Gf.30342/2012/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.342/2012/

1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Plenter Nándor ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Ihász Lajos ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt a Zalaegerszegi Törvényszék előtt 4.G.40.087/
2. ügyszám alatt folyamatban volt perében
3. június 4-én kelt
4. sorszámú ítélet ellen a felperes részéről
5. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 101.600,(egyszáz-egyezer-hatszáz) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 22.150,- forint szakértői díjat és 413.545,- forint, az ÁFA-t tartalmazó ügyvédi munkadíjat. Ítéletét azzal indokolta, hogy az alperes vadkár-felelőssége a 2009 közepe és 2010 közepe közötti időszakban a felperes által körteültetvényként hasznosított ..... és ...... hrsz. alatti p.-i ingatlanok vonatkozásában azért nem állapítható meg, mert az ingatlanokon az ültetvény kialakítása nem megfelelően történt, a telepítés sikertelen maradt, a terület gondozatlan volt, így abban az alperesi vadászterületről kiváltott, és az ingatlanokra belépett vadak kárt nem okozhattak, mert a felperesnek sem költsége, sem bevételkiesése nem keletkezhetett. A p.-i ...hrsz. alatt felvett, a felperes által kukoricásként hasznosított ingatlan tekintetében az elsőfokú bíróság a kereset elutasítását azzal indokolta, hogy az ingatlanban 2010 júniusa előtt az alperesi vadászterületről kiváltott vadak - az alperes által is elismerten - kárt okoztak ugyan, azonban a felperes jogszerű és elfogadható indok nélkül elutasította az alperesnek a felperesi bevételkiesés megelőzése végett tett ajánlatát, mely szerint az alperes a kérdéses terület - ekkor még szakmailag lehetséges és a kár elhárítására alkalmas - újravetésének költségeit megtéríti. Újravetés esetén a felperes reparációs költsége mindössze 71.000,- forint lett volna. Ezzel a felperes mint földhasználó a bíróság álláspontja szerint felróható módon elmulasztotta a vadkár elhárításában és csökkentésében való, a rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködésre vonatkozó törvényi kötelezettségének teljesítését, így az ebből eredő vadkár a föld használójának terhére esik. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok köréből kirekesztette a pert megelőzően nemperes eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményét, mert a szakértő a szakvélemény adásakor mezőgazdasági vadkár kérdésében a szükséges szakmai kompetenciával nem rendelkezett, ezért a bíróság nem vette alapul a szakvéleménynek sem a következtetéseit, sem a mért adatokat. A körtés ültetvényjellege, színvonala, az ottani vadkár kizártsága tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét a kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményének, valamint ...és ....szakértők más ügyben
6. január 10-én készített szakvéleményének és ....alperesi megbízásból készített magánszakvéleményének együttes értékelésére alapította. A másik terület újravetésének lehetősége vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményére és ezt megerősítő magánszakvéleményére alapította. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és a kereset teljesítése iránt a felperes fellebbezett arra hivatkozással, hogy az ítélet megalapozatlan, mert az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló szakértői véleményeket nem megfelelően értékelte. Így a felperes álláspontja szerint alaptalanul rekesztette ki a szakértői vélemények közül ...élelmiszeripari feldolgozási és kertészeti növénytermesztési igazságügyi szakértő szakvéleményét, és alaptalanul állapította meg e szakértő vadkárkompetenciája hiányát, hiszen az e tárgyban megkeresett minisztérium maga is hangsúlyozta, hogy az a jogi álláspontja a kirendelő szervet nem köti, mely szerint a mezőgazdasági vadkár külön nevesített, önálló szakterület. Véleménye szerint még .........szakvéleménye kirekesztésének helyessége esetén sem lett volna indokolt az abban rögzített, azóta megfelelően nem rekonstruálható tényadatok felhasználását ilyen módon ellehetetleníteni, mert a tények felmérése és a következtetések levonása - szemben az elsőfokú bíróság álláspontjával - jól elkülöníthető egymástól, előbbi nem igényli a vadkár-kompetenciát. A felperes vitatta továbbá, hogy a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő, ......a körteültetvény minőségével kapcsolatban kertészeti szakmai kompetenciával rendelkezne, állította, hogy az ültetvénynek a kirendelt szakértő által végzett felmérés idején mutatkozó állapota a per tárgyává tett vadkár eredménye. A kukoricás tekintetében vitatta az újravetés lehetőségét a talaj ennek következtében fellépő gyomirtó-túlterhelésére tekintettel. Állította, az elsőfokú bíróság a feleket nem tájékoztatta a bizonyítandó tényekről, noha az újravetés kérdésben a felek között vita volt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévedett továbbá, amikor nem vette figyelembe ........szakvéleményére - valóban a felhívásban szereplő határidőn túl - benyújtott észrevételeit és bizonyítási indítványát, mert noha szerepelt a felhívásban a mellőzés terhe, de álláspontja szerint az határidőben érkezettnek tekintendő, mert az elsőfokú bíróság külön végzéssel nem vonta le az elkésettség jogkövetkezményét. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, és az alperesnek az elsőfokú eljárásban megállapított ügyvédi munkadíj felének megfelelő másodfokú perköltség megfizetésére kötelezését kérte. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás helyes, abból az elsőfokú bíróság helyes jogi következtetéseket vont le, ezért az ítéletet a másodfokú bíróság - az alábbi kiegészítésekkel és pontosításokkal - a Pp.
7. §