Mfv.III.10.267/2008/9.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Neigerné dr. Vejkey Klára ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított, a Tatabányai Munkaügyi Bíróság 1.M.473/2007/
- számú ítéletével befejezett perében az említett számú jogerős határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Tatabányai Munkaügyi 1.M.473/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes özvegyi nyugdíj iránti igényét az alperes a 3305595/2006/
- számú határozatával elutasította. Az indokolás szerint a tanúk nyilatkozatai alapján nem volt megállapítható, hogy az elhunyt és a felperes közös háztartásban, illetve gazdasági közösségben éltek volna. Az alperes igazgatója másodfokú határozatával a felperes fellebbezését elutasította és az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy az együttélés ideje kevesebb a törvényben előírtnál, mivel az elhunyt időnként az elvált feleségével is együtt élt [
- évi LXXXI. tv. (Tny.)
- §
(1)bekezdés, Ptk. 685/A. §]. A felperes keresetében az igényét elutasító társadalombiztosítási határozatok megváltoztatását, az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága megállapítását kérte. Álláspontja szerint az élettársi kapcsolatra előírt valamennyi törvényi feltétel - az egy év megszakítás nélküli együttélés és ezalatt közös gyermek születése - teljesült, a támadott társadalombiztosítási határozatból nem állapítható meg, hogy milyen tényekre, bizonyítékokra alapítottan utasították el az igényét. A Tatabányai Munkaügyi Bíróság az 1.M.473/2007/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítás adatai alapján az élettárs fogalmának a Ptk. 685/A. §-ában meghatározott ismérvei fennállását vizsgálta. A tanúvallomásokat egybevetve és részletesen értékelve arra következtetett, hogy a felperes nem tudta bizonyítani kétséget kizáróan az élettársi viszonyt jellemző gazdasági közösségben való együttélést, a szoros összetartozást tükröző, állandó jellegű, tényleges közös gazdálkodást, a jövedelmük közös cél érdekében való együttes felhasználását. A gazdasági életközösség bizonyítása hiányában a felperes és az elhunyt kapcsolata nem minősült élettársi kapcsolatnak, ezért nem volt jogszabálysértő az özvegyi nyugdíj iránti igényt elutasító társadalombiztosítási határozat. A felperes felülvizsgálati kérelmében a Ptk. 278/G. §-a és a Pp.
- §-a megsértésére hivatkozva kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helytadó határozat hozatalát. A kérelem indokolása szerint - bár nem tipikus élethelyzetben élt az elhunyttal - a tartós együttélés szándéka és a gazdasági közösség fennállt, amely megalapozza a Ptk. 578/G. §-ában szabályozott élettársi vagyonközösség megállapítását. A bizonyítékok értékelését vitatta: a bíróság M. Á. tanúvallomását nem kellő súllyal vette figyelembe, E. P. tanúvallomását túlzott mértékben értékelte, míg Sz. F.-né tanúvallomását nem kellő mértékben értékelte. Az elhunyt elvált felesége tanúvallomását a bizonyítékok köréből kirekeszteni kérte ellenséges magatartása miatt. F. É. nem tudta megjelölni, milyen időszakra vonatkozóan nyilatkozott, Sz. T.-né pedig csak az elvált feleséggel tett külföldi utazások tényét igazolta. Mindezekre tekintettel a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelése miatt tartotta jogszabálysértőnek a keresete elutasítását. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a munkaügyi bíróság ítéletének hatályában való fenntartását kérte. Az egyes tanúvallomásokra részletesen utalva kifejtette, hogy megalapozott az az ítéleti következtetés, miszerint a felperes nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani az elhunyttal az élettársi kapcsolatát. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Ha a bíróság a tényállást a felek előadásainak és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el, a felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó ténykérdés általában nem vizsgálható, nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére, értékelésére. A Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok megállapításánál és egybevetésénél nincs-e nyilvánvalóan okszerűtlen következtetés. Az adott esetben a munkaügyi bíróság a bizonyítékokat teljes körűen, a maguk összességében értékelte és meggyőződése szerint - a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megfelelően - bírálta el. A felperes a perben az elhunyt elvált felesége tanúkénti meghallgatását nem ellenezte, csak utóbb kérte a tanúvallomás figyelmen kívül hagyását. Ez a kérelem azonban a bíróságot nem kötötte, és mivel az ítéleti tényállás megállapítását nem e tanúvallomásra alapította, hanem az azt támogató, és azzal ellentétes vallomásokat egyaránt értékelve hozta meg döntését, e tekintetben eljárási jogszabálysértés nem történt. A felülvizsgálati kérelemben említett további tanúvallomásokkal kapcsolatban sem állapítható meg nyilvánvalóan okszerűtlen következtetés. Miután a munkaügyi bíróság az egymásnak ellentmondó tanúvallomásokat egybevetette, a felperesre háruló bizonyítási teher figyelembevételével megalapozottan állapította meg, hogy kétséget kizáróan felperes nem bizonyította az élettársi kapcsolathoz szükséges törvényi feltétel, a gazdasági közösség fennállását. A felülvizsgálati kérelem a Ptk. 578/G. § megsértésére tévesen hivatkozott, hiszen az e §-ban szabályozott közös tulajdon szerzést a felperes maga sem állított a perben. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján - jogszabálysértés hiányában - a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta és a felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A per tárgyi illetékmentessége folytán (
- évi LXXXI. törvény
- §) a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli [6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §]. Budapest,
- március
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő