Bf.320/2012/13 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja,

(3)bekezdés b) pontja] is megállapítja. A gazdasági bűncselekmény jogszabályi felhívását I. r. vádlott esetében a Btk. 289. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pont,

(3)bekezdés b) pontjára, míg II. r. vádlott esetében a Btk. 289. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pont, és

(4)bekezdés b) pontjára pontosítja. Az I. r. vádlott közügyektől eltiltás mellékbüntetésének tartamát 2 (kettő) évre enyhíti, ellenben 5 (öt) év gazdasági társaság vezető tisztségviselésétől eltiltás mellékbüntetést is kiszab. A II. r. vádlott börtönbüntetését 6 (hat) évre, közügyektől eltiltás mellékbüntetését 6 (hat) évre mérsékli. A III. r. vádlott börtönbüntetését - halmazati büntetésként - 1 (egy) év 8 (nyolc) hónapra súlyosítja, a végrehajtás felfüggesztésének próbaidejét 5 (öt) évre felemeli, és vele szemben 5 (öt) év gazdasági társaság vezető tisztségviselésétől eltiltás mellékbüntetést is kiszab. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I. r., II. r. és András III. r. vádlottakkal szemben helybenhagyja. A másodfokú eljárás során felmerült 20.430,- (húszezer-négyszázharminc) forint bűnügyi költségből 9.000,- (kilencezer) forintot II. r. vádlott, 11.430,- (tizenegyezernégyszázharminc) forintot III. r. vádlott köteles az államnak megfizetni. Az ítélet ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, III. r. vádlott és védője fellebbezhet. Indokolás A Fővárosi Törvényszék 5.B.535/2009/65. számú 2012. év március hó 21. napján kihirdetett ítéletével I. r. vádlottat 1 rb. folytatólagosan elkövetett adó- és társadalombiztosítási csalás bűntette [Btk. 310. §

(1)és

(3)bekezdés] és 1 rb. számvitel rendje megsértésének bűntette [Btk. 289. §

(1)a) pont

(4)bekezdés b) pont] miatt halmazati büntetésül 2 évi börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A II. r. vádlottat 1 rb. folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette [Btk. 310. §

(1)és

(3)bekezdés] és 2 rb. számvitel rendje megsértésének bűntette [Btk. 289. §

(1)a) pont

(4)bekezdés b) pont] miatt halmazati büntetésül 7 évi börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A III. r. vádlottat 2 rb. folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette [Btk. 310. §

(1)és

(3)bekezdés] miatt 1 évi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. Ezzel szemben az ellene 14 rb. közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 274. §

(1)bekezdés b) pont] és 1 rb. számvitel rendje megsértésének bűntette [Btk. 289. §

(1)a) pont

(4)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. A kihirdetett ítélettel szemben I. r. és III. r. vádlott terhére az ügyész I. r. vádlott esetében a kiszabott büntetés súlyosítása, míg III. r. vádlott esetében a részfelmentés miatt bűnösség megállapítása és a kiszabott büntetés súlyosítása, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. I. r. vádlott és védője felmentés érdekében, távollevő II. r. vádlott védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést, míg III. r. vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.929/2012/1. számú átiratában a bejelentett ügyészi fellebbezését fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság - II. r. vádlott távollétében lefolytatott - perrendszerű eljárásban ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a releváns bizonyítékokat megvizsgálta, azokat egyenként és együttesen is értékelve állapította meg a tényállását, amely mentes a Be. 351. §

(2)bekezdésében írt megalapozatlansági okoktól, ily módon a felülbírálatra alkalmas. A megállapított tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére, törvényesen minősítette az elbírált pénzügyi bűncselekményeket, és I. és II. r. vádlott gazdálkodás rendjét sértő cselekményeit. Az I. r. vádlott felmentését célzó vádlotti és védői fellebbezés nem foghat helyt a másodfokú eljárásban, továbbá alappal mentette fel az elsőfokú bíróság III. r. vádlottat az ellene közbizalom elleni bűncselekmények elkövetése miatt emelt törvényes vád alól. A III. r. vádlott strómanként adta nevét az

1. társaság képviseletéhez, amikor III. r. vádlott a társaság képviseletét ellenszolgáltatásért elvállalta, tudatának át kellett fognia, hogy gépjármű kereskedelemmel foglalkozó céghez „adja a nevét". Észlelnie kellett, hogy az általa képviselt cég működik, gépjárműveket értékesít, hiszen ezzel kapcsolatos okmányokat, dokumentumokat aláírt, ez pedig szükségszerűen okmányolási, adózási, könyvelési feladatokkal is együtt jár. A III. r. vádlott, amikor a stróman szerepét vállalta, belenyugodott abba, hogy helyette más - a jelen ügyben szereplő vádlott-társai - teljesítik, avagy sem a szükséges okmánykezelési feladatokat a társaság könyvelése, számvitele kapcsán. E feladatokat pedig valakinek teljesítenie kell, különben miért írattak volna alá III. r. vádlottal az adóbevalláshoz szükséges okmányokat. Mindezek alapján a III. r. vádlott eshetőleges szándékára vont következtetés helyes, és ezért III. r. vádlottat a másodfokú eljárásban bűnösnek kell kimondani számvitel rendje megsértésének bűntettében is. A büntetés kiszabás során jelentkező bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság megvizsgálta, és ennek megfelelően indokoltan szabott ki I. és II. r. vádlottal szemben végrehajtandó börtönbüntetést, azonban az I. r. vádlottal szemben ennek mértéke indokolatlanul enyhe. A kiszabott büntetés nem igazodik sem a bűncselekmények tárgyi súlyához, sem e vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességhez. Szükséges továbbá I. r. vádlottal szemben az elkövetéskori szabályok alkalmazásával pénzmellékbüntetést kiszabni. A III. r. vádlottal szemben anyagi jogszabályt sértően enyhe büntetést szabott ki az elsőfokú bíróság, a további bűncselekmény megállapítása mellett a kriminológiai bűnismétlő III. r. vádlottal szemben halmazati büntetésül kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés szolgálja a büntetési célokat. Az ítélet további rendelkezései a hatályos törvényeknek megfelelnek. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, III. r. vádlott szándékán kívüliségre vonatkozó kitételt a tényállásból mellőzze, III. r. vádlottat mondja ki bűnösnek számvitel rendje megsértésének bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés b) pontja] és halmazati büntetésül végrehajtandó börtönbüntetést és közügyektől eltiltást szabjon ki. Az I. r. vádlott kiszabott börtönbüntetésének mértékét felemeléssel súlyosítsa, és vele szemben pénzmellékbüntetést szabjon ki egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Az I. r. vádlott védője a felmentés végett bejelentett fellebbezést írásban megindokolta, melyben előadta, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást az eljárási szabályok megtartásával folytatta le, nem sértett eljárási szabályt. Ugyanakkor az általa megállapított tényállás nem mentes a Be. 351. §

(2)bekezdés

1. c)és
2. d)pontjaiban foglalt hiányosságoktól, a megállapított tényállás iratellenes megállapításokat tartalmaz, illetőleg az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett. Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének sem tett maradéktalanul eleget. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az 1. társaságot a teljes időszak alatt ténylegesen II. r. vádlott irányította, I. r. vádlott mindössze nevét adta a céghez. Ennek megállapítása mellett mégis azt állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy I. r. vádlott tisztában volt ügyvezetéséből eredő kötelezettségeivel, azokat mégsem teljesítette. A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére, ennek ellenére az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat egyoldalúan, I. r. vádlottat terhelően vette figyelembe. Álláspontja szerint amennyiben csak annyi állapítható meg, hogy I. r. vádlott ellenszolgáltatásért papíron látta el a cég képviseletét, akkor kizárólag terhére a Btk. 274. §-ába ütköző közokirat-hamisítás bűntette lenne megállapítható, ami azonban az elévülési szabályokra figyelemmel nem bírhat relevanciával. Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg azt, hogy az I. r. vádlott valótlan tartalmú adóbevallást írt alá, majd az önrevízió jogszabályi értelmezése alapján jutott arra a következtetésre, hogy I. r. vádlott szándéka kiterjedt az állami költségvetés megkárosítására. Ez azonban iratellenes megállapítás, az önrevízió lehetősége valóban nem ad arra alapot, hogy a cégek először szándékosan valótlan adatokat közöljenek, ez azonban nem adhat alapot I. r. vádlott szándékára való következtetésre. Az elsőfokú bíróság 2., 5., 6. tanúk vallomását sem értékelte megfelelően, és ok nélkül hagyta figyelmen kívül 7. és 8. tanúk vallomását. Az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta a jogszabályokat, I. r. terheltet érintően, és ennek megfelelő téves jogi következtetés levonásával állapította meg bűnösségét mindkét terhére rótt bűncselekményben. Mindezek alapján indítványozta, hogy I. r. terheltet a támadott ítéletet megváltoztatva az ellene emelt vád alól mentse fel azzal, hogy a Magyar Állam köteles viselni a felmerült bűnügyi költséget. A II. r. vádlott a nyilvános ülést megelőzően ismeretlen tartózkodási helyéről egy írásbeli „Nyilatkozatot juttatott el a másodfokú bíróságnak, melyben előadta, hogy az 1. társaság. volt az első komoly cége, nem rendelkezett kellő tapasztalatokkal, így a cég könyvelését egy szakértelemmel rendelkező irodára bízta, nem ellenőrizte annak munkáját. Az I. r. vádlott a cég irányításában nem vett részt, saját betegsége volt az oka, hogy egyáltalán megkérte I. r. vádlottat arra, hogy pár hónapra vegye át a cégvezetést, aki ezt névleg elvállalta. Ezen idő alatt is saját maga irányította a céget, ezt a cég könyvelője is meg tudja erősíteni. A nyilvános ülésen jelen lévő ügyész írásban benyújtott fellebbezését változatlan tartalommal fenntartotta, pusztán annyiban indítványozta a tényállás kiegészítését, hogy abban az ítélőtábla tűntesse fel a beszerzett és ismertetett II. r. vádlottat érintő újabb elítéléseket. Mindezek mellett I. r. vádlott büntetésének súlyosítását, pénzmellékbüntetés kiszabását, II. r. vádlott ítéletének helybenhagyását, míg III. r. vádlott bűnösségének megállapítását számvitel rendje megsértésének bűntettében és emiatt végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta. Az I. r. vádlott védője a nyilvános ülésen írásban beadott fellebbezését fenntartotta, továbbra is azt indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a megalapozatlanság kiküszöbölésével eltérő tényállást állapítson meg és I. r. vádlott felmentését indítványozta, a fellebbezésben írt indokok alapján. A II. r. vádlott védője a nyilvános ülésen előadta, hogy II. r. vádlott nyilatkozata, illetőleg beadványa futárszolgálaton keresztül jutott el hozzá, és kérte, hogy az ítélőtábla annak tartalmát vegye figyelembe. Mindezek alapján - figyelemmel arra, hogy II. r. vádlott maga is úgy nyilatkozott, hogy kezdő vállalkozó volt, az adózással kapcsolatos teendőket könyvelő cégre bízta, és az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala óta hosszú idő telt el - a kiszabott büntetés enyhítésére tett indítványt. A III. r. vádlott védője a nyilvános ülésen előadta, hogy az elsőfokú bíróság helyes tényállást állapított meg és okszerűen vont következtetést III. r. vádlott tudattartamára vonatkozóan, és mentette őt fel a számviteli cselekmény vádja alól. A III. r. vádlott egy kiskorú gyermeket nevel, újabb infarktust kapott, emiatt leszázalékolták, a hosszú időmúlásra is figyelemmel nem látott alapot III. r. vádlott büntetésének súlyosítására. Az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A III. r. vádlott az utolsó szó jogán megromlott egészségi állapotáról beszélt, illetőleg elismerte a felelősségét abban, hogy felelőtlenül járt el, gyakorlatilag üres papírokat írt alá. Az I. r. vádlott a nyilvános ülésen szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, de a Be. 362. §

(3)bekezdése alapján az eljárási cselekmény a távollétében is megtartható volt. A bejelentett ellentétes irányú fellebbezések folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348. §

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat - köztük a terhelt távollétében folytatott eljárásra vonatkozóakat is - betartotta. Az elsőfokú bíróság eleget tett ügyfelderítési kötelezettségének, a vádlottak és a tanúk figyelmeztetése törvényes volt, a szükséges szembesítések megtörténtek. Eljárás anyagává tette a bíróság a releváns okirati bizonyítékokat, így a feljelentéseket, rendőri jelentéseket, Áfa bevallással kapcsolatos dokumentumokat, adófolyószámla kivonatokat, importszámlákat, a Vám- és Pénzügyőrség Rendszerfejlesztő Központja által megküldött dokumentumokat, a Nemzeti Közlekedési Hatóság által megküldött dokumentumokat, a Fővámhivatal által küldött dokumentumokat, a forgalomba helyezéssel kapcsolatos iratokat, az ügyben szereplő cégek cégkivonatait, lefoglalás elrendeléséről és megszüntetéséről szóló határozatokat, igazságügyi szakértői véleményeket is. Az elsőfokú bíróság az ügy megítélése szempontjából lényeges valamennyi bizonyítékot beszerzett, azokat egyenként és egymással egybevetve értékelte, a bizonyítékok értékeléséről ítéletében számot adott. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás túlnyomozó részt hiánytalan, azonban a II. tényállási pont tekintetében az ítélet részben megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság indokolása szerint az adókötelezettség mértéke és a keletkezett adóhiány összege az aggálytalan könyvszakértői véleményekre alapítottan volt megállapítható (ítélet 87. oldal 3. bekezdés 2. mondat). Ennek rögzítésétől függetlenül az ítéleti tényállás - összhangban a vádirattal - a 3. társaság esetében a bevallani és befizetni elmulasztott Áfa összegszerűsége tekintetében eltér a szakértői véleményben foglaltaktól. Az elsőfokú bíróság a bevallani és befizetni elmulasztott Áfa összegszerűsége tekintetében szó szerint átmásolta a vádirati tényállásban foglaltakat és ennek körében nem érzékelte, hogy a vádiratban az egyes gépkocsik adásvételéhez kapcsolódó Áfa-tartalom eltér a szakértői véleményben foglaltaktól. Ennek oka pedig az volt, hogy a vádirat szerkesztője a teljes vád tárgyává tett időszak alatt mindvégig 25%-os Áfa tartalmat vett figyelembe, míg a szakértői véleményben megjelenítetteknek megfelelően, az általános forgalmi adó mértéke a 2005.év XCVII. tv. 2006. év január hó 1. napjától kezdődően 20%-ra módosult. Ennek megfelelően az 1992. évi LXXIV. tv. 2006. január 1 napjától hatályos 28. §

(1)bekezdése értelmében a felszámított adó mértéke az adó alapjának 20 százaléka. Amíg az elsőfokú bíróság által elfogadott szakértői véleményben a hatályos jogszabályokkal összhangban az Áfa változás megjelent, addig az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás ettől eltérően az ügyészi vádban feltüntetett 25%-os Áfa tartalmat jelenítette meg. Ennek megfelelően helytelenül rögzítette az elsőfokú bíróság ítéletének

1. oldal
2. bekezdésében, hogy az ÁFA törvény alapján a teljes időszak alatt az adó alapjának 25% volt az általános forgalmi adó mértéke. Amennyiben az elsőfokú bíróság a vádiratban foglaltakat összevetette volna tételesen az igazságügyi szakértői véleményben foglaltakkal, akkor észlelnie kellett volna az Áfa tekintetében az eltéréseket, továbbá a vádiratba foglalt pontatlanságokat és elírásokat, így nem szerepeltette volna az ítélet
3. oldal B/I/
4. 1 pont alatt ugyanazt a forgalmi rendszámú gépkocsit - … -, amely eltérő szerződéskötési dátummal, vételárral és Áfa-tartalommal nyilvánvaló elírás folytán szerepel az ítélet
5. oldal
6. pontja alatt. Ugyanakkor ez a megalapozatlanság az iratok tartalma alapján kiküszöbölhető volt, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Be.
7. §

(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával a tényállást a következőkkel egészítette ki illetőleg helyesbíti: A II. r. vádlottra vonatkozó személyi részt azzal egészíti ki, hogy jelen bűncselekmények elkövetése után a - Pesti Központi Kerületi Bíróság 19.B.XII.80.481/2008/

