A határozat elvi tartalma: Egy közigazgatási határozat törvényessége csak úgy ítélhető meg, ha a bíróság azt a meghozatala időpontjában hatályos jogszabályokkal veti össze, illetve az eljárás megindításakor, az eljárás alapjául szolgáló tényálláshoz viszonyítva ítéli meg. Az idő múlása, a jogszabályok módosulása és a körülmények változása nem tehet egy határozatot jogszerűvé vagy jogsértővé. Így a közigazgatási per során hatályba lépett új jogszabály az alperesi határozat jogszerűségét nem érinti, ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik (KGK 2011.28.). 1992. XXII. Tv. 193/D. §
(1),
- III. Tv. 339/A. § Mfv.II.10.012/2012/7.szám A Kúria a dr. Muszka Sándor ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felperesnek - a dr. ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Munkaügyi HBivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága (mint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség jogutóda) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt megindított és a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 22.M.1578/2010/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 22.M.1578/2010/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperesek keresetét elutasítja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg az alperesnek 80.000,- Ft (Nyolcvanezer forint) együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra - egyetemlegesen 56.000,- Ft (Ötvenhatezer forint) együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s Az alperesi jogelőd elsőfokú hatósága az általa lefolytatott munkaügyi ellenőrzés eredményeként
- november 6-án meghozott határozatával megállapította, miszerint a felperes kölcsönbe adóként jogellenesen munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatta a határozatban felsorolt munkavállalókat. A határozat eltiltotta a foglalkoztatót a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásától. A határozat
- pontja előírta, hogy a felperesi jogelőd tartsa be az írásos munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit, illetve az
- pontban foglalt munkaügyi szabálytalanság miatt 2.100.000,- Ft munkaügyi bírsággal sújtotta a felperesi jogelődöt. A határozat indokolása szerint a felperesi jogelőd együttműködési megállapodást kötött a ... Kft-vel, melynek értelmében a felperesi jogelőd olyan feladatok ellátását vállalta, melyeket a ... Kft. vállalt fel a ... Kft. és a ... Kft-vel kötött megbízási szerződés alapján. A ... Kft. által üzemeltetett, illetve a ... Kft. által üzemeltetett éttermek diákokat fogadtak
- december és
- április hónapokban a felperesi jogelődtől munkavégzésre. A diákok betanított éttermi dolgozó munkakörben látták el feladatukat. Az elsőfokú hatóság határozatában megállapította, hogy ez a foglalkoztatás tartalmilag munkaerő-kölcsönzésre irányuló jogviszony létesítésére irányult, mivel a felperesi jogelőd, mint kölcsönbeadó a munkavállalókkal, mint a szövetkezet tagjaival munkaviszonyt létesített és a munkavállalókat munkavégzés céljából átengedte a ... Kft. és a ... Kft, mint kölcsönbevevő munkáltatók részére. Az ügyben eljáró felügyelő a bizonyítási eljárás alapján a felek között ténylegesen létrejött jogviszonyt munkaerőkölcsönzésre irányuló jogviszonynak minősítette, amit a felek színlelt polgári jogi jogviszony alapján végeztek. A határozat megállapította azt, hogy a felperesi jogelőd a fentiekkel megsértette az Mt. 193/H.
(1)bekezdésében foglaltakat, nem tartotta be az Mt. 193/D.
(1)bekezdését. A felperesi jogelőd fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd
- december 16-án kelt másodfokú határozatával a munkaügyi bírságot 2.000.000,- Ft összegben állapította meg, az elsőfokú határozatot egyebekben helybenhagyta. A felperesi jogutódok keresetükben elsődlegesen az alperesi közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését, másodlagosan az eljárás felfüggesztését, harmadlagosan a határozatok megváltoztatását és a jogutódok közül kizárólag a II. rendű felperes marasztalását, negyedlegesen a határozat megváltoztatását oly módon, hogy a jogutódok közül az I. rendű felperest a munkaügyi bírság 1,55 %-áig, míg a II. rendű felperest a munkaügyi bírság 98,45 %-áig megfizetésre kötelezze a jogutódlás keretében született megállapodás alapján. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 22.M.1578/2010/
- számú ítéletével az alperes
- december 16-án kelt .... számú másodfokú határozatát a
- november 6-án kelt .... számú elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. A megállapított tényállás szerint a felperesek jogelődjével munkaviszonyban álló diákok a Miskolcon működő ... étteremben betanított éttermi dolgozói munkafeladatot láttak el, az éttermeket részben a ... Kft, részben a ... Magyarországi Étteremhálózat Kft. üzemeltette. A felperesek jogelődje a diák munkavállalókat a megrendelő igénye szerinti létszámban és munkaidőben bocsátotta a megrendelő rendelkezésére munkavégzés céljából, a felperesi jogelőd által kölcsönzött diákok a kölcsönvevők munkavállalóival együtt, tőlük nem elkülönítetten dolgoztak, a megrendelő eszközeivel, a megrendelő munkaruháiban. A munkaügyi bíróság érdemi döntése meghozatalakor a Munka Törvénykönyvéről szóló
- évi XXII. törvény (régi Mt.)
- augusztus 1-jével hatályba lépett XII./A. fejezete rendelkezéseit tekintette irányadónak és arra vont le jogkövetkeztetést, hogy a felperesek jogelődje nem munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatta a diák munkavállalókat, erre a speciális foglalkoztatási formára nem alkalmazhatóak az Mt. XI. fejezetében foglalt rendelkezések. A munkaügyi bíróság indokolása szerint elfogadható volt az a felperesi hivatkozás, miszerint a diák munkavállalókat rendszertelenül, szabadidejükhöz igazodóan foglalkoztatták, nem volt rendelkezésre állási kötelezettségük, ahogy azt a „törvénymódosítás is tartalmazta", felettük munkáltatói jogkört kizárólag az iskolaszövetkezettel munkaviszonyban álló személy gyakorolt. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és - tartalmilag - a felperesek keresetét elutasító határozat hozatalát kérte. A felülvizsgálati kérelem szerint a munkaügyi bíróság iratellenes megállapításokat tett, a megállapított tényállásból helytelen jogi következtetésre jutott, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelésével megsértette a Pp.
- §-ának rendelkezését. Az alperes a perbeli bizonyítékok közül kiemelte, miszerint az iskolaszövetkezet diák munkavállalói a két kft. munkaszervezetébe integrálódva végezték munkájukat, beépültek a napi munkafolyamatokba, ugyanazokat a munkaköröket látták el, mint a két kft. saját munkavállalói. Az utasításokat részben a kft-k munkavállalóitól kapták, a munkavégzéshez szükséges eszközöket is a két kft. biztosította, a pénztáros munkakörben foglalkoztatott diákok a kft-k felé számoltak el a bevétellel. A ... Kft, illetve a ... Kft. az érintett diákok foglalkoztatása során kölcsönvevőként viselkedett, a munkavégzés céljából átengedett munkavállalókat foglalkoztatta és a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket a kölcsönadóval megosztva gyakorolta. Az érintett munkavállalók nem szolgáltatást teljesítettek, hanem a kft-k munkavállalóival azonos munkaköröket láttak el. A felperes érvelése szerint a munkaügyi bíróság ítélete sérti a Pp. 339/A. §-ában foglaltakat, mert a
- évben módosított törvény a 2009-ben meghozott határozatokra visszamenőlegesen nem alkalmazható. Minthogy a kölcsönbeadó felperesi jogelőd iskolaszövetkezet nem felelt meg a törvényben, illetve az egyéb jogszabályokban foglalt feltételeknek, a munkaviszonyok a kölcsönvevő kft-k és a munkavállalók között jött létre. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben hatályában való fenntartását kérték. a jogerős ítélet Hivatkozásuk szerint az alperes a
- augusztus 1-től megváltozott jogszabályi környezet figyelmen kívül hagyásával terjesztette elő jogi álláspontját. A Munka Törvénykönyvét módosító
- évi CV. törvény jogintézményi szinten szabályozta az iskolaszövetkezetekben folyó munkavégzést, és annak „hivatalos" indokolása kimondja, hogy az adott foglalkoztatási struktúra, az iskolaszövetkezeti diákok harmadik személyek felé nyújtott szolgáltatása nem munkaerő-kölcsönzés. A felperesek érvelése szerint a Legfelsőbb Bíróság eseti döntésében foglaltakra (BH 2001.505.) tekintettel közigazgatási eljárásban érvényesülő általános felülbírálat elve alapján az eljárás során bekövetkezett jogszabályváltozást - átmeneti rendelkezés hiányában - figyelembe kell venni, ha az nem ütközik a jogalkotásról szóló törvényben foglalt, a kötelezettség visszamenőleges megállapítása tilalmába, hanem az ügyfélre kevésbé terhes jogkövetkezmény alkalmazását eredményezi. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos. Az irányadó tényállás szerint a ... Kft. és a ... Kft. munkavégzési helyein - ahol a felperesi jogelőd szövetkezettel munkaviszonyban álló munkavállalók végeztek munkát -
- évben végzett munkaügyi ellenőrzés eredményeként
- november 6-án, valamint
- december 16-án születtek a felperes által felülvizsgálni kért közigazgatási határozatok. A Pp.
- november 1-től hatályos 339/A. §-a szerint a bíróság a közigazgatási határozatot jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. A perbeli közigazgatási határozatok meghozatalakor aggálytalanul megállapíthatóan az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszonyra vonatkozó speciális szabályozás nem volt hatályos, így nem volt törvényi akadálya annak, hogy a munkaügyi ellenőrzés során a felügyelő - az ellenőrzés megkezdésekor fennálló - a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalóknak munkavégzés céljából történő átengedés alapjául szolgáló jogviszonyt, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolatot minősítse [a munkaügyi ellenőrzésről szóló
- évi LXXV. törvény (Met.)
- §
(5)bekezdése alapján]. Az
- évi XXII. törvény (régi Mt.) felperes által hivatkozott XII/A. fejezete és a Met.
- §
(4)bekezdése
- augusztus 1-től lépett hatályba. Annak perbeli esetben történt alkalmazására jogszabály eltérő rendelkezése hiányában törvényes lehetőség nem volt. Következésképp az abban foglaltakat a munkaügyi bíróság érdemi döntése meghozatalakor jogsértően vette figyelembe. A felperes által hivatkozott
- évben meghozott eseti döntés pedig a törvényi szabályozás változása folytán meghaladott. A perbeli munkaügyi ellenőrzés időpontjában a felperesi jogelődnek tudomása sem lehetett arról, hogy a vonatkozó jogszabályok tartalma a jövőben miként fog változni, ezért arra megalapozottan nem is hivatkozhat. A felülvizsgálni kért közigazgatási határozatok jogszerűségéről ugyanis kizárólag a perbeli tényállás alapján, és e tényállásra a perben irányadó jogszabályok alkalmazásával lehet dönteni. Egy közigazgatási határozat törvényessége csak úgy ítélhető meg, ha a bíróság azt a meghozatala időpontjában hatályos jogszabályokkal veti össze, illetve az eljárás megindításakor, az eljárás alapjául szolgáló tényálláshoz viszonyítva ítéli meg. Az idő múlása, a jogszabályok módosulása és a körülmények változása nem tehet egy határozatot jogszerűvé vagy jogsértővé. Így a közigazgatási per során hatályba lépett új jogszabály az alperesi határozat jogszerűségét nem érinti, ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik (KGD 2011.28.). A Munka Törvénykönyvéről szóló
- évi XXII. törvény (régi Mt.) 193/C. §-a értelmében a munkaerő-kölcsönzés: az olyan tevékenység, aminek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi. Kölcsönbeadó: az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek átengedi, és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva gyakorolja. Kölcsönvevő: a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót foglalkoztatja és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja. Az Mt. 193/D. §
(1)bekezdése szerint kölcsönbeadó csak az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, vagy - a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában - szövetkezet lehet, amelyik megfelel az e törvényben, illetve az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek, és az állami foglalkozási szerv nyilvántartásba vette. Minthogy
- augusztus 1-jét megelőzően a régi Mt. az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony különös szabályait nem tartalmazta, a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a feltárt tényállás alapján megállapítható-e a munkaerő-kölcsönzés és a felperesi jogelőd jogosult volt-e betartotta-e annak törvényi szabályait. munkaerő-kölcsönzésre, A perbeli esetben nem hagyható figyelmen kívül, hogy egy közvetítő kft-vel kötött a felperesi jogelőd megállapodást, amely szerint a ... Kft. köteles volt a partnere által meghatározott feladatok iskolaszövetkezeti tag diákok általi ellátását megszervezni a kft. üzleti partnereinek telephelyén ellenérték fejében. A ... Kft. és a ... Kft. a munkára az igényét a ... Kft-nek jelentette be. A rendelkezésre álló tanúvallomások alapján megállapítható, hogy a megállapodás a diákok átengedésére irányult ellenérték fejében, a foglalkoztató kft-k pedig az átengedett munkavállalókat betanított éttermi dolgozó munkakörben foglalkoztatták, melynek keretében az érintettek - a kft-k saját munkavállalóival teljesen azonos ételkészítést, kiszolgálást, pénztárosi munkát végeztek. Az így átengedett munkavállalók feladatait a foglalkoztató kft-k határozták meg. Munkájukat a kft-kkel munkaviszonyban álló étteremvezető, étteremvezető-helyettes irányította és ellenőrizte, a munkavégzéshez szükséges eszközöket a kft-k biztosították. A munkaerő-kölcsönzés megállapíthatóságát nem zárja ki a diákvezető jelenléte, az utasítási jog részbeni megosztása. Helytállóan hivatkozott ezért az alperes arra, miszerint az érintett munkavállalók nem szolgáltatást teljesítettek, hanem a kft-k szervezetébe integráltan a kft-k munkavállalóival azonos munkakört láttak el. E tényállás alapján az alperes jogsértés nélkül minősítette a jogelőd felperes kft, valamint a ... ... Kft. között létrejött megállapodást munkaerő-kölcsönzés elfedésére irányuló színlelt szerződésnek. Megalapozottan, jogszabálysértés nélkül állapította meg a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat, hogy a felperesi jogelőd ténylegesen kölcsönbeadónak minősült, mivel a vele munkaviszonyban álló munkavállalókat ellenérték fejében átengedte. A felperesi jogelőd ugyanakkor - nem vitatottan - munkaerőkölcsönzésre nem volt jogosult, annak szabályait nem tartotta be. Mivel a munkaügyi bíróság ítéletével a Pp. 339/A. §-ába ütközően helyezte hatályon kívül az alperes határozatát, ezért a Kúria a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. A felperesi jogutódok közötti, illetve az őket terhelő felelősség mértékének megítélése a munkaügyi vita keretein kívül esik. A Kúria a pervesztes felpereseket kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdésének alkalmazásával az alperes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költsége, valamint a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint az állam javára elsőfokú és felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére, melynek mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §
(3)bekezdés, valamint 50. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. Budapest,
- február
- dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő