem észlelte, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kellett volna, hogy eredményezze. Következésképpen nem adott helyt II.rendű vádlott neve II.r., III.rendű vádlott neve III.r. és IV.rendű vádlott IV.r. vádlottak vonatkozásában eltérő tényállás megállapításán keresztül - a felmentésre irányuló fellebbezéseknek sem, hisz erre csak a bizonyítékok felülmérlegelése eredményeként kerülhetett volna sor, amely a másodfokú eljárásban tilalmazott. Az első fokú ítéleti tényállást az ítélőtábla a fenti indokok alapján felülbírálatának alapjaként elfogadta, azt az iratok tartalma alapján a Be. 352.§

(1)bekezdésének a/ pontja szerint csak az alábbiakkal tartotta szükségesnek kiegészíteni: Az ítéleti tényállás nem tartalmazza, hogy mely alkalmakkor, milyen értékben és vény adatokkal kerültek kiváltásra a gyógyszerek, holott e tényekből jogi következtetéseket lehet levonni, bemutatja az elkövetés gátlástalan jellegét, nagyságrendjét, rendszerességét a vagyon elleni bűncselekmény elkövetésének módját. Ezért az ítélőtábla a bizonylatok alapján a történeti tényállást az ítélet

1. oldal első bekezdésétől folytatólagosan kiegészítette azzal, hogy „a kiváltott gyógyszerek közül Humatrope 28, Norditropin 15, Genotropin 5 recepten szerepel. A kifizetett dobozdíj 103.200.-forint volt az összes kiadásra került gyógyszerek után.
2. október
3. napján két alkalommal beváltott vényeken III.rendű vádlott neve III.r. és IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlottak szerepelnek betegként, a tb. támogatása 1.782.570.-ft, illetve 780.000.-ft, kiállító orvosok neve dr. B.P. és dr. H.O..
4. október 22-én beváltott három vényen S.Z., T.M. a betegek neve, a tb. támogatás ezekre 1.782.570.-ft, 780.000.-ft, illetve 1.782.570.-ft, kiállító orvos neve dr. B.P..
5. október 31-én beváltott öt vényen S.Z., T.M. a betegek neve, a tb. támogatás ezekre receptenként 780.000.-ft, 848.910.-ft, 1.782.570.-ft, 1.782.570.-ft, 1.782.570.ft, kiállító orvos neve dr. B.S., dr.Sz.A..
6. december 3-án a beváltott öt vényen T.M., Sz.Sz., Sz.Cs., S.Z. nevek szerepelnek betegként, a tb. támogatás ezek közül négyre 1.782.570.-ft, egy esetben 848.910.-ft,a kiállító orvosok neve dr.Sz.A., dr. H.O., dr. B.S..
7. január 16-án beváltott négy vényen Sz.Sz., S.Z., T.M. a betegek neve, a tb. támogatás ezekre receptenként 804.044.-ft, 780.000.-ft, 848.910.-ft, kétszer 1.777.832.-ft, orvos neve dr. Sz.G..
8. január 19-én beváltott négy vényen Sz.Cs., Sz.Sz., S.Z., T.M. a betegek neve, a tb. támogatás ezekre receptenként 804.044.-ft, 1.777.832.-ft, 1.777.832.-ft, 1.777.832.-ft, orvos neve dr. Sz.G..
9. január 23-án és január 29-én beváltott négy vényen T.M., Sz.Sz., S.Z. a betegek neve, a tb. támogatás összesen 5.115.664.-ft orvos neve dr. Sz.G..
10. február 6-án négy receptet, február 9-én kettőt, február 20-án hármat, február 23-án kettőt és február 27-én hét vényt váltottak be, ezeken T.M., S.Z., Sz.Sz., Sz.Cs., B.Á., B.D., D.Sz., Sz.-F. Zs., Gy.R., G.T., E.Sz., D.Cs., B.L., V.K. a betegek neve, a tb. támogatás összesen 23.186.916.-ft, az orvosok neve dr. B.P. és dr. Sz.G..
11. március 2-án kettő, március 3-án beváltott vényeken D.Cs., B.L., Cs.D. a betegek neve, a tb. támogatás kétszer 780.000.-ft és 1.782.570.-ft, orvosok neve dr. B.P. és dr. Sz.G.. A Veszprémben
12. március 6-án kiváltani megkísérelt két vényen a betegek neve B.D.A. és Gy.R., a tb. támogatása 1.782.570.-ft és 780.000.-ft, az orvosok neve dr. B.P. és dr. Sz.G.. „ A tényállást az ítélőtábla az ítélet
13. oldal utolsó bekezdését és a
14. oldal első bekezdését érintően azzal egészíti ki, illetve helyesbíti, hogy „a vádlottak által megcélzott jogtalan haszon 67.345.738.-forint volt, amelyből 7.600.943.-ft vonatkozásában az OEP a megrendelt gyógyszerek finanszírozást már nem teljesítette, 2.562.570.-forint összegre Veszprémben a vények beváltását megkísérelték, de tettenérés folytán nem került sor a gyógyszertári megrendelésre. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megtévesztésével a ténylegesen okozott kár összege 57.184.795.-forint, ebből I.rendű vádlott neve I.r. vádlott - a másodfokon igazolt további egymillió forint megfizetésére tekintettel - hárommillió forintot visszafizetett a sértettnek. II.rendű vádlott neve II.r. vádlott által visszafizetett összeget is figyelembe véve, az okozott kárból 34.184.795.-forint nem térült meg." Az elsőfokú ítélet személyi részét az orvosszakértői vélemény alapján és magából az ítélet indokolásából /
15. oldal harmadik és negyedik bekezdései / kiegészítette az ítélőtábla azzal, hogy I.rendű vádlott neve I.r. és IV.r. IV.rendű vádlott neve vádlottak egészségi állapotának megromlásáról az indokolásban leírtak a tényállás részét képezik. IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlott előző elítélésére vonatkozóan a másodfokon beszerzett erkölcsi bizonyítvány adatai alapján a következőket rögzíti: A GyőrMoson-Sopron Megyei Bíróság
16. július
17. napján kelt B.294/2007/
18. számú ítéletével, amely a Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf. 77/2009/
19. számú ítéletével
20. április 19-én emelkedett jogerőre, a vádlottat kábítószerrel visszaélés bűntette miatt, mint különös visszaesőt öt év börtönbüntetésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte, jelenleg ezt a büntetését tölti. Ezeknek az adatoknak a büntetés kiszabásánál és IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlott visszesői minőségének megállapításánál van jelentősége, ezért a személyi részben szerepeltetni kell. A fellebbviteli főügyészség által a gyógyszerek kiadására előírt jogszabályi háttéranyaggal tényelemként indítványozott tényállás kiegészítést az ítélőtábla szükségtelennek tartotta arra figyelemmel, hogy a jelen ügyben nem a foglalkozási szabályszegés lett vád tárgyává téve. A vagyon elleni bűncselekmény törvényi tényállásának megvalósulása szempontjából a bizonyítékok értékelése körében az elsőfokú bíróság számot adott arról, hogy II.r. II.rendű vádlott neve vádlott mely lényeges, gyógyszerész foglalkozásra előírt rendelkezéseket szegte meg, így az ítéletből megismerhetők. A fenti kiegészítésekkel, illetve helyesbítéssel az elsőfokú ítélet minden tekintetben megalapozottá vált, a tényállása hiánytalan, az ítélőtábla a Be.
21. §