1. számú, illetve a Fővárosi Bíróság 22.Bf.9190/2010/
2. számú -
3. január
4. napján jogerős - ítéletével a
5. április
6. és
7. október
8. napján elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt halmazati büntetésül 1 évi és 10 hónapi, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. -Megyei Bíróság a
9. május
10. napján jogerős 3.B.9/2008/167., illetve a Győri Ítélőtábla Bf.134/2010/
11. számú ítéletével a
12. október 21-től
13. június
14. napjáig elkövetett adócsalás bűntette és számvitel rendje megsértésének a felszámolási eljárás során elkövetett vétsége miatt halmazati büntetésül 3 évi börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. - Pesti Központi Kerületi Bíróság 11.B.24.260/2011/
15. számú -
16. április
17. napján jogerős - ítéletével a
18. november
19. napján elkövetett számvitel rendje megsértésének a felszámolási eljárás során elkövetett vétsége miatt 90.000 forint pénzbüntetésre ítélte. - Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.B.80.056/2005/
20. számú -
21. június
22. napján jogerős - ítéletével a
23. március
24. napján csalás bűntette miatt egy évre próbára bocsátotta. -XX ., XXI. és XXIII. kerületi Bíróság - a
25. október 1-jén jogerős 11.B.XX.407/2008/
26. számú ítéletével a
27. március
28. napján elkövetett csalás vétsége miatt 40.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Az elsőfokú bíróság ítéletének
29. oldal
30. bekezdését az alábbiakkal egészíti ki: A Gödöllői Városi Bíróság ítélete szerint: II. r. vádlott a
31. augusztus
32. napjától
33. augusztus
34. napjáig a … szám alatti székhelyű
35. társaság. önálló képviseletére jogosult vezető tisztségviselője … A fenti okiratok hiánya, a
36. társaság. 2003.,
37. és
38. üzleti évre a
39. társaság vagyoni helyzetének áttekintését, illetőleg ellenőrzését meghiúsította. Az ítéleti tényállás
40. oldal
41. bekezdése vastagított szövegrészben „Az
42. társaság tényleges irányítását szövegrészre pontosítja arra figyelemmel, hogy a hivatkozott társaság cégformája betéti társaság. Az ítéleti tényállás
43. oldal
44. bekezdésében motorkerékpárok darabszámát 283 darabra helyesbíti. a személygépkocsik és Az ítéleti tényállás
45. oldal
46. bekezdését az alábbiak szerint pontosítja: I. r. vádlott 2004.év szeptember 20 napjától 2005.év január
47. napjáig járt el az
48. társaság vezetőjeként és I. r. vádlott
49. évre vonatkozóan hiúsította meg a társaság vagyoni helyzetének, gazdálkodásának áttekintését, ellenőrzését. Az ítélet
50. oldal
51. és 10 bekezdéséből, a
52. oldal
53. bekezdéséből és
54. bekezdéséből és a
55. oldal
56. bekezdéséből mellőzi a vastagított szövegrészből a „belenyugodott abba, hogy az adó megállapítása szempontjából valótlan adatokat tartalmazhat". Az ítélet
57. oldalának
58. bekezdéséből mellőzi a vastagon szedett „szándékán kívül" mondatrészt. A vastagítottan jelölt mondatok és mondatrészek esetében az elsőfokú bíróság nem ténymegállapításokat rögzített, hanem az indokolás körébe tartozó utalásokat tett, amely következtetései azonban nem megalapozottak. Az ítéleti tényállás
59. oldal B/I. pontjától kezdődően az
60. oldal B/II. pontjáig tüntette fel az elsőfokú bíróság a
61. társaság által értékesített 141 darab gépjárművet, amelyekkel kapcsolatban az Áfa tartalom a jogszabályoktól és a szakértői véleményben foglaltaktól eltérően került 2006.év január 1 napjától kezdődően feltüntetésre illetőleg leírási hibák, elírások is találhatóak a gépjárművek adásvételeivel kapcsolatban, ezeket az ítélőtábla a szakvéleményben foglaltak szerint pontosította az alábbiak szerint: B/I/
62. 1./
63. december
64. napján bruttó 8.979767,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit …részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.795953,- Ft volt. 6./
65. december
66. napján legalább bruttó 7462437,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.492487,- Ft volt. II. r. vádlott
67. év IV. negyedévében bruttó 46.186.572,- Ft. értékben értékesített személygépkocsikat, mely bevételeket a
68. társaság
69. évi IV. negyedéves adóbevallásában nem tüntetette fel, és a 9.725.754,- Ft. értékű Áfa megfizetését elmulasztotta. B/I/
70. 1./
71. január
72. napján bruttó 4.500.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 750.000,- Ft volt. 2./
73. január
74. napján bruttó 3.600.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 600.000,- Ft volt. 3./
75. január
76. napján bruttó 9.300.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.555.000,- Ft volt. 4./
77. január
78. napján bruttó 4.200.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 700.000,- Ft volt. 5./
79. január
80. napján legalább bruttó 3.228.288,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 538.048,- Ft volt. 6./
81. január
82. napján bruttó 2.400.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 400.000,- Ft volt. 7./
83. január
84. napján bruttó 14.452.764,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 2.408.794,- Ft volt. 8./
85. január
86. napján legalább bruttó 2.196.768,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 366.128,- Ft volt. 9./
87. január
88. napján bruttó 3.000.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 500.000,- Ft volt. 10./
89. január
90. napján bruttó 2.500.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 416.750,- Ft volt. 11./
91. január
92. napján legalább bruttó 6.195.340,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.032.557,- Ft volt. II. r. vádlott
93. januárban cége nevében bruttó 55.573160,- Ft. értékben értékesített személygépkocsikat, mely bevételeket a
94. társaság adóbevallásában eltitkolta, nem vallotta be és az értékesítést terhelő 9.267.277,- Ft értékű Áfa megfizetését elmulasztotta. B/I/
95. 1./
96. február
97. napján bruttó 3.781.153,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 630.192,- Ft volt. 2./
98. február
99. napján bruttó 2.800.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 481.667,- Ft volt. 3./
100. február
101. napján bruttó 4.800.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 800.000,- Ft volt. 4./
102. február
103. napján bruttó 4.000.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 666.666,- Ft volt. 5./
104. február
105. napján bruttó 5.100.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 850.000,- Ft volt. 6./
106. február
107. napján bruttó 17.000.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 2.833.333,- Ft volt. 7./
108. február
109. napján bruttó 11.000.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.833.333,- Ft volt. 8./
110. február
111. napján 5.754.600,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 959.100,- Ft volt. 9./
112. február
113. napján bruttó 5.300.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 883.500,- Ft volt. II. r. vádlott
114. februárban cége nevében bruttó 59.535753,- Ft. értékben értékesített személygépkocsikat, mely bevételeket a
115. társaság adóbevallásában eltitkolta, nem vallotta be és az értékesítést terhelő 9.937.791,- Ft. értékű Áfa megfizetését elmulasztotta. B/I/
116. 1./
117. február
118. napján bruttó 5.700.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit az … által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 950.00,- Ft volt. 2./
119. március
120. napján bruttó 4.280.000,- Ft-ért az … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 713.333,- Ft volt. 3./
121. március
122. napján bruttó 3.600.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 600.000,- Ft volt. 4./
123. március
124. napján bruttó 6.700.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.116.670,- Ft volt. 5./
125. március
126. napján bruttó 5.000.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 833.333,- Ft volt. 6./
127. március
128. napján bruttó 17.000.000,- Ft-ért az … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 2.830.000,- Ft volt. 7./
129. március
130. napján bruttó 6.500.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.083.355,- Ft volt. 8./
131. március
132. napján bruttó 9.240.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.540.000,- Ft volt. 9./
133. március
134. napján bruttó 6.800.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.133.333,- Ft volt. 10./
135. március
136. napján bruttó 7.500.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.250.000,- Ft volt. 11./
137. március
138. napján bruttó 5.300.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 883.500,- Ft volt. 12./
139. március
140. napján bruttó 13.400.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit …részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 2.233.333,- Ft volt. 13./
141. március
142. napján legalább bruttó 5.140.920,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 856.820,- Ft volt. 14./
143. március
144. napján bruttó 8.250.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.375.000,- Ft volt. 15./
145. március
146. napján bruttó 7.450.000,- Ft-ért … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.241.900,- Ft volt. 16./
147. március
148. napján bruttó 4.400.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 733.333,- Ft volt. 17./
149. március
150. napján bruttó 5.700.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 950.000,- Ft volt. 18./
151. március
152. napján bruttó 5.718.170,- Ft-ért az … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 953.028,- Ft volt. 19./
153. március
154. napján bruttó 4.000.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 666.668,- Ft volt. 20./
155. március
156. napján bruttó 5.230.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 871.666,- Ft volt. 21./
157. március
158. napján bruttó 4.500.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 750.000,- Ft volt. A II. r. vádlott
159. márciusárban cége nevében bruttó,129.259.090,- Ft. értékben értékesített személygépkocsikat, mely bevételeket a
160. társaság adóbevallásában eltitkolta, nem vallotta be és az értékesítést terhelő 23.565.272,- Ft. értékű Áfa megfizetését elmulasztotta. B/I/
161. 1./
162. április
163. napján bruttó 3.000.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 500.000,- Ft volt. 2./
164. április
165. napján bruttó 8.430.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a …által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.405.000,- Ft volt. 3./
166. április
167. napján bruttó 2.490.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 415.000,- Ft volt. 4./
168. április
169. napján bruttó 9.600.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.600.000,- Ft volt. 5./
170. április 12 napján legalább bruttó 2.539.756,- Ft-ért a …forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 423.292,- Ft volt. 6./
171. április
172. napján bruttó 5.090.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 848.333,- Ft volt. 7./
173. április
174. napján bruttó 13.000.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 2.167.000,- Ft volt. 8./
175. április
176. napján bruttó 3.200.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 533.333,- Ft volt. 9./
177. április
178. napján bruttó 9.500.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.583.333,- Ft volt. 10./
179. április
180. napján bruttó 8.742.300,- Ft-ért a …forgalmi rendszámú személygépkocsit …részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.457.050,- Ft volt. 11./
181. április
182. napján bruttó 21.856.128,- Ft-ért a …forgalmi rendszámú személygépkocsit …részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 3.642.688,- Ft volt. 12./
183. április
184. napján bruttó 11.500.000,- Ft-ért a …forgalmi rendszámú személygépkocsit …részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.916.666,- Ft volt. 13./
185. április
186. napján bruttó 6.000.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.000.000,- Ft volt. 14./
187. április
188. napján bruttó 9.848.538,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.641.423,- Ft volt. II. r. vádlott
189. áprilisában cége nevében bruttó 114.796.722,- Ft. értékben értékesített személygépkocsikat, mely bevételeket a
190. társaság adóbevallásában eltitkolta, nem vallotta be és az értékesítést terhelő 19.133.118,- Ft. értékű Áfa megfizetését elmulasztotta. B/I/
191. 1./
192. február
193. napján bruttó 5.500.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 916.666,- Ft volt. 2./
194. május
195. napján bruttó 7.200.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.200.000,- Ft volt. 3./
196. május
197. napján bruttó 5.200.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 866.666,- Ft volt. 4./
198. május
199. napján bruttó 3.300.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit …részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 550.000,- Ft volt. 5./
200. május
201. napján bruttó 4.962.000,- Ft-ért a …forgalmi rendszámú személygépkocsit …részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 827.000,- Ft volt. 6./
202. május
203. napján bruttó 5.300.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit …részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 883.335,- Ft volt. 7./
204. május
205. napján bruttó 9.900.000,- Ft-ért a …forgalmi rendszámú személygépkocsit …részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.650.000,- Ft volt. 8./
206. május
207. napján bruttó 2.900.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 483.400,- Ft volt. 9./
208. május
209. napján bruttó 3.329.900,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit …részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 554.983,- Ft volt. 10./
210. május 15 napján bruttó 7.690.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.281.666,- Ft volt. 11./
211. május
212. napján bruttó 6.000.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit …részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.000.000,- Ft volt. 12./
213. május
214. napján bruttó 8.400.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit az … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.400.000,- Ft volt. 13./
215. május
216. napján bruttó 3.590.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit …részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 598.330,- Ft volt. 14./
217. május
218. napján bruttó 7.560.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.260.000,- Ft volt. 15./
219. május
220. napján bruttó 7.094.113,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.182.352,- Ft volt. 16./
221. május
222. napján bruttó 6.450.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.075.000,- Ft volt. 17./
223. május
224. napján bruttó 7.560.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.260.000,- Ft volt. 18./
225. május
226. napján bruttó 5.150.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 858.500,- Ft volt. 19./
227. május
228. napján bruttó 8.045.906,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.340.984,- Ft volt. II. r. vádlott
229. májusában cége nevében bruttó 115.131.919,- Ft. értékben értékesített személygépkocsikat, mely bevételeket a
230. társaság adóbevallásában eltitkolta, nem vallotta be és az értékesítést terhelő 19.188.882,- Ft. értékű Áfa megfizetését elmulasztotta. B/I/
231. 1./
232. június
233. napján bruttó 3.554.400,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 592.400,- Ft volt. 2./
234. június
235. napján bruttó 6.500.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.083.500,- Ft volt. 3./
236. június
237. napján bruttó 2.700.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 450.000,- Ft volt. 4./
238. június
239. napján bruttó 8.200.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.366.500,- Ft volt. 5./
240. május
241. napján bruttó 4.680.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 780.000,- Ft volt. 6./
242. június
243. napján bruttó 7.872.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit az … által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.312.000,- Ft volt. 7./
244. június
245. napján bruttó 7.200.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.200.000,- Ft volt. 8./
246. június
247. napján bruttó 4.000.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 666.668,- Ft volt. 9./
248. június
249. napján bruttó 4.950.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 825.000,- Ft volt. 10./
250. június
251. napján bruttó 2.201.222,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 366.870,- Ft volt. 11./
252. június
253. napján bruttó 3.300.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 550.000,- Ft volt. 12./
254. június
255. napján bruttó 17.893.536,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 2.982.256,- Ft volt. 13./
256. június
257. napján bruttó 19.500.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 3.250.000,- Ft volt. 14./
258. június
259. napján bruttó 7.440.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.240.000,- Ft volt. 15./
260. június
261. napján bruttó 7.680.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.280.000,- Ft volt. 16./
262. június
263. napján bruttó 2.700.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 450.000,- Ft volt. 17./
264. június
265. napján bruttó 8.800.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.467.000,- Ft volt. 18./
266. június
267. napján bruttó 3.400.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 566.666,- Ft volt. 19./
268. június
269. napján bruttó 3.100.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 516.666,- Ft volt. 20./
270. június
271. napján bruttó 5.250.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 875.000,- Ft volt. 21./
272. június
273. napján bruttó 7.740.000,- Ft-ért a ... forgalmi rendszámú személygépkocsit a ... által képviselt ... részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.290.000,- Ft volt. 22./
274. június
275. napján bruttó 12.000.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 2.000.000,- Ft volt. 23./
276. június
277. napján bruttó 2.200.000,- Ft-ért a ... forgalmi rendszámú személygépkocsit ... részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 366.667,- Ft volt. II. r. vádlott
278. júniusában cége nevében bruttó 152.861.158,- Ft. értékben értékesített személygépkocsikat, mely bevételeket a
279. társaság adóbevallásában eltitkolta, nem vallotta be és az értékesítést terhelő 25.477.193,- Ft. értékű Áfa megfizetését elmulasztotta. B/I/
280. 1./
281. július
282. napján bruttó 11.500.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.916.666,- Ft volt. 2./
283. július
284. napján legalább bruttó 5.854.200,- Ft-ért az … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 975.700,- Ft volt. 3./
285. július
286. napján bruttó 7.440.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.240.000,- Ft volt. 4./
287. július
288. napján bruttó 7.320.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.220.000,- Ft volt. 5./
289. július
290. napján bruttó 11.275.416,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.879.236,- Ft volt. 6./
291. július
292. napján bruttó 8.953.488,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a
293. társaság részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.492.248,- Ft volt. 7./
294. július
295. napján bruttó 8.616.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.436.000,- Ft volt. 8./
296. július
297. napján bruttó 7.320.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1220.000,- Ft volt. 9./
298. július
299. napján bruttó 1.451.895,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 241.982,- Ft volt. 10./
300. július
301. napján bruttó 11.273.974,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.878.995,- Ft volt. 11./
302. július
303. napján bruttó 4.272.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 712.000,- Ft volt. 12./
304. július
305. napján bruttó 7.680.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.280.000,- Ft volt. 13./
306. július
307. napján legalább bruttó 7.612.110,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú tehergépkocsit a
308. társaság részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.268.685,- Ft volt. 14./
309. július
310. napján bruttó 13.500.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 2.250.000,- Ft volt. 15./
311. július
312. napján bruttó 3.030.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit …részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 505.000,- Ft volt. 16./
313. július
314. napján bruttó 7.500.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.250.000,- Ft volt. 17./
315. július
316. napján bruttó 7.440.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1240.000,- Ft volt. 18./
317. július
318. napján bruttó 9.500.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.583.333,- Ft volt. 19./
319. július
320. napján bruttó 7.200.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a
321. társaság részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.200.000,- Ft volt. 20./
322. július
323. napján bruttó 7.630.740,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú tehergépkocsit a
324. társaság részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1271.790,- Ft volt. 21./
325. július
326. napján bruttó 7.500.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit az … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.250.000,- Ft volt. 22./
327. július
328. napján bruttó 2.365.704,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 394.284,- Ft volt. 23./
329. július
330. napján bruttó 4.100.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 683.333,- Ft volt. 24./
331. július
332. napján legalább bruttó 15.198.354,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit …részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 2.533.059,- Ft volt. 25./
333. július
334. napján bruttó 2.600.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit …részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 433.420,- Ft volt. II. r. vádlott
335. júliusában cége nevében bruttó 188.133.881,- Ft. értékben értékesített személygépkocsikat, mely bevételeket a
336. társaság eltitkolta, nem vallotta be és az értékesítést terhelő 29.863.483,- Ft. értékű Áfa megfizetését elmulasztotta. B/I/
337. 1./
338. augusztus
339. napján legalább bruttó 2.436.760,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú tehergépkocsit a … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 406.126,- Ft volt. 2./
340. július
341. napján bruttó 4.680.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit …részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 780.000,- Ft volt. 3./
342. július
343. napján bruttó 8.154.996,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.359.166,- Ft volt. 4./
344. augusztus
345. napján bruttó 8.057.887,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.342.981,- Ft volt. 5./
346. augusztus
347. napján bruttó 1.992.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 332.000,- Ft volt. 6./
348. augusztus
349. napján bruttó 10.200.000,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit a …által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 1.700.000,- Ft volt. 7./
350. augusztus
351. napján legalább bruttó 2.634.067,- Ft-ért a … forgalmi rendszámú személygépkocsit …részére. Az értékesítést terhelő Áfa összege 439.011,- Ft volt. II. r. vádlott
352. augusztusában cége nevében bruttó 38.155.710,- Ft. értékben értékesített személygépkocsikat, mely bevételeket a
353. társaság eltitkolta, nem vallotta be és az értékesítést terhelő 6.359.284,- Ft. értékű Áfa megfizetését elmulasztotta. B/I/
355. szeptember
356. napján a
357. társaság bruttó 3.264.849,- Ft-ért értékesítette a … forgalmi rendszámú tehergépkocsit …részére. Az értékesítést terhelő Áfa összegét, 544.250- Ft-ot. A II. r. vádlott által képviselt
358. társaság eltitkolta, nem vallotta be, ezáltal az államháztartás bevételét csökkentette. B/I/
360. november
361. napján a
362. társaság bruttó 7.400.000,- Ft-ért értékesítette a … forgalmi rendszámú tehergépkocsit a … által képviselt … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összegét, 1.233.334- Ft-ot. a II. r. vádlott által képviselt
363. társaság eltitkolta, nem vallotta be, ezáltal az államháztartás bevételét csökkentette. B/I/
365. május
366. napján a
367. társaság bruttó 2.150.000,- Ft-ért értékesítette a … forgalmi rendszámú tehergépkocsit … részére. Az értékesítést terhelő Áfa összegét, 358.333- Ft-ot. A II. r. vádlott által képviselt
368. társaság eltitkolta, nem vallotta be, ezáltal az államháztartás bevételét csökkentette. II. r. vádlott
369. december
370. májusa között 141 darab külföldről behozott gépkocsit értékesített Magyarországon összesen bruttó 927.131.018,- Ft értékben. Az értékesítést terhelő Áfá-t II. r. vádlott eltitkolta, nem vallotta be, ezáltal az állami adóbevételt összesen 155.782.886 Ft-tal csökkentette. Az ítélet
371. oldal
372. bekezdéséből mellőzi a 2005 évet, arra figyelemmel, hogy 2005 év tekintetében a Gödöllői Városi Bíróság II. r. vádlott büntetőjogi felelősségét megállapította. Az elsőfokú ítéletben leírási hiba folytán a
373. társaság több helyen helytelenül „…"ként került feltűntetésre. Az ítélőtábla az elírási hibákat az elsőfokú ítéletben ennek megfelelően „…"-re pontosítja. Az ily módon kiegészített és pontosított tényállás minden vonatkozásában megalapozott és miután az elsőfokú bíróság eleget tett törvényben írt indokolási kötelezettségének, ezért az irányadó volt a fellebbezési eljárásban. Erre tekintettel a felmentésre irányuló védelmi fellebbezések - amelyek tartalmuk szerint a tényállás megállapítását és a bizonyítékok mérlegelését támadták - nem voltak elfogadhatóak. Mindhárom vádlott bűnösségét a Fővárosi Törvényszék okszerűen állapította meg, és a cselekmények minősítése a gazdasági bűncselekmények kivételével megfelel a hatályos büntetőjogi rendelkezéseknek. III. r. vádlott esetében az elsőfokú bíróság megállapította, hogy I. és II. r. vádlott cselekvőségéhez hasonlóan megsértette a
374. évi C. törvény több rendelkezését és ezzel a társaság vagyoni helyzetének, gazdálkodásának áttekintését, ellenőrzését meghiúsította. Ugyanakkor III. r. vádlott tudattartalmával kapcsolatban olyan megállapítást tett a tényállásban, amely a jogi indokolás körébe tartozik és amely nincs összhangban a bizonyítási eljárás anyagával. III. r. vádlott az ítélet 71.oldal 1 bekezdésében rögzítettek szerint pénzt kapott azért, hogy az
375. társaság beltagja legyen, a kezdetektől tisztában volt vele, hogy csak névlegesen lesz a társaság ügyvezetője, „pénzért vette a nevére a céget, ahogy azt más esetben is megtette.". Üzletvezetése idején aláírt különböző dokumentumokat illetőleg üres papírokat ezért a korábban kapott 100.000,- Ft-on felül alkalmanként további 4000-5000,- Ft-ot kapott. Tisztában volt azzal, hogy az anyagi juttatást a névleges cégvezetés körében kapja. Átlagos képességekkel és képzettséggel mindenki számára tudott dolog, hogy üres papírokat - melynek tartalmát később bárki saját belátása szerint tölti ki - senki nem ír alá, illetőleg annak aláírása során tisztában van azzal a ténnyel, hogy az aláírása birtokában a felhasználók azt bármilyen tartalommal kitölthetik és bűncselekményeket is elkövethetnek ezen iratok birtokában. Különösen annak tükrében egyértelmű ennek a következtetésnek a levonása, hogy eleve meghatározott pénzösszeg fejében névleges ügyvezetésre vállalkozott. Az elsőfokú bíróság okfejtése e körben annak elfogadását jelentené, hogy a jogszabályok nem tudása és az alacsony iskolai végzettség folytán vannak olyan személyek, akik ennek okán mentesülnek a büntetőjogi felelősség alól. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság okfejtése és logikája is megtörik, az általa iskolázatlannak, szakmai ismeretekkel nem rendelkezőnek tudott III. r. vádlott bűnösségét mind az adócsalás bűntettében, mind a csalás bűntettében megállapította függetlenül attól, hogy e két bűncselekmény elkövetése szintén az
376. társaság üzletvezetéséhez társult. E bűncselekmények elkövetése során III. r. vádlott tudattartalmának vizsgálata során nem fogalmazott meg az első fokú bíróság olyan elvárásokat, mint a számvitel rendjének megtartásával kapcsolatban, holott átlagos képességek birtokában - hasonlóan a cégek adófizetési kötelezettségére tudható, hogy gazdasági tevékenységet végző cégnek tevékenysége körében a számviteli könyvvezetési előírásokat is be kell tartani. Mind III. r., mind I. r. és II. r. vádlott esetében az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás azt tartalmazza, hogy a vádlottak az üzletvezetésük időszakában megszegték az adott időszakra vonatkozó könyvvezetési kötelezettséget, valamint megsértették a bizonylati elvre, bizonylati kötelezettségre, a számviteli bizonylatokra, szigorú számlaadási kötelezettségre és a bizonylatok megőrzésére vonatkozó előírásokat és ezzel összefüggésben az
377. társaság illetőleg a
378. társaság vagyoni helyzetének, gazdálkodásnak áttekintését, ellenőrzését meghiúsították. Ez pedig azt jelenti, hogy I. r., II. r. és III. r. vádlott nem csak a Btk.
379. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző - a beszámoló készítési kötelezettséget szegte meg, hanem a Btk. 289. §

(1)bekezdés b) pontjában meghatározott bizonylati rendet is megsértette. Ennek megfelelően I. r., II. r. és III. r. vádlott cselekménye a Btk. 289. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjaiba ütköző számvitel rendjének megsértése bűntettét valósította meg. Az eltérő elkövetési időszakok szerint azonban cselekvőségük ennek megfelelően eltérően minősül a számvitel rendjét sértő bűncselekmények jogszabályváltozására figyelemmel. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása körében irányadó tényezőket általában helyesen sorolta fel. Az ítélőtábla III. r. vádlott esetében mellőzi az enyhítő körülmények közül az önhibáján kívüli rossz anyagi helyzetet. A súlyosító körülmények köréből mellőzi a csalásos cselekmények elszaporodottságára való hivatkozást, a vádlottak nem vagyon elleni, hanem gazdasági bűncselekményeket követtek el, esetükben súlyosító körülményként kizárólag e bűncselekmények elszaporodottsága lenne értékelhető, azonban erre vonatkozóan nincsenek statisztikai adatok. III. r. vádlott esetében további súlyosító körülmény a kettőnél több halmazat (hasonlóan II. r. vádlotthoz). Valamennyi vádlott esetében további súlyosító körülmény a folytatólagos elkövetés, I. r. és II. r. vádlott esetében a minősítést megalapozó értékhatár felső határához közeli elkövetés. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy az ítélet 92. oldal utolsó bekezdésében rögzítettek „az adott bűncselekmény - fajtán belül súlyosabban ítélendő meg illetve III. r. vádlott cselekménye közepes súlyúnak" kitételek a büntetés kiszabása körében nem értékelhetőek. Ahogy az ítélőtábla korábbi határozataiban már hivatkozott rá adott bűncselekmény társadalomra veszélyességét a jogalkotó a büntetési tételkerettel meghatározza, amelyen belül a bíróság a bűnösségi körülmények számbavételét követően dönt a büntetés mértékéről. A másodfokú bíróság az ügyészi állásponttól eltérően I. r. vádlott vonatkozásában úgy ítélte meg, hogy a büntetés súlyosítására nincs szükség, a kiegészített és értékelt bűnösségi körülmények alapján az elsőfokú bíróság által kiszabott főbüntetés összhangban áll a Btk. 83. §-ában meghatározott büntetési célokkal. E körben kizárólag a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát igazította az I. r. vádlottra kiszabott főbüntetés tartamához. Ezzel szemben III. r. vádlott esetében részben a terhére megállapított további bűncselekmény tárgyi súlyára és ehhez is kapcsolódóan a terhére megállapított súlyosító körülményekre figyelemmel - az ügyészi indítvánnyal egyetértve az ítélőtábla nem tartotta megfelelőnek a III. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát, amely a törvényi minimumban került meghatározásra, így III. r vádlott esetében a kiszabott börtönbüntetés tartamát felemelte. Bár a másodfokú bíróság is lehetőséget látott az értékelt bűnösségi körülmények alapján a kiszabott börtönbüntetés felfüggesztésére, azonban a próbaidő tartamát III. r. vádlott esetében a törvényi maximumban rögzítette, mert III. r. vádlott esetében hosszabb próbaidő szükséges ahhoz, hogy a vádlottat a jövőben bűncselekmények elkövetésétől visszatartsa. Figyelemmel I. és III. r. vádlott által elkövetett bűncselekmények jellegére az ítélőtábla szükségesnek tartotta a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés kiszabását is e két vádlottal szemben. A II. r. vádlott esetében ugyanakkor egyetértve a védői fellebbezési kérelemben foglaltakkal úgy ítélte meg, hogy az értékelt bűnösségi körülmények mellett az elsőfokú bíróság által kiszabott főbüntetés némiképpen eltúlzott, nem áll összhangban a büntetési célokkal. Ezért a főbüntetés tartamát a rendelkező részben foglaltak szerint csökkentette. II. r. vádlott esetében a terhére bejelentett fellebbezés hiányában mellékbüntetés kiszabására nem kerülhetett sor. A III. r. vádlott büntetése a Btk. 83. §

(1)bekezdése szerint halmazati büntetésként került kiszabásra, melynek feltüntetését az elsőfokú bíróság az ítélet rendelkező részében elmulasztotta rögzíteni, ezért az ítélőtábla ezzel is kiegészítette az első fokú bíróság ítéletét. A bűnügyi költség megállapítására és viselésére vonatkozó elsőbírói döntések törvényesek. A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság ítéletét a Be. 361. §-a szerinti nyilvános ülésen eljárva a Be. 372. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint változtatta meg, míg az egyéb - törvényes - rendelkezéseit pedig a Be. 371. §

(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. Budapest,

1. év február hó
2. napján . Rédei Géza s.k.. Vincze Piroska s.k.. Mató Ágnes s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Fővárosi Törvényszék 5.B.535/2009/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.320/2012/
4. számú ítéletében foglalt változtatásokkal I. r., II. r. és III. r. vádlottakkal szemben a mai napon jogerős és III. r. vádlott börtönbüntetése kivételével végrehajtható! Budapest,
5. év február hó
6. napján . Rédei Géza s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: