A határozat elvi tartalma: A tanulmányi szerződés azon rendelkezése, hogy a diploma megszerzését követő 3 éves időtartamig a közalkalmazott a munkáltató által meghatározott, végzettségének megfelelő beosztásban dolgozik, nem keletkeztet jogosultságot a magasabb beosztás felajánlására és a kinevezés módosítására. ..Megjelenes: BH 2013/4/
- XXII. Tv.
- §,
- XXII. Tv.
- §,
- XXII. Tv.
- §,
- XXII. Tv.
- §,
- XXII. Tv.
- §,
- XXII. Tv.
- §,
- XXII. Tv.
- §, Mfv.II.10.976/2011/4.szám A Kúria a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (ügyintéző: dr. ... jogtanácsos) által képviselt felperesnek - a dr. ... jogtanácsos által képviselt Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen kinevezés módosítása iránt a Szekszárdi Munkaügyi Bíróságnál 1.M.47/
- szám alatt megindított és másodfokon a Tolna Megyei Bíróság 10.Mf.20.025/2011/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Kúria a Tolna Megyei Bíróság 10.Mf.20.025/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000,- Ft (Tízezer forint) felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s Az alperessel közalkalmazotti jogviszonyban álló, a ... Rendőrkapitányság állományában előadói beosztásban dolgozó felperes 1994-ben tanulmányokat kezdett a ... Tanítóképző Főiskola 3 éves időtartamú művelődésszervezői szakán. A peres felek
- december 7-én tanulmányi szerződést kötöttek az
- szeptembertől
- június 30-ig terjedő 4 félév tanulmányi időre. A tanulmányi szerződésben az alperes vállalta, hogy a fenti időtartamban a felperes tandíját tanulmányi eredményétől függő mértékben megfizeti, a menetlevelek alapján útiköltséget, valamint a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítja, amelyre illetményt térít. A tanulmányi szerződés
- pontjában a felperes arra vállalt kötelezettséget, hogy tanulmányiés vizsgakötelezettségének legjobb tudása szerint eleget tesz, majd annak befejezésétől - a képesítést tanúsító oklevél megszerzésétől számított 3 évi időtartamig az alperes vezetője által meghatározott végzettségének megfelelő beosztásban dolgozik. A felperes
- július 8-án fejezte be tanulmányait, amelyet július 17-én közölt a munkáltatójával. Ezt követően több ízben 1997, 1999, 2002,
- és
- évben - kérte a főelőadói munkakörbe helyezését,egyúttal F fizetési osztályba sorolását. Kérelmeit az alperes arra hivatkozással utasította el, hogy a közalkalmazottat a munkaköre szerinti fizetési osztályban előírt legmagasabb végzettség alapján kell besorolni, amely a felperes esetében az előadói munkakörhöz előírt, legfeljebb D fizetési osztály. Utalt arra, hogy az alperes nem rendelkezik olyan közalkalmazotti beosztással, amely művelődésszervező végzettségéhez kötött. A felperes eljárást indított az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt, amely kérelmét elutasította rámutatva arra, hogy a felperessel kötött tanulmányi szerződésben sem a jelenlegi, sem a jogelőd munkáltató nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a felperest a megszerzett képzettségének megfelelő munkakörben fogja foglalkoztatni. A felperes a munkaügyi bíróságon előterjesztett keresetében a végzettségének megfelelő főelőadói beosztásba való kinevezésére kérte kötelezni az alperest, továbbá kérte annak megállapítását, hogy a munkáltató
- július 17-étől jogsértően járt el. Álláspontja szerint az
- december 7-én megkötött tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettsége - amely szerint a tanulmányok befejezését követően végzettségének megfelelő beosztásban dolgozik - egyben jogosultság is volt a számára, ezért a magasabb beosztásra várománya keletkezett. A szerződés értelmében a munkáltatót terhelte a vállalt kötelezettség teljesítése. Megítélése szerint az ORFK akkori személyügyi szolgálatvezetőjének átirata álláspontját támasztotta alá. Az alperes a kereset elutasítását arra hivatkozással kérte, hogy a tanulmányi szerződésben foglalt, a felperest terhelő kötelezettségvállalás nem jelentett jogosultságot a magasabb beosztásba történő kinevezésre. A szerződésben a munkáltató a tandíj teljes vagy részösszege és az útiköltség megfizetését, továbbá a szabadidő biztosítását vállalta, azonban a főelőadói beosztásba helyezést nem. Önmagában a felsőfokú végzettség megszerzése nem adott alapot az új munkakörben történő kinevezésre, valamint a magasabb fizetési osztályba történő besorolásra sem. A Szekszárdi Munkaügyi Bíróság az 1.M.47/2011/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Rámutatott arra, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény (Kjt.) által a tanulmányi szerződésre alkalmazni rendelt
- évi XXII. törvény (Mt.) a munkáltató terhére nem állapít meg a tanulmányok befejezését követően kötelezettséget. A Kjt. nem rendeli alkalmazni az Mt-nek azt a szabályát, amelynek értelmében a felek megállapodása a munkavállalóra kedvezőbb feltétellel eltérhet, ezért az alperes nem is vállalhatott a jogszabály kizáró rendelkezése folytán a tanulmányok befejezését követő időtartamra kötelezettséget a felsőfokú végzettségnek megfelelő foglalkoztatásra, de ilyen kitételt a tanulmányi szerződés sem tartalmazott. A felperes arra vállalt kötelezettséget, hogy az alperes által meghatározott beosztásban dolgozik, besorolása ezért ennek megfelelő volt. A felperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetnek történő helyt adást kérte és a keresetben foglaltakon túlmenően a
- évi CXXV. törvény (Esélytörvény) rendelkezéseinek megsértésére is hivatkozott. A Tolna Megyei Bíróság a 10.Mf.20.025/2011/
- számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. Az egyenlő bánásmód megsértésének körében rámutatott arra, hogy a felperes sem az elsőfokú eljárásban, sem a fellebbezésben nem jelölt meg az Esélytörvény
- §-a szerinti védett tulajdonságot, amely sérelmezett hátránnyal összefüggésben lenne és az Esélytörvény alkalmazását lehetővé tenné. Ennek hiányában pedig az alperesre a felperes által állított speciális bizonyítási teher nem hárult. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a munkaügyi bíróság helyesen jutott arra a megállapításra, hogy az irányadó jogszabályi rendelkezések, továbbá a megkötött tanulmányi szerződésben foglaltak alapján az alperesre nem hárult kötelezettség arra nézve, hogy a tanulmányok befejezését követően a felperest főelőadói beosztásban és magasabb fizetési osztályba történő besorolással foglalkoztassa. Az Mt. tanulmányi szerződésről szóló rendelkezései ugyanis a munkáltatóra nem rónak olyan kötelezettséget, hogy a megszerzett végzettségnek megfelelő beosztásban kell munkavállalóját foglalkoztatnia. A felperes a felülvizsgálati kérelmében „az első- és másodfokú végzés megváltoztatását" és az eredeti kereseti kérelemnek történő helyt adást indítványozta. Elsődlegesen azt kérte, hogy a Kúria kötelezze az alperest a végzettségének megfelelő, azaz főelőadói beosztásba való kinevezésre, továbbá arra, hogy őt a Kjt.
- §
(1)bekezdése alapján F fizetési osztályba sorolja át. Indítványozta továbbá annak megállapítását, hogy az alperes
- július 17-től jogsértően járt el, amikor a felperest végzettségének megfelelően nem nevezte ki. Másodlagosan kérte, hogy a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül és utasítsa az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára, továbbá kötelezze az alperest első-, másodfokú, valamint a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. A felülvizsgálati kérelem indokolásában kifejtette, hogy a művelődésszervezői felsőfokú végzettsége megszerzését követően több alkalommal kérte szolgálati jegyen az alperestől a magasabb beosztásba történő helyezését, amelyre az alperes figyelmét az Országos Rendőr-főkapitányság korábbi személyügyi szolgálatvezetője dr. ... rendőr ezredes is felhívta. Álláspontja szerint a tanulmányi szerződés
- pontjában foglalt kötelezettsége - a végzettségének megfelelő munkakörben történő munkavégzésre - egyben jogosultságot is keletkeztetett a magasabb beosztás biztosítására. A Kjt.
- §
(1)bekezdése, 66. §
(6)bekezdés c) pontja, továbbá a Kjt.-nek az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról szóló 10/2009.(IV.17.) IRM rendelet
- §-a, továbbá
- mellékletének
- pontja alapján a munkáltatónak - a főiskolai diplomája alapján főelőadói munkakört kellett volna számára biztosítani. Nem fedi a valóságot az alperes azon állítása, hogy 14 év alatt nem állt rendelkezésre olyan beosztás, amelyhez a művelődésszervező szakon elsajátított tudásanyagra lett volna szükség, mert a felperesnek több, ugyancsak művelődésszervező szakon végzett kollégája is F fizetési osztályba tartozó beosztásba került a tanulmányok befejezését követően. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta az ügyben releváns tényeket és az alperes állításainak valóságtartalmát. Indítványa ellenére nem folytatott le bizonyítást abban a körben, hogy a vizsgált időszakban volt-e olyan közalkalmazotti beosztás, amelyet művelődésszervező végzettséggel elláthatott volna, a felperes szerint ezzel megsértette a Pp. 163.§
(1)bekezdését. Az alperes eljárása pedig az Mt. 4. §
(1),
(2)és
(3)bekezdésében szabályozott rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközött. A felperes továbbra is állította, hogy az alperes eljárásával megsértette az Esélytörvény előírásait is. A jogerős ítélet ebben a körben tévesen hárította a bizonyítási kötelezettséget rá, mert álláspontja szerint elegendő a hátrány bizonyításának ténye. E körben hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság BH.1993.365. számú eseti döntésére. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását, továbbá a felperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A perben irányadó és a felek által sem vitatott tényállás szerint a felperes az alperessel megkötött tanulmányi szerződéséből eredően azt sérelmezte, hogy felsőfokú iskolai végzettségének megszerzését követően a munkáltató nem helyezte magasabb, főelőadói beosztásba és ennek alapján nem sorolta át F fizetési osztályba. Az eljáró bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a Kjt. 2. §
(3)bekezdése által alkalmazni rendelt Mt. 110-
- §-ában meghatározott tanulmányi szerződés szabályai szerint a szerződésből eredően a munkáltatónak a munkavállaló irányába a tanulmányok folytatása alatt, a munkavállalónak pedig annak befejezését követően áll fenn kötelezettsége. A felek által
- december 7-én megkötött tanulmányi szerződés
- pontja szerint a felperes vállalt kötelezettséget arra, hogy a tanulmányai befejezésétől számított 3 évi időtartamig az alperes vezetője által meghatározott, végzettségének megfelelő beosztásban dolgozik. Ez a szerződési rendelkezés - a felperes állításával szemben - nem keletkeztetett jogosultságot a magasabb beosztás felajánlására és a kinevezés módosítására, csupán a tanulmányi szerződés fennállása alatt nyújtott munkáltatói támogatás ellentételezéseként, a felperes meghatározott ideig való közalkalmazotti jogviszonya fenntartásának kötelezettségét deklarálta. A munkáltató ilyen irányú kötelezettsége sem a felek által megkötött szerződésből, sem az Mt. vonatkozó rendelkezéseiből nem következett. A fentiek alapján a felperes bizonyítási indítványát az eljáró bíróságok helytállóan utasították el, mert a felperes végzettségének megfelelő, betöltetlen munkakörök vizsgálata nem minősült a Pp. 163.§
(1)bekezdése szerinti olyan bizonyítandó ténynek, amely a per eldöntéséhez szükséges. A felperes alaptalanul hivatkozott a munkáltató diszkriminatív magatartására is. Az Esélytörvény bizonyítási szabályai szerint ugyanis a jogsérelmet szenvedett félnek azt kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte és rendelkezett a törvényben meghatározott tulajdonsággal. (Esélytörvény
- § ) Ennek megtörténte esetén a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a valószínűsített körülmények nem állnak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében arra nem volt köteles. A perben a felperes nem jelölt meg olyan, a közalkalmazotti jogviszonyával össze nem függő körülményt, amely miatt hátrányos megkülönböztetés érte. Önmagában az a körülmény, hogy a munkáltató a végzettség megszerzését követően nem ajánlott fel a felperes részére magasabb beosztást és nem sorolta őt magasabb fizetési osztályba, a hátrányos megkülönböztetés törvényi tényállása megsértésének megállapítására nem alkalmas. A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. A felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a felülvizsgálati eljárási illeték a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam terhén marad. Budapest,
- január
- dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k., előadó bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő