A határozat elvi tartalma: Támogatási ügyben a pénzügyi és üzleti terv tekintetében nincs helye hiánypótlásnak. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.024/2012/4.szám A Kúria a dr. Jobbágy Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd) által képviselt felperes neve (....) felperesnek a Ivanovits Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Ivanovits Andrea ügyvéd) által képviselt alperes neve Szerve (alperes címe) alperes ellen mezőgazdasági támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2011.október
- napján kelt 11.K.30.560/2011/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Bíróság 11.K.30.560/2011/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint elsőfokú és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint elsőfokú és 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a
- évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/
- (VIII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) alapján
- november 2án támogatás iránti kérelmet nyújtott be, amelyhez nem mellékelt pénzügyi és üzleti tervet. Ezt a két dokumentumot önkéntes hiánypótlás keretében nyújtotta be
- november 11-én. Az elsőfokú hatóság a
- március 19-én kelt, .../
- számú határozatában a felperes támogatási kérelmét elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy a pénzügyi és üzleti terv értékelése során a felperes nem ért el összesen legalább 50 pontot. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a
- május
- napján kelt .../
- számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését Jogcímrendelet 4.§
(1)bekezdés d) pontjára és
(5)bekezdésére, a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.) 41.§
(5)bekezdésére, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVMr.) 27.§
(1)bekezdés i) pontjára alapította. Határozatának indokolása szerint a pénzügyi és üzleti terv részben olyan adatokat tartalmaz, amelyek kizárólag a pontozás szempontjából relevánsak, és nincs lehetőség hiánypótlásra. Az ügyfél az önkéntes hiánypótlás során becsatolta ugyan a pénzügyi és üzleti tervet, de ezek csak részben voltak értékelhetők, 9, illetve 5 pontra, ennél fogva a kérelem nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, a felperes nem érte el e körben az 50 pontot, méltányosságot pedig nem gyakorolhat. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Az alperes kérte. ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Jogi álláspontja a következő volt: Az üzleti terv és a részét képező pénzügyi terv olyan dokumentum, amely nem kizárólag a pontozás szempontjából vehető figyelembe, ennek tárgyában hiánypótlást kizáró jogszabályi rendelkezés nem létezik. Az FVMr. és a Jogcímrendelet nem köti határidőhöz e dokumentumok pótlását, így ezek a Támtv. 44.§
(3)bekezdése értelmében a kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő leteltét követően is pótolhatók, benyújthatók, az alperes ezért megsértette a Jogcímrendelet 5.§
(4)bekezdésében, Támtv. 41.§
(1)és
(5)bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Az alperesnek a megismételt eljárás során teljes egészében értékelnie és pontoznia kell a felperes által benyújtott üzleti tervet és az annak részét képező pénzügyi tervet. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Fenntartotta a határozatában foglaltakat, és azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a Támtv. 32. §
(1)bekezdés c) pontjában, 41. §
(5)bekezdésében, a Jogcímrendelet 4. §
(1)bekezdés d) pontjában,
- §-ában foglaltaknak, téves jogértelmezésen és jogalkalmazáson alapul. Hangsúlyozta, hogy az üzleti és pénzügyi terv a támogatási kérelem szerves részét képezi, ezeket a kérelemmel együtt kell benyújtani, e tárgyban hiánypótlás kibocsátására nem kerülhet sor, illetve a hiányok még önkéntes hiánypótlás keretében sem pótolhatók. Mindezek miatt a késedelmesen benyújtott pénzügyi és üzleti tervek értékelhetetlen, ezért a támogatási kérelmet a hatóságnak mindenképpen el kellett utasítania. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte. Fenntartotta jogi álláspontját, mely szerint a pénzügyi és üzleti terv hiánya esetén az alperesnek hiánypótlást kellett volna kibocsátania a Támtv.
- §
(1)bekezdése alapján, mivel az üzleti és pénzügyi terv „nem kizárólag pontozási szempontból figyelembe veendő dokumentum". A felülvizsgálati kérelem alapos. Az első fokú bíróság által hivatkozott Támtv. 41. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy „ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelemben található hiba az ügyfél közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet legkésőbb az intézkedésre irányadó ügyintézési határidő kezdetét követő 45 munkanapon belül hiánypótlásra kell felszólítani." Ezen általános szabályhoz képest azonban a Támtv. 41. §
(5)bekezdése kimondja, hogy „az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések igénybevételének részletes szabályait tartalmazó jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlásra azon dokumentumok, illetve adatok esetén, amelyek kizárólag a pontozás szempontjából veendők figyelembe, nincs lehetőség." Ez utóbbi törvényhely tehát egyértelműen kizárja a hiánypótlást a kizárólag pontozás szempontjából figyelembe vehető dokumentumok esetén. Kivételt ez alól csak jogszabályi előírások eltérő rendelkezései képezhetnek. A Jogcímrendelet 4. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében a támogatást az ügyfél akkor veheti igénybe, ha a gazdálkodási tevékenysége fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet, annak részét képező pénzügyi tervet nyújt be, és a tervek értékelése során összesen legalább 50 pontot elér. A támogatási kérelem benyújtására pedig az 5. §
(1)és
(2)bekezdése tartalmaz szabályozást. Ezek értelmében az üzleti tervet és az annak részét képező pénzügyi tervet az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon - annak SFH betétlapján - kell benyújtani, és be kell mutatni az egyes években megvalósítani tervezett, termékszintre lebontott termelési szerkezetet. A Jogcímrendelet előzőekben nevesített szabályai kogens (kötelezően alkalmazandó) módon határozzák meg a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidőt, és ugyancsak így rendelkeznek a kérelem formai és tartalmi követelményeiről is. A Jogcímrendelet 5. §
(4)és
(5)bekezdése tesz említést a hiánypótlásról, és csak az ún. TCS/TÉSZ tagság esetén teszi lehetővé a hiánypótlást, tehát kizárólag e dokumentumok tekintetében tér el az általános törvényi szabályozástól, és ebben az esetben is a kérelem benyújtásakor jelezni kell a benyújtási szándékot. Az üzleti és pénzügyi tervek e jogszabályhely szerinti felsorolásban nem szerepelnek. A Jogcímrendelet 6. §-a értelmében a támogatási kérelmeket a Támtv. 32. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint rangsor állításával kell elbírálnia a hatóságnak az 5. számú melléklet szerinti pontrendszer alapján végzett értékeléssel. Nincs a perbeli jogvita eldöntése szempontjából ügydöntő jelentősége annak, hogy a hatóság az üzleti, pénzügyi tervet egyébként a felperes javára kiterjesztően értelmezve - hogyan pontozta, miként értékelte, mint ahogyan annak sem, hogy ennek teljesítéséhez a későbbiekben kötelezettség, tehát az alperes kapcsán ellenőrzési jogosultság kapcsolódik. Az üzleti és pénzügyi tervet ugyanis - a jogvita eldöntésére irányadó nemzeti és közösségi jogszabályok értelmében - olyan pontozás alapjaként kezelendő dokumentumnak kell tekinteni, amely kapcsán hiánypótlásra nincs lehetőség. Az előzőekben ismertetettekre figyelemmel téves jogértelmezéssel állapította meg az első fokú bíróság a kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltét követően beadott, kizárólag pontozás alapjául szolgáló dokumentumok kapcsán a hiánypótlás, illetve önkéntes hiánypótlás, és az ennek kapcsán szolgáltatott adatok figyelembe vételének lehetőségét. Az előzőekben részletezettekből következik, hogy az üzleti és pénzügyi terv a támogatási kérelem olyan részét képezi, amit a kérelemmel együtt kell benyújtani, amely kapcsán nincs lehetőség hivatalbóli és önkéntes hiánypótlásra sem. Az alperesnek a kérelmet a Jogcímrendelet 4.§
(1)bekezdés d) pontja miatt el kellett utasítania. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az első fokú és felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles külön felhívásra az államnak megfizetni. Budapest,
- január
- Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró