Győri Ítélőtábla Gf.II.20.238/2012/
- A Győri Ítélőtábla a Popgyákunik & Bozzay Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Hende Gábor ügyvéd által képviselt, beavatkozó által támogatott, a Kövesdi & V.Nagy Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék
- március
- napján kelt 4.G.40.082/2011/
- sorszám alatti ítéletével szemben a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a beavatkozónak 15.
- (Tizenötezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A víziközmű társulat alperes közgyűlése a 9/
- (05.05.) VK. határozattal módosította az alapszabály - a társulat érdekeltségi területére, a társulati érdekeltségi egység és érdekeltségi hozzájárulás mértékére vonatkozó -
- pontját. A módosítás szerint az érdekeltségi egységre eső hozzájárulás mértéke 5.300.000.Ft. A
- március
- napján megtartott közgyűlésen a jelenlévő társulati tagok elfogadták a 15/
- (03.28.) számú VK. határozatot, amely „az alapszabály
- pontjában foglalt összegű érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről akként rendelkezik, hogy - tekintettel a már jogerősen kivetett érdekeltségi egységenként összesen 230.000.Ft hozzájárulásra is - a tagok érdekeltségi egységenként
- május 16-ig 5.070.000.Ft érdekeltségi hozzájárulást kötelesek fizetni. Késedelembe esés esetén a késedelmi kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese." A társulati tag felperes a
- május
- napján részére kézbesített határozat felülvizsgálatát a
- június
- napján előterjesztett keresetében arra figyelemmel kérte, mert az álláspontja szerint - ellentétes a vízgazdálkodásról szóló
- évi LVII. törvény (Vgt.) 35.§, 41.§ és 44.§-a rendelkezéseivel. Az alperes víziközmű társulat ugyanis a törvényi közfeladatait meghaladóan az érdekeltségi területen teljes közművesítés (út-, járdaépítés, villamoshálózat kiépítése, közvilágítás létesítése, gázvezeték kiépítése) megvalósításába kezdett. Az alperes „kényszer-közművesítést" folytat, az érdekeltségi hozzájárulás összegébe beépítve a teljes közművesítés díját. Az alperes és a beavatkozó a kereset elutasítását kérték. Azzal védekeztek, hogy az érdekeltségi hozzájárulás összegét már a 9/
- (05.05.) VK. határozat megállapította, e határozatot a társulati tagok nem támadták meg. A keresettel kifogásolt határozat csak az alapszabályban megállapított érdekeltségi hozzájárulás érdekeltségi egységre kivetéséről rendelkezett. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. A bíróság egyetértett az alperesek védekezésével abban, hogy a keresettel felülvizsgálni kért közgyűlési határozat csak a tagok által fizetendő érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről rendelkezik, amely nem ütközik a Vgt.35.§
(3)bekezdésébe. Az érdekeltségi hozzájárulás mértékét nem az említett hozzájárulást kivető határozat, hanem a 9/
- (05.05.) VK. határozat és ezen határozat által módosított alapszabály
- pontja állapította meg. Csak ez utóbbi határozattal szembeni kereset esetén vizsgálhatta volna a bíróság, hogy a megállapított érdekeltségi hozzájárulás - a Vgt.44.§-a szerint - a közfeladatok teljesítésében nyújtott szolgáltatások ellenértékét tartalmazza-e. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetének való helytadás iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmében kifejtett érvelése szerint a Vgt.35.§
(3)bekezdése (helyesen: 35.§
(4)bekezdése) nem korlátozza a társulati határozatok bírósági felülvizsgálatát és lehetővé teszi a hozzájárulás kivetését tartalmazó határozatok tartalmi felülvizsgálatát is. A Vgt.41.§-a, valamint a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII.26.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7.§
(3)bekezdése c/ pontjának egybevetéséből megállapítható, hogy az egy érdekeltségi egységre jutó érdekeltségi hozzájárulás mértékét a közgyűlésnek külön határozatban kell megállapítania, mellyel szemben a Vgt.35.§
(4)bekezdése külön jogorvoslatot biztosít. Fenntartotta és részletezte a keresete alapjául szolgáló azt a tényt, hogy a víziközmű társulat a víziközművek „létesítésének örve alatt" az ingatlanok teljes közművesítését, út- és járdaépítést végez, amelyhez szükséges összeget pedig érdekeltségi hozzájárulás címén kívánja beszedni. Így vizsgálni kell, hogy az alperes közgyűlése által kivetett érdekeltségi hozzájárulás a társulati közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke, avagy sem. Hivatkozott arra is, hogy a társulati alapszabály
- pontját módosító, az érdekeltségi hozzájárulás összegét 5.300.000.Ft-ra felemelő,
- október
- napján meghozott 6/
- és 7/
- számú közgyűlési határozatokat a Zala Megyei Bíróság hatályon kívül helyezte. Ezen jogerős ítélet jogkövetkezményeit pedig nem érinti, hogy az alperes a
- május
- napján megtartott közgyűlésén, 9/
- szám alatt ismételten határozott az érdekeltségi hozzájárulás összege 5.300.000.Ft-ban meghatározásáról. A beavatkozó fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Kiemelte, hogy a keresetindításra nyitvaálló határidőn belül meg nem támadott társulati határozatok egy utóbbi, újabb perben már nem tehetőek vitássá. Így az érdekeltségi hozzájárulás kivetését tartalmazó 12/
- (03.28.) közgyűlési határozat csak annyiban bírálható felül, amennyiben a társulati határozat az alapszabály keresetindítási határidőn belül nem támadott
- pontjához képest további rendelkezést tartalmaz. Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényekből helyes érdemi jogkövetkeztetéssel utasította el a keresetet, ezért a fellebbezés nem alapos. A felperes fellebbezésében kifejtett érveléssel az ítélőtábla egyetértett annyiban, hogy a víziközmű társulat alapszabályában az érdekeltségi hozzájárulás alapjául szolgáló társulati érdekeltségi egységet és a tagok hozzájárulásával kapcsolatos (általános) szabályokat kell meghatározni (Vgt.41.§ f/ pont), míg az egy érdekeltségi egységre eső érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről a közgyűlésnek kell határozatot hoznia. (Korm.rendelet 7.§
(3)bekezdés c/ pont) A felperes helyesen hivatkozott arra is, hogy a társulati érdekeltségi egység kivetésére vonatkozó közgyűlési határozatot a Vgt.35.§
(4)bekezdése szerint a bíróság teljeskörűen felülvizsgálhatja, így adott esetben érintheti a határozatban megállapított fizetési kötelezettség mértékét, összegét is. Az esetek jelentős részében ugyanis a víziközmű társulati tag éppen amiatt kéri felülvizsgálni a vele szemben megállapított hozzájárulás összegét, mivel azt a társulat - az érdekeltségi egységre esően - helytelenül számította ki. A perbeli esetben viszont a víziközmű társulatban egy érdekeltségi egységgel (ingatlannal) részes felperes nem erre (az érdekeltségi egységre eső hozzájárulás összege téves számítására) alapította a keresetét, hanem arra, hogy az alapszabály
- pontjába emelt 5.300.000.Ft érdekeltségi hozzájárulás összege az alperes víziközmű társulat közfeladatait (Vgt.38.§) meghaladó szolgáltatások (pl. út, járda és villamosközmű) ellenértékét is tartalmazza. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a 9/
- (05.05.) Vk. határozattal az alapszabály részévé tett érdekeltségi hozzájárulási összege már nem vizsgálható. Erre a felperes csak a 9/
- (05.05.) Vk. határozat határidőn belüli és eredményes megtámadása esetén hivatkozhatott volna. A fellebbezésben a felperes tévesen érvelt azzal, hogy a
- október
- napján meghozott 6/
- és 7/
- számú társulati határozatok bíróság által történt jogerős hatályon kívül helyezése miatt törvénysértő volt az alapszabály
- pontját módosító újabb, 9/
- (05.05.) Vk. határozat is. A
- évi határozatokat felülvizsgáló ítélet anyagi jogereje (Pp.229.§
(1)bekezdés) ugyanis nem terjed ki az abban a perben nem vizsgált - utóbb, 2008-ban meghozott - társulati közgyűlési határozatra. Annak megítélése pedig, hogy az alperes víziközmű társulat a működésére vonatkozó törvényi szabályokat (jelen esetben a Vgt.41.§ f/ pontját) betartva, avagy azok sérelmével szabályozza a létesítő okiratában az egy érdekeltségi egységre eső érdekeltségi hozzájárulás összegét, szintén nem vizsgálható a hozzájárulás kivetéséről hozott határozat felülvizsgálata iránti perben, ennek megítélése a társulat felett törvényességi felügyeleti hatáskört gyakorló környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság hatáskörébe tartozik. (Vgt.39.§
(1)bekezdés) Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp.256/A.§
(1)bekezdés f/ pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján hagyta helyben. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért a felperes a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján viselni köteles a másodfokú eljárásban felmerült, lerótt fellebbezési illetékből és ügyvédi munkadíjból álló saját perköltségét, valamint a fellebbezési eljárás során nyilatkozatot tevő beavatkozó másodfokú perköltségét. Ennek összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2),
(5)-
(6)bekezdései alapján az általános forgalmi adótól mentes 15.000.Ftban állapította meg. G y ő r ,
- január
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró