A határozat elvi tartalma: A műtét során kapott vérkészítmény miatt kialakult Hepatitis C fertőződöttségre alapított kárigény esetén a nem vagyoni kártérítés mértékét befolyásoló tényezők. Pfv.III.20.992/2011/5.szám A Kúria a dr.Horváth Béla ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Magyar Állam alperes ellen kártalanítás iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 1.P.88.690/
- szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 56.Pf.634.764/2010/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a
- június
- napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítélet hatályában fenntartja. felülvizsgálattal támadott részét Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, míg a felülvizsgálati illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes 1984 májusában szívműtéte során nagyobb mennyiségű vérkészítményt kapott. A 2006 novemberében végzett kivizsgálása során megállapították HCV fertőzöttségét. 2007 februárjától interferon kezelésben részesült, a
- augusztus 8-i laboratóriumi lelet szerint a HCV-PCR vizsgálat eredménye negatív volt. A felperes a keresetében 4.000.000 forint nem vagyoni kártérítés és ennek a keresetlevél benyújtásától számított késedelmi kamata, valamint ugyanettől az időtől havi 30.000 forint járadék és törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését az egészségügyről szóló korábban hatályban volt
- évi II. törvény
- §-ának
(3)és
(4)bekezdése, valamint a 22. §ának
(2)bekezdése, a Ptk. 326. §-ának
(1)és
(2)bekezdése, 355. §-ának
(1)bekezdése és 360. §-ának
(1)bekezdése alapján. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással: nem bizonyított, hogy a felperes egészségkárosodását a gyógyszerkészítmény okozta. Az elsőfokú bíróság az ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.000.000 forintot, valamint ezen összeg után a
- május
- napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasította és rendelkezett a perköltség viseléséről. Az elsőfokú bíróság az orvosszakértői vélemény alapján megállapította, hogy a felperes szervezetében hordozza az aktív vírust és a fertőzés az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható. A HCV fertőzöttség a felperes életvitelét jelentősen megváltoztatta, a betegséggel együtt járó testi és lelki következmények a felperes hátralévő életében fennmaradnak, családtagjaival fennálló kapcsolatának megváltozása súlyos pszichikai következményekkel is jár. Mindezekre tekintettel a nem vagyoni károk kompenzálására az elsőfokú bíróság 4.000.000 forintot tartott alkalmasnak. A dietetikus szakkonzulens szakvéleménye szerint nincs olyan étrend, étrend kiegészítő, amely a májat megvédené, a májkímélő diéta olyan étrendi előírásokat tartalmaz, melyek megegyeznek az egészséges táplálkozás ajánlásaival, ez az étrendben többletköltséget nem okoz, ezért a járadékigény alaptalan. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét lényegében helyes indokai alapján helybenhagyta. A fellebbezésre figyelemmel kiemelte, hogy dr.P.T. igazságügyi orvosszakértő véleménye szerint a felperest csak gyakorlati értelemben lehet gyógyultnak tekinteni, mivel a fertőzés ismét aktiválódhat, a vírus tökéletes kiirtása a szervezetből nem lehetséges, bár az aktiválódás valószínűsége igen csekély. Az alperes felülvizsgálati kérelme a kártalanítás felére történő csökkentésére irányult. Jogi álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp.
- §-ának
(1)bekezdését sértve a kártalanítás mértékét helytelenül állapította meg. A bíróság nem tulajdonított megfelelő jelentőséget annak, hogy a felperes vírusmentes lett, ezzel szemben az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes a szervezetében hordozza a vírust és a fertőzés nem gyógyítható. Az igazságügyi orvosszakértő szakvéleménye szerint azonban a Hepatitis C vírus okozta betegség gyógyítható, a vírus aktivizálódásának esélye csekély. A májkárosodás mértékére vonatkozó adat nem állt rendelkezésre, a felperes panaszai a kombinált gyógykezelés mellékhatásaival állnak összefüggésben. Mindezekre tekintettel, valamint az azonos tárgyú ügyekben hozott ítéleteket figyelembe véve a 4.000.000 forint nem vagyoni kártérítés kirívóan eltúlzott. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint a lefolytatott részletes bizonyítás alapján az összegszerűség megítélése körében a bírói mérlegelés törvényes és okszerű volt, a gyógyíthatatlanság fogalmának orvosi és jogi értelmezése eltérő. A Pp. 270. §-ának
(2)bekezdése és 275. §-ának
(2)bekezdése alapján a Kúria azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott része a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okok miatt jogszabálysértő-e. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálat nem érintette a jogerős ítéletnek a felperes járadékkövetelését elutasító részét és nem vitatott az államnak a kártérítés szabályai szerinti kártalanítási kötelezettsége sem, az alperes a kártalanítás mértékét támadta. Az elsőfokú ítélet indokolásában a bíróság jól írta le a felperest ért nem vagyoni hátrányokat. A felperes 1984-ben károsodott, amikor a műtét során fertőzött vért kapott és vírusfertőzött lett. A fertőzöttség miatt kialakult vírushordozói állapot az egészségkárosodás, amelynek következtében sérült a felperes egészséghez fűződő joga és nála olyan hátrányok keletkeztek, amelyek megalapozzák, a Ptk. 355. §ának
(1)bekezdése szerinti nem vagyoni kárpótlásra való igényét a Ptk. 355. §-a
(4)bekezdésének megfelelő mértékben. A jogerős ítélet az e körbe eső bizonyítékokat jól mérlegelte, a Pp. 206. §ának
(1)bekezdésének megfelelően és helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a 4.000.000 forint alkalmas mint pénzbeli kárpótlás a hátrányok kiegyenlítésére, csökkentésére. A kártalanítás mértékének meghatározásánál jelentősége van annak, hogy a felperes fiatalon vált fertőzötté és ennek tudatával fizikailag és lelkileg is hosszabb ideig kell együtt élnie. Változtatni kellett az egészséges-teljes lehetőségű élettevékenységén minden tekintetben, életmódja hátrányosan változott. A változások kihatnak az egyéni életére, miként a családi és társas kapcsolataira is. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében tévesen állítja, hogy a bíróság az igazságügyi szakértői véleményben foglaltakat nem kellő súllyal vette figyelembe. A klinikai tünetmentesség ellenére a vírus teljes kiirtása a szervezetből nem lehetséges, ebből következően fennáll a vírusfertőzött állapot és az a lehetőség is, hogy a vírus aktivizálódik. Miután károsodásnak az tekintendő, hogy a vírus a felperes szervezetébe került, ezáltal ténylegesen és jogilag is ez a felperes károsodott állapota, amely fennáll, vagyis nem tekinthető gyógyultnak, az alperesnek az e körben kifejtett okfejtése téves. A kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott része a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 270. §-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazott Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte a felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére, míg a felülvizsgálati illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- június
- Dr. Havasi Péter s.k. a tanács elnöke, előadó, Dr. Erményi Lajos s.k. bíró, Dr. Almásy Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő HM