(2)bekezdésében foglaltak alapján a felülvizsgálat során határozatát erre alapította. Az irányadó tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a fellebbező vádlottak bűnösségére és a cselekmények minősítése az indokolással együtt az alábbi kiegészítéssel megfelel az anyagi jog szabályainak. A vádlottak a tényállásban rögzítettek szerint csaknem féléven keresztül folyamatosan, havi rendszerességgel, dobozdíj ellenében anyagi haszonszerzésre törekedve jutottak jogellenesen a nagy értékű gyógyszerekhez. Az elkövetés módjából, a részcselekmények sorozatából, a megszerzett haszonból, valamennyi fellebbező vádlott esetében a csalás üzletszerű elkövetésére kellett az elsőfokú bíróságnak helytállóan következtetni. II.rendű vádlott neve II.r. vádlott terhére sem zárja ki az üzletszerűség megállapítását, hogy a bűncselekmények elkövetése révén nem saját maga jutott többlet jövedelemhez. A vádlott tisztában volt azzal, hogy munkakörét felhasználva csalás elkövetése révén elsődlegesen I.rendű vádlott neve I.r. vádlott részére rendszeres anyagi hasznot biztosít, amikor a hamis vényekre adott ki több havi adagban gyógyszereket, ezért az üzletszerűség feltételeként megkívánt rendszeres haszonszerzésre törekvés a más személy vagyoni gyarapodása érdekében elkövetett cselekménye miatt esetében is megállapítható. Az ítélőtábla egyetértett a fellebbviteli főügyészség indítványával abban, hogy a tényállásból megalapozottan vonható le következtetés a bűnszövetség fennállására is. A Btk. 137.§ 7. pontjában megfogalmazott rendelkezés szerint bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy a bűncselekményeket szervezetten követi el vagy ebben megállapodik. A bizonyítás anyaga adatokat szolgáltatott arra, hogy a gyógyszerek jogellenes megszerzésében konkrétan mi volt az egyes vádlottak szerepe, így a tényállásban szerepel, miszerint a vényeket IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlott adta III.rendű vádlott neve III.r. vádlottnak, aki továbbadta I.rendű vádlott neve I.r. vádlottnak. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott a gyógyszertár ügyvezetőjeként II.rendű vádlott neve II.r. vádlottat kérte meg a hamis vények befogadására, a százszázalékosan támogatott gyógyszerek kiadására. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott a gyógyszereket III.r. IV.rendű vádlott nevenak adta át. III.rendű vádlott neve III.r. vádlottal I.r. I.rendű vádlottnak korábban érzelmi kapcsolata volt, V.rendű vádlott V.r. vádlott pedig a házastársa, akivel élettársként éltek együtt a vádbeli időszakot megelőzően. III.rendű vádlott neve III.r., IV.rendű vádlott neve IV.r., V.rendű vádlott V.r. és VI.rendű vádlott VI.r. vádlottak egymást ismereték és - a híváslisták adatai szerint - a vádbeli időszakban telefonon rendszeresen érintkeztek egymással, valamint I.rendű vádlott neve I.r. vádlottal is. V.rendű vádlott V.r. vádlott sz. települési rokonainak személyes adatai a vények többségén szerepel, az első két beváltott vény pedig III.rendű vádlott neve III.r. és IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlottak nevére lett kiállítva, a vények közel felét bizonyítottan I.rendű vádlott neve I.r. vádlott töltötte ki. Az összesen 50 darab vény közül a "X". települési gyógyszertárban 48 darabra öt hónap alatt tizenöt alkalommal került kiváltásra kiugróan magas forgalmat generáló, csak szakorvos által felírható, az ország másik felében lakó felnőtt személyek részére több havi adagot meghaladó mennyiségű gyógyszer. Mindezekből a tényadatokból az elkövetésben részt vevő személyek számára, a több személy egymással tartott kapcsolattára, a feladat-megosztásra, a kiváltott gyógyszerek értékére, mennyiségére figyelemmel - valamennyi vádlottnak tudnia kellett, hogy bűncselekmények elkövetésében vesz részt, a hallgatólagos megállapodásuk alapján tervszerűen és rendszeresen. A bűnszövetségben történt elkövetést minderre tekintettel az ítélőtábla a vádlottak tekintetében megállapította. Ehhez képest a vagyon elleni bűncselekmény egyébként helytálló minősítését azzal a helyesbítette, hogy a vádlottak cselekménye Btk. 318.§

(1)bekezdésébe ütköző és

(7)bekezdés b/ pontja szerint minősülő csalás bűntettén belül az a

(2)bekezdés c/ pontja, valamint az a/ pontja szerint üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett. A bűnszövetségen lévő vádlottakra egyébként helytállóan rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy II.rendű vádlott neve II.r. vádlott tettesi magatartást, míg a többi fellebbező vádlott felbujtói magatartást fejtett ki. III.rendű vádlott neve III.r. és IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlottak védői amiatt vitatták a minősítést, hogy védencük felbujtói részessége legfeljebb azokhoz a vényekhez köthető, amelyeken a nevük szerepel. A védők érvelésének az ítélőtábla azért nem adott helyt, mert éppen a bűnrészesség járulékos jellege és szándékossága folytán a felbujtó cselekményének minősítése igazodik az alapcselekmény tettesi elkövetője által megvalósított eredményhez. Az elsőfokú bíróság az ítélete szerkesztésekor vádlottanként adta indokát a bizonyítékok értékelésének és a vádlotti cselekmények minősítésének. A minősítést illetően az indokolásában kiesebb pontatlanságok előfordulnak, ezeket a fellebbviteli főügyészség alappal kifogásolta. Ilyennek kell tekinteni, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlott cselekvőségét a csalás és a közokirat-hamisítás bűntettében az elsőfokú bíróság helytállóan felbujtói részesként állapította meg, de ezzel szemben az ítélet 30. oldalán mindkét bűntettnél a bűnsegédi alakzatot jelölte meg. Az ítélőtábla ezért a rendelkező résszel összhangban az indokolást helyesbítette, I.rendű vádlott neve I.r. vádlott a Btk. 21.§

(1)bekezdése szerint a cselekményeket nem bűnsegédként, hanem felbujtóként valósította meg, amikor munkavállalóként függőségi viszonyban álló II.rendű vádlott neve II.r. vádlottat a bűncselekmény elkövetésére rábírta, valamint a részben általa is hamisított vényeket felhasználásra neki átadta. A felbujtói részességre vonatkozóan az ítélet

1. oldal negyedik bekezdésében kifejtett indokolással az ítélőtábla egyetértett. Következetlen az elsőfokú ítélet indokolása II.rendű vádlott neve II.r. vádlott üzletszerű magatartása vonatkozásában is, mert a rendelkező rész szerinti bűnösségével és az ítélet
2. oldal utolsó bekezdésében írt megállapítás ellentétes. Az ítélőtábla mellőzte ezért az indokolásból, hogy a vádlottat vagyoni haszonszerzés szándéka nem vezette, és „nyilvánvalóan az üzletszerűség sem állapítható meg vele szemben minősítő körülményként." Ez a téves megállapítás ellentmond az ítélet
3. oldal utolsó előtti bekezdésében és a
4. oldal negyedik bekezdésében írt, mindenben helytálló okfejtésnek is. A büntetés kiszabásánál az elsőfokú bíróság az alanyi és tárgyi oldalon jelentkező büntetést enyhítő és súlyosító körülményeket túlnyomó részt figyelembe vette és súlyuknak megfelelően értékelte. Az ítélőtábla - egyezően a fellebbviteli főügyészség indítványával - IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlott tekintetében megállapította, hogy a Btk. 137.§
5. pontjára figyelemmel visszaeső, mert a jelen ügyben elbírált bűncselekményt, a korábbi büntetésének kitöltése előtt követte el, vele szemben a büntetést erre figyelemmel kellett kiszabni. Valamennyi fellebbező vádlott terhére további súlyosító körülményként értékelte a vagyon elleni bűncselekmény immár kétszeres minősülését, II.rendű vádlott neve II.r., III.rendű vádlott neve III.r. és IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlottak esetében is a folytatólagos elkövetést, II.rendű vádlott neve II.r. tekintetében, hogy a foglalkozására előírt szigorú szabályok sorozatos megszegése lehetővé tette a bűncselekmények elkövetését és emiatt a hormontartalmú gyógyszert ellenőrizetlenül elfogyasztó emberek egészségkárosodásának absztrakt veszélyét. IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlott vonatkozásában további súlyosító tényező a büntetőeljárás hatálya alatti elkövetés is, mert a jelen ügyben terhére rótt bűncselekményeket a legutóbbi nem jogerős első fokon történt elítélése után követte el. A vádlottak javára további büntetést enyhítő tényező a vagyon elleni bűncselekmény minősítéséhez megkívánt elkövetési érték alsó határa közeli elkövetés, I.rendű vádlott neve I.r., III.rendű vádlott neve III.r. és IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlottakra nézve a részesi elkövetés, I.rendű vádlott neve I.r. és IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlottak egészségének romlására, III.rendű vádlott neve III.r. és IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlottak javára kisebb nyomatékkal az okozott kár részbeni megtérülése. Az ítélőtábla a fentiekkel kiegészített bűnösségi körülményekre, a cselekmények tárgyi súlyára figyelemmel a vádlottak büntetésének további enyhítésére nem látott törvényes lehetőséget, mert az enyhítő szakasz alkalmazásával első fokon kiszabott szabadságvesztésben értékelést nyertek azok az enyhítő körülmények, - így az időmúlás, I.rendű vádlott neve I.r., II.rendű vádlott neve II.r. vádlottak és III.rendű vádlott neve III.r. vádlott - esetében az elbíráláskori - büntetlensége - amelyek a büntetésre nagyobb nyomatékkal bírnak. A velük szemben alkalmazott joghátrány szükséges a büntetési célok elérésére, ezért az enyhítésre irányuló fellebbezések nem vezettek eredményre. Az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I.r. vádlott esetében figyelembe vette a kár megtérítésére való törekvését, ami az öngyilkossági kísérletével együtt alátámasztja bűnös cselekménye komoly megbánását, helytelensége belátását. Mindez személyének társadalomra veszélyességét is csökkenti. Megromlott egészségi állapotára, a javára értékelt enyhítő körülményekre tekintettel büntetésének súlyosítása nem indokolt. II.rendű vádlott neve II.r. vádlott vonatkozásában figyelembe kellett venni a kár megtérítésének nagyságát, a kár enyhítésére törekvésében ugyancsak a megbánása fejeződik ki. Az értékelési körbe vont büntetéskiszabási körülményekre tekintettel az első fokú bíróság vele szemben méltányosan szabta ki a felfüggesztett szabadságvesztést, amely a büntetési célokat kellően biztosítja. Az ítélőtábla a büntetésének súlyosítására annyiban látott indokot, hogy a próbaidő tartamát a törvényben előírt legmagasabb időtartamra felemelte és a büntetést súlytalanná tevő előzetes mentesítését mellőzte, tettének mások egészségét veszélyeztető, ezért erkölcsileg is elítélendő volta miatt megadására nem érdemes. Az indítványozott gyógyszerész foglalkozástól eltiltás a büntetésen túlmutató szükségtelen joghátrányt jelentene, mert a foglalkozásától eltiltás a vádlott megélhetési lehetőségét ellehetetlenítené. A szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt önálló gyógyszerészként egyébként sem folytathat kereső tevékenységet. III.rendű vádlott neve III.r. és IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlottakra nézve is az egyéniesítve kiszabott büntetések nem eltúlzottan enyhék, a mérlegelt büntetéskiszabási tényezőkkel, tettük súlyával arányban álló, a büntetési céloknak megfelelő joghátrány. Az ítélet belső arányainak megtartása sem indokolja a büntetésük nagyobb mértékű súlyosítását, a kismértékű megváltoztatását pedig a Be.
6. § /2/ bekezdésében írt eljárási szabály nem teszik lehetővé. Az erre irányuló fellebbezésnek ezért az ítélőtábla nem adott helyt. I.rendű vádlott neve I.r. és II.rendű vádlott neve II.r. vádlottak a kártérítés érdekében a családjuk anyagi támogatását is igénybe vették, a pénzmellékbüntetés kiszabásához megkívánt megfelelő jövedelemmel jelenleg nem rendelkeznek. Ugyanígy III.rendű vádlott neve III.r. és IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlottak vonatkozásában a beszerzett környezettanulmány alapján olyan jövedelmi, vagyoni viszonyokat nem lehetett feltárni, amely az anyagi haszonszerzés folytán egyébként indokolt pénzmellékbüntetés kiszabásának - az elkövetéskor hatályos - törvényi rendelkezés szerint elengedhetetlen feltétele. Ezért az ítélőtábla e mellékbüntetés kiszabására nem látott törvényes lehetőséget. A Be. 372.§

(1)bekezdése alapján az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta - a vagyon elleni bűncselekmény minősítését, IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlott visszaeső minőségének megállapítása, II.rendű vádlott neve II.r. vádlott elrendelt próbaidejének felemelése és az előzetes mentesítésének mellőzése tekintetében - egyéb törvényes rendelkezéseit a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A járulékos kérdéseket vizsgálva, az ítélőtábla a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezte arra figyelemmel, hogy az elsőfokú ítélet nem tartalmazza a döntés indokait, így nem állapítható meg a fellebbviteli főügyészség által vitatott egyetemleges és külön viselt költségek tekintetében azok alapja. Másrészt az egyetemleges kötelezés megváltoztatása azokat a vádlottakat is érintené, akikkel szemben az elsőfokú ítélet már jogerőre emelkedett. Minderre figyelemmel az elsőfokú bíróságnak különleges eljárásban kell döntenie a felmerült bűnügyi költségről, ennek során figyelemmel kell lennie arra, hogy valamennyi vádlott bűnös a folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, a bűncselekmény bizonyításával kapcsolatban felmerült költségek őket is terhelhetik, függetlenül attól, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlottnál igazolódott be a vények hamis kitöltésében a részvétele. Az előzetes fogvatartás beszámításánál valóban a kezdő és végső időpontot fel kell tüntetni, de a rendelkező részből kitűnik ez az időtartam, a kijavítása ezért a fellebbviteli főügyészség felvetése alapján nem volt szükséges. Győr, 2012. január hó 22. napján Dr.Kovács Tamás sk. Dr.Miklós Mária sk. Dr.Takácsné dr. Helyes Klára sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja ZÁRADÉK: Ez az ítélet és a Győri Törvényszék 2012. március hó 30. napján kelt B.168/2010/112. számú ítélete I.rendű vádlott neve I.r., II.rendű vádlott neve II.r., III.rendű vádlott neve III.r. és IV.rendű vádlott neve IV.r. vádlottakra jogerőre emelkedett és II.rendű vádlott neve II.r. vádlott vonatkozásában a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható. Győr, 2013. január hó 22. napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül kiadó