Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.320/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Hegyvári Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek Soós László felszámolóbiztos által képviselt I. rendű, dr. Gáspár Zoltán ügyvéd által képviselt II. rendű és a személyesen eljáró III. rendű alperesek ellen társasági szerződésmódosítás érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság
- március
- napján kelt 5.G.40.074/2006/18-I. számú ítélete ellen a II. rendű alperes által benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a Pest Megyei Bíróságot mint Cégbíróságot jelen per befejezésének a cégjegyzékbe való bejegyzésén túl a szükséges intézkedések megtétele céljából is megkeresi. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000,- (Tizenötezer) Ft másodfokú költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az I. rendű alperesi betéti társaságot az
- december 29-én kelt létesítő okirattal a II. rendű alperes mint beltag és ... mint kültag alapították. A társaság képviseletét a II. rendű alperes önállóan látta el. A betéti társaságot a cégbíróság
- március 9-én jegyezte be a cégjegyzékbe. A társaságba
- január 12-én a III. rendű alperes belépett kültagként. Az alperesi cég jogi képviselője
- február 2-án változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz a
- január
- napján kelt társasági szerződésmódosítás alapján. Az ebben foglaltak szerint az II. rendű alperes a társaságból kilép, a belépő új beltag a felperes, aki öt évre a társaság üzletvezetője és képviselője is lesz. A tagok egyidejűleg cégvezetővé választották ... kültagot. A cégjegyzés módját akként szabályozták, hogy az üzletvezető és a cégvezető a céget együttesen jegyzik. Rendelkeztek továbbá egy új fióktelep létesítéséről is. A társasági szerződésmódosítást valamennyi tag - ideértve a kilépő II. rendű alperest is - aláírta és ... ügyvéd ellenjegyzéssel látta el. A cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében felhívta a társaságot a cégvezető munkaszerződésének benyújtására, amelynek a társaság csak határidőn túl tett eleget, ezért a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet a
- április 18-án jogerőre emelkedett végzésével elutasította. A cégbíróság döntéséről a felperes csak
- nyarán értesült, addig a változásbejegyzési kérelemben foglaltak szerint ...tel (édesapjával) együttesen jegyezte a céget. ...
- február 20-án elhunyt; a felperes édesanyja arról tájékoztatta a II. rendű alperest, hogy a cégjegyzék szerint ő az alperesi társaság egyedüli beltagja, ezért a társaság valamennyi tartozásáért teljes vagyonával felel. Ezt követően a II. rendű alperes
- május 19-én a
- január 22-én kelt társasági szerződésmódosításon alapuló újabb változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, bejelentve egyben ... halálának tényét. A kérelmet a cégbíróság hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította, majd az ismételt változásbejegyzési kérelem alapján a
- augusztus 19-én kelt ... számú végzésével a kért változásokat a cégjegyzékbe bejegyezte. A változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt a felperes
- október 18-án keresetet nyújtott be, melyben arra hivatkozott, hogy jogszabályba és a bírói gyakorlatba ütközik a
- január 22-én kelt társasági szerződésmódosításban megállapított együttes cégjegyzési mód és a kültag képviseleti joggal való felruházása. Keresetét az eljárás során kiterjesztette és kérte a
- január 22-i társasági szerződésmódosítás érvénytelenségének a megállapítását is a Ptk.
- §
(2)bekezdése alapján, semmiségre hivatkozással, illetve a Ptk. 210. §
(3)bekezdése alapján, tévedésre, kölcsönös tévedésre, illetve jogi tévedésre hivatkozással. A cégbíróság
- sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzésének hatályon kívül helyezése iránt a Pest Megyei Főügyészség is keresetet nyújtott be
- október
- napján, melyben a végzésnek a kültag együttes képviseleti jogára vonatkozó bejegyzése hatályon kívül helyezését kérte az
- évi CXLV. törvény (
- évi Ctv.)
- §-a alapján. A bíróság az eljárásokat egyesítette. A per eredeti alperese az ügygondnok által képviselt ... volt (a jelenlegi I. rendű alperes), akinek pernyertessége érdekében a per jelenlegi II. rendű alperese a perbe beavatkozott. Az alperes és a beavatkozó mindkét felperes keresetének elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a
- október
- napján kelt 5.G.40.038/2004/26-I. számú ítéletében a Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság
- sorszámú végzése 13/
- rovatának együttes bejegyzését az eljárás jogerős befejezésének napjával hatályon kívül helyezte és megállapította, hogy az alperesi betéti társaság
- január
- napján kelt társasági szerződésmódosításának a kültag cégjegyzésére és képviseletére, valamint a beltag együttes cégjegyzési módjára vonatkozó rendelkezése érvénytelen. A szerződésmódosítást az eljárás jogerős befejezéséig hatályossá nyilvánította, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Felperes fellebbezése folytán a Fővárosi Ítélőtábla a
- május
- napján kelt 14.Gf.40.078/2006/
- számú részítéletében a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére, valamint a jogszabálysértő adat alapjául szolgáló szerződéses rendelkezés érvénytelenségének megállapítására vonatkozó ítéleti rendelkezéseket érdemben helybenhagyta, az elsőfokú ítéletnek felperes
- január
- napján kelt, a Ptk.
- §
(2)bekezdésére, illetve a
- §-ára alapított, szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetét elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Határozata indokolásában a hatályon kívül helyezett rendelkezések kapcsán rámutatott arra, hogy a
- január
- napjától hatályos
- évi Ctv.
- §
(1)bekezdése értelmében a társasági szerződésmódosítás érvénytelenségére, a bejegyzést követően is a Ptk.-ban meghatározott határidőn belül, az ott megjelölt jogcímeken lehet hivatkozni azzal, hogy a Ptk. 200. §
(2)bekezdése alapján időkorlát nélkül lehet kérni a szerződés semmisségének a megállapítását. A felperes ilyen keresetet terjesztett elő anélkül azonban, hogy perbe vonta volna a társasági szerződésmódosítást aláíró feleket, akiknek perbenállása kötelező. Keresete alpereseként e kereseti kérelem vonatkozásában is - helytelenül - a társaságot jelölte meg. Az elsőfokú bíróság ítéletét erre tekintettel e kereseti kérelem vonatkozásában a Pp. 252. §
(2)bekezdése alapján helyezte hatályon kívül, és a megismételt eljárás vonatkozásában előírta, hogy az elsőfokú bíróságnak fel kell hívnia a felperest a szerződő felek perbevonására, és nyilatkoztatni kell arra nézve, hogy a per eredeti alperesével szemben a keresete mire irányul. Az ezt követően lefolytatott bizonyítási eljárás eredményéhez képest dönthető el érdemben ez a kereseti kérelem. A megismételt eljárásban - melyben a per eredeti II. rendű felperese, a Pest Megyei Főügyészség már nem vett részt - a felperes perbe vonta a szerződő feleket és keresetét a
- sorszámú beadványában az alábbiak szerint terjesztette elő. Az I. rendű alperessel szemben annak megállapítását kérte, hogy a Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság
- sorszámú végzésének alapjául szolgáló
- január
- napján kelt társasági szerződésmódosítás - a jogszabályba ütköző rendelkezése folytán - egészében érvénytelen. Figyelemmel arra, hogy az érvénytelenség nem küszöbölhető ki és az érvénytelen rendelkezés nélkül a szerződést a felek nem kötötték volna meg, azt az ítéletben megállapítandó időpontig nyilvánítsa a bíróság hatályossá, egyben a módosítást bejegyző végzést az ítéletben meghatározott időponttal helyezze hatályon kívül. Kérte a jogerős ítélet megküldését a cégbíróságnak a szükséges intézkedések érdekében. A II. és a III. rendű alperesekkel szembeni kereseti kérelme az volt, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a társasági szerződés módosítása tárgyában
- január
- napján megkötött szerződés jogszabályba ütköző rendelkezése miatt semmis, ennek folytán érvénytelen. A tényállás tekintetében hivatkozott az alapeljárásban tett személyes előadásokra és tanúvallomásokra, amelyekből egyértelműen megállapítható, hogy valamennyi szerződő fél abban a hiszemben kötötte meg a perbeli társasági szerződés módosítást, hogy néhai ... - aki addig is ténylegesen intézte a cég ügyeit és kezelte annak iratait, és minden érdemi döntést egymaga hozott meg - a továbbiakban is hasonlóan fog eljárni. A felperes semmilyen körülmények között nem vállalta volna el a társaság önálló képviseletét. Csak a jelen per során szereztek arról tudomást, hogy ... a képviselet ellátására nem volt jogosult. A kereseti kérelme alapjaként hivatkozott a Ptk.
- §-ának a rendelkezésére, amely szerint a szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés megdől, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Előadta, hogy a felperes attól kezdődően, hogy
- nyarán tudomást szerzett arról, hogy beltagságát és képviseleti jogát a cégbíróság nem jegyezte be, a céget nem jegyezte. Az időközben felszámolás alá került I. rendű alperes a megismételt eljárás során érdemi nyilatkozatot nem tett. A II. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felek a szerződés módosításával egyértelműen a II. rendű alperes társaságból való kilépését és a betéti társaság további működését kívánták elérni, ezért ebből a szempontból közömbös az, hogy a szerződésben volt-e olyan rendelkezés, amely részbeni érvénytelenséget von maga után. Álláspontja szerint annak a rendelkezésnek az érvénytelensége, hogy a kültagot mint cégvezetőt együttes cégjegyzési jog illeti meg a beltaggal, nem vonja maga után a teljes szerződés érvénytelenségét. A cégjegyzés módja nincs kihatással a beltag felelősségére. Hivatkozott arra is, hogy az ügyvéd a változásbejegyzési kérelmet elutasító határozatot
- április elsején megkapta, az április 18-án jogerőre emelkedett. Ettől kezdve a felperesnek is tudomást kellett szereznie arról, hogy nem bejegyzett beltagként jár el. A társaság azonban ezt követően,
- május
- napján hitelt vett fel, néhai ... és a felperes együttes aláírásával, ami egyben a már felszámolás alatt álló társaság főkötelezettségét jelenti. A III. rendű alperes
- sorszámú ellenkérelmében a kereset elutasítását és perköltsége megállapítását kérte. Az elsőfokú bíróság személyesen hallgatta meg a II. és a III. rendű alpereseket és tanúként idézte a tárgyalásra ...-t, néhai ... élettársát, aki szabályszerű idézés ellenére a tárgyaláson nem jelent meg. A
- március
- napján kelt 5.G.40.074/2006/18-I. számú ítéletében megállapította, hogy az I. rendű alperes
- január 22-én kelt társasági szerződés módosítása érvénytelen, egyben a szerződés módosítást az eljárás jogerős befejezéséig hatályossá nyilvánította, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alpereseket, hogy külön felhívásra - egyetemlegesen - fizessenek meg a felperes költségmentessége folytán le nem rótt 21.000,-Ft illetéket. Rögzítette, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresi a Pest Megyei Bíróságot mint Cégbíróságot a per befejezésének a cégjegyzékbe való bejegyzése végett. Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperes keresete a szerződés módosítás érvénytelensége körében a keresetmódosításban megjelölt jogcímen megalapozott volt, azonban a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése tekintetében nem volt alapos. Megállapította, hogy a felek egybehangzóan adták elő, hogy a felperes az édesapja, ... kérésére lépett be az I. rendű alperesi társaságba, és ha ... nem lett volna a társaság tagja és nem lett volna jogosult együttes képviseletre és cégjegyzésre, a felperes nem írta volna alá a társasági szerződés módosítását. Hivatkozott a Ptk.
- §-ának a rendelkezésére, miszerint a teljes szerződés tekintetében megállapította annak érvénytelenségét, és az
- évi Ctv.
- §
(3)bekezdése alapján az érvénytelen szerződést az eljárás jogerős befejezéséig hatályossá nyilvánította. Rögzítette, hogy a hatályossá nyilvánítás nem jelenti azt, hogy a felperes felelősséggel tartozna olyan kötelezettségekért, amelyeket az I. rendű alperes nem cégszerűen, vagy a felperes meghatalmazása nélkül aláírt szerződések alapján vállalt. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló, változatlan formában fenntartott keresetet azért utasította el, mert az erre vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést a Fővárosi Ítélőtábla részítéletében helybenhagyta, így az ítélt dolognak minősül. A le nem rótt 21.000,-Ft kereseti illeték megfizetésére az alpereseket perveszteségük alapján a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte. Az ítélet ellen a II. rendű alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, a felperes másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes nem bizonyította, hogy az együttes cégjegyzési jog hiányában nem kötötték volna meg a társasági szerződés módosítást. Az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg azt, hogy e körben egyező volt a felek előadása. Ilyen tényelőadást az alperesek nem tettek. A felperes belépésének az volt az indoka, hogy a II. rendű alperes ki akart lépni a társaságból, és volt férje, néhai ... ugyanúgy akarta biztosítani a társaság további működését, mint a II. rendű alperes beltagságának idején. A képviselet módja ezért nem volt a szerződés módosítás lényegi része. Kifejtette, hogy ő sem vezette érdemben a bt.-t, minden ügyet ... intézett, és lányának a belépése is ugyanezt a célt szolgálta volna. Hangsúlyozta, hogy a felperes mögöttes felelősége független attól, hogy milyen a cégjegyzés módja. Megjegyezte még, hogy a felperes a megtámadási határidőből is kicsúszott, és az egy éven túli megtámadást alappal nem indokolta, késedelmét nem mentette ki. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a fellebbező alperes másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. Vitatta azt a fellebbezési érvelést, amely szerint határidőn túl hivatkozott volna a szerződés érvénytelenségére. Hangsúlyozta, hogy számára a szerződés egyetlen lényeges rendelkezést tartalmazott, azt, hogy formálisan a cég beltagjává vált, ennek megfelelően a cég képviseletére is jogosult lett, de azzal a feltétellel, hogy a cég jegyzését és képviseletét a kültag és egyben cégvezető édesapjával közösen gyakorolják. Mindenki egybehangzóan tanúsította, hogy a felperes szerepe merőben formális volt, a cég ügyeire rálátása nem volt, ahhoz nem is értett. Kívülállók számára is kézenfekvő kell, hogy legyen, hogy a cég önálló képviseletét és a felelősség egyedüli viselését nem vállalta volna el. Erre tekintettel a megtámadott szerződésnek az a rendelkezése, hogy néhai édesapja a cég jegyzésére is jogosult képviselője és egyben cégvezetője, nem mellékes, illetve elhanyagolható rendelkezés. A bírói gyakorlat a Ptk. 239. §
(1)bekezdését úgy értelmezi és alkalmazza, hogy amennyiben a szerződésnek az érvénytelen rendelkezés nem lényeges eleme, akkor azt kell feltételezni, hogy a szerződő felek az érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna a szerződést. Jelen esetben a szerződésnek az a két eleme, hogy egyrészt a felperes beltag és képviselő lett, másrészt édesapja kültagként képviselő és cégvezető lett, egymástól elválaszthatatlan volt. Ezért helytállóan döntött az elsőfokú bíróság, amikor a keresetnek helyt adott. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(3)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytálló jogi következtetéssel hozta meg a döntését. Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűen értékelte és - a fellebbezésben foglaltakkal szemben nem iratellenes az a megállapítása, hogy a felek egybehangzóan adták elő, hogy a felperes néhai ... kérésére lépett be a társaságba, és ha ... nem lett volna a társaság tagja és nem lett volna jogosult az együttes képviseletre és cégjegyzésre, a felperes nem írta volna alá a társasági szerződésmódosítást. Az elsőfokú bíróság a
- január 8-án tartott tárgyaláson személyesen hallgatta meg a II. rendű alperest, aki előadta, hogy a bt. megalakulásakor ...tel még együttélt. Az életközösségük 1998-ban megszakadt, ettől kezdve nem volt rálátása a társaság ügyeire. Kérte ...et, hogy kiléphessen a társaságból. 2001-től mondta neki, hogy nem érdekli, hogy talál-e új beltagot, mindenképpen ki szeretne lépni. ... a rokonság köréből szeretett volna beltagot találni. A lányát, a felperest próbálta rábeszélni, hogy lépjen be ő, hiszen csak formálisan volt rá szükség, mivel ... is rendelkezett aláírási joggal. Végül a felperes beleegyezett. Ezt követően a II. rendű alperes kapcsolata mindkettőjükkel megszakadt. A győzködés hosszú ideig tartott. ... azért nem lehetett beltag, mert már egy másik betéti társaságban szintén beltag volt. A II. rendű alperes az elsőfokú eljárás során végig és a fellebbezésében is úgy nyilatkozott, hogy az ő beltagsága idején is a tényleges cégvezetést ... végezte, minden ügyet ő intézett és a lánya a felperes belépése ezt a célt szolgálta. Mindezekből megállapítható, hogy a II. rendű alperes, aki - a fentiekben idézett saját előadása szerint is - ...tel való életközössége
- évi megszakadásától kezdve szeretett volna kilépni a társaságból, egészen 2001-ig tekintettel volt a társaság ügyeit ténylegesen ellátó ...re, megvárta míg ... talál családon belül egy megfelelő személyt, aki beltagként hajlandó a társaságba belépni a cég működésének fenntartása érdekében. A fentieket egybevetve a felperes következetes előadásával, amely szerint belépésének feltétele az volt, hogy nem jár el önállóan a társaság képviseletében, hanem csak céget ténylegesen képviselő édesapjával közösen, megalapozottan jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a felek - a II. rendű alperes társaságból való kilépését és a felperes beltagként történő belépését is magában foglaló - konszenzusa nem jött volna létre akkor, ha ismert számukra, hogy a képviselet ellátására a kültag a belépő beltaggal együttesen, jogszabály tiltó rendelkezése folytán nem jogosult. A felek az érvénytelen rész nélkül a szerződést nem kötötték volna meg, ezért a Ptk.
- §-a értelmében a teljes szerződés megdőlt. Az elsőfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.078/2006/
- számú részítéletével jogerőre emelkedett 5.G40.038/2004/26.-I. számú ítéletében megállapította, hogy a
- január 22-én kelt társasági szerződésmódosításnak a kültag cégjegyzésére és képviseletére, valamint a beltag együttes cégjegyzési módjára vonatkozó rendelkezése az
- évi CXLIV. törvény (Gt.)
- §-ába ütközik. A Ptk.
- §
(2)bekezdése szerint semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. A Ptk. 234. §
(1)bekezdése értelmében a semmis szerződés érvénytelenségére ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A fentiek miatt nem megalapozott a II. rendű alperes megtámadási határidő elmulasztására vonatkozó fellebbezési hivatkozása. Az elsőfokú bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződést az ítélet jogerőre emelkedéséig hatályossá nyilvánította. E körben az 1997. évi Ctv. 48. §
(3)bekezdésére hivatkozott. Ahogyan azt a Fővárosi Ítélőtábla a jogerős részítéletében megállapította a 2004. január 1. napjától hatályos 1997. évi Ctv. 48. §
(1)bekezdése - a korábban hatályban volt rendelkezésekkel szemben - a létesítő okirat módosítását nem tartalmazza. Ezért a bejegyzést követően a társasági szerződésmódosítás érvénytelenségét a Ptk.-ban meghatározott jogcímekre hivatkozással lehet kérni. Erre tekintettel az érvénytelenség jogkövetkezményeit is a Ptk. rendelkezései, a 237. §
(2)bekezdése alapján kellett levonni, érdemi indokolását tekintve azonosan az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakkal, ezért e körben a másodfokú bíróság csak a jogszabályi hivatkozást módosítja. Az elsőfokú bíróság ítéletében annak jogerőre emelkedését követően megkeresni rendelte a Pest Megyei Bíróságot mint Cégbíróságot a per befejezésének a cégjegyzékbe való bejegyzése céljából. A másodfokú bíróság ezen túlmenően indokoltnak látta a cégbíróság megkeresését a szükséges intézkedések megtétele céljából is. E körben az időközben hatályba lépett 2006. évi V. törvény (Ctv.) 76. §
(1)bekezdés a) pontja szerint hivatalból megindítandó törvényességi felügyeleti eljárásnak lehet helye, mert a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bíróság jogerős ítélete folytán törvénysértővé vált (Ctv. 74. §
(1)bekezdés b) pontja). Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a fentiek szerint kiegészített indokolással - a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a másodfokú bíróság a II. rendű alperest a felperes részére az ügyvédi munkadíjból álló másodfokú költségének megfizetésére; annak mértékét a meg nem határozható pertárgyértékű perben a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései alapján mérlegeléssel állapította meg azzal, hogy az ügyvédi munkadíj az általános forgalmi adót is tartalmazza. Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a II. rendű alperes fellebbezésére 21.000,-Ft fellebbezési eljárási illetéket lerótt. Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság a 14.Gf.40.078/2006/4. számú részítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes 2002. január 22. napján kelt a Ptk. 200. §
(2)bekezdésére és
- §-ára alapított szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetét elutasító rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helyezte hatályon kívül, a jelen másodfokú eljárás az Itv. 51. §
(1)bekezdése alapján illetékmentes. A II. rendű alperes az általa lerótt 21.000,-Ft fellebbezési eljárási illetéket az Itv. 80. §
(1)bekezdés f) pontja alapján ezért az adóhatóságtól visszaigényelheti. Budapest,
- év november hó
- napján álinkásné dr. Mika Ágnes sk. a tanács elnöke . Tibold Ágnes sk. előadó bíró . Kurucz Zsuzsánna sk. bíró A kiadmány hiteléül: Bírósági tisztviselő