Mfv.11067/2011/4 – Kúria

(1)bekezdés i) pontjában foglalt feltételeknek nem felel meg, kinevezése jogszabályba ütközik, ezért semmis. A semmisség hivatalból észlelése a bíróság feladata, annak feltétele a rövid időn belüli orvosolhatóság hiánya. Amennyiben a munkáltató az Mt. 8. §

(1)bekezdésében megjelölt magatartást nem tanúsítja, jogszabálysértést nem követ el. Mfv.I.11.067/2011/

1. A Kúria a dr. Berkiné dr. Krizsán Éva ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szűcsné dr. Durgó Mária ügyvéd által képviselt alperes ellen közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése iránt a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróságnál 2.M.876/
2. szám alatt megindított és másodfokon a Zala Megyei Bíróság 4.Mf.20.829/2011/
3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Zala Megyei Bíróság 4.Mf.20.829/2011/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 15.000 (tizenötezer) forint és 4.050 (négyezer-ötven) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt terjesztett elő keresetet.A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság 2.M.876/2010/
5. számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest perköltség megfizetésére. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2001-ben szakközépiskolai érettségit,
6. október 21-én villamosmérnök-asszisztens szakképesítést szerzett.
7. szeptember 1-től a P.E. mérnök-informatikus alapképzési szakán megkezdte tanulmányait, ahol
8. január 13-án szakképzettséget szerzett. Az alperes
9. július 12-én a felperest a villamosmérnök-asszisztens képesítése alapján közalkalmazotti jogviszonyba nevezte ki műszaki szakoktató munkakörbe. A felperes két hónapos szakmai gyakorlatot igazolt.Az alperes
10. november 15-én próbaidő alatt megszüntette a felperes közalkalmazotti jogviszonyát.Az alperes a per során hivatkozott arra, hogy a felperes kinevezése a szükséges iskolai végzettség hiányában semmis.Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a Kjt. közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/
11. (X.8.) Korm. rendelet a
12. §

(3)bekezdésében a közoktatási törvényre, kifejezetten annak

1. és 127-
2. §-aira utal. A kormányrendelet a felperes szakoktató munkakörét a pedagógus munkakörök közé sorolja, így a közoktatási törvény rendelkezései az irányadók. A felperes munkaköréhez a törvény a képzés szakirányának megfelelő tanári, vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget ír elő. A
3. és
4. §-ok határozzák meg azokat az eseteket, amikor a törvény a képesítési feltételek alól kivételt enged. Ezek közül a
5. §

(2)bekezdése jöhet szóba, azonban eszerint öt éves szakmai gyakorlat szükséges, amellyel a felperes nem rendelkezett. A törvényben meghatározott egyéb kivételek sem alkalmazhatók, mivel van a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, továbbá a felperes nem a törvényben meghatározott szakképesítést, hanem a felsőfokú iskolai végzettségét szerezte meg a tanulmányaival.A felperes nem rendelkezett felsőfokú iskolai végzettséggel és szakmai gyakorlatot sem tudott igazolni, ezért a kinevezése a Közoktatási törvény 17. §

(1)bekezdés i) pontjába ütköző, így a közalkalmazotti jogviszonyra megfelelően alkalmazandó Mt. 8. §

(1)bekezdése alapján semmis. Ennek következtében az Mt. 10. §

(1)bekezdése szerint a jogviszonyt a munkáltatónak fel kellett számolni. A munkaviszony megszüntetés ebben az esetben azonnali hatályú megszüntetésnek minősül, ehhez a jogellenesség következményei nem fűződhetnek. A felperes fellebbezése folytán eljárt Zala Megyei Bíróság 4.Mf.20.829/2011/

1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest perköltség megfizetésére.A másodfokú bíróság álláspontja szerint a munkaügyi bíróság helyesen értelmezte a közoktatásról szóló törvényt, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, valamint az alkalmazandó kormányrendeletet. A felperesnek a kinevezésekor a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel kellett volna rendelkeznie. A felperes által hivatkozott, a felsőoktatásról szóló
2. évi LXXX. törvény
3. március
4. napjától hatályát vesztette, de a felperes szakképesítésének megszerzése idejére tekintettel ezt kellett alkalmazni a megszerzett képesítésre vonatkozóan. A
5. §

(2)bekezdés két külön képzésnek tekintette a felsőfokú szakképzést és a főiskolai szintű képzést, ezen belül megkülönböztetve a főiskolai szintű alapképzést és a szakirányú továbbképzést. A 87/A. §

(3)bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a felsőoktatás keretében az

(1)bekezdésben foglaltak mellett felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként felsőfokú szakképzés is szervezhető. A felperes felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezett, csak felsőfokú szakképesítéssel. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti képzettség nem azonos a felsőfokú iskolai végzettséggel. A Kjt. 61. §

(3)bekezdése szerint az emelt szintű szakképesítést felsőfokú szakképesítésnek, azaz nem iskolai végzettségnek kell tekinteni.A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és a keresetének helytadó határozat meghozatalát kérte.Álláspontja szerint az Mt. 8. §

(1)bekezdés alapján a semmisséget akkor kell hivatalból figyelembe venni, ha az a felek és a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem orvosolható. Az alperes nem tett eleget együttműködési kötelezettségének, ennek során határidő megállapításával a munkavállalóval egyeztetve és őt tájékoztatva meg kellett volna kísérelnie az érvénytelenségi ok kiküszöbölését. A felperes

1. január
2. napján diplomát szerzett. A jogviszony megszüntetést megelőzően hónapokig foglalkoztatta a felperest, aki az érvénytelenséget a per során tudta meg. A felperes álláspontja szerint rendelkezik a munkakörhöz szükséges végzettséggel. A bolognai rendszer bevezetése megtörtént
3. március
4. napjától, így a másodfokú bíróság által hivatkozott törvény rendelkezései nem vonatkoznak rá. A felsőfokú szakképzés és az OKJ-s képzés is bekerült a felsőfokú alapképzés rendszerébe. A felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézmények által hallgatói valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, mely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésbe és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad. Nincs a felsőfokú képzés rendszerében a középiskolai és a főiskolai szint között egy köztes szint, melyre el lehetne helyezni a felsőfokú szakképesítést. A bolognai rendszer bevezetésével a felsőfokú szakképesítés a felsőoktatás része, tehát főiskolai szintű végzettség, a felsőfokú szakképzettség részét képezi. A felperes által megszerzett végzettséget a bolognai rendszer megfelelő szintjén kell elhelyezni, azaz a felsőfokú szakképesítés függetlenül attól, hogy az előző oktatási rendszerben szerezték meg, a felsőoktatás része, főiskolai szintű végzettség, a felsőfokú szakképzettség részét képezi. Ennek nem mond ellent a Közoktatási törvény
5. §

(1)bekezdése sem, hiszen felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettségről és szakképzettségről rendelkezik. A felperes az Ó.E.K.K.V.K.-n szerezte a villamosmérnök-asszisztensi végzettséget, amely államilag elismert intézmény. A közoktatási törvény 127. §

(2)bekezdése szerint felsőfokú szakképesítéssel rendelkező pedagógust kell alkalmazni, a felperes ennek megfelelő végzettséggel rendelkezik. Utalt továbbá a Kjt. 61. §

(1)és

(2)bekezdésében foglaltakra.Az alperes ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását.A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül [Pp. 275. §

(2)bekezdés]. A felperes által - tartalmát tekintve - hivatkozott, a

1. március 1-jétől hatályos felsőoktatásról szóló
2. évi CXXXIX. törvény
3. §

(3)bekezdése szerint a felsőoktatás keretében - az

(1)bekezdésben foglaltak mellett - felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként felsőfokú szakképzés és szakirányú továbbképzés is szervezhető.A másodfokú bíróság által hivatkozott törvényi rendelkezéssel megegyező tartalommal mondja ki ez a törvény is, hogy a felsőfokú szakképzés nem minősül felsőfokú végzettségi szintnek. Mindezek alapján a felperes a közoktatásról szóló törvény 17. §

(1)bekezdés i) pontjában foglalt feltételeknek nem felelt meg. A bíróságok jogszabálysértés nélkül állapították meg a kinevezés érvénytelenségét.A munkáltató a próbaidő alatt, a próbaidőre vonatkozó szabályok betartásával szüntette meg a jogviszonyt. A felperes érvelése szerint meg kellett volna várnia amíg a diplomát megszerzi, illetve törekednie kellett volna a semmisség kiküszöbölésére. A hivatkozott Mt. 8.§

(1)bekezdés a bíróság hivatalbóli észlelésének feltételeként írja elő a rövid időn belüli orvosolhatóság hiányát. Így azzal, hogy a munkáltató a felperes által megjelölteket nem tanúsította, nem követett el jogszabálysértést. A bíróságok jogszabálysértés nélkül utasították el a felperes keresetét, ezért a Kúria a jogerős határozatot hatályában fenntartotta [Pp. 275. §

(3)bekezdés]. A felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdés alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, mely áfa figyelembevételével az ügyvédi munkadíjból áll. A felülvizsgálati eljárás során felmerült illetéket a felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdése és a

1. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. november
3. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Fuhrmann Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő