Obsah (4)

Art. 1Art. 97Art. 109Art. 108

A határozat elvi tartalma: A kiadásai fedezetére vonatkozó határozatának jogsértő voltát a perben a felperesi adózónak kell bizonyítania. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.154/2012/4.szám

alperesnek 15 napon belül 110.000 (

az száztízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra - 1.321.800 (

az egymillió-háromszázhuszonegyezernyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél 2003.-

1. évekre személyi jövedelemadó /szja/ adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a
2. december
3. napján kelt ... számú határozatával a felperest adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
4. április
5. napján kelt ...számú határozatával

elsőfokú határozatot megváltoztatta, és a felperest 22.030.673 Ft adókülönbözet, 11.015.336 Ft adóbírság és 10.257.958 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Indokolása szerint

elsőfokú hatóság megállapította, hogy felperes vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásaival nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, megszerzett jövedelmének együttes összege, ezért helytállóan,

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 109.§-ának /1/-/3/ bekezdései alkalmazásával

adó alapját becsléssel állapította meg, és a fedezetlen kiadásokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény /a továbbiakban: Szja tv./ 4.§-ának /1/ bekezdése, 28.§-ának /1/ bekezdése alapján egyéb jövedelemként vette figyelembe.

alperes megállapította, hogy felperes a tulajdonában és ügyvezetése alatt álló ...Kft. /a továbbiakban: Kft./ bankszámlájára készpénzben 2005. február 4-én 24.000.000 Ft, február 8-án 23.300.000 Ft befizetést teljesített. Felperes a Kft. adóvizsgálata során előadta, hogy e pénz régi ismerősétől /a továbbiakban: magánszemély/ származott. A magánszemély

onban a megadott telefonszámon nem volt elérhető,

onosításához szükséges egyéb adatot

adózó nem bocsátott rendelkezésre, a társaság iratanyagában pedig a hivatkozott kölcsönszerződés nem volt megtalálható. A Kft. 381 Pénztár főkönyvi számla adatai alapján

onnan felvett készpénz összegnek a pénztárban fedezete nem volt.

Art. 1

.§ /7/ bekezdésében foglaltakra is figyelemmel

adózó

általa befizetett készpénz eredetét hitelt érdemlően bizonyítani nem tudta, annyi állapítható meg, hogy a készpénzmozgások a felperestől a Kft. felé irányultak, így helyesen járt el

elsőfokú hatóság akkor, amikor

okat

adókötelezettség szempontjából, mint adózói kiadásokat vette figyelembe, függetlenül annak nem bizonyított jogcímétől. Vitatta

adózó, hogy

1. január 1-jén, illetve
2. január 1jén semmilyen megtakarítása nem lett volna, hivatkozott

édesanyjától kapott támogatásra, amelyet

onban

elsőfokú adóhatóság helytállóan nem fogadott el a készpénzkiadások fedezetéül.

adózó édesanyjánál folytatott kapcsolódó vizsgálat során bemutatott bizonyítékokat a revízió hitelt nem érdemlőnek minősítette a felperesi források körében, mivel

1. és
2. évi hagyaték-tárgyalási jegyzőkönyvvel igazoltan megszerzett vagyon, valamint a csatolt
3. és
4. évi adásvételi szerződésekkel alátámasztott bevételek nem igazolják a készpénzösszegek
5. január 1-jei rendelkezésre állását. A
6. szeptember 28-án kelt adásvételi szerződés szerinti vételár átutalással és nem készpénzzel került kiegyenlítésre, a vizsgált időszakot követően keletkezett jövedelmek pedig a vizsgált időszakban rendelkezésére értelemszerűen nem álltak. A felperes keresetében

adóhatározatok hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta a becslés jogalapját, állította, hogy a Kft. bankszámlájára ügyvezetőként helyezett el pénzt, és hogy szülője igazolta a részére nyújtott támogatást.

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint

adóhatóság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként jogszerűen alkalmazott becslési eljárást. A Kft-vel kapcsolatos pénzösszegre és a szülői támogatásra vonatkozóan egyet értett

alperes álláspontjával. A cég a befizetésig 24.000.000 és 23.300.000 Ft-tal nem rendelkezett, a banki bizonylatok szerint a befizetést a felperes teljesítette, és a bizonylatokon utalás sincs arra nézve, hogy a befizető a cég avagy annak képviseletében eljáró személy lenne, így a felperes kellő alappal nem kérhette számon

alperestől

t, hogy a befizetés tagi kölcsönnek minősített jogcímét más irat vagy bizonylat nem igazolja, már

ért sem, mert a hivatkozott kölcsönügyletnek nem volt nyoma a cégiratok között, a kölcsönadó pedig nem volt beazonosítható.

elsőfokú bíróság szerint egyébként sincs jelentősége, hogy mi a pontos jogcíme /tagi kölcsön, avagy ingyenes juttatás/ a befizetésnek, ugyanis a felperes készpénzes kiadást teljesített, aminek nem volt igazolt adómentes forrása.

elsőfokú bíróság szerint a felperes

édesanyjától kapott összegekre alapítottan sem tudta igazolni a forráshiányai fedezetét. A felperes felülvizsgálati kérelmében

ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint

elsőfokú bíróság megsértette a polgári perrendtartásról szóló 11952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 206.§ /1/ bekezdését, 270.§ /1/ bekezdését, a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte és helytelen következtetésekre jutott. Továbbra is vitatta, hogy a Kft. számlájára magánszemélyként a saját vagyonából fizette volna be

érintett két tételt.

alperes érdemi ellenkérelmében

ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, a törvényben megszabott határidőben megjelölt jogszabályok és előterjesztett indokok alapján vizsgálhatja felül /Pp. 272.§ /2/ bekezdés, 275.§ /2/ bekezdés/.

alperes felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő, a felperes pedig a Kft-nek történt befizetések keretében támadta a jogerős ítéletet /2. oldal első bekezdés/, így a Kúria jogszabályi lehetőség hiányában a felülvizsgálati kérelemmel nem érintett ítéletrészeket nem értékelhette. A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását

Art. 97

.§-ának /4/-/5/ bekezdései tartalmazzák, amelyek szerint

ellenőrzés során a tényállást

adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást

adózó kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen:

irat, a szakértői vélemény,

adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, más adózók adatai,

elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai,

adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat. A nem bizonyított tény, körülmény a becslési eljárás során

adózó terhére értékelhető /Art. 97.§ /6/ bekezdés/.

Art. 97

.§-ának /4/ bekezdése szerint

ellenőrzés felpereseknél alkalmazott fajtájánál is

adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást.

Art. 109

.§-ának /1/ bekezdése értelmében ha

adóhatóság megállapítása szerint

adózó vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben figyelemmel

ismert és adóztatott jövedelmekre is -

adóhatóságnak

t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és

életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

Art. 108

.§-ának /1/ bekezdése szerint a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Ha

adóhatóság a bizonyítási eljárás során a becslés módszerét alkalmazza, mint ahogyan a felperes ügyében jogszerűen tette, a valós adó alapját valószínűsítenie kell.

Art. 108

.§-ának /2/ bekezdése alapján

adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,

onban

Art. 109

.§-ának /3/ bekezdése lehetőséget szabályoz

adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja. A közigazgatási perben is a /Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy

okat a bíróság valónak fogadja el. Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék,

bizonyítékok /Pp. 166.§ /1/ bekezdés/. okiratok és egyéb tárgyi

elsőfokú bíróság a Pp. 163.§-ának /1/ bekezdése helyes alkalmazásával bizonyítási eljárást rendelt el, nyilatkoztatta a feleket. A közigazgatási eljárásban

adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felperesnek biztosított igazolási lehetőség alapján lefolytatott bizonyítási eljárást,

eredményeként meghozott alperesi döntést a kereseti kérelem keretei között, a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként jogszerűnek minősítette, és a keresetet elutasította. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye.

elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a felperes keresete a Kft-nek történt befizetésekre vonatkozó határozatrészekkel kapcsolatosan nem alapos. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést

onban a felülvizsgálati kérelem alapján,

elsőfokú ítélettel és

adóhatározatokkal való átvizsgálás során a Kúria nem állapított meg. A befizető a felperes volt, saját vonatkozásában készpénzes kifizetést teljesített, és nem bizonyította, hogy ügyvezetőként járt volna el, illetve, hogy a cég a magánszemélytől kölcsönt kapott volna.

adóhatóság a rendelkezésére álló okiratokat okszerűen értékelte, ezt felperes a perben nem cáfolta meg, így - a Pp. 164.§ /1/ bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére - nem bizonyított keresetrészét

elsőfokú bíróság jogszerűen utasította el.

elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése szerint ítéletében nem iratellenes, precíz és részletes tényállást rögzített, logikusan és okszerűen értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, részletesen megindokolta a keresetrészt elutasító döntését, amelyet a Kúria aggálytalanul elfogadott. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak

ítéletrész felülvéleményezését nem alapozták meg. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperest a Kúria a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte

alperes felülvizsgálati perköltségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény 50.§-ának /1/ bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
2. január
3. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró