Debreceni Ítélőtábla Bf.I.12/2013/
- szám A Debreceni Ítélőtábla Debrecenben
- február
- napján megtartott tanácsülés alapján meghozta a következő végzést: A vádlott ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt a Debreceni Törvényszék, mint elsőfokú bíróság 7.B.426/2010/
- számú,
- december
- napján kelt végzését helybenhagyja. Indokolás: A Debreceni Törvényszék, mint elsőfokú bíróság 7.B.426/2010/
- számú végzésével a pótmagánvádló jogi képviselője útján benyújtott pótmagánvádat elutasította. A végzés ellen az pótmagánvádló jogi képviselője terjesztett elő joghatályos fellebbezést, melyben a Debreceni Törvényszék pótmagánvádlói indítványt elutasító végzésének hatályon kívül helyezését kérte és azt, hogy az ítélőtábla utasítsa a Debreceni Törvényszéket az eljárás lefolytatására. A pótmagánvádló jogi képviselője által előterjesztett fellebbezésben nem osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy amennyiben az pótmagánvádló jogi képviselője a pótmagánvádban, illetve feljelentésében megjelölt hűtlen kezelés bűntette miatt kéri a felszámoló biztos felelősségre vonását az általa benyújtott pótmagánvád elutasításának van helye a Be.
- §
(2)bekezdés c) pontja alapján, ugyanis vádindítvány benyújtására nem jogosult, mert nem tekinthető sértettnek. A jogi képviselő fellebbezésében vitatta az elsőfokú bíróság azon álláspontját is, amely szerint a vádindítványban leírt tényállás nem alkalmas más bűncselekmény, így csődbűncselekmény megállapítására sem, hiszen nem tartalmazza a törvényi tényállás azon elemeit, amely alapján a vád a Be. 2. §
(2)bekezdése szerint törvényes vádnak lenne tekinthető. A jogi képviselője továbbá fellebbezésében utalt arra, miszerint a pótmagánvád intézményének éppen az a lényege, hogy a sértett akkor léphet fel, ha a büntető hatóságok valamely oknál fogva nem érvényesítik az állam büntető igényét az elkövetőkkel szemben. Nem eshet tehát a pótmagánvádló terhére az, hogy a nyomozó hatóság nem megfelelően minősítette a cselekményt és emiatt nem csődbűncselekmény irányában nyomozott és nem csődbűncselekmény kapcsán közölt nyomozást megszüntető határozatot a sértettel. A jogi képviselő álláspontja szerint amennyiben az ügy tényállásából a csődbűncselekmény látszik megállapíthatónak, a bíróságnak az ügyet a tárgyaláson érdemben kell elbírálnia. A Debreceni Ítélőtáblához 2013. február 5. napján érkezett beadványában a vádlott utalva az ügyben korábban keletkezett iratokra előadta, egyértelműen megállapítható, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el, így a pótmagánvádlói indítvány elutasítása indokolt volt. Az elsőfokú bíróság pótmagánvádat elutasító végzésével kapcsolatosan a terhelt nem terjesztett elő jogorvoslatot. A pótmagánvádló jogi képviselője útján előterjesztett fellebbezés nem alapos. A Be. 229. §
(1)bekezdése alapján pótmagánvádlóként kizárólag a sértett léphet fel. A Be. 51. §
(1)bekezdése szerint sértettnek az tekinthető, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. A Debreceni Törvényszékhez
- június
- napján előterjesztett pótmagánvád esetében megjelölt hűtlen kezelés bűntettének sértettje az a természetes vagy jogi személy, akinek a sérelmére a terhelti cselekmény közvetlen kárt okozott, így az, aki a terhelti cselekmény folytán közvetetten szenved kárt, nem tekinthető a cselekmény sértettjének. A Be.
- §
(2)bekezdése szerint törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A Debreceni Törvényszék helyes álláspontra helyezkedett akkor, amikor a Debreceni Törvényszékhez, illetőleg a Hajdú-Bihar Megyei Bírósághoz előterjesztett pótmagánvádat az említett két eljárási szabályon keresztül vizsgálta az eljárás előkészítésének szakaszában. Az elsőfokú bíróság az eljárási feltételek vonatkozásában teljes körű pertörténetet írt le. Helyesen állapította meg azt is, hogy a jogi képviselő törvényes határidőn belül a terhelttel szemben a Btk. 319. §
(1)bekezdésében meghatározott, de a
(3)bekezdés c) pontja szerint minősülő és büntetendő különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt pótmagánvádat nyújtott be a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságra a pótmagánvádló képviseletében eljárva. Az említettek előrebocsátása mellett azonban helyes álláspontot foglalt el - s jogi álláspontját mindenre kiterjedően, részletesen indokolta - amikor azt állapította meg, hogy a vádindítványt nem az arra jogosult nyújtotta be, illetve a vádindítványban leírt történeti tényállás alapján nem dönthető az el, hogy a jogi képviselő kit tart a cselekmény sértettjének, illetve pontosan milyen cselekmény miatt kéri a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítását. Az említettekre tekintettel helyes jogi álláspontot elfoglalva utalt arra, hogy a jelen ügyben a benyújtott pótmagánvád elutasításának van helye a Be. 231. §
(2)bekezdés c) pontja alapján, ugyanis a vádindítvány benyújtására nem jogosult az előterjesztő, ugyanis nem tekinthető sértettnek. Az említettek mellett a Be. 2. §
(2)bekezdése helyes értelmezése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a vádindítványban leírt tényállás nem alkalmas más bűncselekmény, így csődbűncselekmény megállapítására sem, hiszen nem tartalmazza a törvényi tényállás azon elemeit, mely alapján a vád törvényesnek lenne tekinthető, s az előbbiekre figyelemmel helyesen állapította meg, hogy a vádindítvány elutasításának van helye a Be. 231. §
(2)bekezdés d) pont I. fordulata alapján. Az említett körben a fellebbezésben foglaltakra tekintettel releváns és helyes megállapítás az is, hogy a feljelentés alapján indult nyomozás iránya vagyon elleni bűncselekmény megvalósulásának vizsgálata volt, tehát egy teljesen más bűncselekmény miatt (esetlegesen csődbűncselekmény) a bíróság nem is folytathatna le pótmagánvádas eljárást a törvényi feltételek hiánya miatt tekintettel a Be. 229. §
(1)bekezdésében foglaltakra. Az előbbiekre tekintettel a Debreceni Ítélőtábla a Be. 360. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti tanácsülésen eljárva az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta a Be. 371. §
(1)bekezdésére utalással. Debrecen,
- február
- Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja.