← Magyarország

Bf.1/2009/19 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.1/2009/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. év április hó
  3. és
  4. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű vádlott és társai ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Bíróság
  5. október
  6. napján kelt 10.B.117/2002/
  7. számú ítéletét megváltoztatja. Az I.r. és a VI.r. vádlott terhére megállapított, folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen, jelentős kárt okozó, társtettesként elkövetett csalás bűntetteként [Btk. 318.§

(1)bekezdés,
(2)bekezdés a/ és c/ pont,
(6)bekezdés b/ pont] értékelt cselekményt társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének [Btk. 256.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/ pont] minősíti. A vádlottak által elkövetett további cselekmények közül a következők megnevezését az alábbiak szerint helyesbíti: Az I.r. vádlott esetében az 1 rb. folytatólagosan, bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel, hivatalos minőség színlelésével, társtettesként elkövetett zsarolás bűntette [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/, b/ és c/ pont] helyett 1 rb. folytatólagosan, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettét [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/, b/ és c/ pont], az 1 rb. bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel, bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/ és b/ pont] helyett 1 rb. bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletét [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/ és b/ pont] nevezi meg. A II.r. vádlott esetében a folytatólagosan, bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel, hivatalos minőség színlelésével, társtettesként elkövetett zsarolás bűntette [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/, b/ és c/ pont] helyett a folytatólagosan, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettét [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/, b/ és c/ pont] nevezi meg. A III.r. vádlott esetében a folytatólagosan, bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel, hivatalos minőség színlelésével, társtettesként elkövetett zsarolás bűntette [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/, b/ és c/ pont] helyett folytatólagosan, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettét [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/, b/ és c/ pont], a bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/ és b/ pont] helyett társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletét [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/ és b/ pont], a bűnszövetségben, társtettesként elkövetett emberrablás bűntette [Btk. 175/A.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/ pont] helyett társtettesként elkövetett emberrablás bűntettét [Btk. 175/A.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/ pont] és a folytatólagosan, súlyos fenyegetéssel, hivatalos minőség színlelésével, társtettesként elkövetett zsarolás bűntette [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés b/ és c/ pont] helyett a folytatólagosan, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettét [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés b/ és c/ pont] nevezi meg. A IV.r. vádlott esetében a folytatólagosan, bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel, hivatalos minőség színlelésével, társtettesként elkövetett zsarolás bűntette [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/, b/ és c/ pont] helyett a folytatólagosan, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettét [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/, b/ és c/ pont] nevezi meg. A VI.r. vádlott esetében a bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/ és b/ pont] helyett a társtettesként elkövetett zsarolás bűntettét [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/ és b/ pont] nevezi meg. A VIII.r. vádlott esetében a folytatólagosan, súlyos fenyegetéssel, hivatalos minőség színlelésével, társtettesként elkövetett zsarolás bűntette [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés b/ és c/ pont] helyett a folytatólagosan, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettét [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés b/ és c/ pont] nevezi meg. A IX.r. vádlott esetében a folytatólagosan, bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel, hivatalos minőség színlelésével, társtettesként elkövetett zsarolás bűntette [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/, b/ és c/ pont] helyett a folytatólagosan, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettét [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/, b/ és c/ pont] nevezi meg. A XV.r. vádlott esetében a folytatólagosan, bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel, hivatalos minőség színlelésével, bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntette [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/, b/ és c/ pont] helyett a folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettét [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/, b/ és c/ pont] nevezi meg. A III. rendű vádlott főbüntetését 5 (öt) évi fegyházbüntetésre enyhíti. A XV.r. vádlottal szemben kiszabott börtönbüntetés végrehajtását 5 (öt) évi próbaidőre felfüggeszti, egyúttal a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazását mellőzi. Egyebekben az I.r., a II.r., a III.r., a IV.r., a VI.r., a VIII.r., a IX.r. és a XV.r. vádlott vonatkozásában az első fokú ítéletet helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült összesen 135.840 (egyszázharmincötezernyolcszáznegyven) forint bűnügyi költségből 63.840 (hatvanháromezernyolcszáznegyven) forintot a III.r. és a VIII.r. vádlott egyetemlegesen, 15.000 (tizenötezer) forintot az I. rendű vádlott, 19.500 (tizenkilencezer-ötszáz) forintot a II. rendű vádlott, 18.000 (tizennyolcezer) forintot a IV. rendű vádlott, 19.500 (tizenkilencezer-ötszáz) forintot a VI. rendű vádlott köteles megfizetni az államnak. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Fővárosi Bíróság a 2008. október 6. napján kelt 10.B.117/2002/424. számú ítéletével Az I.r. vádlott bűnösségét 1 rb. folytatólagosan, bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel, hivatalos minőség színlelésével, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/, b/ és c/ pont], 1 rb. bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel, bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletében [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/ és b/ pont], 1 rb. folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen, jelentős kárt okozó, társtettesként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 318.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a/ és c/ pont,
(6)bekezdés b/ pont] és 4 rb. felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében [Btk. 225.§] állapította meg és ezért őt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A II.r. vádlott bűnösségét folytatólagosan, bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel, hivatalos minőség színlelésével, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/, b/ és c/ pont] állapította meg és ezért őt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A III.r. vádlott bűnösségét folytatólagosan, bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel, hivatalos minőség színlelésével, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/, b/ és c/ pont], bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletében [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/ és b/ pont], bűnszövetségben, társtettesként elkövetett emberrablás bűntettében [Btk. 175/A.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/ pont] és folytatólagosan, súlyos fenyegetéssel, hivatalos minőség színlelésével, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés b/ és c/ pont] állapította meg és ezért őt 7 év fegyházbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A IV.r. vádlott bűnösségét folytatólagosan, bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel, hivatalos minőség színlelésével, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/, b/ és c/ pont] állapította meg és ezért őt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A VI.r. vádlott bűnösségét bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletében [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/ és b/ pont], közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 274.§
(1)bekezdés b/ pont], magánokirat-hamisítás vétségében [Btk. 276.§] és folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen, jelentős kárt okozó, társtettesként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 318.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a/ és c/ pont,
(6)bekezdés b/ pont] állapította meg és ezért őt 2 év 3 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A VIII.r. vádlott bűnösségét folytatólagosan, súlyos fenyegetéssel, hivatalos minőség színlelésével, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés b/ és c/ pont] állapította meg és ezért őt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A IX.r. vádlott bűnösségét folytatólagosan, bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel, hivatalos minőség színlelésével, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/, b/ és c/ pont] állapította meg és ezért őt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A XV.r. vádlott bűnösségét folytatólagosan, bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel, hivatalos minőség színlelésével, bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 323.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a/, b/ és c/ pont] állapította meg és ezért őt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az első fokú ítélet rendelkezett még az előzetes letartóztatás beszámításáról az I.r., a II.r., a III.r., a IV.r., a VI.r., a VIII.r. és a IX.r. vádlott esetében, a sértettek polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára utasította, valamint döntött elkobzásról, a lefoglalt dolgok kiadásáról és a bűnügyi költség viseléséről. Az első fokon eljáró ügyész az I.r., a II.r., a IV.r., a VI.r. és a VIII.r. vádlott terhére a fő- és a mellékbüntetés súlyosítása végett jelentett be fellebbezést. Az első fokú ítélet ellen az I.r. vádlott védője enyhítésért, a III.r. vádlott és védője felmentésért, a IV.r. vádlott az ok és a cél megjelölése nélkül, védője enyhítésért, a VIII.r. vádlott és védője felmentésért, a IX.r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan hatályon kívül helyezésért, harmadsorban enyhítésért, a XV.r. vádlott és védője felmentésért fellebbezett. A Fővárosi Bíróság ítélete az V.r. vádlottal szemben első fokon jogerőre emelkedett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.795/2007/7-I. számú átiratában - és képviselője a nyilvános ülésen - az ügyészi fellebbezést valamennyi érintett vádlottal szemben fenntartotta. Az I.r. vádlott vonatkozásában az első fokú ítéletet nem tartotta érdemi felülvizsgálatra alkalmasnak, mert álláspontja szerint a Fővárosi Bíróság nem tartotta meg maradéktalanul a Be. XXV. fejezetében foglalt szabályokat, akkor, amikor a 2008. február 20. napjától október 6. napjáig tartott tárgyalási napokra nem idézte meg hirdetményi úton a távollévő I.r. vádlottat. A bizonyítás törvényességét érintő eljárási szabálysértés miatt, amely lényeges kihatással volt az eljárásra, a Be. 375.§
(1)bekezdése alapján az I.r. vádlottal szemben az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. A többi vádlott vonatkozásában az ügyészi álláspont szerint az első fokú bíróság a bizonyítékok mérlegelésével a tényállást megalapozottan állapította meg, csupán a tényállás személyi részének kiegészítését indítványozta a II. és VIII.r. vádlott egészségi állapotával kapcsolatban, valamint az ítélet
  1. és
  2. oldalán részletesen felsorolt szerződések és a polgári ügyben született ítélet átemelését kérte a történeti tényállásba. Valamennyi érintett vádlott bűnösségének megállapítását megalapozottnak tartotta, és egyetértett a cselekmények jogi minősítésével is, ugyanakkor kérte a bűncselekmények megnevezésének a Be. 258.§
(2)bekezdésében foglalt szabályok szerinti pontosítását. A II.r., a IV.r., a VI.r. és a VIII.r. vádlottal szemben a fő- és mellékbüntetés súlyosítását, egyebekben valamennyi érintett vádlott esetében az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Az I.r. vádlott
  1. október
  2. és november
  3. napján keltezett beadványaiban másodfokú iratok
  4. szám - részletesen kifejtette, hogy a távollétében, a meghallgatása nélkül hozott ítélettel nem ért egyet abban a formában, ahogy azt a Fővárosi Bíróság kihirdette. Nem tartotta fenn a korábbiakban tett tanúvallomásait, valamint kijelentette, hogy az őt kihallgató rendőrtisztek ráhatása miatt tett terhelő vallomást a IX.r. vádlott ellen. A VIII.r. vádlott védője fellebbezésének írásos indokolásában - másodfokú iratok
  5. és
  6. szám - megismételte a VIII.r. vádlott védekezését, egyben vitatta az első fokú bíróság mérlegelési tevékenységét, amikor a sértett vallomását elfogadva állapította meg az ítéleti tényállást, holott nyomozati vallomásában a VIII. r. vádlottra kedvezően is nyilatkozott. A védő álláspontja szerint a sértettnek a bírósági eljárásban lefolytatott tanúkénti kihallgatása nélkül nem lehetett volna ítéletet hozni. A védő részletesen kifejtette, hogy a sértettnek nem volt vagyona, több embernek tartozott, nem bizonyítható az, hogy a VIII.r. vádlott vette volna el a pénzét. A jogi minősítést illetően a védő vitatta a VIII.r. vádlott jogtalan haszonszerzésre való irányultságát, az erőszak, fenyegetés tanúsítását, illetve a hivatalos minőség színlelését is. Az I.r. vádlott védője a nyilvános ülésen a fellebbezését fenntartotta. Álláspontja szerint az enyhítő körülmények, így egy esetben a bűnsegédi elkövetői minőség, illetve a további időmúlás miatt indokolt az I.r. vádlott büntetésének enyhítése. A II.r. vádlott védője a nyilvános ülésen indítványozta az első fokú ítélet helybenhagyását. Álláspontja szerint a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség által kért, a II.r. vádlott egészségi állapotára vonatkozó tényállás kiegészítés nem vezethet a II.r. vádlottal szemben kiszabott büntetés súlyosításához, ezért kérte az erre irányuló ügyészi indítvány elutasítását. A III.r. vádlott védője a nyilvános ülésen az ítéleti tényállást iratellenesnek tartotta, mert álláspontja szerint a nyomozati iratokból hiányzik a BRFK Nyomozó Főosztály Rablási Osztály 118-1190/
  7. bü. számú
  8. november
  9. napján kelt határozata, amely a III.r. vádlottal szemben megszünteti az eljárást. Vitatta egyes nyomozati cselekmények, főleg a III.r. vádlott részvételével tartott felismerésre bemutatás törvényességét, ezért azok kirekesztését kérte a bizonyítékok közül. Vitatta a 000-000 forgalmi rendszámú személygépkocsi kölcsönadása körülményeit, különösen a tanú ki nem hallgatását, illetve az I.r. vádlott tanúvallomásának értékelését. Ugyancsak kérte a III.r. vádlott hajmintájával kapcsolatos orvosszakértői vélemény kirekesztését a bizonyítékok köréből, mert a vélemény csak a perbeszédek után jutott az első fokú bíróság tudomására. Álláspontja szerint az 1/
  10. tényállási pontban a korábban kifejtettek és az ujjnyomszakértői vélemény, valamint a szagazonosításról készült jegyzőkönyvek adatai a III.r. vádlott védekezését támasztják alá, ezért a felmentésére tett indítványt. Az 1/
  11. tényállási pontban foglalt cselekmény vonatkozásában indítványozta a III.r. vádlott következetes tagadó vallomásának elfogadását, amelyet álláspontja szerint megerősít az a tény, hogy a III.r. vádlottat nem szembesítették a sértettel, és ugyancsak bizonyítottság hiánya miatti felmentését kérte. A IV. r. vádlott védője a nyilvános ülésen részletesen kifejtette, hogy a IV.r. vádlott periférikus szereplője volt az ítéletben írt tényállásnak. Elismerte, hogy a sértett tévedésbe ejtésében része volt, a sértett vallomásának elfogadása miatt a cselekmény zsarolásként nyert értékelést, de az első fokú bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenységét nem támadta. Kérte az első fokú ítéletben kiszabott büntetés enyhítését. A VI.r. vádlott védője a nyilvános ülésen az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A VIII.r. vádlott védője a nyilvános ülésen fellebbezésének írásbeli indokolásával egyezően tartotta meg perbeszédét. A IX.r. vádlott védője a nyilvános ülésen a bejelentett fellebbezését eltérő tartalommal, csak az első fokú ítélet hatályon kívül helyezése érdekében tartotta fenn. Részletesen kifejtett álláspontja szerint az I.r. vádlottal szemben az első fokú ítélet hatályon kívül helyezése szükséges a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője által megjelölt eljárási szabálysértés miatt, és ez a megalapozatlanság kihat a IX.r. vádlottra is, akinek bűnösségét az első fokú bíróság nagyrészt az I.r. vádlott vallomása alapján állapította meg. A sértett vallomásában nem számol be arról, hogy a IX.r. vádlott vele szemben bármilyen félelmet keltő magatartást tanúsított volna, így nem állapítható meg a IX.r. vádlott esetében a bűncselekmény tényállási elemeinek megvalósítása. Hivatkozott a védő arra is, hogy a polgári bíróság jogerős ítéletében a sértett és a IX.r. vádlott között kötött szerződés vonatkozásában csak feltűnő értékaránytalanságot állapított meg, ezért a megismételt eljárásban az eltérő minősítés lehetőségét is vizsgálni kell. A XV.r. vádlott védője a nyilvános ülésen perbeszédében az első fokú bíróság által megállapított ítéleti tényállást szűkszavúnak, hiányosnak, iratellenesnek tartotta és álláspontja szerint az első fokú bíróság a tényállás megállapításakor hibás ténybeli következtetésekre is hivatkozott. Álláspontja szerint a XV.r. vádlott sértettje az eljárásnak, mert a vádlott-társai kényszeríteni akarták, hogy a jogszerűen megvett ingatlant adja tovább a VI.r. vádlottnak. Az I.r. vádlott ezen szándékának meghiúsulása miatt keverte bele a XV.r. vádlottat az ügybe, amelyet igazolnak az ítélet kihirdetése után kelt beadványai is. Az I.r. vádlott előadását csak egy új eljárásban lehet ismét mérlegelni, ezért elsősorban az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványt. Másodsorban a sértettek szavahihetőségének kétségessége, valamint a polgári ítélet tartalma miatt nem megállapítani, hogy a XV.r. vádlott tudott a zsarolásról, így bizonyítottság hiánya miatti felmentését kérte. Harmadsorban büntetlen előélete, kiskorú gyermekei, illetve az időmúlás miatt a büntetés enyhítését indítványozta. A II.r. vádlott az utolsó szó jogán egészségi állapotára és kiskorú gyermekeire tekintettel az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. A III.r., a IV.r. és a XV.r. vádlott az utolsó szó jogán részletesen megismételte az első fokú eljárásban előadott védekezését. A III.r. és a XV.r. vádlott javára bejelentett fellebbezések a büntetés enyhítése vonatkozásában megalapozottak, a további perorvoslatok nem alaposak. A Fővárosi Ítélőtábla a kétirányú perorvoslatok folytán a fellebbezéssel érintett részében bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárását. Ennek eredményeként megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság körültekintő alapossággal és részletességgel folytatta le a bizonyítási eljárást. Annak során a perrendi szabályokat egy kivételtől eltekintve maradéktalanul megtartotta. A Fővárosi Bíróság megsértette a Be. 70.§
(5)és
(6)bekezdésében foglalt szabályt, amely kimondja, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a hivatalos iratot - ide kell érteni a kitűzött tárgyalásokra szóló idézést is hirdetményi úton kell kézbesíteni, mert így a terhelt a bíróság, illetve az utolsó belföldi tartózkodási helye szerinti önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetményből tudomást szerezhet a tárgyalás időpontjáról, és lehetősége van az őt megillető jogok gyakorlására. A Fővárosi Bíróság az ismeretlen helyen tartózkodó I.r. vádlott ellen
  1. sorszám alatt
  2. október
  3. napján bocsátott ki elfogatóparancsot, majd az ügyész ez irányú indítványa után a
  4. január
  5. napján tartott tárgyaláson vele szemben a terhelt távollétében folytatandó eljárásra tért át, és aznap felolvasta a korábbi tárgyaláson (
  6. számú jegyzőkönyv) tett vallomását. Az I.r. vádlott védője az ezt megelőző valamennyi tárgyaláson jelen volt és részt vett a további tárgyalási napokon is, amelyekre a Fővárosi Bíróság már elmulasztotta hirdetményi úton megidézni az I.r. vádlottat. Az eljárási szabálysértés kétséget kizáróan megállapítható, de szükséges annak vizsgálata, hogy e szabálysértésnek milyen következménye volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmények minősítésére és a büntetés kiszabására, mert az ilyen szabálysértés nem eredményezi az első fokú ítélet feltétel nélküli hatályon kívül helyezését. A tanács elnökének személyében bekövetkezett változás miatt a Fővárosi Bíróságnak a Be. 287.§
(3)bekezdése alapján a tárgyalást elölről kellett kezdenie a
  1. szeptember 12-i határnapon (
  2. számú jegyzőkönyv). Ezt megelőzően a Fővárosi Bíróság számos tárgyalási napot tartott, amelyeken kihallgatta valamennyi vádlottat -az I.r. vádlott részletes vallomást tett a
  3. számú jegyzőkönyvben - majd az I.r. vádlott jelenlétében meghallgatta a sértett tanúkat (
  4. sz. és
  5. sz. jegyzőkönyv), a tanúkat (
  6. sz.,
  7. sz.,
  8. sz. és
  9. sz. jegyzőkönyv). A megismételt tárgyaláson felolvasásra került a vádlottak és a tanúk korábbi vallomása és természetesen az arra jogosultak újabb kérdéseket tehettek fel a kihallgatott személyeknek. A bizonyítási eljárás meghatározó része tehát még az eljárás korábbi szakában az I.r. vádlott jelenlétében lezajlott, és összességében a megismételt eljárás sem hozott felszínre olyan tényeket amelyek jelentősen befolyásolták volna az ítélet tartalmát az I.r. vádlott esetében. A Fővárosi Ítélőtábla ezért nem értett egyet a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványával, amely szerint az I.r. vádlott vonatkozásában az első fokú ítélet hatályon kívül helyezése lenne szükséges a Be. 375.§
(1)bekezdésében írt okból, mert az első fokú bíróság által megvalósított eljárási szabálysértés nem volt lényeges hatással az eljárás lefolytatására, az I.r. vádlott bűnösségének megállapítására és a büntetés kiszabására. Az első fokú bíróság a bizonyítási eljárás során hiánytalanul teljesítette ügyfelderítési kötelezettségét, feltárta és megvizsgálta a bizonyítékok teljes körét. A rendelkezésére álló bizonyítási anyagot értékelési körébe vonva, a bizonyítékokat egyenként és egymással is egybevetve gondosan mérlegelte, és e tevékenységéről részletesen számot is adott. Okszerűen megindokolta azt, hogy mely bizonyítékokat, mely részükben és miért fogadott el, illetve melyeket, mely részükben és miért nem tartott valónak. Az első fokú ítélet indokolása mindenre kiterjedő, logikus és nem ellentétes az iratok tartalmával sem. Az első fokú bíróság a szükséges részletességet meghaladóan foglalkozott a vádlottak és a tanúk vallomásával, kimerítően, sokszor szó szerint idézte, hogy melyik kihallgatásukon milyen nyilatkozatot tettek, ugyanakkor nem maradt adós a feltárt bizonyítékok összevetésével sem. Mérlegelési tevékenysége során az ítélet 1/1/A és C. tényállási pontjával kapcsolatban a Fővárosi Bíróság az ítéleti tényállást döntően a sértett vallomására alapította, aki a hosszú időn keresztül zajló eseménysor egyes részcselekményeiről azonos módon számolt be. Megnevezte azokat a vádlottakat akik őt fenyegették, illetve meghatározta azt a személyi kört, amely segítségére volt a többi vádlottnak abban, hogy a bűncselekményből származó hasznot megszerezzék, azaz a zsarolás útján kikényszerített ingatlan eladások után az újbóli értékesítés útján a hasznot realizálják. A sértett vallomását számos egyéb bizonyíték is alátámasztja, amelyeket a Fővárosi Bíróság az ítélet 94-
  1. oldalán teljes körűen értékel, az ott leírtakkal a Fővárosi Ítélőtábla mindenben egyetért, ezért ennek megismétlése szükségtelen. Az 1/1/B. tényállási pontban a XV.r. vádlott sérelmére elkövetett cselekmény vonatkozásában az első fokú bíróság ugyancsak a bizonyítékok meggyőző értékelése után vetette el a vádlottak védekezését. Az 1/
  2. tényállási pontban a III.r. vádlott tagadó vallomásával szemben a Fővárosi Bíróság részletesen kifejtve, meggyőzően indokolta meg, hogy a sértett szabályos felismertetési eljárás során választotta ki lehetséges elkövetőként a III.r. vádlottat. A sértetti vallomást alátámasztja számos egyéb bizonyíték mellett a tanú vallomása, akinek vallomását a Fővárosi Bíróság szabályszerűen olvasta fel a tárgyaláson ismeretlen helyen való tartózkodása miatt - illetve a mobiltelefon híváslistája és cellapozíciói. Az ismertetett bizonyítékok olyan zárt logikai láncot alkotnak, amelyek kétségtelenné teszik azt, hogy a III.r. vádlott részt vett a bűncselekmény elkövetésében. E bizonyítékok bizonyító erejét nem rontja le az, hogy a III.r. vádlottól nem találtak értékelhető ujjlenyomatot a gépkocsiban, illetve az, hogy a nyomozókutya nem azonosította a szagmintáját. Nincs jelentősége annak a ténynek, hogy a nyomozati iratokban nem található meg a III.r. vádlottat érintő nyomozást megszüntető határozat, mert az a későbbi eljárás során nem köti sem az ügyészséget, sem a bíróságot. A bíróság feladata a vádról való döntés, amely tartalmazta a III.r. vádlott által vitatott tényállást. A Fővárosi Bíróság nem rekesztette ki a bizonyítékok közül a III.r. vádlott hajmintájáról készült szakértői véleményt, de arra, a III.r. vádlott és védője által a nyilvános ülésen előadottakkal megegyező álláspontra helyezkedett, hogy tartalma szerint a szakvélemény alkalmatlan pontos ténybeli következtetés levonására (ítélet
  3. oldal első és második bekezdés). Az 1/
  4. tényállási pontban a Fővárosi Bíróság döntően a sértett vallomására alapította a történeti tényállást, aki ismeretlen helyen tartózkodott, ezért korábbi vallomását az első fokú bíróság az eljárási szabályok messzemenő betartásával tette a tárgyalás anyagává. A sértett vallomását számos egyéb bizonyíték alátámasztja, ezekről az első fokú ítélet teljes felsorolást ad, és azokat ebben az esetben is a logika szabályainak megtartásával mérlegelte. Az ítéleti tényállás történeti része tehát egészében, minden vonatkozásban megalapozott, a tényállás 2./ pontját fellebbezés nem is támadta. Az elsőfokú bíróság kiemelkedő alapossággal és részletességgel eleget tett a törvényben írt indokolási kötelezettségének, így az általa megállapított tényállás irányadó volt a fellebbezési eljárásban is. Erre tekintettel a felmentésre irányuló vádlotti és védelmi fellebbezések a III.r., a VIII.r., a IX.r. és a XV.r. érdekében, - mivel tartalmuk szerint a tényállás megállapítását és a bizonyítékok mérlegelését támadják - nem voltak elfogadhatóak. Az ítélőtábla ugyanakkor a tényállás személyi részét a Be. 352.§
(1)bekezdésének a./ pontjára hivatkozással az iratok alapján az alábbiak szerint kiegészíti: A II.r. vádlottnál koszorús verőér elzáródás miatt
  1. november
  2. napján sikeres stent (az érlumen folytonosságát biztosító abroncsszerű eszköz) behelyezés és szívizom elhalás utáni állapot állapítható meg. (igazságügyi orvosszakértői véleménye) A VIII. r. vádlottnál heveny szívizomelhalás, majd koszorús verőér szűkület, illetve csaknem teljes elzáródás miatt koszorús verőér lumenhelyreállító műtéti beavatkozás abroncsszerű fém eszközök beültetésével (stent) történt. (igazságügyi orvosszakértői véleménye, bírósági iratok 331-
  3. oldal) A III.r. és a IV.r. vádlott esetében a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 11.B.XIX.831/2005/
  4. számú ítéletében kiszabott büntetés a Fővárosi Bíróság
  5. február
  6. napján kelt 28.Bf.XIX.6283/2008/
  7. számú határozata folytán jogerőre emelkedett. (Erkölcsi bizonyítvány a másodfokú iratokból) A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványától eltérően a Fővárosi Ítélőtábla szükségtelennek tartotta a tényállás kiegészítését az indokolás
  8. és
  9. oldalán található részeinek átemelésével, mert a tényállás tartalmazza azoknak a szerződéseknek a fontos jellemzőit, amelyek jelentőséggel bírnak a történeti tényállás megállapításakor. A fellebbezéssel érintett vádlottak bűnösségét a Fővárosi Bíróság okszerűen állapította meg, és a cselekmények minősítése egy kivétellel megfelel a Btk. rendelkezéseinek. Az ítélet 1/1/C tényállási pontjában foglalt cselekményt a Fővárosi Bíróság tévesen minősítette csalás bűntettének az I.r. és a VI.r. vádlott vonatkozásában. Az első fokú bíróság által helyesen megállapított tényállás tartalmazza, hogy a két vádlott és társuk a sértettet tévedésbe ejtették, amikor neki azt állították, hogy rendőri vezetők bizonyos pénzösszegek fejében segítenek elintézni azt, hogy az ingatlan ne kerüljön a XV.r. vádlott nevére és neki kárt okoztak a porcelánok árának elvételével, illetve a bútorok elvitelével. Az I. és a VI. r. vádlottak e magatartásukkal a Btk. 20.§
(2)bekezdése szerinti társtettesként, a Btk. 256.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ pontja szerint büntetendő befolyással üzérkedés bűntettét követték el. Ebben az esetben ugyanis a tévedésbe ejtésnek speciális módozatát alkalmazták a sértettel szemben, elhitették vele, hogy a rendőrök - tehát hivatalos személyek - az ő közbenjárásukra a sértettnek kedvező döntést tudnak kieszközölni. A különféleképpen minősülő zsarolás bűntetteként értékelt cselekményeknél (1/
  1. és 1/
  2. tényállási pont) a Fővárosi Bíróság helytállóan foglalt állást a bűncselekmény tényállási elemeinek megállapításánál. A tényállásokban szerepel, hogy valamennyi érintett vádlott tudomással bírt arról, hogy a sértettekkel szemben súlyos fenyegetéseket helyeztek kilátásba, és mindkét esetben megfelelő terv állt készen a bűncselekményből származó haszon biztosítására. Ebben az esetben tehát valamennyi érintett vádlott felelősségre vonható a zsarolás bűntettében és a minősítő körülmények megállapíthatóságáról az első fokú bíróság ugyancsak helyes döntést hozott. A Fővárosi Bíróság egyes bűncselekményeket nem a Be. 258.§
(2)bekezdése d/ pontjában foglaltaknak megfelelően nevezte meg ítélete rendelkező részében, ezt a Fővárosi Ítélőtábla helyesbítette. A büntetés kiszabása körében figyelembe veendő körülményeket az első fokú bíróság helyesen sorolta fel. A Fővárosi Bíróság által főbüntetésként alkalmazott joghátrány az I.r., a IV.r., a VI.r., a VIII.r., a IX.r. és a XV.r. vádlott esetében arányban áll az általuk elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyával és az egyéb bűnösségi körülményekkel, annak súlyosítása, illetve enyhítése esetükben nem indokolt. A III.r. vádlott esetében az enyhítő körülmények nyomatékára, de különös tekintettel az igen jelentős időmúlásra és a vádlottak büntetéseinek belső arányosságára, az ítélőtábla az első fokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartamát eltúlzottnak találta, és azt 5 évre enyhítette, mert ez is elégséges büntetés céljának eléréséhez. A másodfokú bíróság a Btk. 89.§
(1)és
(2)bekezdése alapján a szabadságvesztés végrehajtását a XV.r. vádlott esetében 5 évi próbaidőre felfüggesztette, mert alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető, különös tekintettel arra, hogy a XV.r. vádlott maga is sértettje az ügynek és feljelentésével jelentős szerepet vállalt az ügy felderítésében. Az ítélőtábla mellőzte a XV.r. vádlott esetében a közügyektől eltiltás mellékbüntetést, mert az a Btk. 53.§-a szerint csak végrehajtandó szabadságvesztés mellett alkalmazható. A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság ítéletét a Be. 372.§.
(1)bekezdése alapján változtatta meg, az egyéb - törvényes - rendelkezéseit pedig a Be. 371.§
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezés a Be. 381.§
(1)bekezdésén alapul. Budapest,
  1. évi április hó
  2. napján Dr. Szigeti Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Rédei Géza s.k. előadó bíró Dr. Révész Tamásné s.k. bíró A Fővárosi Bíróság 10.B.117/2002/
  3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.1/2009/
  4. számú ítélete folytán
  5. április
  6. napján az I.r., a III.r., a IV.r., a VI.r., a VIII.r., a IX.r. és a XV.r. vádlottal szemben jogerőre emelkedett, és a XV.r. vádlott börtönbüntetése kivételével végrehajthatóvá vált! Budapest,
  7. év április hó
  8. napján Dr. Szigeti Ágnes s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Ónodi Gáborné bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.