Mfv.10082/2011/6 – Kúria

(4),

1. XCII. Tv.
2. §

(7),

1. LXXV. Tv. 8/A. § Mfv.II.10.082/2011/6.szám A Schwertfőgel és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Fülöp Márta ügyvéd) által képviselt Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás felperesnek a dr. ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága (mint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség jogutóda) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt megindított és a Pécsi Munkaügyi Bíróság 5.M.853/2010/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Pécsi Munkaügyi Bíróság 5.M.853/2010/
3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 150.000 (százötvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az állam javára felhívásra 52.500 (ötvenkettőezer-ötszáz) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : Az alperesi jogelőd elsőfokú hatósága
4. január 18-tól
5. január 27-ig a felperes működési területén lévő településeken munkaügyi ellenőrzést végzett és azt állapította meg, hogy a felperes 65 fő munkavállaló munkaviszonyát késedelmesen jelentette be a Magyar Államkincstárhoz. Ezért
6. február 23-án kelt határozatával az adózás rendjéről szóló
7. évi XCII. törvény (Art.)
8. §

(4)és

(7)bekezdésének megsértése miatt a felperest 1.400.000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta. Az alperesi jogelőd határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta. Indokolásában kitért arra, miszerint a felperes részéről eljáró ...

1. január 18-án a MÁK-nak átadott iratok átadására és nyilatkozattételre ügyfélként nem volt jogosult. Továbbá utalt arra, hogy az elsőfokú hatóság - az Art.
2. §

(4)bekezdésének megsértése mellett - ugyan tévesen hivatkozott az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet (Ámr.1.) 163/B. §-ában foglaltakra, mert a hivatkozott jogszabályt a 292/2009.(XII.19.) Korm. rendelet (Ámr.2.) hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú hatóság e jogi tévedése azonban a tényállás megállapítására és az érdemi döntésre nem volt kihatással. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését kérte. A Pécsi Munkaügyi Bíróság 5.M.853/2010/

1. számú ítéletével az alperes
2. április 10-én kelt .... számú határozatát a ...i Munkaügyi Felügyelőség Igazgatójának
3. február 23-án kelt .... számú határozatára is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte. A megállapított tényállás szerint a felperes a Pécsi Kistérségben működő önkormányzatok által létrehozott többcélú kistérségi társulásként működő költségvetési szerv.
4. évben pályázatot nyújtott be a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz a működési területén lévő településen lakó 65 fő közmunka program keretében történő foglalkoztatására. Pályázatát a szociális és munkaügyi miniszter K-01/
5. számú határozatával hagyta jóvá azzal, hogy a közmunka foglalkoztatás
6. január
7. napjával kezdődik. Erről a felperest a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Közmunka Tanács Titkársága
8. január 13-án tájékoztatta, a felek a szerződést
9. január 19-én írták alá. A szerződés alapján a felperes 37.987.750 forint támogatásban részesült, melyből 10 millió forint előlegként került biztosításra. A felperes
10. január 18-án a 65 fővel munkaszerződést kötött azzal, hogy a foglalkoztatás
11. január 15-étől
12. június 15éig tart. A munkaszerződésekkel egyidejűleg „adatfelvételi lap a munkavállaló törzsadatairól" elnevezésű nyomtatványt kiállította és azokat a biztosítási jogviszony létesítésének bejelentése végett
13. január 18-án személyesen adta át a Magyar Államkincstár ...i Regionális Igazgatósága Illetményszámfejtési Irodájának. A biztosítotti bejelentéseket elektronikus úton 63 főre
14. január 20-án, 2 főre
15. január 22-én továbbította a Magyar Államkincstár ...i Regionális Igazgatóság ...i Illetményszámfejtési Irodájának, amely
16. január 21-én, illetve január 27-én továbbította az elsőfokú állami adóhatóságnak. A munkaügyi bíróság ítéletét egyfelől azzal indokolta, hogy a támogatási szerződés érvényességéhez szükség volt a munkaszerződések előzetes megkötésére, melyben a foglalkoztatottak - mivel a bérük a támogatástól függött - csak a támogatási szerződés aláírásával kerültek érvényesen munkaviszonyba a felperessel a munkaszerződésben foglalt egyéb rendelkezésektől függetlenül. Erre utal a munkaügyi bíróság szerint a munkaszerződésekben szereplő „közmunka" megjelölés. A munkaügyi bíróság ítélete indokolásában megállapította, miszerint a felperes az Art.
17. §

(7)bekezdése szerinti „kincstári körbe" tartozik. A felperesre az Ámr.2. rendelkezései vonatkoznak. Ennek 235. §

(2)bekezdése értelmében a pályázati úton odaítélt támogatásokat a pályázó a kincstár részére a kötelezettségvállalást követő

1. munkanapon belül, de legkésőbb a kifizetést megelőző
2. munkanapig köteles bejelenteni. Ezért a munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint a felperes a biztosítottak bejelentésére vonatkozó kötelezettségét határidőben teljesítette. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalát kérte. Az alperes a Pp.
3. § rendelkezéseinek megsértésére munkaügyi bíróság téves jogértelmezésére hivatkozott. és a Kiemelte, miszerint a felperes a munkaügyi ellenőrzést megelőzően,
4. január 15-én, illetve az ellenőrzés napjától kezdte meg a munkavállalók foglalkoztatását. Ehhez képest a felperes 65 fő munkavállaló munkaügyi iratát
5. január 19-én és 21-én adta át a MÁK képviselőinek, a bejelentések elektronikus úton
6. január 21-én és 27-én érkeztek meg a szervhez. Az alperes érvelése szerint a felek közötti munkaviszonyt nem a támogatási szerződés keletkeztette. A munkaviszony az Mt.
7. §

(1)bekezdése értelmében munkaszerződéssel jött létre. A felek mind a munkába lépéskor, mind az ellenőrzés megkezdésekor rendelkeztek munkaszerződéssel, ezért a munkaügyi bíróság tévesen állapította meg, miszerint a foglalkoztatottak csak a támogatási szerződéssel kerültek érvényesen munkaviszonyba a felperessel. Az alperes arra is hivatkozott, hogy a munkaügyi bíróság tévesen állapította meg a felperesi foglalkoztatottakra vonatkozó bejelentési kötelezettségre irányadó jogszabályt. Az Ámr.2. 235. §

(2)bekezdése ugyanis a kötelezettségvállalás bejelentési rendjére, és nem a foglalkoztatottakra vonatkozó bejelentési kötelezettségre vonatkozik. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem a következik szerint alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 275. §

(1)bekezdésére tekintettel a rendelkezésre álló periratok alapján dönt. Ezért a felperes által ellenkérelme mellékleteként csatolt iratot nem vehette figyelembe. A tényállás szerint a felperes többcélú kistérségi társulás

1. január 18-án 65 fő munkavállalóval kötött munkaszerződést, akik ugyanezen a napon, egy részük
2. január 15-én reggel munkába léptek. A felperes a biztosítási jogviszonyok létesítésének bejelentése érdekében
3. január 18-án adta át a munkaszerződéseket és „az adatfelvételi lap a munkavállaló törzsadatairól" elnevezésű nyomtatványokat a Magyar Államkincstár részére és a bejelentéseket elektronikus úton
4. január 20-án továbbította. E tényállás alapján vitathatatlan tény a keresettel támadott közigazgatási határozat megállapítása, miszerint a felperes „65 fő munkavállaló munkaviszonyát késedelmesen jelentette be a Magyar Államkincstárhoz", a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a biztosított foglalkoztatottakról késedelmesen teljesítette, nem a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, illetve nem a foglalkoztatás megkezdése előtt. Ezért nincs perbeli jelentősége annak, hogy a bejelentés a munkaügyi ellenőrzést megelőzően megtörtént. Az Art.
5. §

(4)bekezdés a) pontja szerint a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítás létrejöttéről szóló bejelentés a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Az Art. 16. §

(7)bekezdése szerint ezt a bejelentést az államháztartásról szóló

1. évi XXXVIII. törvény (Áht.) szerint a kincstári körbe, valamint a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása, továbbá a központosított illetmény számfejtéséről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó munkáltatóknak és kifizetőknek az Áht. és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározottak szerint kell teljesíteni. A felperes maga sem állította, hogy a kötelezettségének a foglalkoztatás megkezdése előtt tett eleget, ezért ennek van jelentősége és nem annak, hogy erre
2. január 18-án vagy az alperes felülvizsgálati kérelmében állított január 19-ei időpontban került sor. E körben a MÁK két alkalommal egymásnak ellentétes tartalmú igazolást adott ki. A felperes az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében egyébként elismerte, hogy a bejelentési kötelezettségének késedelmesen tett eleget. Jóllehet,
3. január 1-től az Ámr.
4. nem volt hatályban és az Ámr.
5. a biztosított foglalkoztatottak tekintetében az adatszolgáltatás rendjéről külön rendelkezést nem tartalmaz, ugyanakkor a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladat finanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló,
6. január 1-től hatályos 46/2009.(XII.30.) PM rendelet
7. §

(7)bekezdése az Ámr.1. 163/B. §

(7)bekezdésében foglaltakkal egyezően írja elő, miszerint az Art. 16. §

(4)bekezdésében meghatározott bejelentést az Art. 16. §

(7)bekezdés hatálya alá tartozó költségvetési szervek az Art. 16. §

(4)bekezdés a)-b) pontjában előírt határidőre teljesíti az elsőfokú állami adóhatóságnak. A biztosítottak bejelentését ugyan a MÁK teljesítette, de arra a MÁK felé történt késedelmes felperesi adatszolgáltatás miatt késedelmesen kerülhetett csak sor. Az előbb hivatkozott jogszabályi helyek mellett a munkaügyi bíróság kellő alap nélkül, tévesen alkalmazta az Ámr.2. 235. §

(2)bekezdését, amely nem az „adatszolgáltatás a biztosított foglalkoztatottakról" szabálya, hanem „a kötelezettségvállalás bejelentési rendje" körében a kiírt pályázatok, továbbá a pályázati vagy nem pályázati úton odaítélt támogatások, egyéb kötelezettségvállalások bejelentésére vonatkozik. Helytállóan érvelt az alperes, miszerint a 65 fő munkavállaló munkaviszonya a felperessel az Mt. 76. §

(1)bekezdése szerint a

1. január 18-án megkötött munkaszerződésekkel jött létre, melyek érvényességének feltételeit nem képezte a felperes, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium között
2. január 19-én létrejött támogatási szerződés. Épp ellenkezőleg a támogatási szerződés megkötésének képezte feltételét 65 fő
3. január 15-től a pályázati programban foglaltak szerinti foglalkoztatása. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
4. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. A pervesztes felperest kötelezte a Pp. 78. §

(1)bekezdésének alkalmazásával az alperes együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költsége, valamint a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése alapján az állam javára együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,

1. április
2. Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő