A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- év január
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A csalás bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Győri Törvényszék Katonai Tanácsa
- április
- napján kihirdetett KB.II.22/2010/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottat a csalás bűntette (Btk. 318.§
(1)-
(4)bekezdés a) pontja miatt emelt vád alól felmenti. Az elkobzásra vonatkozó rendelkezést mellőzi és a PO1 G 038992 számú gimnáziumi érettségi bizonyítványt az iratok között rendeli kezelni. Az eljárás során felmerült 1500 (ezerötszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a katonai ügyész az ítélet kézbesítésétől számított 8 (nyolc) napon belül jelenthet be. Indokolás: A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa a 2012. április 6. napján kihirdetett KB.II.22/2010/22. számú ítéletével a vádlottat a Btk.318.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés a/ pontja szerint minősülő csalás bűntette miatt 300 napi tétel, napi tételenként 300 Ft pénzbüntetésre, és 247.236 Ft vagyonelkobzásra ítélte. Az eljárás során lefoglalt gimnáziumi érettségi bizonyítványt elkobozni rendelte. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Ellenben a vádlottat az ellene a Btk.274.§
(1)bekezdés b/ pontja szerinti közokirathamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az elsőfokú tárgyaláson jelen lévő katonai ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlott és védője az ítélet marasztaló része ellen fellebbezést jelentett be felmentés érdekében. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.605/2012/1. számú átiratában az első fokú ítélet megváltoztatását indítványozta az elkobzást kimondó rendelkezés tekintetében. Álláspontja szerint a hamis érettségi bizonyítványt nem lehet megküldeni a kiállító hatóságnak, mivel az megszűnt, ezért a lefoglalás megszüntetése mellett annak iratok között történő elhelyezéséről kell rendelkezni. Egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt, mivel álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyes tényállás alapján törvényesen minősítette a vádlott cselekményét és vele szemben a büntetési célok elérésére alkalmas büntetést szabott ki. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a lefokozást az elkövetéskor hatályos Btk.130.§
(1)bekezdés a/ pontja alapján mellékbüntetésként tekintse kiszabottnak. A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője a felmentés érdekében bejelentett fellebbezést továbbra is fenntartotta. Álláspontja szerint védence terhére rótt csalás elévült. Kifejtette, hogy ítéleti bizonyossággal csak az állapítható meg, hogy védence
- szeptemberi katonai szolgálatba lépésekor bemutatta a hamis érettségi bizonyítványt, aminek másolatát csatolták személyi anyagához. A vád tárgyává tett csalást a vádhatóság álláspontja szerint
- májusában valósította meg, azonban ekkor tévedésbe ejtő magatartást nem tanúsított. A csalás tekintetében az érettségi bizonyítvány bemutatása jelentheti a tévedésbe ejtést, azonban erre
- évet követően nem került sor. A vádlottat szolgálatba lépése után 4 évvel később iskolázták be az alakulat kezdeményezésére és
- május 8.-án egy formanyomtatványt írt alá, amit nem ő szerkesztett. A formanyomtatványban szerepelt, hogy rendelkezik a kinevezéshez szükséges feltételekkel, azonban ennek aláírása sem tekinthető tévedésbe ejtésnek, és hivatkozni ezen okiratra azért sem lehet, mivel nem hiteles, az keltezésű, azonban került aláírásra. Másodlagos indítványa szerint sem jogtalan haszonszerzési célzat, sem károkozás, sem pedig tévedésbe ejtő magatartás védence részéről nem állapítható meg, ezért bűncselekmény hiányában történő felmentésére tett indítványt. A Fővárosi Ítélőtábla Katona Tanácsa az első fokú ítéletet a Be.348.§
(2)bekezdésében írt korlátok között bírálta felül. Az nem terjedt ki az ítélet felmentő rendelkezésére, figyelemmel arra, hogy azt jogorvoslat nem támadta. Az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a tárgyalásán a releváns bizonyítékokat számba vette és bizonyítékokat értékelő tevékenységéről számot adott. Ítéletében rögzítette, hogy a vádlott magatartása alapján jogosulatlanul 247.236 Ft jövedelemre tett szert és ezzel a Magyar Honvédségnek az említett összegű kárt okozta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az első fokú ítélet ezen megállapítása helytelen következtetésen alapszik, továbbá a vádlott személyi körülményeiben bekövetkezett változások miatt az ítélet tényállása egyéb tekintetben is kiegészítésre szorul. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az előzőekre figyelemmel a Be.352.§
(1)bekezdés a/ pontja alapján a tényállást a következők szerint helyesbíti, illetve egészíti ki: „A vádlott szolgálati viszonyát a Honvéd Vezérkar Főnöke 3654/
- HVKF parancsával
- január
- hatállyal megszüntette.” Az első fokú ítélet
- oldal első bekezdéséből pedig mellőzi azt a megállapítást, hogy: „A vádlott jogtalanul 247.236 Ft összegű kárt okozott a Magyar Honvédségnek.” Az elsőfokú bíróság ítélete az előzőekben írt módosításokkal már mindenben mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól és a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. A vádlott felmentése érdekében bejelentett fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a vádlott bűnösségét megállapította csalás bűntettében. A Btk.318.§
(1)bekezdésébe ütköző csalás bűntettét az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlott magatartásával nem merítette ki maradéktalanul a csalás bűncselekményének törvényi tényállási elemeit. A vádlott azzal, hogy katonai szolgálatba történő felszerelésekor bemutatott egy nevére kiállított hamis érettségi bizonyítványt, alakulatát tévedésbe ejtette iskolai végzettségét illetően. Téves az a védői álláspont, hogy csak ezt az egy elkövetési magatartást tanúsította, mivel alakulatát a továbbiakban is tévedésben tartotta, amely szintén a csalás elkövetési magatartásaként értékelhető. A további tényállási elemek azonban nem állapíthatók meg, sem a jogtalan haszonszerzés célzata, sem pedig a károkozás. A vádhatóság azt rótta a vádlott terhére, hogy a szükséges feltételek nélkül került magasabb beosztásba, ez által magasabb jövedelemre tett szert. Álláspontja szerint a vádlott a korábbi, valamint a jogosulatlanul kapott magasabb jövedelem különbözete kárként jelentkezik a Magyar Honvédségnél. A másodfokú bíróság szerint tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor az ügyészi álláspontot elfogadta. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a vádlott kifogástalanul látta el a szolgálati feladatait, ezen belül magasabb beosztásában is megfelelően teljesítette katonai szolgálatát. A vádlott tehát elvégezte azt a munkát, amely alapján az illetményét számára folyósították. A kifizetett illetmények közötti különbség tehát nem jelentkezhet kárként a Magyar Honvédségnél, figyelemmel arra, hogy a vádlott az általa kapott illetmény fejében teljesítette a magasabb beosztás által megkövetelt feladatokat. Ebből adódóan jogtalan haszonra sem tett szert magatartása következményeként. A Legfelsőbb Bíróság hasonlóan foglalt állást a 3/2009. számú büntető jogegységi határozatában, amikor azzal kapcsolatban adott iránymutatást, hogy miként értékelendő annak a személynek a büntetőjogi felelőssége, aki a piaci alapú kölcsön folyósítás feltételeit illetően a pénzintézetet megtéveszti. A Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy amennyiben visszafizetés szándékával történik az ügyletkötés, és a szerződő fél törleszti a hitel részleteit, kár nem éri a pénzintézetet. Jelen esetben a vádlott a rábízott munkát elvégezte, az ezért kapott pénzösszeg őt jogszerűen megillette, ezért a Honvédség által magasabb mértékben megállapított illetmény és a korábbi alacsonyabb beosztáshoz kötődő illetmény különbözete a Btk. 137.§ 5. pontjában meghatározott kárnak nem tekinthető. Az előzőekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a vádlottat az ellene a Btk.318.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés a/ pontja szerint minősülő csalás bűntette miatt emelt vád alól a Be.6.§
(3)bekezdés a/ pontjára figyelemmel, a Be.331.§
(1)bekezdése alapján bűncselekmény hiányában felmentette. A bíróság az elkobzásra vonatkozó rendelkezést megváltoztatta, figyelemmel arra, hogy a lefoglalt hamis érettségi bizonyítvány okirati bizonyíték a büntető ügy során, ezért azt az iratokhoz rendelte csatolni. A felmentő rendelkezés miatt az ügyben felmerült bűnügyi költséget a Be.339.§
(1)bekezdése alapján az állam viseli. A másodfokú ítélet ellen a Be.386.§
(1)bekezdés c/ pontja alapján van helye fellebbezésnek. A Fővárosi Ítélőtábla Katona Tanácsának ítélete a Be.372.§
(1)és
(2)bekezdésén alapszik. Budapest,
- január
- Dr.Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Győri Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással
- február
- napján jogerős. Budapest,
- február
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő