A határozat elvi tartalma: A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében jogszerző időként csak a jogosultság időpontjában hatályos szabályok szerinti időket lehet figyelembe venni. Mfv.II.10.827/2011/5.szám A Kúria dr. Daranyi József Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányság (alperes ellen szolgálati idő kezdő időpontjának megállapítása iránt a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságon 4.M.637/
- szám alatt megindított és másodfokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.20.509/2011/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Bács-Kiskun Megyei ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a alperesnek költséget. Bíróság 3.Mf.20.509/2011/
- számú felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes
- február 1-től közalkalmazotti jogviszonyban, majd közvetlen kinevezéssel
- november 11-től hivatásos szolgálati viszonyban állt az alperessel. A közalkalmazotti jogviszonyát megelőző időszakban munkanélküli volt. A közalkalmazotti jogviszonya létesítésekor a Kiskunhalasi Rendőrkapitányság vezetője a közalkalmazotti jogviszonya kezdő időpontját
- augusztus 31-el jelölte meg, a felperes által korábban közalkalmazotti jogviszonyban töltött valamennyi idő elismerésével. A Kiskunhalasi Rendőrkapitányság vezetője
- január 19-én kelt 303-53-22/2010/
- számú parancsában a felperes szolgálati idejét a jubileumi jutalomra, valamint a pótszabadságra való jogosultság szempontjából
- január 14-től ismerte el. A felperes szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje szolgálati idejébe történő beszámítását kérte. A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 4.M.637/2010/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A munkaügyi bíróság a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
- évi XLIII. törvény (Hszt.) irányadó
- §
(4)bekezdését akként értelmezte, hogy az áthelyezés, illetve a közvetlen kinevezés feltételként történt megjelölése folytán a felperes által érvényesített jogcímek szempontjából csupán a hivatásos szolgálati viszony közvetlen előzményét képező közszolgálati (közalkalmazotti) jogviszonyok számíthatók be a szolgálati időbe, így esetleges megszakítás - mint perbeli esetben a munkanélküli időszak - esetén az azt megelőző közszolgálati (közalkalmazotti) jogviszonyok beszámításának jogi alapja nincs. A munkaügyi bíróság a felperes azon érvelésével szemben, mely szerint a Kiskunhalasi Rendőrkapitányság vezetője a 303-53-16/
- számú határozatával korábban már elismerte a közalkalmazotti jogviszonya kezdő időpontjaként
- augusztus
- napját, utalt a Legfelsőbb Bíróság eseti döntésében foglaltakra, mely szerint beszámított szolgálati időnek a jogszabályban megjelölt szolgálati idők minősülnek. A felperes fellebbezése folytán eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.20.509/2011/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta. A másodfokú bíróság osztotta a munkaügyi bíróság jogi álláspontját, mely szerint a perbeli szolgálati idő számítása szempontjából a közvetlen kinevezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő volt figyelembe vehető, ami a felperes esetében az alperesnél közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő volt. A másodfokú bíróság ítélete indokolásában kiemelte, miszerint a felperes megalapozottan nem hivatkozhat arra, hogy az alperes a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét már elismerte, mert az alperes csupán a felperes közalkalmazotti jogviszonya létesítésekor irányadó, a közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény (Kjt.)
- §
(2)bekezdésének alkalmazásával határozta meg a felperes közalkalmazotti jogviszonyának kezdő időpontját
- augusztus
- napjában. Ezt követően azonban a rendőr törzszászlóssá történő kinevezésével hivatásos állományba került, és a Hszt.
- §-a rendelkezései alapján helyesen állapították meg a szolgálati idejét. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és keresete szerinti döntés hozatalát kérte. A felperes a Hszt.
- §
(4)bekezdése, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997.(II.12.) BM rendelet (R.)
- § ab) pontját sértő jogértelmezésre hivatkozott. Érvelése szerint az eljárt bíróságok megszorító értelmezése a vonatkozó jogszabályokból nem következik. A felperes nem vitatta, hogy amikor hivatásos állományba kinevezték, a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időszak beszámítására nem volt lehetőség. Ugyanakkor a R.
- december 21-től
- augusztus 12-ig hatályos rendelkezése szerint hivatkozása értelmében be kellett volna számítani valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az irányadó tényállás szerint a felperes az alperesnél
- február 1-től létrejött közalkalmazotti jogviszonyából közvetlen kinevezéssel a Hszt. hatályba lépését követően,
- november 11től került hivatásos állományba. A per tárgyát a Kiskunhalasi Rendőrkapitányság vezetőjének 2010.január 19-én kelt szolgálati idő kezdő időpontját megállapító parancsa képezte. Ezért annak jogszerűségét - a felperes kereseti kérelme keretei között - az ekkor hatályban lévő jogszabályok alapján kellett elbírálni. A Hszt.
- §
(4)bekezdése
- július 1-jétől hatályos. A
- évi XLV. törvény
- §-a iktatta a törvénybe kiegészítve a szolgálati idő számítás szabályait, és meghatározva a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából elismerhető idő tartamát is. E szerint a más közszolgálati (közalkalmazotti, köztisztviselői, bírói, ügyészi) jogviszonyból áthelyezettek, illetve közvetlenül kinevezettek esetében a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalomra jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából az
(1)bekezdésben meghatározottakon túl az ott eltöltött szolgálati időt is figyelembe kell venni. Az eljárt bíróságok e rendelkezés helytálló értelmezésével vontak le jogkövetkeztetést arra, hogy a megszakítást megelőző közalkalmazotti jogviszonyok beszámítására e rendelkezés szerinti jogcímek szempontjából jogi lehetőség nincs. A perbeli igény elbírálása tekintetében a R. irányadó
- § ab) pontja azonos rendelkezést tartalmaz. Ezért a R. ezen rendelkezésének a törvényi szabályozást megelőzően hatályba lépett,
- december 21-től
- augusztus 12-ig hatályos, valamennyi korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő beszámíthatóságára lehetőséget adó szabálya a felperes által sérelmezett
- évi szolgálati idő megállapítás szempontjából irreleváns. A jubileumi jutalom és a pótszabadság is munkajogi jogintézmény, amely egyes munkajogviszonyokban állókat az adott jogviszonyban eltöltött hosszabb idő alapján jutalmazza. Az egyes jogviszonyokra vonatkozó törvények határozzák meg, hogy mely munkaviszony jellegű jogviszonyokban eltöltött idők számítanak az adott jogviszonyban töltött időnek. Az Alkotmánybíróság 19/2006.(V.31.) AB határozat indokolásában kiemelte, miszerint „a jogalkotó hatáskörébe tartozó kérdés a döntés arról, hogy megteremti-e a munkavállalók részére a juttatást, és az is, hogy milyen feltételekkel. Mindezek megállapítására a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg." Miután a fentiekből is következően ezen juttatási formák illetményen kívüli juttatások, amelyre senkinek nincs Alkotmányból fakadó szerzett, alanyi joga, e jogosultságokat mindig a hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ebből következően e juttatásokra alapot adó különböző jogszerző idők számítása is csak az adott jogviszonyra hatályos jogszabályok alapján történhet. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján - jogszabálysértés hiányában - hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét - a felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel - a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14 §-a értelmében az állam viseli. Ezért a felperes a felülvizsgálati kérelme külzetén lerótt 10.000,- Ft illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól visszakövetelheti. Budapest, 2012. október 17. Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, dr.Stark Marianna s.k. előadó bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő