← Magyarország

Kfv.35732/2011/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A haszonélvezeti jogot alapító szerződés felbontása esetén a jogszabályi feltételek teljesítése után a megfizetett illeték visszajár. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.732/2011/3.szám A Kúria a dr. Bakó Csaba ügyvéd /.../ által képviselt felperes neve /felperes címe/ felperesnek a dr. Heller Andrea jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága /alperes címe/ alperes ellen illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság

  1. július
  2. napján kelt 6.K.20.651/2011/
  3. számú ítélete ellen az alperes által
  4. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Baranya Megyei Bíróság 6.K.20.651/2011/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. A feljegyzett felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes és szerződő partnere
  6. június 10-én haszonélvezeti jog alapításáról állapodtak meg akként, hogy az 1/2-1/2-ed arányban tulajdonukat képező, a .....helyrajzi számú ingatlanon, egymás javára, ingyenesen, a tulajdoni illetőségük terhére haszonélvezeti jogot alapítanak. A .... Körzeti Földhivatal felperes javára az ingatlannyilvántartásban a ... bárkódszámú határozatával a haszonélvezeti jogot bejegyezte. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága a
  7. július
  8. napján kelt ... ügyiratszámú fizetési meghagyásában a vagyoni értékű jog ingyenes megszerzése után 120.000 Ft ajándékozási illetéket szabott ki a felperes terhére. Felperes az ajándékozási illeték összegét
  9. szeptember 10-én megfizette. A felperes és szerződő partnere
  10. október
  11. napján a haszonélvezeti jogot alapító szerződést felbontották, amelynek következtében a körzeti földhivatal
  12. november 22-én a ... bárkódszámú határozatával a felperes javára bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti jogot törölte. A szerződés felbontása miatt
  13. december 22-én keltezetten felperes a megfizetett ajándékozási illeték visszatérítése iránt kérelmet terjesztett elő. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Adóigazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a
  14. február
  15. napján kelt ... ügyiratszámú határozatával a felperes kérelmét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  16. március
  17. napján kelt .../
  18. iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a Polgári törvénykönyvről szóló
  19. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./ 319.§ /1/-/3/ bekezdései, az illetékekről szóló
  20. évi XCIII. törvény /a továbbiakban: Itv./ 80.§ /1/ bekezdés c.) pontja alapján hozta meg. Indokolása szerint a szerződés a megszűnésének legáltalánosabb esetével: a teljesítéssel betölti rendeltetését. A haszonélvezeti jogot alapító szerződést felbontó okirat nem tartalmazta azokat az okokat, amelyek a haszonélvezeti jog megszüntetéséhez vezettek, ezekre vonatkozóan az adózó bizonyítékot sem terjesztett elő. A haszonélvezeti jogot alapító szerződés nem tartalmazta továbbá azokat a feltételeket, amelyek alapján az ajándék visszakövetelhető lenne. Az ajándék visszaadása pedig nem azonos az eredeti állapot helyreállításával. Mindezek alapján az elsőfokú hatóság kérelmet elutasító döntése jogszerű. A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását és kérelme teljesítését kérte. Álláspontja szerint alperes részéről az elutasításként hivatkozott indokok az illeték visszatérítésének nem jogszabályi feltételei. A szerződést közös megegyezéssel az eredeti állapot helyreállításával bontották fel, így kérelmének az elutasítása jogsértő. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a másodfokú határozatot megváltoztatta és elrendelte a felperes által megfizetett 120.000 Ft illeték visszatérítését. Indokolása szerint felperes az Itv. 80.§ /1/ bekezdés c.) pontjában foglalt feltételeket teljesítette, így kérelmét az adóhatóság jogsértő módon utasította el. Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Itv. 80.§ /1/ bekezdés c.) pontját. Az alperes fenntartotta és megismételte a határozatában foglaltakat. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, amikor nem állapítható meg az eredeti állapot és annak helyreállítása, valamint a szerződés a rendeltetését betöltötte, nem alkalmazható az Itv.
  21. § /1/ bekezdés c.) pontja, akkor sem, ha az ingatlanügyi hatóság a haszonélvezeti jogot törölte. A felperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló
  22. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az Itv. 102.§ /1/ bekezdés d.) pontja alapján e törvény alkalmazásában vagyoni értékű jog a haszonélvezet. Az Itv. 1.§-a értelmében ajándékozás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, az ajándékozási illetékkötelezettség vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján keletkezik /Itv. 11.§ /1/ bekezdés c.) pont, 3.§ /2/ bekezdés b.) pont/. Az adóhatóság e jogszabályok alapján kötelezte felperest a haszonélvezeti jog ingyenes megszerzése után ajándékozási illeték megfizetésére. A közteherviselés, ami az Itv. szabályozásában /1.§/ illetékfizetés, vagyonszerzés következménye. A vagyon az Itv. alkalmazásában: az ingatlan, az ingó, a vagyoni értékű jog. Az illeték tárgya a vagyon - különböző jogcímeken történő megszerzése. Vagyonszerzés hiányában illetéket sem kell fizetni. Abban az esetben, ha a szerződő felek az eredeti állapot helyreállításával a jogügyletet közös megegyezéssel megszüntetik, vagy az arra jogosult a jogügylettől eláll, a vagyonszerzőnek - a szerződés megkötése előtti állapot helyreállítása miatt - nincs vagyonszerzése, és nincs vagyonnövekménye. Az Itv. 80.§ /1/ bekezdés c. pontja értelmében a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének a fizetésre kötelezett kérelmére helye van, ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll és ezt ingatlan esetén az ingatlanügyi hatóság határozatával, más esetben a közös megegyezésről, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják. Az alperes és az elsőfokú bíróság által megállapított, a felperes részéről felülvizsgálati kérelemmel nem támadott azon tény alapján egyrészről, hogy felperes és szerződő partnere a haszonélvezeti jogot alapító szerződést az eredeti állapot helyreállításával felbontották, és ezt a felperes a haszonélvezeti jogot alapító szerződést felbontó megállapodást tartalmazó okirattal, illetve az ingatlanügyi hatóság határozatával igazolta, másrészről az Itv. 80.§ /1/ bekezdés c. pontjában foglaltak alapján, a felperes terhén vagyonszerzés, vagyonnövekmény hiányában illetékteher nem maradhat. Azonos jogi álláspontot tartalmaznak a Kúria Kfv.I.35.083/2011/4., Kfv.I.35.141/2011/5., Kfv.I.35.127/2011/
  23. számú ítéletei is. Az alperes ellentétes álláspontja téves, kifogásai nem jogszabályi feltételek, így azokkal az Itv. 80.§ /1/ bekezdés c. pontjának alkalmazási köre nem szűkíthető. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának határoznia nem kellett. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről a Kúria a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 14.§-a alapján rendelkezett. Budapest,
  24. október
  25. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.