Bfv.970/2012/6 – Kúria

(1)bekezdés a) pontjának II. fordulata] miatt emelt vád alól felmenti. Elrendeli a bűnügyi költség címén befizetett 26.033 (huszonhatezerharminchárom) forint és vagyonelkobzás címén befizetett 7.214 (hétezer-kettőszáztizennégy) forint, befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt terhelt részére visszafizetését. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 6.000 (hatezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Veszprémi Városi Bíróság a 2011. október 19-én kihirdetett 13.B.996/2011/5. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki - 2 rb. felbujtóként elkövetett Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettében [Btk. 314. §

(1)bek. a) pont] és - 1 rb. felbujtóként elkövetett Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettének kísérletében [Btk. 314. §

(1)bek. a) pont]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 150 napi tétel, napi tételenként 300 Ft, összesen 45.000 Ft összegű pénzbüntetésre ítélte, vele szemben 13.682 Ft vagyonelkobzást rendelt el és kötelezte 22.223 Ft bűnügyi költség megfizetésére. Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a

1. február 7-én meghozott 1.Bf.1021/2011/
2. számú ítéletével az elsőfokú határozatot az I. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatta meg, hogy - felmentette a 2 rb. felbujtóként elkövetett Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntette [Btk.
3. §

(1)bek. a) pont] miatt emelt vád alól, fennmaradó cselekményét 1 rb. felbujtóként elkövetett költségvetési csalás vétségének [Btk. 310. §

(1)bek. a) pont II. ford.] minősítette, - mellőzte a halmazati büntetésre utalást, - az I. rendű terheltet megrovásban részesítette és vele szemben a vagyonelkobzást 7.214 Ft-ra rendelte el. Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. Kötelezte az I. rendű terheltet a másodfokú eljárás során felmerült 3.810 Ft bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság jogi értékeléséhez képest a másodfokú bíróság az ítélet megváltoztatása kapcsán - a 2011. évi LXIII. törvény 2. §-a szerinti módosításra tekintettel - az elbíráláskor hatályos törvény alkalmazására hivatkozott. A másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Veszprém Megyei Főügyészség az I. rendű terhelt javára terjesztett elő - a Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt a bűnösség megállapítása miatt, törvénynek megfelelő határozat meghozatala érdekében. Indokai szerint a 2011. évi LXIII. törvény 7. §-ával módosított, elbíráláskor hatályos Btké. 27. §

(2)bekezdése szerint nem valósul meg bűncselekmény, ha a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány a 100.000 Ft-ot nem haladja meg. A Legfőbb Ügyészség BF.1972/2012/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt - változatlan tartalommal - fenntartotta és az I. rendű terheltnek a költségvetési csalás bűntette miatt emelt vád alól felmentését indítványozta. A Kúria az ügyben a Be.
2. §-ának

(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a legfőbb ügyész képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartva, írásbeli nyilatkozatában foglaltakkal egyezően, a védő pedig azzal egyetértően szólalt fel. A felülvizsgálati indítvány alapos. A Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A Btk. 10. §

(1)bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A Btk. és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló, 2012. január 1-jén hatályba lépett 2011. évi LXIII. törvény - 10. §

(15)bekezdése alapján hatályát vesztette a Btk.

1. §-a; -
2. §-a alapján a Btk.
3. §-a helyébe lépett a költségvetési csalás bűncselekményének törvényi tényállását meghatározó rendelkezés; -
4. §-a pedig módosította a Btké.
5. §-át. A Btk.
6. §

(1)bekezdés a) pontja szerint a költségvetési csalás vétségét követi el, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. A Btké. 27. §

(2)bekezdése szerint pedig nem valósul meg bűncselekmény, illetve vámszabálysértés valósul meg, ha a költségvetési csalással [

1. §] okozott vagyoni hátrány a 100.000 forintot nem haladja meg. Ehhez képest a Btk.
2. §-ában - eltérően a Btk. 138/A. § a) pontjától - nem 50.000, hanem 100.000 forintot meghaladó vagyoni hátrány okozásának esetével kezdődően rendeli a törvény büntetni a cselekményt. Másrészt a Btk.
3. §-ának - a vámszabálysértés kivételével - nincs szabálysértési alakzata. Az elsőfokú ítélettel megállapított - a másodfokú bíróság által kiegészített - tényállás felülvizsgálati indítvánnyal érintett
4. pontja szerint
5. május 13-án az I. rendű terhelt megbízásából a II. rendű terhelt néhai L. I.-né (az I. rendű terhelt
6. november 28-án meghalt édesanyja) nevében területalapú támogatás iránt valótlan tartalmú kérelmet nyújtott be elektronikus úton a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatalhoz.
7. május 29-én a II. rendű terhelt ugyanígy benyújtotta az állandó meghatalmazásra és annak bejelentésére szóló nyomtatványt, melyen valótlanul jelölte meg meghatalmazóként néhai L. I.-nét, akinek nevét aláhamisította. Ezen okiratok alapján a Hivatal
8. november 9-én előlegként 14.428 forintot kifizetett, amit I. rendű terhelt átvett. A hivatal 20.243 Ft támogatást állapított meg, aminek kiutalása azonban az APEH jelzése miatt elmaradt. Következésképpen a másodfokú bíróság törvényt sértett, amikor e tényállás alapján a terhelt bűnösségének megállapítását helybenhagyta. A büntető törvény időbeli hatályára, ekként az alkalmazandó törvényre vonatkozó Btk.
9. §-a alapján - főszabályként - a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni. A Btk.
10. § szerint tehát az elbíráláskor hatályos büntetőtörvénynek visszaható hatálya van, ha annak alapján a cselekmény nem bűncselekmény. Ilyenkor pedig kötelezően az elbíráláskor hatályos, új törvény alkalmazandó. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint - a Btk.
11. § esetében a cselekmény elbírálásának ideje [BH 2009/231.], valamint - a Be.
12. §

(2)bekezdése esetében a megtámadott határozat meghozatalának ideje alatt egyaránt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének időpontja értendő. A másodfokú bíróság ítéletének meghozatalakor (

1. február 7-én) pedig - a már kifejtettek szerint - az I. rendű terhelt terhére rótt részesi cselekmény alapcselekménye nem volt bűncselekmény, azt a törvény nem rendelte büntetni. Ennélfogva a részesi magatartás járulékossága folytán - szintén nem bűncselekmény. Ekként a Kúria a Be.
2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú ítéletet megváltoztatta és az I. rendű terheltet a Be. 6. §

(3)bek. a) pontja, és 331. §

(1)bekezdése alapján, bűncselekmény hiánya okából felmentette az ellene felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 310. §

(1)bekezdés a) pontjának II. fordulata] miatt emelt vád alól. Az alapeljárásban a felmerült bűnügyi vagyonelkobzás címén költség címén és az alapeljárásban befizetett összeg visszatérítéséről a Be. 585. §-a, a felülvizsgálat során felmerült bűnügyi költség viseléséről pedig a 429. §

(1)bek. zárófordulata alapján rendelkezett. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Budapest,

1. november
2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Márki Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő N-né TH