Balassagyarmati Törvényszék 10.K.20.917/2011/
- szám A Balassagyarmati Törvényszék K K M (...) felperesnek - Dr. Polónyi Adrienn jogi főelőadó (1437 Budapest, Pf. 325.) által képviselt Budapest Rendőrfőkapitánya (1139 Budapest, Teve u. 4-6.) alperes ellen közlekedési közigazgatási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A bíróság az alperes 21000/00528619/8/
- ált ügyszámú határozatát, Vas Megye Rendőrfőkapitánya 21000/00528619/5/
- ált. ügyszámú határozatára kiterjedően, h a t á l y o n kívül helyezi. A perben feljegyzett 20.000.- (Húszezer) forint) kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincsen helye. Indokolás: Vas Megye Rendőrfőkapitánya a
- október
- napján kelt 21000/00528619/2/
- ált. ügyszámú határozatával a E... 3… forgalmi rendszámú gépjármú üzembentartóját 30.000.- forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte, mert az általa üzembentartott gépjárművel
- szeptember 7-én 11 óra 40 perckor Sz…, Rákóczi u.
- szám előtt a járművel történő megállásra és várakozásra vonatkozó tilalmat megszegve álltak meg. A határozat kézhezvételét követően azonban az üzembentartó bejelentette és ezt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal igazolta, hogy a gépjármű ebben az időpontban a felperes használatában volt. A bejelentést követően Vas Megye Rendőrfőkapitánya az üzembentartóval szemben közlekedési bírságot kiszabó határozatát visszavonta és az eljárást megszüntette és a
- november
- napján kelt 21000/00528619/5/
- ált. ügyszámú határozatával a felperest kötelezte 30.000.- forint közigazgatási bírság megfizetésére a megállásra vonatkozó szabályszegésre tekintettel. A határozat ellen a felperes arra hivatkozással terjesztett elő fellebbezést, hogy a 60 napos határidő elmulasztása miatt vele szemben közigazgatási bírság már nem szabható ki. Az alperes a
- január
- napján kelt 21000/00528619/8/
- ált ügyszámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntésének indokolása szerint az üzembentartó az elsőfokú határozat kézhezvétele után nyújtotta be a mentesülésről szóló nyilatkozatot, így a tényleges használóval szembeni bírság kiszabására már nem a Kkt.
- §
(4)bekezdésében meghatározott jogvesztő határidő alkalmazandó, hanem a Ket. 33. §
(5)bekezdésében írt határidő, azaz a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése az ügyintézési határidő kezdete. Az ügyintézési határidő pedig
- munkanap, amely a perbeli esetben megtartásra került. A keresetlevelével a felperes ezeknek a határozatoknak a bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte és ennek keretében azok hatályon kívül helyezését. Jogszabálysértésként hivatkozott arra, hogy vele szemben is a 60 napos határidőn belül lehetett volna csak a közlekedési szabályszegés miatt a közlekedési bírságot kiszabni. Mivel erre csak a 60 napos jogvesztő határidő után került erre sor, ezért az ügyben meghozott határozatok törvényi tilalomba ütköznek. Az alperes a kereset elutasítását kérelmezte. A bíróság a felperes kereseti kérelmét az alábbiak miatt találta megalapozottnak. A közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvénynek (Kkt.) a perbeli szabályszegés
- szeptember 7-i elkövetésekor hatályban volt
- §
(1)bekezdése értelmében a gépjármű üzembentartója, illetve a 21/A. §
(2)bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel a járművel történő megállásra és várakozásra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott egyes előírások betartásra kerüljenek. A
(2)bekezdés értelmében az
(1)bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegő üzembentartóval, illetve a 21/A. §
(2)bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 30.000.- forinttól 300.000.- forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. A
(4)bekezdés értelmében a bírságot a hatóság az
(1)bekezdésben meghatározott előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki. A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegés köréről az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendeletnek a 2010. december 31. napjáig hatályos 9. §
(4)bekezdése értelmében a Kkt. 21. §
(4)bekezdésében meghatározott határidő jogvesztő. A felperes a Kkt. 21/A. §
(2)bekezdése szerinti használó volt, így a fent idézett törvényi rendelkezések értelmében 2010. szeptember 7. napján őt terhelte az a 21. §
(1)bekezdés d.) pontja szerinti kötelezettség, hogy a használatba átvett járművel a megállásra és várakozásra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott előírások betartásra kerüljenek.
- szeptember
- napján 11 óra 40 perckor Sz…, Rákóczi u.
- szám előtt a megállásra és várakozásra vonatkozó rendelkezését azonban a használatba átvett gépjárművel megszegték. Ezért a Kkt.
- §
(2)bekezdése értelmében bírság kiszabásának volt helye, amely bírságot a Kkt. 21. §
(4)bekezdése értelmében az előírás megszegését követő 60 napos jogvesztő határidőn belül volt jogosult a hatóság kiszabni. A törvényben tehát a bírságolási határidő tekintetében nincs különbség a gépjármű üzembentartója és a használatba átvevő között, mindegyikkel szemben a szabályszegést követő 60 napon belül volt lehetősége a rendőrhatóságnak a bírság kiszabására. A 60 napos határidő ezen túlmenően jogvesztő határidő is, mindkét elkövetői körrel szemben. A szabályszegés 2010. szeptember 7. napján valósult meg. Az alperessel szemben emiatt a közigazgatási bírság kiszabására 2010. november 4. napján került sor, ez a határozat azonban a felperes részére csak 2010. november 13. napján került kézbesítésre. Tehát a szabályszegés megvalósulásától számított 65. napon. A Kr. 9. §
(4)bekezdése értelmében a határidő számítása során a bírság akkor tekinthető kiszabottnak, ha a határozatot az ügyfélnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint kézbesítették. Ez a kézbesítés a felperes irányába
- november
- napján valósult meg, amikor már a 60 napos jogvesztő határidő eltelt, tehát az elsőfokú határozat ennek következtében jogszabálysértő és így jogszabálysértő az elsőfokú jogszabálysértő határozatot helybenhagyó alperesi határozat is. Erre a jogszabálysértésre tekintettel a közigazgatási határozatokat a bíróság a Ket.
- §
(1)bekezdése és a Polgári Perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. A perben az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. §
(3)bekezdése és 62. §
(1)bekezdés h.) pontja alapján 20.000.- forint kereseti illeték került feljegyzésre. Ezt a feljegyzett illetéket az alperes személyes illetékmentessége következtében a 6/1986. (VI. 26.) IM. rendelet 14. §-a alapján viseli az állam. A bíróság a keresetlevelet a Pp. 338. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság kizárása a Pp. 340. §
(1)bekezdésén alapul. Balassagyarmat,
- március
- Dr. Takács László sk. bíró