Pf.20782/2012/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.782/2012/

1. szám A Szegedi Ítélőtábla a Magyarossy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Magyarossy József ügyvéd )által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek - a dr. Tarr Ágnes ügyvéd által képviselt I.r. és a II.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
2. október
3. napján kelt 13.P.22.060/2011/
4. számú ítélete ellen az alperesek
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja. Az alperesek elsőfokú perköltség fizetésére kötelezését, valamint a II.r. felperes elsőfokú eljárási illeték lerovására történő felhívását mellőzi. Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 15 napon belül 39 000 (harminckilencezer) Ft elsőfokú és 70 000 (hetvenezer) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS : A felperesek tagjai a II.r. alperes társadalmi szervezetnek, az I.r. felperes emellett az I.r. alperesnek is tagja. A II.r. alperes alapszabálya szerint az elnök a közgyűlés felhatalmazása alapján köthet szerződéseket, illetve adhat meghatalmazást az egyesület nevében. Az alperesek által
6. február
7. napján kötött haszonbérleti szerződés biztosította az I.r. alperes tagjainak tulajdonában álló területen a II.r. alperes részére -2- a vadászati jogot. Az alperesek a
8. január
9. napján kelt megállapodással a haszonbérleti szerződést megszüntették, anélkül azonban, hogy ehhez a II.r. alperes elnöke a közgyűlés felhatalmazását előzetesen beszerezte volna. Az I.r. alperes a 7/
10. (III.19.) számú határozatával döntött a vadászati jognak a (F.) Vadásztársaság részére történő biztosításáról, a 8/
11. (III.19.) határozatban pedig arról rendelkezett, hogy ugyanezen vadásztársasággal köti meg a haszonbérleti szerződést. A felperesek keresetükben kérték, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperesek által (település neve)-enen,
12. január
13. napján megkötött „Haszonbérleti szerződés megszüntetése" elnevezésű megállapodás érvénytelen, mert annak megkötésekor a II.r. alperes nevében eljáró (személy neve) nem rendelkezett képviseleti jogosultsággal, emellett a közgyűlés felhatalmazása nélkül járt el. Hivatkoztak továbbá arra, hogy a megállapodás sérti a II.r. alperes tagjainak, s ezáltal az ő érdekeiket is. Állították, hogy a haszonbérleti szerződés megszüntetésének megállapodásban megjelölt oka, miszerint a II.r. alperes a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette, valótlan. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Vitatták a felperesek perbeli legitimációját, továbbá a megállapítási kereset eljárásjogi feltételeinek fennálltát. Állították, a perbeli megállapodás nem a haszonbérleti szerződés megszüntetésére vonatkozik, csupán a II.r. alperes tartozásának tényét rögzíti. Álláspontjuk szerint a II.r. alperes vadászati joga nem ezen okirat alapján, hanem az I.r. alperes közgyűlésének 7/
14. (III.19.) határozatával amely a (F.) Vadásztársaság részére biztosította a vadászterület használatának jogosultságát - szűnt meg. Védekezésük szerint a megállapodást a közgyűlés utólagosan, ráutaló magatartásával jóváhagyta. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperesek között
15. január
16. napján „Haszonbérleti szerződés megszüntetése" elnevezésű szerződés nem jött létre. Kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felpereseknek személyenként 69 300 Ft perköltséget. Felhívta a II.r. felperest, hogy leletezés terhével rójon le további 37 300 Ft kereseti illetéket. Az alperesi védekezés kapcsán elsődlegesen a felperesek perbeli legitimációjának fennálltát vizsgálta. A szerződés érvénytelenségére való hivatkozást megalapozó érdekeltségnek tekintette, hogy a II.r. alperes, amelynek mindkét felperes tagja, a megállapodás következtében nem tud folytatni vadászati tevékenységet, ezáltal a vadásztársaság tagjai, így a felperesek sem tudják gyakorolni vadászati jogukat. Utalt arra, bár a II.r. alperes a felpereseket a kereset benyújtását követően tagjai sorából kizárta, a felpereseknek az e határozat érvénytelenségének megállapítása iránti keresete megalapozottnak bizonyult, következésképp a felperesek tagsági jogviszonya mindvégig fennállt, s ezáltal a jelen per tárgyát képező szerződés érvénytelenségének megállapítása tekintetében jogi érdekeltségük megállapítható. Megítélése szerint a megállapításra irányuló kereset előterjesztésének Pp.
17. §-ában írt feltételei is fennállnak. -3Pkf.II.20.056/2013/3.szám A kereset érdemét illetően rámutatott, a II.r. alperes alapszabályának
18. § 3.) pontja értelmében az egyesület elnöke a közgyűlés felhatalmazása alapján köthet szerződéseket. A II.r. alperes azonban nem tudta bizonyítani, hogy az elnök a közgyűléstől a szerződés megkötésére felhatalmazást kapott. Nem bizonyították továbbá az alperesek azt sem, hogy a II.r. alperes közgyűlése utólag jóváhagyta az álképviselőnek minősülő elnök által kötött megállapodást. Erre tekintettel úgy foglalt állást, hogy a felek között egyező akaratnyilvánítás hiányában a megállapodás nem jött létre. Az ítélet ellen az alperesek éltek fellebbezéssel, amelyben annak megváltoztatásával a felperesek keresetének elutasítását és a felperesek első-, másodfokú perköltségben való marasztalását kérték. Változatlan álláspontjuk szerint a felperesek nem jogosultak kérni a perbeli szerződés érvénytelenségének a megállapítását. Érvelésük szerint a társadalmi szervezetek működésének belső logikájával és a forgalombiztonság követelményeivel ellentétes lenne, ha az egyesületi tagok egyenként megtámadhatnák az egyesület által kötött szerződéseket. Az egyesület tagja ugyanis a gazdasági társaság tagjához, illetve részvényeséhez hasonlóan nem tekinthető az egyesület által kötött szerződés vonatkozásában külső harmadik személynek, ezért csak arra van lehetősége, hogy az egyesület működésének belső szervezeti rendje szerint próbálja meg elérni azt, hogy maga az egyesület támadja meg az általa kötött szerződést. Ettől eltérő álláspont a társadalmi szervezetek önrendelkezési jogát sértené. Támadták az elsőfokú bíróságnak a megállapítási kereset feltételei fennállására, valamint a kereset érdemi megalapozottságára vonatkozó álláspontját is az elsőfokú eljárásbeli védekezésüket fenntartva, illetve az elsőfokú bíróság okfejtését sérelmező érveik kifejtése mellett. Álláspontjuk szerint téves az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezése is. A felperesek egységes pertársak, rájuk ugyanis a döntés a perben való részvételükre tekintet nélkül kiterjedne, ezért nem tarthatnak igényt külön-külön a perértékhez igazodó perköltségre. Erre tekintettel a per főtárgyát érintő fellebbezésük megalapozatlansága esetére kérték a felperesek javára megítélt perköltség összegének leszállítását. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. Részletezték a II.r. alperesi vadásztársaság és a tagjai, valamint a vezetőség között feszülő ellentéteket. A fellebbezés alapos. - 4Az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a perbeli jogvita elbírálása során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperesek kereshetőségi joga fennáll-e, és helytállóan határozta meg a szerződés érvénytelensége megállapítására irányuló kereset előterjesztése kapcsán a perbeli legitimáció fennállta kapcsán vizsgálandó feltételeket is. Az e körben levont következtetésével azonban az ítélőtábla nem ért egyet az alábbiakra tekintettel. A Ptk.
19. §