Kbf.46/2012/11 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétsége, és a Btk.316.§

(1),

(2)bekezdésébe ütköző lopás vétsége miatt - halmazati büntetésül - 8 hónapi fogházbüntetésre, 40 napi étel, napi tételenként 2.500 Ft pénzbüntetésre, és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, továbbá az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, amelyek kiadását rendelte el. A vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az első fokú ítéletet a katonai ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője azonban a büntetés enyhítése érdekében fellebbezést jelentettek be. A védő csatolta fellebbezésének írásbeli indokolását, melyben kifejtette, hogy a kiszabott büntetés eltúlzottan szigorú, ezért azt elfogadhatatlannak tartja. Kifogásolta, hogy az elsőfokú katonai tanács ügyfelderítési kötelezettségének nem tett eleget, nem derítette fel kellő alapossággal a vádlott személyi körülményeit. Előadta, hogy a vádlott megfelelően látta el a szolgálati feladatait, illetve önhibáján kívül nehéz anyagi körülmények közé került. Devizahitelt vett fel, amelynek törlesztő részlete jelentősen megemelkedett, gyermeke pedig tartósan beteg. Szolgálati viszonyát időközben megszüntették, azonban azóta sikerült külföldön munkát vállalnia. Az elkövető személyi körülményeire figyelemmel a kiszabott fogházbüntetés felfüggesztését, és a közügyektől eltiltás mellőzését indítványozta. Álláspontja szerint a büntetés célja a szabadságvesztés végrehajtása nélkül is elérhető. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.518/2012/1. számú átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, azzal a kiegészítéssel, hogy nincs adat arra, hogy a vádlottal szemben korábban büntetőeljárás folyt. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, helyesen minősítette a vádlott cselekményét, és arányos büntetést szabott ki, amely rendkívül méltányos, ezért annak enyhítésére és a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére nem látott törvényes lehetőséget. A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője fellebbezését és annak írásbeli indokolását változatlanul fenntartotta. Kiemelte, hogy védence első bűntényes, azonban a bíróság személyi körülményeit figyelmen kívül hagyta, amikor eltúlzott büntetést szabott ki vele szemben. További enyhítő körülményként indítványozta értékelni, hogy a bűncselekménnyel okozott kár megtérült, illetve, hogy a vád tárgyává tett bűncselekménnyel összefüggésben valós bűnüldözési érdek nem sérült. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.348.§

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartásával járt el, törvényesen állapította meg, hogy a bíróság elé állítás Be.517.§-ában írt feltételei fennálltak. Tárgyalásán a releváns bizonyítékokat számba vette és azokat értékelte. A vádlott teljeskörű beismerő vallomását a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, a tanú vallomása, illetve az ismertetett iratok mindenben alátámasztották. A bíróság indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az első fokú ítélet csak a másodfokú bíróság által beszerzett szolgálati parancs alapján szorul kiegészítésre a vádlott személyi körében beállt változás miatt. A másodfokú bíróság ezért a Be.352.§

(1)bekezdése alapján azzal egészíti ki az első fokú ítélet tényállását, hogy: "A Rendőrkapitányság Vezetője 313-05/106-

1. számú parancsával a vádlott szolgálati viszonyát
2. április
3. napján megszüntette." E kiegészítéssel az elsőfokú bíróság ítélete már mindenben mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért a Fővárosi Ítélőtábla azt elfogadta felülbírálata alapjául. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállás alapján okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és helyesen minősítette cselekményeit is. A vádlott helyszínbiztosító szolgálata során valósította meg 50 ezer Ft-ot meghaladó értékre a lopási cselekményt, cselekményei az eltérő jogtárgy sértése miatt valóságos alaki halmazatot képeznek. Ugyanilyen következtetésre jutott a Legfelsőbb Bíróság a BH 1995/201. számú eseti döntésében, amikor szintén a katonai, illetve vagyon elleni bűncselekmény halmazatát látta megállapíthatónak hasonló esetben. Törvényesen mondta ki ezért a bíróság bűnösnek a Btk.348.§

(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségében és a Btk.316.§

(1),

(2)bekezdése szerinti lopás vétségében. Az elsőfokú bíróság helyesen hívta fel a vádlott által szolgálata során megsértett rendelkezéseket és helyesen foglalt állást a tekintetben, hogy ezáltal a szolgálat rendeltetése meghiúsult. A vádlott és védője által a büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezések alaposak. Az elsőfokú bíróság által számba vett bűnösségi körülményeket ki kell egészíteni azzal, hogy további enyhítő körülményként kell értékelni a vádlott szolgálati viszonya megszűnését, és a kár megtérülését. A cselekmény tárgyi súlya és az elkövetés körülményeire figyelemmel a másodfokú bíróság egyetértett azzal, hogy a tartamában egyébként helyesen kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása nélkül is elérhetőek a büntetési célok. Osztotta a védő álláspontját, mely szerint az első alkalommal bűncselekményt elkövető vádlottal szemben nem szükséges a törvény szigorával fellépni, ezért az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a kiszabott fogházbüntetés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. A másodfokú bíróság a kiszabott egyéb büntetések indokoltságát vizsgálva megállapította, hogy a továbbiakban a közügyektől eltiltás törvényi előfeltételei nem állnak fenn, mivel az csak végrehajtandó szabadságvesztés mellett alkalmazható. Ugyanakkor a megállapított cselekmény jellege miatt a vádlott nem méltó a továbbiakban rendfokozat viselésére, ezért közügyektől eltiltást a Btk.131.§-a szerint lefokozásra enyhítette. Az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazott a vádlottal szemben pénzbüntetést, annak törvényi előfeltételei fennállnak és mértéke is arányos. Az így megállapított büntetések alkalmasak a Btk.37.§-ában írt büntetési célok elérésére. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat egyebekben a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokainál fogva helybenhagyta. A másodfokú eljárásban a kirendelt védő működésével összefüggésben felmerült bűnügyi költség viselésére a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Be.338.§

(1)bekezdése alapján a vádlottat kötelezte. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§

(1)bekezdésén alapszik. ,

1. év január hó
2. napján Dr. Ruzsás Róbert hb.ddtbk. sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezds. sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezds. sk. bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és a felfüggesztett rész kivételével végrehajtható. Budapest,
3. január
4. . Ruzsás Róbert hb. ddtbk. sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő