Pfv.20264/2012/5 – Kúria

(2),

1. III. Tv.
2. §

(3)Pfv.III.20.264/2012/5.szám A Kúria a dr.Pozsonyi Anikó ügyvéd által képviselt felperesnek az igazságügyi alkalmazott által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Fővárosi Bíróság előtt 40.P.23.532/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.539/2011/
2. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által
3. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felülvizsgálati illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a Legfőbb Ügyészség felperesnek az alperes (e per felperese) feloszlatására irányuló, valamint az alperesi szervezet tevékenységének felfüggesztésére és ellenőrzésére, felügyelőbiztos kirendelésére, az alperest a törzskönyvezéstől, a származási lapok kiállításától és a teljesítményvizsgálatok végzésétől eltiltó, továbbá a törzskönyvezéssel és a származási lapokkal kapcsolatos teljes dokumentációnak a Magyar Ebtenyésztő Szervezetek Szövetsége részére történő átadására kötelező és fegyelmi határozatok megsemmisítésére irányuló keresetét a Fővárosi Bíróság az ítéletével elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla az ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, majd a jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárt alperes neve a Kfv.IV.37.370/2006/
4. számú részítélettel a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.286/2006/
5. számú ítéletének a tevékenység felfüggesztésének elrendelését és felügyelőbiztos kirendelését elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezést helybenhagyó részét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítélet ezen rendelkezéseit is hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot e körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, míg egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Fővárosi Bíróságnak az új eljárásban hozott és a keresetnek részben helyt adó ítéletét az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta és a keresetet elutasította. A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, az azt elbíráló Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a
6. június 16-án meghozott Kfv.III.37.094/2009/
7. számú ítéletével a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.428/2008/
8. számú ítéletét hatályában fenntartotta. A felperes ebben a perben 18 millió forint kára megtérítésére kérte az alperes kötelezését a Pp.
9. §-ának

(1)és

(2)bekezdése, a Ptk. 78. §-ának

(2)bekezdése és a Ptk. 349. §-ának

(3)bekezdése alapján. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróságnak a keresetet elutasító ítéletét a felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletével helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint az egyesület feloszlatása és egyéb iránt indult ügyben - figyelembe véve a megismételt eljárást is - nem volt inaktív időszak, illetőleg a Pp. 2. §-a

(3)bekezdésének alkalmazására alapot adó késedelem, a felperes pedig ténylegesen nem is az eljárás hosszát kifogásolta, hanem azt, hogy az ügy elhúzódására a jogerős ítéletnek az alaptalan hatályon kívül helyezése miatt került sor, ez azonban nem volt felülvizsgálható. A bíróság a jogerős ítélet indokolásában megállapította azt is, hogy a felperesnek az alkotmányos alapjogi sérelmekre hivatkozása megalapozatlan. Nem sérültek az alapeljárásban a felperesnek az esélyegyenlőséghez és az ügy pártatlan elbírálásához fűződő jogai és nem állapítható meg a bírói függetlenség sérelme sem amiatt, hogy a hatályon kívül helyező végzés iránymutatást tartalmazott a bíróság részére. Nem sérült az igazságosság elve sem a felperes által állított jogcímtől való eltérés miatt. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal a megállapításával, hogy az alperesi számítógépes adatbázisból a felperesre vonatkozó ítélet külső személyhez való kikerülése nem értékelhető az alperes terhére az ebben való közreműködés bizonyítottsága hiányában, és a már befejezett ügyben felmerült felperesi kifogás egyébként sem vehető figyelembe. A felperes felülvizsgálati kérelme a keresetének helyt adó döntés meghozatalára irányult. A Pp. 2. §-a

(1)és

(3)bekezdésének alkalmazásával kapcsolatban a felperes arra utalt, hogy a kártérítési igény tekintetében elegendő annak bizonyítása, hogy alapvető jogait sérelem érte, ezt pedig a Római Egyezmény és az Emberi Jogi Bíróság gyakorlata alapján kell vizsgálni. Az 58/

1. (IX.15.) AB határozat szerint a felek hivatkozhatnak az Egyezményre, illetőleg az egyezmény által deklarált alapvető jogokra és jogos a felperes elvárása, hogy a nemzeti bíróságok ugyanazon szempontok szerint ítéljék meg a kifogásolt eljárást. A felperes az alkalmazandó Emberi Jogi Bírósági precedensekre hivatkozással kiemelte, hogy a bíróság a döntéseivel (a alperes neve Kfv.III. és Kfv.IV. tanácsa) teljes mértékben a végrehajtó hatalom érdekeit szolgálta, figyelmen kívül hagyva a kialakult joggyakorlatot, illetőleg az egyesületi formában végezhető tevékenységgel kapcsolatban a 47/
2. (IV.17.) AB határozatban kifejtetteket. A felülvizsgálati kérelem szerint tehát a jogerős ítélet több okból is törvénysértő, e körben a felperes részletesen - a jogszabály indokolására is kiterjedően - elemezte a Pp.
3. §ának

(1)-

(4)bekezdésében, az egyesülési jogról szóló

1. évi II. törvény (Etv.)
2. §-ában és
3. §-ában foglaltakat és arra a következtetésre jutott, hogy az alperes Kfv.IV. tanácsa az Alkotmány
4. §-ába és az Egyezmény
5. cikkelyébe ütköző alapjogsértést követett el, amikor az egyesületi autonómia alkotmányellenes korlátozásának célzatával és az Etv.
6. §-a

(3)bekezdésének kiterjesztő értelmezésével új eljárást rendelt el. A felperes szerint mindez nem felel meg a tisztességes, független, pártatlan és igazságos bíráskodás elveinek, miként az sem, hogy a bíróság az államhatalom képviselője keresetének úgy ad helyt, hogy téves jogalapot állapít meg, amely folytán még 38 hónapig folytatódik az egyesületi autonómia alkotmányellenes korlátozására indított per. A felperes álláspontja szerint iratellenes a jogerős ítéletnek az a megállapítása is, hogy a Kúriának a hatályon kívül helyező döntésébe foglalt utasításai nem a per mikénti eldöntésére vonatkoztak. A Kfv.IV.37.370/2006/

1. számú részítélet indokolásának egyes részeit kiemelve a felperes a felülvizsgálati kérelmében ezzel ellentétben azt állítja, hogy a Kúria az ügy érdemi elbírálására adott utasítást az alsóbb fokú bíróságnak. A felperes szerint a jelen pert másodfokon elbíráló tanács ítélete törvénysértő azért is, mert túlterjeszkedett a felperes keresetén, az ugyanis nem terjedt ki a Fővárosi Bíróság 8.P. tanácsa tevékenységének megítélésére. A felperes hivatkozott továbbá arra, hogy a Kfv.IV. tanács eljárása nem felelt meg az igazságos bíráskodás követelményének, mert a Kúria bíráitól elvárható volt, hogy ismerjék a jogszabály tartalmát, amely alapján ítélkeznek, a nyilvánvalóan téves jogszabályértelmezés pedig a fél alapvető jogának sérelmét jelenti, amely a méltányos kártérítési összegre alapot ad. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, álláspontja szerint a jogerős döntés a bizonyítékok megfelelő, körültekintő mérlegelésén alapul és a kifejtett indokok is helytállóak. A Pp.
2. §-ának

(2)bekezdése alapján a Kúria azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes a keresetének helyt adó döntés meghozatalára irányuló felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet a Pp. 2. §-a

(1)és

(3)bekezdésének megsértése miatt tartotta jogszabálysértőnek, ezért a felülvizsgálati eljárásban a Kúriának kizárólag azt kellett vizsgálnia, hogy a jogerős ítélet e körben a felülvizsgálati kérelemben kifejtettek miatt jogszabálysértő-e. Nem vitatható, hogy az igazságszolgáltatás három alapelvét, a felperesnek a bírósághoz forduláshoz való jogát, a tisztességes eljáráshoz és a jogviták ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló, Rómában

1. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló
2. évi XXXI. törvény
3. cikkének
4. pontja tartalmazza, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyét a törvény által létrehozott és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. A Pp.
5. §-a ennek megfelelően a bíróság feladatává tette, hogy a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. A perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jog sérelme teremt alapot a méltányos elégtételt biztosító kártérítésre a Pp.
6. §-ának

(3)bekezdése alapján. A bíróságnak tehát ennek megfelelően azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes által hivatkozott jogsérelmek fennállnak-e, arra azonban a jogerős ítélet indokolásában a bíróság helyesen hivatkozott, hogy e körben az alapeljárásban hozott határozatok ésszerűsége, érdemi megalapozottsága nem vizsgálható felül. A Pp. 2. §-ának

(3)bekezdésére alapított kereset ugyanis nem teremthet alapot egy korábbi peres eljárás érdemi felülvizsgálatára, adott esetben a felülvizsgálati eljárásban hozott határozat érdemi értékelésére. A Kúria ezért nem vizsgálta az egyesületi törvény érdemi alkalmazásával kapcsolatos és a korábbi peres eljárásra tartozó kifogásokat és egyetért a jogerős ítélet indokolásával a tekintetben, hogy az esélyegyenlőséghez és az ügy pártatlan elbírálásához való jog sérelmét önmagában a megelőzően eljárt bíróságoktól eltérő jogi álláspontból következő hatályon kívül helyezést tartalmazó döntés miatt megállapítani nem lehet. A bíróság ezért helyesen a Pp. 2. §-ának

(1)és

(2)bekezdésében foglalt követelmények érvényesülése körében vizsgálta az alperes által a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.286/2006/

1. számú ítéletét részben hatályon kívül helyező döntést és megalapozottan állapította meg, hogy a jogvita tárgyát, természetét az eljárás egyedi körülményeit értékelve a per egészére tekintettel a Pp.
2. §-a

(3)bekezdésének alkalmazására alapot adó jogsérelem nem áll fenn. A másodfokú bíróság részletesen vizsgálta, hogy a felperesnek sérültek-e az általa hivatkozott alapjogai. Az esélyegyenlőség és a pártatlanság sérelme körében a jogerős ítélet megalapozottan és a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályi rendelkezések megsértése nélkül állapította meg, hogy nem a társadalmi szervezettel szembeni előítélet, illetőleg jogszabálysértő módon új jogcím indokolta az új eljárás elrendelését, hanem az alperesnek a megelőzően eljárt bíróságoktól eltérő jogi álláspontja, amelynek folytán a jogszabály által szabályozott eljárásjogi lehetőségével élt. A jogerős ítélet indokolása e körben teljes körű, azzal a Kúria egyetértett. A felperes alaptalanul hivatkozott a bírói függetlenség sérelmére is, mert nincs szó az ügy érdemi elbírálására történő utasításról. A Pp. 275. §-ának

(5)bekezdése alapján, amennyiben az alperes felülvizsgálati eljárásban hozott határozatában az első- vagy a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad, ez tehát a törvény által biztosított jogi kötelezettsége. A Kúriának a hatályon kívül helyező végzés indokolásában kifejtett utasításai nem sértették a felperesnek az ügye pártatlan eldöntéséhez való jogát. A felperes az Alkotmány 57. §-ának

(1)bekezdése alapján hivatkozott az igazságosság elvének sérelmére is. A másodfokú bíróság ítéletének indokolása részletesen kitért arra, hogy a felperes az általa vitatott két ügyben mire alapozza az igazságosság elvének megsértését, és a másodfokú bíróság helyesen állapítja meg, hogy miután az érdemi döntés nem bírálható felül, csupán az volt vizsgálható, hogy az alperes vitatott ítélete megfelelt-e a Pp. 221. §-a

(1)bekezdésében foglalt eljárásjogi követelményeknek, vagyis a döntésből a tényállás és a döntés alapjául szolgáló jogszabályok megállapíthatók-e. A vitatott döntés indokolása a jogszabályi követelményeknek megfelelt, miként ezt a felülvizsgálattal támadott jogerős ítélet indokolása helyesen tartalmazza. A kifejtettekre tekintettel a bíróság a jogerős ítéletben megalapozottan, a felperes által vitatott peres eljárások adatait körültekintően és részletesen értékelve helytállóan állapította meg, hogy a felperest nem érte alapjogi sérelem, nem sérült a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való joga, így nem volt olyan jogsérelem, amely a Pp. 2. §-ának

(3)bekezdése alapján méltányos elégtételt biztosító kártérítésre adna alapot. A keresetet elutasító jogerős döntés a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okok miatt nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 274. §-ának

(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a Pp. 275. §-ának

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes perköltséget nem igényelt, ezért erről rendelkezni nem kellett. A felülvizsgálati illeték viseléséről szóló rendelkezés a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §-án alapul. Budapest,
3. április
4. Dr. Havasi Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Udvary Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Erményi Lajos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő HM